Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-07 / 204. szám

M~be.rtx ZJţ&jgn 2) évid Iván riportja t Elvarázsolt magyarok közt Ratosnyán Máié Györgye — magyar, die csak románul készéi MMim lii41. ÄZ£i TEUREM 7 Rat «ínya, szeptember 6. A hegyekről lassan száll fel a felhő, a szakadékokba még belóg, mintha csorogna a nyúlós, szürkésfehér anyag. Sânte megfogható. De ha közéje mégy. nem tapinthatod, csak elveszi a látásodat. Köd. Süni felhő, ami ráül mindenre. Csák néhol vannak kisebb foszlányok s ott ki«?illan a fenyves hegyoldali, vagy a kőszáli székfüvei tarka sziklaszirt.. Mintha az itt élő magyar szórvány jelképe volna. Sűrű köd, elrománosodott tömegeik s néhol egy-egy család kie»l l«n a magyarsága- vsi. Még t.udja a nevét, még vallja a nemuzetét és ábrándozik. Arról, hegy egyszer, Maros- torda megyében, Re'osnya községében mégis lese egy kiesi magyar templom, ahol eléne­kelheti vasárnaponként a Himnuszt Elvarázsolt fain A vonat pöfögve kigurul az állomásról, vas­utasok sürgölődnek. A szomszédos utón egy falus»* szekér várakozik. Jön a gazdája, kis bajuszos tatái-képü legény. Jó, ize« magyar beszéde van. Adjonistennel köszön szívesen '•btvilet“ a faluba. Útközben a társamat meg­kérdi: — Messziről jntUef — Budapestről. — Arí, a JÓ Isten áldja merj., S megyünk tovább. Később a társam azt mondja: — Milyen kedves volt, alu gy mondta '„a jé Isten áldja meg...“ Pedig talán nem is tudja, miért mondta ezt, a székelj' és miért éppen ilyen hangsúllyal. Augusztus hannineadika közeledett s ebben az időb*n minden erdélyi magyart megszállt, az emlékezés. Az Isten áldja meg... — Aztán milyen falu ez? — kérdeni a fu­varos lói. — El szép. fisak nem magyar. Nem magyar? Hát micsoda? — Ratosnya. De magyarok is ra / néhány család. —- S a többi * •— Román, Az utcai juhok. Négy "t in.íj < gv erre. Kicsi gyermekeik, fiatal legények hajtják. A gályájuk fekete a piszoktól, az arcuk is olyan és zsíros a hajuk. Havasi emberek. Románul beszélnek. Ha idegen jön, mindenik köszön. Láthatóan megnyugodnak, hogy románul fo­gadom. Azlán elébe állok az egyiknek. ■— Hogy hívják? •— Péter. •— Milyen Péter? «»- Fodor Péter. És román? Igen, ~ De magyar a neve! — Lehet. A nagyapám, as volt. Tovább megy. A juhok felverik a port, íz előbb kisütött a nap s már száraz az ut. A kicsi, szürke felhők most. olyanok, mint a hegy: köd volt.'Nagy templom a faluban. Ro­már templom. Ralfegnnk felfelé az nton. A fuvaros azt mondta, hogy a zsidóhoz menjünk szállásért, ő ad. A második zsidó boltnál meg is találjuk a szállást. A bolt most majdnem üres, nincs ital mérés és nincs trafik. A nagy, gazdag kőház tunyán, laposan terül el a,z ut mellett. A kereskedő mégis vidám. Jóltáplált arcú, nincs bánata. Mondják, hogy ha sem­mit sem árul, akkor is megél, mert a község­ben 5 oszt ja, el a lisztet. Van már egy keresz­tény magyar kereskedő is és van még így zsidó. Büchsenspatnncrnek irja a nevét, de a falusiak csak Vicispátmak hívják. így könj'- nyebb kimondani. Az éjszaka herohan a faluba, végigszáguld az utcán s laposra, nj’omja a kémények füst­jét. A patak még: duruzsol valamit, aztán fel­jön a hold és rásüt a házakra. A füst most bátortalanul húzódik a háztetők között, vala­hol kiáltanak s egyszerre csend lesz. Észre­vétlenül történik itt minden változás, nappal­ból éjszaka, zsivajból csend. Magyarból to­rnán. Elvarázsolt falu. Fütsünk KOKSZ szál!! Nagy fütöérték, szagtalan, nem kormoz, tiszta kezelés. Megrendelhető: Horváth és S«abó tüzelőanyag kereskedőnél, Szent latrom­at 2. Tel. i7—11 és 18—19. Ugyanott öntödei és kovács-kölese is kaphat c jaécsékeH áron. Swrrványmnnika A »»«soránál előkerül két kertészeti akadé­miát a. Gombos Erzsébet Miskolcról és Domo• kos János. Ő .Tánik-ról való. Itt dolgoznak mind a ketten a vakációban, a Hangya gyü­mölcsfeldolgozó telepén. Jól érzik magukat a he vasok világában. Szeretik a mesterségüket és a temiéwzetet. A leány kimegy naponként a kisvasúétól a hegyekbe; a fm a telepen dol­gozik. Már ót és félvagon erdős málnát dolgoz. tok fel. Van vwl«n»i nagy nyugalom a bő-ze­ci ükben és az arcukon. Mintha csak itt tanul­ták volna az. élet tempóját, a havasok között. Vágj- a foglalkozás teszi? A növények, mag­vak, virágok, rügyek közelsége? A gyümölcs édessége, a lomb zöldje, a levegő tisztasága ? A környékből hozzák a gyümölcsöt, messziről. Meri itt csak feldolgozó telep vasi. Magyarok hozzák az anyagot,. Magánosok és családok. Gyermekek, öreg emberek, nála fiatal fér­fiak is. — Komoly keresett forrás a györaüles- gyüjtés? —. Igen. Elég szépen keresnek. — Körülbelül mennyit? — Átlag egy ember a napi tizen ■' u-s: pengőt is megkeresi. Van aki kevesebbel, can aki többet. És mindezt minden lelkesedés, minden cso­dálat, büszkeség nélkül mondja. Hónapok ót®, az erdélyi szövetkezeti hálózattal dolgo­zik. megszok'a. Pedig talán w» »s lehetne nagyobb nemzet politikát eredményre hivat­kozni. mint erre: a szórvány vidéken a magya. rokpak napi tizenöt-busz pengőt adni mint mellékjövedelmet. Szövetkezeti teljesítmény. És erdélyi, amint erdélyi volt a kulfurházak .építése, 8 tanítók fizetése, a magyar könyvek kiosztása és annyi más csendes, halkan vég­zett munka, Itt a szövetkezetnek igen nagy hivatása van. n szórvá.nyviaekcn egy gazda­sági és szellemi tömbbé gyűjti a magyarságot. Erősíteni anyagi és szellemi téren! Újjá épí­teni az egykor magyar vidéket. Magyar, román anyanyelvű Másnap délelőtt kicsi, pendelyes gyemnek karikánk elő valahonnan. Előtte vasabrones, kezében kank* hajtó fa; mögötte égy ruca há­pog éktelenül. Úgy együvé tartoznak, hogy még a karikázásbah sem válnak el. — Hogy kiírnak? — Györgye. — Román vágj'! •— Kern, — Hát micsoda ? ■— Magyar. — Nem tudsz magyarul? — Xrm. Csi-i-iral Hupp! Nagyot rikkant, aztán karikánk tovább. Meg sem áll, még a húsz fillér sem kell neki cukorkára, Györgye. Milyen Györgye vájjon? Hiszen, ha a Fodorok románok, akkor ennek legalább Thökölynek kell lennie, ha úgy ta­nították otthon, hogy ő magyar. Megmondja ezt is egy kereskedő. Máténak fon ják a családot. Ez a család magyar. Annak vallotta magát a megszállás idején is. Csak nem tudnak magyarul. Ki tankja mrg Máté­éi al magyarul? És kitől ttulják meg a Fodorok. a Jánosok, hogy magyarok? A Fekete-tengeri tér gazdasági jelentősége Irta : Dr, Pair Rohrbech Berlin, szeptember 6. („Europa Sonder- dien&l“.) A Fekete-tenger vidéke évszáza­dokon keresztül kivüláJlott a nagy politika látókörén, addig, míg az orosz hatalom, e ten­ger partjáig terjeszkedett ki. Azóta a Fekete- tenger és a környező vidék úgy ]> 'lkai, mint gazdasági tekintetben egyre nagyobb jelentőségre tett szert. Politikailag a török tengerszorosok miatt, melyen keresztül vezet az ut a pontini medencéből kifelé, mig gazdaságilag ae egyre lendületesebbé vált ukrajnai és kaukázusi bányatermék-kiakná­zása miatt. Itt szerrjiet .játszik a román petróleum is, melynek egjrészc ugyancsak a Fekete-tengeren keresztül jut el f'ogyaöztói- koz. Kaukázus gazdasága, moly a pontini par­tok révén jutott összeköttetésbe a világ pia­caival, — elsősorban petróleumból és a ins-, valamint az acélgyártásnál annyira nélkülöz- betétien mangánból, Baku, Bahn», Groznij A kőt nagy kőolaj vidék közül az égjük Baku mellett, a Káspi tenger közvetlen kö­zelségében fekszik, mig a mánk Grozmj mel­lett, a. Keleti-Kaukázus steppe-vidékének és7,a:ki részén. A Baku melletti könnyen meg­gyűlhető földgáz kiömlések már az ókorban ismeretesek voltak. A kiömlő gáz kékes fé­nyét. a régi perzsák „örök fűzként“ tisztelték. A nyerspétréleúm-, a nafta kitermelése kis méretekben körülbelül száz évvel ezelőtt kez­dődött, orosz uralom alatt, és 1880 után már világpiaci jelentőséget ért el. Már a világhá­ború előtt megépítették a 800 kilométer hosz- szu olajvezetéket egész Transkaukázuson ke­resztül, Bakutól Batum feketetengeri kikö­tőig, amelyen keresztül az olajjal- szivattyú- müvek segítségével továbbit ják. Batum az 1877-cs orosz-török háborúig Törökországhoz tartozott. Az 1917-es orosz forradalom, után a törökök átmenetileg ismét elfoglal'ák, ké­sőbb azonban visszaadták az oroszoknak. A ba túrni kikötő teljesen az olajszállításra ren­dezkedett be és az olajtartályok s azok mű­szaki berendezése egész külön városrész. Igen jelentős körülmény, hogy a bakul olajrétegek egyáltalán nem mutatják még a kezdődő kimerülés jeleit. 1018-ban a Per­zsián keresztül jövő angol csapatok megszál­lották Bakut. A törökök szintén megkísérel­ték, hogy birtokába jussanak ennek a kincs­nek. Enver pasának egy ideig tényleg kézé- ben is volt a vidék és város, mielőtt Turkesz- tánban, árulás következtében bekövetkezett a végzete. Neki sikerűit az angolokat nehezen k rmanővriroraM, vsr. igen gyenge török erők azonban mégsem voltak alkalmasak arra, hogy tartsák magokat a szovjet bndnenag túl­erejével szemben. Természetesen Moszkva mindent elkövetett. hogy ismét kezébe kapa­rint?« az olajvidéket. Jelenleg Baku a tatár szovjetköztársaság ■ — Azarbajdzsan fővárosa,, melyet, csak kemény harcok árán tudnak még tartani a bolsevizrous urai. Ugyanez áll Georgiára is, melyen ke­resztül az olajvezeték középső és nj’ugat; ré­sze vezet. A tatárok és a gt orgiáink hiába kísérellek mrg véres harcok árán, hogy meg­szabaduljanak a szovjet uralomtól. Ugyan­csak erőszakkal tudják a bolsevikirk az ör­ményeket benntartani a Moszkvával fennálló, úgynevezett Unióban. Mindhárom transz­kaukázusi szovjetköztársaság régi álma és reménysége, hogy egyszer mégis csak megsza­badni í vörös uralomtól. A grozstiiji petróleumvidék szintén ősszé van kötve vezeték révén a Fekete-tenger part­vidékével. Az olajvezeték a nyugatra eső harmadrészében két ágra szakad, az egyik Rostovba vezet, a Dem torkolatánál az Azovi- tengerhez, a másik az eddig jelein éktelen, most ola.jtnnkja révén igen fontossá váll Tnviaszr kikötőbe, mely a Kaukázus nyugati felélvén fek-zik. Batum, Tupaszr és Bosztov a három nagy rcvervor, melyekbe,, a kau­kázusi olaj — „ tank gőzösökkel való tovább­szállításra összegyűl. A bolsevisták évek hosszú során át eről­tették az orosz olaj kivitelét, hogy az olajért devizákat kaphassanak külföldön fegyverke­zési célokra. T)e az utóbbi időben a gépesítés annyira emelkedett Oroszországban, hogy az olaj kivitele rohamosan esett, A georgim Tsieti úri melleit húzódnak a világ leggazdagabb mangán telepei. Az itt, található mangánérc 50 százalék mangánt tartalmaz. A kivitel Batnmon keresztül tör­ténik és azt a szovjetkoumiány az utolsó pil­lanatig is igen szorgalmazta. Égj' második mangánWőholy van Délnkrajnáhan. Az ot­tan, ércet nagyrészt ae. ukrajnai ioarvidék fegyvergyáraiban használják fel. A Volga—Don csatorna Hogy Rosztov jelentőségét emeljék, a bol­sevisták tervet készítettek a Volga és a Bon folyók csatornával való összekötésére. A két folyam alsó folyása mintegy 75 kilométerre közeledik egymáshoz. A terv kivitele aramban nem olyan egyszerű, mert, jelentős magassági eltéréseket kellene áthidalni. A Volga a Szov­jetunió kelett és központi részének természe­tes fő forgalmi ütőere, amelynek jelentősége csak növekednék, ha a Don-csatoma révén főtorkolata mellé, mely a kaspi-i belső me­dencébe vezet — még egy másikat is kapn« a Fekete-tenger felé. Így Roestov fokotője óig I CSiPh FFQGYOT (Vadróisogy' m’ücsőt — Hecsedli) líimagozva, vágy egészben szárítva, to­vábbá SZEDERLEVELET (kuszószeder) MÁLNALEVELET . szárítva minden mennyiségben magas áron vásárol PAN TODROG MAGYAR GYÓGYNÖVÉNY RT. BUDAPEST, TX. FERENC KRT. V,. forgalmi jelentőséghez jutna, mint, Szentpé­tervár a Balti-térben. Újabban a Délural é.s Káspi-tenger között. valamin4- az Ural-vidók kezdeténél, az euró­pai oldalon is fedeztek fél őlajJelő helyeket. Kitermelésük Megkezdődött. Az ottani olaj elszállítása is a .tervezett Don-esaloiván ke­resztül történnék a Don torkolatához. A doni kozákok Földje A pontini gabona,vidék, az úgynevezett .iFeketefftld“ végighúzódik egész Ukrajnán észak felé a középső Volgáig egészen az Uraiig, mig délkelet felé Kubámon ké­résziül le a Kaukázus lábáig, A régeb­ben meglehetősen emborszegény kubáni vidékei az utolsó félszázad alatt na­gyobbrészt ukrán telepesek telepítették he és vették megművelés alá. Jó gabonatermelő vidék még az Azovi-tcnger melletti doni-ko­zákok vidéke is. A kozákok megki-erei lék, hogy a vörös uralomtól megszabaduljanak, minden erőlködésük azonban Mállovaiénak bi­zonyult. Ritka, hevességgel tombolt rajtuk keresztül két évtizeden át a moszkvai terror. A Krimi félsziget Igen sajátságos Fekete-tengeri vidék még a Krimi-félsziget, melynek belső része, .steppe, hol azonban gabona is terem. A világháború előtt itt keletkezett vemet par ászt tele pékét a bolsevisták az idők folyamán teljesen tönkre­tették. A félsziget dél; partjai mentén közép­hegység húzódik végig, «mely a Kaukázus­nak a tenger bemosása által megszakított nyúlványa. E hegylánc feltartja ai hideg északi szelet, miá'Wial a szűk parti sávon enyhe középtengeri klíma létesül. Az oro-z cárizmus alatt számos luxusüdülőhely épült itt a gtszdag orosz társaság szántára. Törté­netileg hires az egy- fjordsze.ru öböl mentén épült Szehastopol hadikíkötő, amely még ma is — Nikolajew mellett a fekete taugen orosz hajóhad égjük főtámasz-pontja. Horváth Imre verseiből Vita nélkül Jobb lesz holnap!“ — Hogy mondhatna [neked ellent, aki még meg sein született?! I zer volt Fölöttem fut a drót, ezer volttal teli — s bennem a gondolat: Meg kell érinteni, Kufykuruty Buggyan a víz: a bő hínár alatt beszél a tó két nyugtalan lakója. Az egyik szól: Végre fölkel a Nap!“ A másik szól: És fölébred a gólya..." TVs ?■?«©« Ha a viz kiárad s ellep utat, rétet, ha a tűz házakat, falvakat felégette Tüzet fejtsd a vízbe, vizet tűzre vessed: Egymást pusztítsák el a célttévesztettek. — Sin helyett lábaira ütött a kalapács­osai. Tudósi tónk .jeleni»: Kiss Imre vasúti páljamunlkás sin javítás közben egy ealyos kalapáccsal a sin helyett saját lábára súj­tott olyan erő vei, hogy lábszára eltörött. A súlyosan sérült pályamunkád; ne Otikórház- bfln vették ápolás ató. Vásároljunk a Baross Szőre V éry Vagjainál! Korrekt csikós diraf* öltönyt SAUOER-tói VB. Emébet-körat a í em. TtL 130-854

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents