Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-07 / 204. szám
Vasárnap t94i. szeptember 7 «£. OR 32 Á GO Y /^ipvioelö parlament f‘r t' Ö'< Y'- Ara “;r-,0 .y v.ara BU DA i3 :S3‘2 v<?-’VI i/.i -*■’ ■’ • •/ V. Ára 16 miér BIÖFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 8.70, NB- I GYED ÉVBE 8, FÉL ÉVRE 1«, EGÉSZ I ÉVRE 38 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. I PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 72148. ‘ HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 204. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZV ÉNYTARSASAG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRÖ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRAS8AI-0. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ROOSEVELT ELNÖK A GREER-ÜGYBEN EGYOLDALÚAN »TISZTÁZTA« A FELELŐSSÉGET Magyar honvédek hőstetteit jelentik a keleti hadszíntérről.— Az iráni hegyi törzsek fellázadtak az angolok ellen Cordell Hull beismerte a idoolkeieti tárgyalások eredménytelenségéi Amikor nemrégiben Konoye herceg japán miniszterelnök második kabinetjeMemondott és az nj kormányban Matsuoka külügymi. uiszter tárcáját Toyoda tengernagyra ruházták, nemcsak a külföld figyelt fel a cse. rére, hanem maga a japán közvélemény is ísodálkorva szemlélte az érdekes személyi változást. Ismerték ugyan személyét, tudták róla, hoyy a japán haditengerészetnek Toyo- da admirális az egyik legkiválóbb irányitója, esak azt az egyet nem értette meg a japán közvélemény, hogy miért éppen tengernagy vette át a kiilügyek irányítását. Hiszen Toyoda tengernagy neve eddig sehol sem szere, pelt a japán külpolitikai élet hírei között. Hirohito Tenno választása azonban jól átgondolt ás szükségszerű volt. Toyoda egyéni adottságai és képességei, valamint Japán és a távolkeleti helyzet legújabb fordulata szinte magától értetődővé teszik, hogy a tokiéi külügyminisztérium ügyeit, olyan ember vezesse, aki tisztában van hazájának, Távolkelet első tengerészeti hatalmának adottsá. gaival. Toyoda tengernagy ma ötvenhat-ötvenbét éves. Három nagy erénye van s azok már ifjú korában rendkívüli pályafutásra tették alkalamassá és érdemessé. Tiszta Ítélőképesség, törhetetlen vasakarat és rendkívüli gyakorlat érzék emelték ki egyéniségét még abban a hasonló erényekben gazdag testű, leiben is, amelynek neve: japán haditenge- részét. Egészen fiatalon, egy évvel a törvényben előirt korhatár előtt végezte el a tisztiiskolát. Hiába volt azonban legjobb minősítése ifjú pályatársai között, azt a forró vágyát, hogy tengerésztiszt lehessen, egyelőre nem teljesíthették. Ahhoz még egy évig kellett várnia. Ezt a muszáiévet a fiatal Toyoda hadnagy arra fordította, hogy nyelvtudását fejlessze s közben jogi tanulmányokat végzett a\ cambridge-i egyetemen. Később, mint Japán londoni katonai attaséja és a genfi leszerelési értekezlet japán delegációjának egyik tagja, ezeknek a tanulmányoknak elsőrangú hasznát vette. Hatalmas* becsvágya és emberfeletti szorgalma sohasem hagyta serben pályafutása kialakításában. Mindig z legjobb minősítéssel végezte el a tiszti ranglétrán való emelkedéshez szükséges tanfolyamokat: kitüntetéssel tette le a tiszti rizsgát, jelesen végezte a torpedóiskolát és i tengerészeti akadémiát Japán katonai körök magától értetődőnek találtak, hogy 1936-han Toyodát nevezték ki a kurei tengerészeti arzenál főnökének. Legnagyobb gondja volt a japán haditengerészet fegyverzetének, átütőképességének állandó korszerűsítése. Egy évvel később a sasebói ten. gerészeti állomás főparancsnoka. Apósa, Ta- keda tengernagy révén igen közeli vonatkozásba jutott a japán haditengerészet müsza. ki osztályával s nemsokára ennek a fontos szolgálatnak igazgatójává, majd a japán haditengerészet repülőszolgálatának főnökévé tették meg. Egy évvel ezelőtt bízták rá a japán haditengerészet politikai irányitásá- nak irtózatos felelősséggel járó feladatait. Politikával a szó köznapi értelmében eddig oem foglalkozott. Egy évvel ezelőtt azonban Konoye herceg egyenes kívánságára kivált a haditengerészet kötelékéből és átvette a japán kereskedelmi és ipariigyi minisztérium vezetését. Csak most derült ki, hogy ezt a megbízatást csak ugródeszkául szánta Toyoda tengernagynak Konoye herceg. Annyi azonban bizonyos, hogy Toyoda, a haditengerészet kiváló szervezője, a politikai hivatalt is a legnagyobb hozzáértéssel és eredményességgel töltötte be. Az volt a feladata, hogy minisztériumát a japán fegyvernemek legfontosabb szállitószervévé tegye meg. s győzze nyersanyaggal a japán haditengerészet, had- sereg és légi erők szükségleteit és amellett természetesen a polgári szükségleteket is ki tudja elégíteni. Az elhanyagolt hivatalt a legrövidebb idő r.lat.t átszervezte és a mai japán élet egyik legfontosabb tényezőjévé emelte. És most, amikor a harmadik Konoye-kor- mány a japán-szovjet semlegességi egyez, ményt aláíró Matsuoka külügyminisztert a német-szovjet háború kitörésével teremtett nj helyzetben elejtette, a választás Teijiro Toyoda tengernagyra esett. Tudjuk, hogy az egyezmény II. szakasza szerint Matsuoka és Molotov abban állapodott meg, hogy „abban az esetben, ha egyik a két szerződő fél közül egy vagy több bar. madik állaim részéről hadicselekmények tárgyává válnék, akkor a másik szerződő fél a viszály teljes tartamára semleges' marad“. A paktumhoz fűzött nyilatkozat pedig leszögezi, hogy a Szovjetunió Mandzsukuó. Japán pedig a Mongóliái NépKÖztáisasáig területi egységének és sérthetetlenségének tisztelet- bentartására vállal kötelezettséget. A német.szovjet háború kitörésének pilla- natában a moszkvai paktum világpolitikai anakronizmussá vált és Matsuokának távoznia kellettToyoda tehát tárcát és hivatást cserélt. S bár mind a külföld, sőt maga a japán közvélemény is meglepetést mutatott- az nj külügyminiszter személyének kiválasztásakor, lassacskán mégis csak rájöttek a csodálko. zók arra, hogy minden bizonnyal a legszerencsésebb választás volt olyan embert állítani a japán kiilügyek élére, akinek kisujja- ban van a haditengerészet minden ismerete, aki kiváló szervezőerejét és talpraesett jégét. Japán nyersanyagellátásának sorsdöntő kérdéseiben fényesen bizonyította be. A világ- politika mai állása és a távolkeleti helyzet legújabb fejleményei mellett valóban kétségtelennek látszik, hogy Japán külügyminiszterének nem is annyira diplomatának, mint elsősorban tengerésznek és szervezőnek kell lennie. Ezek az adottságok pedig megvannak az uj japán külügyminiszterben. S ha megismerjük azokat a világpolitikai ütőkártyákat, amelyeket London, Washington ás Moszkva tartogat a kézelőben a távolkeleti helyzet módosítására, Toyoda tengernagy kinevezése talán annak is jelképes bizonyítékául tekinthető hogy a távolkeleti élettérben várható legközelebbi lépések Japán igazi, ősi élette- rénék, a Csendes-óceánnak irányéban vár. hatók. Taft köztársaságpárti szenátor a rádióba mondott beszédében többek között a következőket jelentette ki: — Az amerikai nép nem egységes, mert a nép többsége elutasítja Roosevelt külpolitikáját. De az elnöknek nem is érdeke, hogy egységes legyen az Egyesült Államok népe. legfeljebb csak akkor, ka az ő véleményéhez csatlakoznak. Roosevelt és Churchill Atlanti-óceáni tervezete lyit értelmű és nem világos, azonkívül titokban szövegezték meg és előzetes vita nélkül terjesztették az Egyesült Államok népe elé. Taft szenátor a parlamentáris formaságok szemszögéből nehézményezi Roosevelt politikáját, az elnök azonban már régen nem zavartatja magát ilyen politikai illemszabályok betartásában, vagy megkerülésében. Az egyetlen pont talán, amelyen az elnök nem kerülheti meg az alkotmányossáq ösvényeit, a költséqúetés. így kapott újra munkát a szenátus az uj adótörvény megszavazásával. Ennek eredménye az, hogy ötmillió amerikai adóalanynak három és fél milliárd dollár egyenesadót kell kiverejtékeznie. hogy újabb alap legyen az elnök háborús programjának megvalósítására. Mert a háború — most már titkolni amúgy sem lehet — kopogtat az Ujviláq küszöbén. ■ A háborús veszélyövezetek láthatárán két helyen gyűlnek a villámmal terhes fellegek. Cordell Hull külügyminiszter most már bevallotta az amerikai sajtó képviselői előtt, hogy a Japánnal folytatott tárgyalások „nem értek el jelentősebb sikert". Valóban: nem is volt sikerre kilátás azon az alapon, ahogyan Washington a tárgyalást megkezdte. Olyan feltételt szabott Tokiónak, amelyet az soha nem fogadhat el. A háromhatalmi egyezménytől kellene Japánnak elszakadnia azért, hogy Washing ton egyáltalán hajlandó legyen tárgyalni a Szovjetnek szánt hadianyagszállitmányok kérdéséről. Ha Japán ezt a feltételt teljesíti, létének és jövendőjének erkölcsi alapját rúgja ki maga alól s meg kellene tagadnia élettér biztosítására irányuló politikáját. Hull külügyminiszter beismerése után bizonyosra vehető, Tokió magatartásának kialakításában rövid időn belül uj, most már határozott lépés várható. A másik veszélypont — Island. A függetlenségétől megfosztott sziget partjain kilőtt torpedó ugyan nem találta el a Greer amerikai rombolót, de arra alkalmas volt, hogy az angolszász érdekközösség kétszínű és hazna szellemét leleplezze. Roosevelt elnök — jóllehet az amerikai jelentésekről nem lehet megállapítani, hogy vájjon azok hivatalos, vagy magánforrásból származnak-e — már sietett leszögezni, hogy Amerika az Atlanti-óceánt nem tekintheti hadiövezetnek, mert ilyesmit vele a birodalmi kormány hivatalosan soha nem közölt. Az elnök arm is utalt, hogy a támadás nappal történt és a támadást végrehajtó tengeratattjárónak látnia kellett, hogy amerikai lobogó leng a célponton. Az érvelés szerint Roosevelt Izlandot nem tekinti hadiövezetnek s világos, hogy a támadó tengeralattjáró a nemzet, közi jogba ütköző cselekményt követett el. De erre az okfejtésre azonnal fel lehet tenni a kérdést: hát ha az Atlanti- óceán nem hadiövezet, mit keresnek az amerikai hadihajók, katonák és hadigépek Izland földjén. Vájjon kivel tudja elhitetni Roosevelt, hogy Izlandon csak békés turisták szálltak partra, gyönyör, ködni a vadregényes tájakbanf A német külügyminisztérium még nem foglalt állást a Greer-esetben. Roosevelt azonban máris sietett ezzel az incidenssel kapcsolatban Németországot tettesként megnevezni! Ez a sietség mintha kialakult szándékokat takarna... * A keleti hadszíntérről kapott jelentések között kettő is megdobogtatni a magyar szivet a magyar honvédek haláRmegvotő bátorságé, nak leírásával, A szűkszavú német hivatalos jelentés n nagy eredményeket követő és a nagy eredményeket megelőző átmenet lendületét érzékeltetik. A részlet jelentések nemcsak a német véderő, hanem a keleti hadszíntéren küzdő olasz légi erők szép sikereit ismertetik. Kiemelkedőbb esemény egy lövészhadosztály megsemmisítése. Az angolok emberséget és lovagiasságot nem ismerő harcmodorának jellemzésére a Német Távirati Iroda a következőket jelenti: A Földközi-tenger keleti részének egyik szigetén három görög vitorlást tartóztató« fel ogy angol fnrvámaszád. Két hajót csekély távolságból tüzérségi találatok .értek. A tengeralattjáró a süllyedő hajók menekülő legénységére géppuskával tüzelt. Négy matrózt halálos lövés ért. Egy angol tiszt gumicsónakba parancsolta a fedélzeten maradt legénységet, majd 20—30 méter távolságból gépuskávai rájuk tüzelt. Négy matróz meghalt, többen súlyosan megsebesültek. A szétlőtt gumicsónak elsüllyedt. Aw ango] hajó ezután kétszer megkerülte a vízben vergődő matrózokat s állandóan géppuskává] lőtt rájuk. Véletlenül senkit mm éri már találat A tengeralattjáró végül eft&vofó- dott, hogy egy másik parti vitorlást vegyen üldözőbe, A sértetlenül maradt matrózok hányódó hajóraacaokop mendräWdk meg.