Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-07 / 204. szám
MCex-bts ilnsrjvii IS 42. SZEPTEMBER 7 Kincsek a méhkasban,.. Lépesmézet akart lopni s — eldugott pénzre bukkant három falusi legény. — Fogházbüntetésre ítélték a „léprekerült" tetteseket — Hát ti is? — seótalt meg egy férfiasabb hang, hát ti is ide jöttetek? Megismerték a harmadikat is. Moldován Péter volt, de most már egyik sem futamodott meg, hanem szép egyetértésben kiemelték a dobozt s megosztoztak a kincsen, — Egy szót se! — mondták egymásnak bfngfcakmul s azután hárman három felé menteik. Mit mond a károsult? Mást vesszük csak észre, hogy a károsultról csal. alig szóltunk. Pedig az is van. Gyulatel- ke egyik jómódú özvegye az illető: Szoporán Jánosné. — Tekintetes biró ur, — mondja a károsult a. törvény előtt, — azt hittem, hogy az a „kiesi pénz“ jó helyen van a kas alatt. Mindig oát tartottuk, még amikor a szegény megAki nem akarta „édes fiát" feljelenteni Moldován Péternek máskülönben az apja is vádlott. Meglátta, amikor fia a szémakazaiból szedte elő a pénzt — mert oda rejtette el, — és „hallgatási díjként“ elfogadott fiától 100 pengőt. — Igv van, Moldován Péter? — képezi tőle a biró? — így, in&tállom. így van. — Hát miért nem jelentette fel a fiát a csendőrségenf — Az édes fiamat?... — Jó. de most magát is megbüntetjük. — Érti? — Én igen — mondja egykedvűen az öreg Moldován Péter. — Hát velem mi lesz? — szól közbe Szo- porán Jánosné? — Sor kerül magára is. Most re szóljon belé — inti le a biró. A vádlottak minden tagadás nélkül 1x1 smerii a vádat, csupán azt hangoztatják, hogy ők lépcsmézet akartak lopni és nem pénzt. Ennyit hoznak fel mentségükre. A seéjj- kis Magyar páncélkocsi felderítő utón — Am. kir. honvéd haditudósító század közlése — Kolozsvár, szeptember 6. Ilyet még nem pi. páll a világ — hajtogatja fejét rosszalólag erre-arra Tusa dr. egyesbiró. Hallatlan!... Bizony, tessék csak meghallgatni, hogy mi történt az elmúlt őszön Gyulatelkén: Gyere, lopjunk lépes mézet!" Tfjabb Moldován Péter gazdalegény török - b ii z afosztogat óba ment a. tisztelendő úrhoz. Estére járt mór az idő, amikor beállított szerencsés jóestét köszönve, aztán letelepedett két legény társa mellé. — Te — súgta az egyiknek, — nem ennél <gy kis lépesmézet, mert én tudok egy helyen. Gyere, lopjuk el. Este van, senláse fogja meg. tudni, lement már a holdvilág. Szólj a szomszédnak is... ...És már készen is volt a hnditerv. A három legény még piszmogott egy ideig a török- buzafpsztással, aztán szépein, egyenként kisurrantak az ajtón. Irány: Szoporán Jánosné kertje. De egészein az alja, mert ott van méh- szin. Moldován Péter és két kiskorú társa körülszimatolt s minthogy semmi gyanúsat neim láttak, átlépték a kerítést. A méhek már téli álmukat aludtak, tőlük nem kellett félni. Bátran kúsztak tehát a venyigéből font méhkasig s olj'an csöndben, hogyu. „méh zümmögését is meg- lehetett volna hallani“. Moldován Péter megemelte a méhkast. Már éppen el akart menni a zsákmánnyal, amikor cinkostársa figyelmeztette : — Te, Péter, ott maradt valami a kas alatt. Egy' fadoboz-féle... — Hozd magaddal s ne beszélj sokat — szólt vissza Péter. — Te, Péter, ez zörög... Ebben pénz van!.., — Hozzad már utánam s ne sokat teketóriázz! Majd otthon megnézzük! Mi van a dobozban? A három falusi legény -nagy izgalommal törtetett át a kerií (■.-•'kon s mái- előre előkészítették ínyüket a jó lépesmézre. Közben elértek az állami iskola udvarára. Itt már elég nagy biztonságban érezték magukat ahhoz, hogy belenézzenek a kasba. A kas üres volt... — Lássuk hát, hogy mi van a dobozban? — szállta meg őket a kíváncsiság a mérgeiő- dés után. A doboz zárva volt. Akkora volt, mint egy nagyobbfajta dpősdoboz ás be volt zárva. Kulccsal, de addig feszegették egy jó erős ka corral, áruig kinyílott. És — Istenemuram, ne hagyj el! — kifordult a tartalma is: ösz- szCsen 44 ezer négyszáz lej és 120 pengő!.. 12 darab vadonatúj 10 pengős!.., A három legény csak áimiult-bámult pillanatig, miig a végén nem maradt belőlük csak kettő. Mert az egyik a meglepetéstől úgy elszaladt, mintha puskából lőtték volna ki. — Annál jobb — mondta kisvártatva Moldován Péter, — legalább több marad népünk, pajtás. Itt van neked 60 pengő. A másik 60 pengő az enyém. Lej, az nem kell. Azt elássuk ide, aztán majd meglátjuk a többit. Senkinek ne szólj, mert ha elárulsz, nem látód meg többet’a napot!... A két legény, miután testvériesem megosztozott. a lépesméz helyett talált ropogós' tiz- pengősökön, a 44 ezer négyszáz lejt vissza- tette a dobozba, a d,bbozt pedig elásták az is- kolakertbcn, a fal alá. Az iskola épülete előtt ott somfordáit az előbb megfutamodott legény is és most mór ő is követelte jogos jussát. Ha nem eredt volna futásnak, talán meg is kapta volna... Amikor a két legény elvált egymástól, biztosították egymást arról, hogy „aztán, senkinek egy szót se“. Moldován Péter másnap korán reggel felkereste tettestársát. — Adj még ide 30 pengőt, mert ha nem, feljelentelek a esendőrégen — mondta. — Keked elég 3 pengő is, hiszen én emeltem' fel a kaptárt. Am; igaz, az igaz — ismerte be kelletlenül a bűntársa, — itt a 30 pengő! — Aztán egy szót se! — figyelmeztette újból Moldován Péter. Kincskeresők az iskolakertben A legényke nem szólott egy szót se a dologról, csak az estét várta s akkor visszament az iskolakertbc. És — nézd csak — ott látta a fal mellett ólálkodni a... harmadikat, aki előző éjszakán megfutamodott. Nem hiába mondják, hogy „szaga van a pénznek“, ment jó helyen tapogatódzoít. A harmadik legény majdnem pontosan az elásott, pénzes-dobozon állott, mintha csak az „csalta volna lépne“... — Hát te is?... — Hát te iaí — hangzott rá a fotóiét. A felderítő zászlóalj parancsot kapott, hogy állapítsa meg, mekkora ellenséges erő áll velünk szemben. A zászlón ij pa rancsnok T. hadnagyot bízta meg a feladat elvégzésével s a fiatul hadnagy kora hajnalban indult el egy páneélkocsival, egy páncéltörő ágyúval cs tizenkét emberből siló kerékpáros puskás rajjal. A kis felderítő csoport a község előtti útkereszteződésnél állott meg először s innen ellenséges oszlopot — gépkocsikat, szekereket! — pillantott meg, amely a falu felé tartott. T. hadnagy azonnal parancsot adott az oszlop megtámadására és a páncéltörő ágyú hamarosan szét is ugrasztottá a vörösöket• Ezután folj’tatták útjukat D: irányába. Amíg a községet elérték, elfogtak egy orosz golyószóros rajt és négy kozákot s átadták őket az időközben mögéjük felzárkózott zászlóaljnak. A község előtt magas sövény húzódik az ut mentén, mögötte sűrű bokrok. A terepet nem lehetett belátni, ezért T. hadnagy tüzelőállásba helyezte a fegyvereket, maga. pedig a páncél kocsival óvatosan előrement az utón. Alig haladt a kocsi kétszáz métert, a bokrokból h% vee géppuskát űzet kapott. T. hadnagy rögtön visszafordult, de most már minden irányból' szólt a géppuska és a golyószóró. A páncélgépkocsi, néhány lövést adott le, azután igyekezett elérni a visszahagyott ermbeu*kct, afcik az árokban és egy gabonatábláin húzódtak meg. Egészen közelről, alig húsz méterről lőttek a vörösök a kocsira. A helyzet egyre melegebb lett. Mire a kocsi elérkezett a v issza ina radtak - hoz, az uf jobb oldalán vörös harckocsi tűnt fel, balról pedig csapatok kúsztak mind közelebb a kis magyar csoporthoz. Köröskörül égtek a buzakeresztek, a falu bejáratánál álló szalu*kazal mögül vörös lövegek is beleszóltak a pokoli koncertbe. Szóval az ellenség, az egész vonalon — felfedte elhelyezését. A magyar járőr megtudta azt, ami végett rikttldötték. X. hadnagy parancsot adott: — Puskás, kerékpárosok visszavonulni, a visszavonulást én fedezem a páncélkocsival! A kis csoport megindult visszafelé, de ekkor már az útvonal is heves ágyutüz alatt állott. Most derült ki, hogy az egész terep tele volt vörösökkel, akiknek még arra is volt idejük, hogy az előrenyomult felderítő csapat mögött aknákat rakjanak le. Néhány akna fel is rób- báni. Szerencsére csak könnyebb sérüléseket okozott. T. hadnagy páneélkocsijávtail a leghevesebb tűzben is kitartott minden irányban okádta a tüzet s bár rádiója elromlott s már géppuskája sem volt kifogástalan, végig az élen maradt, mig csak emberei biztonságban nem voltak. Csigalassúsággal vonult vissza a páncélkocsi, még sebesülteket is vett fel az útról. Végre több mint két órai harc után kikerült a vörösök füzéből. T. hadnagy embereiből többen megsebesültek, a raj azonban példásan megoldotta a rája bízott fdiadalét. A fiatal tiszt pontos jelentést adhatott az ellenség erejéről s ennek megfelelően dehdan erősebb egység indult cl a falu megtisztítására. Mire azonban a délelőtti csata színhelyére ért, csak a vörösök visszahagyott haloítait, sebe sültjeit, és lőszerét találta ott. A vörösök elmenekültek, HASZNÁLT TANKÖNYV ELADAS lEPAGEnái „Történelmet a falakra" — de kifogásfa!an helyesírássá' ! Kolozsvár, szeptember 6, A . „Keleti Újság“. legutóbbi vasárnapi számában Nyirő József, lapunk főszerkesztője „Történetimet a faltokra“ címmel cikket irt, amelyben azt ifi. ditványozta, hogy a „kiDcses város“ nevezetesebb épületeit és műemlékeit emléktáblával jelöljék meg. A cikkel kapcsolatban beérkezett hozzászólások halmazából emeltük ki s közöljük az nlábbi figyelemreméltó levelet: „Örömmel olvastam b. tápjának a múlt vasárnapi számában „Történelmet, a falakra“ c. cikkét és kívánom, hogy bár figyelembe vennék és megvalósítanák az erre. illetékes tényezők az' abban hangoztatott kívánalmakat. Valóban nem illik, hogy a város lakóinak nagyrésze ne ismerje azokat a műemlékeket és nevezetes épületeket, amelyeknek megtekintése végett más városok lakói hozzánk jönnek. Szerény soraimmal szeretném némiképpen kiegészíteni a m. t. Főszerkesztő ur kis vámilmait, illetőleg az említett, cikk ciméi. körülbelül igy: „Történelmet a falakra, de kifogástalan helyesírással!“ A nemrégiben városszerte kifüggesztett utca jelző és házszámtáblák helyesírása ugyanis kissé zavaros és következetlen Hogy csak néhány példát említsek, a Rákóczi-ut utcajelző táblái hosszú ó-val vannak írva, de a házszámtáblák egész utcahosszat mind rövid o-val. Éppen fordított a helyzet a híres- neves tudós Bátyaiak emlékét őrző utcában, mert itt az utca jelző táblákon az o rövid, a házszámtáblákon hosszú. Nem tudom, melyik a helyes Írásmód, de bizonyos, hogy csak az egyik. Szokatlanul hat az is,, hogy a BOCSKAI-utca nagybetűs utcajelző, táb- ján a nagy I betű felett pont vám, de a közvetlen közelében lévő TELEKI PÁL -utca nagy I betűje felett nincsen. Ha, a város többi utcáit ebből a szem-pontból megfigyelnénk, bizonyára találnánk más hasonló érdekességeket is. Azért, ha a m. t. Főszerkesztő urr b. in- állványa alapján majd történelmet Írunk a falakrat érdemes lesz kissé több figyelmet fordítani arra is, hogy a nemzetünk múltjában tiszteletreméltó szerepet játszó, kiváló egyének nevét helyesen írjuk s hogy a falakra Írandó szöveget az ércbeöntés, vagy kőbevésés előtt ahhoz értő emberek átnézzék, az öntés, vagy a vésés munkáját pedig ellenőrizzék. Ezt meg kéllett volna tenni eddig is, hiszen az utcák névtábláinak nagyrésze szintén falakra írott történelem . , Kiváló tisztelettel: EGY ÖREG KOLOZSVÁRI POLGÁR Száz szociális gondozónői állás vár betöltésre Egyetemi, érettségi vagy tanítónői oklevéllel rendelkező nők figyelmébe! KOLOZSVÁR, szeptember 6. A ko lozsvári Katolikus Társadalomtudományi Szakiskola a belügymiv;sztériium kívánságára tizennégy hónapos szociális tanfolyamat rendez. A tanfolyam elvégzése idán az Országos Kép és Családvédelmi Alap a sikernél vizsgások részére azonnal állást biztosit. Az állami ösztöndíj lehetővé teszi, hagy a tanfolyamra egyes nőkel beittla- hással, ingyenesen vegyenek fel. Aki nemcsak hivatást és nemcsak megélhetést keres, éietcétt tálát ezen. a pályán. Beiratáei határidő: szeptember 15-tke. A kérvényhez csatolni kell születési. utolsó iskolai és erJtöícsi bizonyítványt (utóbbit lelkésztől), vcdambit válaszbélyeget. Cvm,: Katolikus Tájsadalomtxidomd- nyi Szakiskola, Kolozsvár. Rákóczi- Ut 39Vadászkürt zálloda Budapest msxi... rt»mgffsa l oViogrät 'féwmm is élt. Másnap éppen akar. iám még hozzátenni 100 pengőt s majd megütött a guta, mikor se kas, se pénz... Az Isten törje le a kezüket! — teszi hozzá és olyan szóróé tekintetet vet a vádlottakra, mint valami méhcsipés. A báró közben w. aktákat böngészi. A csend - Orel's jelentését. Abban pedig a.z, áll, hogy a letteseknél tártott házkuatatás nem vezetett eredményre, de... De feltűnt a falunak, hogy — itt a kiskorú vádlott neve következik, — szóval a vádlott édesapja ledobja a házról a szalma födelet s uj cserépfedőt húz rá. Azonkívül tudomásunkra jutott, hogy egy embernek, öleitől kölcsönkért 5000 lejt hosszabb időre, a pénzt még a kikötött idő alatt megadta. A pénz eredetéről nem tudott elfogatható magyarázatot adni. Azonkívül — itt egy másik kiskorú vádlott neve következik, — vadonnhíj bokszcsizmában jár és abban jár az édesanyja is. Eddig álig volt kenyerük, mostanában nagy vendégségeket csapnak. A legény a I korcsmában is fizet fűrnek-fának. Keresete nincs. Moldován Péternek pedig már kicsi lett a folu korcsmája és sorozatosan Kolozsvárrá járt be mtéledni... summából azonban egy fillért sem tudtak visszaadni. Elolvadt kezükben, mint a méz... Az ítélet A, g c-b-iíó kéletet hirdet: Ifjabb Moldován Péter 3 hónapi fogház, loösb Moldován Péter, mert tudott a- dologról éc mégsem jelenlétté, 4 hónapi fogház. A két kiskorú cinkos 2—2 hónapi fogház. Az Ítéletet megértik és tudomásul veszik, de fellebbeznek is eUenc. — Hát velem ind lesz? — szól újból a karcéul*,.— ki téríti meg a pénzemet? —■ A polgári bíróságra tartozik, mi csak büntetünk — hangzik a válasz. — Majd ott megítélik. Elmehetnek. * A tárgyalóteremből együtt mennék ki a vádlottak, a károsult, a. tanuk, sietve, szinte röpülve, md.nt a méhek a kaptárból s a törvényszék folyosóján megkezdődik egy uj tárgyalás, de annak perbeszédedt nem lehet leimi, mert olyan zamatos falusi nyelven folytak... Ró.
