Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-06 / 203. szám
KzMxm ÍFisMg V It SZEPTE^SER 6 Há magyar hazatéri Belgiumból k német Vörőe kérésit és a mcgyar szociális nővérek szerepe o belgiumi magyarok megsegítésében A Nagymá gyár ország e. hetilapban olvastuk az alábbi érdekes tudósi- tád*: Belgiumban a második világháború hitöré- le előtt SOÖO magyar élt. A belgiumi miagya- rofemfe fcb. a fele már visszatért Magyaror- srágTa, de még mindig körülbelül 3000 magyar van elszórva Belgium városaiban és bányász- vidőkén. 'Nagyon sok magyar háztartási alkalmazott volt Belgiumban, sok képzett iparos kapott állást és a bányavidékek is tele voltaik magyarokkal. Legtöbben Bnpcelîesbm és a főváros környékén éllek, különösem Wihvord, Watter- schei vidékén, valamint Lüttiobbcm és elszórva egész Belgiumban. A belga családok sok magyar gyermeket neveltek fel, ezek közül néhány száz még Belgiumban van, sokan a leányok közül fórjhezmontok, családot alapítottak, de úgyszólván valamennyi hűséges szülőhazájához és büszkén vallja magát ma ts Magyarnak. A magyar egyházak gondoskodnak a belgiumi magyarok lelkiéletéről, Négy szociális nővér végzi az igazi szociális feladatot az idesodródott magyarok között és egy református tanítónő dolgozik karöltve a magyar szervezetekkel. A napokban tért haza Durby Júlia szociális nővér, 32 magyart hozott haza és a közeli hetekben. újabb csoport érkezik. Beszélgettünk a visszatért belgiumi magyarokkal, akik elmondották, hogy természetesen Sk is belekerültek a nagy történelmi viharba, de semmiesetre sem szenvedtek rnmyii, mint a franciaországi magyarok, akik a franciákkal együtt a háború minden borzalmát átkin- lódták. Mielőtt, a háború hullámai eleitek volna Bel - gimmha. nagyon sok magyar munkásnak felmondtak, igen sok magyar leány elvesztette kényeiét, de a Szociális nővérek összegxjüj- tőttélc az ínségeseket és az állástalanokat munkához juttatták, ha pedig az nem volt lehetséges, a magyar összetartás átsegítette a bajokon a szenvedő magyarokat. Azon természetesen nem lehet változtatni, hogy az összeku- porgatott kis vagyonkák megsemmisültek. A háborús felfordulásba a megélhetés nagyon megdrágult, az éleim; ciibkek ami felmentek, megtakarított pénzecskéjét bizony mindenki felélte. A belgiumi magyarok a legnagyobb elragadtatással beszélnek Bezsila Margit szociális nővérről, akinek mindéin gondja a. magyarság istápolóm volt. Egy kommunista megleste, amikor postám ment és megtámadta. Abban reménykedett, hogy a szociális nővérnél sok pénzt talál. A támadónak nem volt szerencséje, mert a nővér éppen akkor- véletlenül csak kis összeget vitt feladni. A szociális nővér az ütéstől összeesett, súlyos agyrázkódást szenvedett. Orvosa; teljes nyugalmat ajánlottak, kétszer liaaa is küldték Magyarországra, de Bezsila Margit ncm tudta otthagyni a belgiumi magyarokat . Újra és újra megjelent szeretted körében és segítette a magya rókát a nagy válság idején. Amint- a rend helyreállt, a szociális nővérek összegyűjtötték a magyarokat és rövidesen majdnem mindem magyar keresethez jutott. Dr. Szabó Árpád lelkész a Magyar Mázban tartotta főhadiszállásét, és mint a magyarság vezérkari főnöke, háborút vezetett a nyoma, rnsá-g ellen. A hatóságok mindenben segítették a magyar vezetőiket. és igy lehetett azután a belgiumi magyarokat újra tisztességes megélhetéshez juttatni. A német vöröskereszt, szervei is sokat segítettek a magyarokon. Amikor a magyarok kijelentették, hogy szeretnének hazautazni. T autókat bocsátottak rendelkezésükre, autóbuszokon vitték őket Kölnig és onnan pedig vasúton Magyarországba. A némtet hatóságok olyan előzékenyek voltak, hogy eleinte ők fizették még az útiköltséget is. Bezsila Margit szervezte meg ezt az akciót is és a megszálló csapatok parancsnokságánál elérte azt is, hogy a magyaroknak nem is kellett külön útlevelet váltamiok, hanem egy-egy csoport vezetője útlevelével menteik keresztül fél-Euró- pán. A mosd %aeáér%ezrAi /Söpörted is a- német vöröskereszt támogatta. Béosben megszállták a vöröskereszt házában, Budapesten pedig a Kivándariétat és Vissza vándorlókat Védő Iroda «abened várták őket. A belgiumi magyarok nagy hálával beszélnek Lányi őrmesterről, aki a kivándorlókat védő iroda megbízásából foglalkozott a visszatért magyarokkal, mindegyiknek elintézte ügyes-bajos dolgát, elszállásol águkról és továbbutazás ukról gondoskodott. A magyar.összetartásra jeflamiző, hogy még ezek a szegény emberek is kinyitották soványka péiiBtárcájukait és segítettek két társukon. Egy rusasinszkói és egy kispesti család érkezett vissza egyetlenegy fillér nélkül. A belgiumi magyarok összeadtak bizonyos pénzösszeget a két család számára és ma, már a ruszinszkói és kispesti család biztonságos fedél alatt van. Vásárhelyi János püspök pásztorlevele a felszabadulás évfordulóján Az egyház Időszerű kérdései a körlevélben 35 40 perc ÍTtarosvdsdrhelAj perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL Á Magyar Légiforgalmi r. f. MALERT Mgffáratai vasárnap is köziet ednek. 3óelőre gondoskodjék helyfoglalásról Mély ás I* irály-fér 3F sz. Telefon: 35—96 Kolozsvár, szept. 5. Erdély északi és keleti • re«; érek felszabadulása egyéves évfordulóján Vásárhelyi János püspök hosszabb pásztorlevélben fordult az erdélyi református egyház Itlkészeihee. Isten kegyelméből mér egy esztendője telt el annak — írja a püspök, — hogy visszakerülhettünk magyar hazánk védelme és oltalma alá A= a felszabadult hazában Inunká.lkoi.latunk Isten országa szolgálatában népünk javára és szülő hazánk dicsőségére. Hálaadással emlékezünk meg Istenünk kegyelméről, aki Kormányzó Urunk bölcsessége, honvédetek hősiessége, nemzetitek kowuányférfiáinak munkája, nagy barátainknak: Hitlernek és Mussolininak megértése által abban az örömben részesített, hogy felszabadult ha zabán élhetünk te munkálkodhatunk A körlevél további részében az egyház mai iegfontosabl feladatait tárja elő a püspök Az egyház feladatai az iskolázás torén A pásztói-levél mindenek előtt a felekezeti iskolák uj munkaévének megindulása alkalmából flgyebneztet az egyháznak az iskolázás terén lévő >iş£v feladataira. A lelkészeknek legyen gondjvk arra. hogy a szülők Írassák be gyermekeiket az, iskolába. Ennek tur intésnek az igaz; je er tőségét akkor értjük meg, ha e-zi.nkhp idézzük a román korszaknak ápp’n gyónni-ki í,k iskolázása terén bekövetkezett nagy pusztításait. Figyelmeztet arra is a Köriévé!, hogy szórványokban élő magyar gyermekeink számára szórványintemátusok állanak rendelkezésre — azokba be kell vinni h gyermekeket. hogy megfelelő hitvallásos és anyanyelvi oktató stem részesiilhci-senek. Felhívja a figyelmet a püspök az erdélyi magyarság gazdasági és szociális érdekeinek védelmére. Az egyháznak ki kell vennie részét ebből a munkából. Éppen azért szükséges, hogy minden egyházmegyében legyen egy lelkipásztor, aki a népegészség, szociális teáé lyezés, szövetkezeti és gazdasáai védelem kér. áétexvel megbízás alapján is foglalkozzék. Ez a megbízott irányítója lehet azután az espereséig mindegyik presbitériumának 4 lelkészének az ilyen természetű munkában. Az egyház központ; vezetősége gondoskodni kíván arról, hogy ez. a miunka kellő támogatást kapjon a központ részéről w. Nyomatékosan figyelmeztet arra, hogy mindezokat. az egyháttáisacLakni munkákat, amikéit mean lehetett az elmúlt évek alatt elvégezni, most mindenütt szabadon végezhetik a lelkipásztorok. Különösen fontos a férfiszövetségeik megalakítása, és azoknak részvétele a népművelés nagy munkájában. Természetesen tovább kell folytatni és erősíteni a nőszóvet- *égi, leánysaöveláéfíi és ifjúsági munkát is. „Tudom — fejezi 1* a pásztói-levélnek ezt a részét Vásárhelyi püspök, — hogy lelkészt kf.runk és általában minden hívünknek, tanítóinknak, tanárainknak gondja, baja, megélhetési nehézsége van elég. de mégis azt mondom, hogyha történelmi hivatásunk betöltésére méltók kivárunk lenni, le kell küzdenünk gondjainkat s kétségeinké1 és kettőzött buzgősággal kell végeznünk a romokból való felépítés áldásos munkáját“. Tájékoztató az időszerű kérdésekről. Az erdélyi nefonmétus egyház a magyar állam megértő támogatása által már ebben az esztendőben megnyitliatja tanítóképző intézetét. A ragykiterjedésű egyházkerületnek férfi- tanítóval való ellátása szempontjából régtől fogva kevésnek bizonyult a nagyenyedi, Bethlen Kollégiumban, lévő tanítóképző intézet. Most ez is Romániában maradt s így szükségessé vált újról való gondoskodás. Szeptemberben fog megnyílni az uj intézet, Sepsiszent. györgyön. A pásztorlevél arra hiv fél, hogy a gyülekezetek karolják fel az uj intézet ügyét- ás minél nagyobb számban küldjenek oda tanulókat. Az egyházkerület vezetősége az intézet támogatására, 20 teljesen ingyenes helyet létesített a most megnyíló tanítóképző intézőt- ben. Egy másik időszerű kérdés a lelkészi utánipótlás ügye. „Az a veszedelem jelentkezik, hogy gyülekezeteteket nem tudjuk ellátni igebirdeto szolgákkal“. Az egyházkerület vezetősége ezen a veszedelmen is ösztöndíjas helyek beállításával akar segíteni. S ingyenes és 10 félte gyem e.s helyet létesített a theologian és egyben azzal a kél elemmel fordult az egyházmegyék és gyülekezetek vezetőségéhez, hogy azok is ajánljanak fel iigyanmnyit. A szolgatársak szerefetére és egymás-támogatására való felhívással fejeződik be a nagy- jelentőségű körlevél. Nvolcszát. munkás utazott el Kolozsvárról Németországba búcsúbeszédet Búzás Geró dr. római katolikus lelkész megindító intézett a távozó munkásokhoz Kolozsvár, szeptember 5. Pénteken délelőtt 10 órakor, abban a pillanatban, amikor a város templomainak tornyaiban megszólaltak a. hálaadásra hivó harangok annak emlékére, hogy egy évvel ezelőtt lépték át. dicső honvédetek a gyászos trianoni határt, a kolozsvári pályaudvarról hosszú szerelvény indult el, Németország felé 800 kolozsvári magyar munkással. Az állami munkaközvetítő hivatal utján jelentkeztek németországi munkaalkalmakra s indulásuk most lehetővé vált. A pályaudvaron ott szorongtak buesuzkodó hozzátartozóik is. Rajtuk kívül ott volt Búzás Gerő dr. római katolikus lelkész., hitoktató, Deák Ferenc református ás Csifó Nagy László unitárius lelkész, Csizmadia Sándor tanácsnok a város képviseletében, Zipfel- mayer Margit a népjóléti hivatal képviseletében, Kovács László a kolozsvári állami munkaközvetítő hivatal vezetője, Kuzsel Rezső dr. és Szederkényi Ferenc a központi állami munkaközvetítő hivatal kiküldöttjei, Tischer Károly a kolozsvári német konzulátus képviselője és az a német birodalmi kiküldött, aki útjukon elkíséri a magyar munkásokat. Úgy tervezték, hogy mindhárom egyház lelkésze beszedet intéz indulás előtt híveihez, az idő rövidsége miatt azonban csak Búzás Gerő dr. római katolikus hitoktató szólott a munkásság 40 képvislőjéhez. Mivelhogy a munkások már elfoglalták a kocsikban kijelölt helyeiket. 40 munkás szállott le „követként“, hogy meghallgassák a lelkész búcsúztató beszédét: — Nem mulaszthatom el kimondani, hogy nagyon fáj és még erősebben fájna elhallgatni. amit indulásotokkor érzek — kezdte beszédét Búzás dr. Nagyon fáj, hogy erről a gazdag magyar földről, amely édes hazátok, idegenbe krV ■ mietek átmenetileg, megkeresni a minden nuni kenyeret. ígérjük, hogy mi, akik itthon morálunk, úgy fogunk dolgozni, hogy munkánk "tán mgszülessék egy szociálisabb és minden fiát egyként felkaroló. boldog Magyarország! Ezzel nemcsak nektek és saját, magunknak tartozunk, de a jövendőnek is! Menjetek és mutassátok meg munkátokkal és becsületetekkel a nagy német- népnek, hogy méltók vagytok arra, amire elhivattatok. Fogjátok meg egymás kezét és vigyázzatok egymásra, hogy minél hamarabb viszontláthassuk egymást. Isten áldása és gondviselése kisérjen idegenbe vivő adatokon! Búzás Gerő dr. megindító bucsu-beszéde. után a Himnuszt énekelte el a Németországba menő hatalmas magyar munkásáé reg s a magyar imádság hangzott ajkaikról még akkor is, amikor a 40 l^oesiból álló hosszú szerelvény kigördült a kolozsvári pályaudvarról. .. AlnyuţVoSia meuliizó- leve él Maqyarorszáo ui L-virín^lS ItáWefe Róma. szeptember 5. (MTI.) Máriássy Zoltán Magyarország kviriuáli követe pénteken délelőtt 11 órakor ántyujtotta megbízólevelét in, Victor Emanuel királynak és császárnak. A megbízólevél átadása után az nralkodó hosszasan elbeszélgetett a magyar követtel, aki bemutatta a m. Hr. követség tagjait, Máriássy Zoffittán követ délben koszorút helyezett el a Pamtheonban lévő H- rálvs&rokon, majd megkoszorúzta a névtdtem fasiszta hősök capitoliumi emlékművét. í zezer per cipőre és húszezer pór falpalásra von sziKsége havonta Ko ozsvár lakosságának Roioz«vár> szept. 5. Jelentettük, Hogy Kolozsvár város vezetősége felterjesztést intézett a közellátási miniszterhez és abban a lakosság részére megállapított cipő- és talpkontingens felemelését kérte. A felterjesztésben meg állapítja a város vezetősége, hogy augusztusban a város közélelmezési hivatala 2232 pár- cipőt és 1300 kiló talpat^ illetve 931 fejelésre és 2900 talpalásra jogosító utalványt adott ki. Ez a mennyiség nem fedezi a lakosság szükségletét, mert csak augusztusban 10.000 pár cipőre és 20.000 taJpalásra jelentettek be Igénylést a közélelmezési hivatalnál. Tehát az igénylés aránya sokszorosan felülmúlja a város részére megállapított cipő- és talpkontingenst. A város vezetősége a felterjetésbeo arra kérte a közellátási minisztert, hogy ha a meg állapított kvótát nem lehet felemelni, legalább a posta és a MÁV személyzetének cipő- és taip3zukségiete kielégítésére külön mennyiséget utaljon ki. A két intézmény alkalmazottainak havi szükséglete 500 pár kész cipő, 970 tál pa lás és 204 méret utáni rendelésre készített cipő. Ennek a mennyiségnek elvonása a lakosság részére juttatott kvótából, azt Jelenti, hogy a közélelmezési hivatal a lakosság szükségletének kielégítésére a megállapított kontingensből csak 1732 pár cipőt, 1931 taJţpa- lást és 727 méret után készült cipőt tud Juttatni. Ez a mennyiség alig néhány százalékát fedezi csupán a lakosság szükségletének és éppen ezért a város vezetősége nyomatékkai kéri a megállapított kvóta felemelését ED-SSN HOZQO (Tei. 3i60)CSálf 3 llöpiö! flz amerikai filmgyártás csúcsteljesítménye! minden idők legnagyobb történelmi alkotása! „Juóiex” (Uiufl mÉxico) 0,JlM&TG3Z44 BETTE DflUIS és PAUL mURI a főszerepben, a nagyok között is a legkiválóbbak. — Előadások kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor
