Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-24 / 217. szám

194h S2EPIJEMBJSR 24 MCbzbti HrsjOG Kát magyar diplomata VÖKNEK JAMOS VOfljIfi János rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter 1890 január 6-án síül©- tett UJmoldvában (Krassó-Srörnöy várme- gja). Középiskolai tanulmányait a temesvári állami grlmnáziomban végezte, majd a buda­pesti egyetemen politikai és jogtudományi doktorátust szerzett. Közben »etette a levéltá­ri vizsgát a cs. és kir. Idilügyminisrtériuinhan, 1913-ban lépett állami szolgálatba. Előbb a házi és az udvari állami levéltárban, majd a cs. és kir. külügyminisztérium levéltárában kapott beosztást. 1919~ben a bécsi követségre került, 1922-től 1926-ig Budapesten, 1926— 1923-ig Rómában működött, akkor már mint követség) tanácsos. 1929-ben ismét központi Szolgálatra osztották be és 1980—1988-ig a szófiai, bukaresti, belgrádi, majd a prágai kö­vetségeken teljesített szolgálatot. 1038 decem­berében a külügyminiszter állandó helyettese lett és előbb néhai Csáky gróf, majd Bárdossy László külügyminiszter mellett kiváló képes­ségeivel és fáradhatatlan munkabírásával működött közre aas elmúlt évek nlehéz politi­kai problémái megoldásában. Vörnle János a Magyar Érdemrend nagykeresztjének és számos külföldi érdemrendnek, olusz, spanyol, bolgár- és japán kitüntetésnek a tulajdonosa 2. GHYCZY JENŐ Ghyczy Jenő rendkívüli követ ás meghatal­mazott miniszter 1898 májas 4-én született Xisigmándon. Főiskolai tanulmányait a bécsi as. és kir. konzul-akadémián végezte. A vi­lágháborúban a cs. és kir. ötös huszárezred­ben teljesített katonai szolgálatot. Külügyi szolgálatát a kölni osztrák-magyar főHadi- acálláson kezdte meg, majd ennek feloszla­tása után 1919-ben felállította Kölnben a ma­gyar konzulátust, A magyar diplomácia szol­gálatában a bécsi követségen mint beosztott követsági titkár, a szófiai, orágai, belgrádi és berlini követségeken pedig mint első beosz­tott tisztviselő működött. 1939 áprilisában vette át a külügyminisztérium politikai osz­tályának vezetését és «ww» a poszton műkö­dött a mai napig, amikor .a külügyminiszter állandó helyettes« let*. Jelentkezniük kell at 1921-ben született állítás« köteles kolozsvári ifjaknak KOLOZSVÁR, szeptember 23, Ka lenvár thji. sz. kir. város polgárin es tere felhívja az 1921. évben született, Kolozsvári lakó ifjakat, hogy a* álli- tásköti,lesek összeírásába való felvétő lük végett, a kiadott hirdetméuyben megállapított napokon, a polgármes­teri V. (katonai) ügyosztályában (vá roshäza I. eni. 24- sz. ajtó) délétől 9—13 óra között pontosan jelenjenek meg. mert az összeirásra való jelent­kezés elmulasztása szigora büntetést von maga után. , OliVóVrer î4- ;n 1 erdődne a III. Örs» ’qos Protestáns Kapó i Budapest, szeptember 2.'’. Az ország pro­testáns lakosa ógánölí ok tói) er 24-én nagy napjai kezdődnek Budapesten. A III. Orszá­gos Protestáns Napokat rendezi meg az Or. szagos Bethlen Gábor szövetség. Az ünnep ségek november 7-ig tartanak és & főünnep­ségekre október 30. és 31-én kerül sor. A fő- ünnepségek keretében cvaugéüzációt, hiva­tásköri, egyházvéclalltnd, ifjúsági, asszonyi és munkás értekezleteket, protestáns irodalmi és müvészestet, egyházzenei ünnepélyt tarta­nak, valamint az evangélikus nőszövetség kézimunka kiállítását, a Sold Deo Gloria közgyűlését és délvidéki estjét rendezik meg. A protestáns napok kimagasló eseménye lesz a reformáció emlékének ünnepe a Vigadó­ban, a Deák-téri, a Szilágyi Bezső-tón és a Rákos-utcai templomokban. A protestáns napokra 50%-os vasúti ked­vezménnyel lehet Budapestre utazni. Vasúti igazolványokat a lelik eszi hivatalokban. illet­ve az IBTTSx fiókirodámban és bizományosai- mái, továbbá a Hangya fiókintézet.einul le­het beszerezni. A rendezőhizottság kedvez- ménves elszállásolásról is gondoskodik MOST JEL NT MEG! Fflbb ET1DRE: Jugoszlávia összeomlása A Oéltidék visszatérése a ; p, Zp—. niinerva Rt. Könsv- osótdlva, IRdtsds király-tér 8 sz. Emléktábla és muzeum hirdeti Kolozsváron De Gerando Antonina halhatatlan emlékét % Vargo Oszkár szobrászművész, D© Gerando Antonina egyik kedves tanítványának férje faragta márványba a nagy tanárnő arcélét Eiolomdr, saept. 23. Vasárnap délelőtt 10 órakor nevezetes esemény szinlnelyn lösz a ko­lozsvári állatni leánygimnázium: o /te (3fe. rtuhl) Antonin# einUktábla-hizaU&ág akkor lépteti le a magyar nőnevelés úttörő apostoli­nak, De Gerando Antomnának márvány etn- m tábláját. Ez a kedves & megható üiinepség De Ge­rund» Antonina régi és wa Is ólő tanítványai­nak hálájából, szeretetéből és lelkes áldozat- készségéből született meg'. Sokon ebiek ma 1* a csonka haza. én az idegenbe szakadt magyar területeken olyanok, akik a tudâ.s és az er­kölcs alapjait Kolozsvár híres-neves nagy­asszonyának kezei alatt szerezték meg a sáta- téri árnyékos fák mögött álló hatalmas isko­laépületben, Csodálatos ereje volt De Géren­dő Antonina sugárzó szellemének. Ez az erő 1— most látjuk csak — nemcsak addig tevő ténykedett és hatott, amíg megtestesítője áll Működik és é'- ma is a magyar föld minden táján élő tanítványok szivében, emlékezeté­ben és főképpen abban a lélekben, amelyet az életbe magukkal vittek az iskola falai kö­zül., Most látjuk, csak, hogy kj az igazi hiva­tott nevelő és tanító! De Gerando Antonina hamvai J014 óta porladozuak a házsougárdi temetőben, de az ö nagy szelleme nemzedékek ég-uniósul ónjában értékes örökségként él to­vább hasznára és dicsőségére a m'agyar élet­nek. Nem ünnepi szóvirág ez a megáilapitás. El­mondjuk, miképpen lett valóság a De Gerau- do-eniláktábla szép gondolatából s ez a tör­ténet mindennél szebben igazolja, hogy « nagy nevelő és tanító lélekben még most ?s esak jóra, szépre, igazra és nemesre vezeti azt a sok-sok osztályt, a 'növendékek egész hadseregét. akiket valaha zsenge korukban ta­vitól* Törzsasztal a Pilvaxban Négy évvel De Gerando Antonina halála után szakadt rá a magyarságra az összeomlás gyá-síos cenpásm Az ország területét feldara­bolták. A régi De Geiando-tan itvá.nyok szét­szóródtak az anyaország és az utódállamok területén. Ite azok, akik Budapesten éltek, elhatározták, hogy rajongva szeretett nevelő­jük emlékét * abban a magyar élet egy nagy­szerű emlékét ápolni fogják és mindig Írnek maradnak a kolozsvári leány gumimiumból el­hozott töményekhez, A Budapesten élő De Geiiamlo-toiuitványok a Pilvax-kávéházban a hónap második vasár­napjának délutánjára összejöveteleket rend- sseresitetVk. Néha kevesebben gyűltek össze, máskor többen. Volt, úgy, hogy negyven-öt,ve- lun is megjelentek u régi tanítványok közük És májusban, a Nemzetközi Vásár hónapjá­ban miejjtöifént. Ijogy a vidékről fellátogató növendékekkel együtt száss-százlmsz régi de- gerandista iz ott emlékezett a szép ifjúságra a Pilvax történelmet leheli/) falai között. Fér hérhaju, galambősz nagymamák, dédanyák, * a fiatalabb nemzedékeik mindéi» évjárata a tegtestvéiább egyetértésben és szeretet ben adott ereken az összejöveteleiken egymásnak találk<jizót Mindig nagy örömei és ünnepélye­sen emelkedett pillanatokat hozott, ha meg­jelent « régi dcgerasndiSták között, Biela Má­ria tanárnő. De Gerando Antonina legleedve- sehb és legmeghittebb munkatársa, Fi allékét De Grando Antóniának! A bécsj döntés elhangzása és az er délyi ré­szek hazatérése után a Pi Ivax-ká véh ázhan megtartott első összejövetelen a degeumdés- tdk lelkes his serege elhatározta, hogy vala- milyen formában emléket állít. Do Gerando Aníoniuáuak. Felmerült az a gondolat, bogy utcát neveztetnek el nevéről, mások azt a ter­vet tartották méltóbbnak, hogy megirassáfc rajongva szeretett példaképük életrajzát, de végül m abban állapodtak meg, hogy a lcolozs- vár, leányr.mnázmm épületében emléktáblá­val vájják le ládájuk és szere* elük kedves rdóját, Országos gyűjtést indítottak. Az adomá­nyokat. csekklapon kellett beküldőim a De Ge- taaiáo Antonina emléktábla-bizottság számlá­jára. Dl derült ki, hogy mennyire él a »«*gy nevelő szelleme és emléke a régi növendékek szivében. Az a nagy háta. és szeretet, ami ben­nük élt, most gyors adakozásban nyilatkozott meg. A szives adományokat telkes hangú leve­tek kísérték. Az égjük régi ' anitvámy, egy román uriasszany, kerek S0 pengőt küldött a körlevélhez mellékedlt csekk lapon. Hajsza a szobrászművész után A régi tanítványok telkes áldozatkészsége révén a szükséges pénzösszeg gyorsan össze­gyűlt, csakhogy most komoly nehézség jelent­kezett. El kellett dönteni, hogy ki készítse, el a fehér márványban elgondolt emléktáblát, A Pillvax-kávéház kedves összeesküvői terme, szetesen felvetették azt az ötletet, hogy lehe­tőleg olyan szobrászművészre bízzák a mun­kát, aki valamelyik De Gerando .tanítványt vett feleségül. Hosszas nyomozás után aay- nyit sikerült megállapítani, hogy az egyik növendék, Papp K'otild valóban szobrászmű­vésznek a felesége. Csakhogy nem tudták a férje nevét és azt sem sikerült kideríteni, hogy hol ás,merre keressék. A véletlen aztán ezt a nehézséget is elhárította. . Az egyik Budapesten élő degeraudista egy­ezer elment az Operabáz előadására. A néző. téren ismerős arcot fedezett fel. Aet vélte, hogy éppen Papp Klotüdot látja, igen sok esztendő óta először A szünet!»» megszólí­totta. — Nem kolozsvári Î — igen. — Nem degerandistaí — De igen. — Nem Papp Klotúd ? — Én vagyok. 1 : A többit már könnyű elmondani. Papp Kiotóid, De Gerando Antonina egyik kedves tanítványa Varga Oszkár szobrászművésznek a felesége. Természetes, hogy a megbízást Varga Oszkár kapta meg. Az emléktábla elkészült. Hófehér rná-r- ványhól faragta ki Varga mester és a hlasz- sttikm egyszerűséggel elkészített De Gerando_ profilt rózsaszínű ruskieai márvány táblára szerelve, már fel is erősítették a sct.atőri lednygimmázi-urm épületében, az eméletre veze­tő lépeső egyik kanyarodójában. Most még gondosan felerősített lepel alatt várja a pompás emléktábla a vasárnap dél­előttöli hogy leleplezzék. De G e r a n do - muz enni Ugyancsak vasárnap nyílik meg a leény- i gimnázium együk szobájában a De Gerando. I emlékmúzeum is. Régi oeztálykönyvek, nap­lók, hivataláé hirdető-könyvek, levelek, kéz­iratok, cikkek, könyvek, levelek, fényképek és egyéb emléktárgyak elevenítik fel a&t az időt, amikor De Gerando Antonina, a magyar nőnevelés lelhet úttörője az iskola, falai kő. -ott járt és nemzedékek tudását, érzés és gondolatvilágát formálta a szentistváni szel­tem éltető melegével ás egyénisége személyes varázsával. A muzeum egyik sarkában egy kis, kopott plüssmackó támaszkodik a falhoz. Az egyik növendék kapta valamikor nagyon régen a rajongva szeretett tanárnőtől. Kopott mivol­tában is beszédes bizonyságtétele annak, hogy a szenetet és a szellem ereje a fegjífentékte­lenebb apróságoknak is örökéletet tud bizto. situü. Bizonyára még sok ilyen plüenntoekó, de­dikált fénykép, omlók lap és ki tudja megmon­dani, hányféle emléktárgy hirdeti fiókok mélyén D Gerando Antonina soha el nem tűnő szellemét és életét. De ezek a tárgyak drágakövekkel kirakott rendjeleknél és csa­ládi klenádhwnoknál is becsesebbek. Sok régi degerandista jelentette már ki, amikor emlék, tárgyát elkérték a muzeum számárai: — Aráig élek, addig nem adom, ki a ke­zembőlAnnyira kedves emlékem, hogy utolsó pillanatomig nem válhatok -meg tőle. Majd a halálom után. Akkor, a muzewmé lesz... Ezek a féltve őrzött kis emlékek, ezek arat­ják el legiga-zabban, hogy ki volt Kolozsvár és az ország asszonytársadalmának De Geran­do Antonina... Szamosuivórra és Szilágysomlyó- ra is kiterjesztenék a lakáso igénybevételéről szóló rendeletéi BUDAPEST, szept. 5« (MIT.) A belügymi­niszter újabb rendelet« szerint a lakás céljára szolgáló, de nem lakott helyiségek igénybevé­telét a polgármester a korábbi rendeletben leporolt városokon fetid többek között az alábbi törvényhatósági jogú és megyei váro­sokban elrendelheti: -Szamost)jvár és Szilágy- Somlyó. Töbf» mint halezer pengő nyereséget érlek el az ercVélyrészi iskola* szövetkezetek Erdély elnyomatásának idején alakultak meg a Székelyföldön és a többi erdélyi ré­szeken az úgynevezett isk o lasz&o ed kezetek. A magyar királyi vallás- & közoktatásügyi mi­nisztérium természetesen további munkalehe­tőséget biztosított a kis szövetkezeteknek, morf a gyakorlati életre való nevelésben fon­tosnak tartja a tanulók szövetkezeti müködö- sét Ezek a kis alakulatok teljesen az ele- nxi'Srf.áik és a középiskolás diákok garasaiból gyűjtött lökével rendeztek be az iskolában sa­ját magoknak üzletet, ahol irkát, rajzszeget, tollat, tízórait árultak. Szervezetük teljesen olyan, mat « „nagyok" szövetkezete. Elnö­kük van. ügyvezetőjük, boltosuk, könyvelő­jük, feliigyelőbizottságuk és szabályos gyű­léseket tart ínak. így már az iskola padjatbam megismerik az üzletj éldtet, s megtanulnak a saját, pénzükkel gazdálkodni, Az iskolaaaö- vefkezeteket az idegein uralom a,lütt is az erdélyi rongyaszövetkezeti központok irányí­tották s azok meet is az Erdélyréazii Hangya Központ irányításával működnek. Árucikkei­ket természetesen ott. vásárolják be, ahol akarják, a központ csupán az ügyvitelt eflen- őrai, megtanít ja a tanítókat és szövetkezeti ta- nárokat az üzleti mimikára, hogy a kis szé­kelyek azután önáBóau dolgozhassanak. Az éhmit tanévben Erdélyben IS fő ég kö­zépiskolai szövetkezet 65.000 pengő forgalmat boryaliioţt le, 5.600 pengő tiszta felesleggel. As elemi népiskolák 31 szövetkezetében a ne­bulók 378? pengő forgalmat és 741 pengő nyereséget értek el Az öteazes iskolaszövetke­zetek tehát 6341 pengő tiszta nyereséggel zár­ták ,,üzleti évüket“ — összesen 5857 pengő ii elet ré Sütőkével, ' , Megalakult a Szolnok- ftoboka vármegyei Községi Jegyzők Egyesülete Dós, szept. 23. A Szolnok-Doboka várme­gyei Községi Jegyzők Egyesülete Dóson, az őá vármegyeház dísztermében ünnepélyes kiii- sőségek között tartotta meg újjáalakuló gyű­lését. A gyűlésen a vármegye katonai, egy- liázi és polgárj társadahnéuak számos élőikéi losége jelent meg. A Hiranvsz elhangzása után Ágoston Iván, mondotta el Koncs János dr.-nak, a Jegyzők Országos Egyesülete élfnökéiiek költői keţmk- beu gazdag, magyaros köszöntőjét. Üdvöaölte a megjelenteket, majd az egyesület újjáalaku­lásának szükségességét és célját ismertette. A résztvevők ezután kimondották az egyesület megalakulását. Ezután a tisztikar megválaeztésára került sor. A választmány jelölése alap járni elnökké Ágoston Iván dósaknál főjegyzőt, ateJnakök- ké Papp P. Domokos bethleni, Molnár Ger­gely .sziiinossóstnezó'i és Bodor Zoltán domo- ktisi főjtgyzőkot, főjegyzővé Paddnyi Sándor magyarlápos! főjegyzőt, jegyzőkké: Bmrgya József nagyiklódi ée Boda Andor kacokói fő- jegyoöju-t, valamint Pósfalvi Gyöi-gy alaófeo- sályi sígédjegyzőt, pénztárossá Nagy Sándor széki főjegyzőt, ellenőrré pedig Fenyő Lajos miinyai főjegyzőt választották meg. A szám­vizsgáló bizottság tagjai: Takács Gyula ret­tegj és Martha László búzái főjegyzők, vala­mint Máskán György magyariáposi segéd- jegyzők lettek. A járási jcgyzőegyesületek el­nökei Máté Sándor főjegyző (Szamosujvór- nérneti), Bolond János főjegyző (Kerles), Moldovan Domokos főjegyző (Hosszúim), Szikora Lajos főjegyző (Kékes), Szentimrey József dr. főjegyző (Feüsőszőcs) és Varga Andor főjegyző (AKsókosályj. Szolnok-Doboka vármegye töirvényliatóeá- gába a r&ztvevcílc Ágoston Iván, Podónyi Sándor, Takács Gyula, Máté Sándor. Moldo- ván Domokos, Molnár Gergely és Szikora Lajos főjegyzők behívását kértek. Ezután Ágoston Iván tartotta mag elnök i székfoglalóját, amelyben felsorakoztatta oélki- tüzéseit. A nagy tetszéssel fogadott elnöki székfoglalók után Schilling János dr. afopáin mondott beszédet & legteljesebb támogatását helyezte kilátásba az egyesületnek. Utârna IV- gúny József dr. az Országos Jegyzőegyosüle* ügyvezető főtitkára és Brogly József, a jegy­zők Oiszágoe Árvaház Egyesülete és a .Tegy- zó'árvaház Kereskedőim: Rt. veizérigazgatőja szólallak fel, majd Podányi Sándor főjegyző olvasta fel ,,Bizalom a közigazgatásban" cirrfl értékes tanulmányát. A különböze" indítványok megvitatása után a közgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget, utána pedig a résztvevők közebédre ültek ötsz­ázé a Hungáriában. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ .UZLEmEagETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents