Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-18 / 212. szám
194U SZEPTEMBER IS Amin el Husszeini futása véget ért... kettőjüket in—w évi fegyhfzra ítélte az angol bíróság. Az angol és orosz kézi* jutott Iránban fo. lyik a „berendezkedés“ és a tisztogatás“. Mind a brittek. mind a bolsevistáik úgy értelmezik a Teheránná ráerőszakolt, megszállást és békét, mintha örökre akarnának berendezkedni. A bolsevisták mindenütt, ahová bevonultak, megkezdték a helyi szovjetek alakítását és a hithü mohamedán lakosság természetes és magától értetődő ellenállását az uj, lényüktől tökéletesen idegen életforma iránt, a jól ismert szovjetmódszerekkel igyekeznek letörni. Nem maradnak el mögöttük az an golok sem. Az 5 útjukat is vér öntözi és erőszak szegélyezi. Nagy hajtóvadászatot indítottak Irán földjén azoknak a politikai személyiségeknek kézrekeritésére, akik Palesztina és Irak területén a múltban összeütközésbe kerültek az angol uralommal és a megtorlás elöl Szíriába, Irakba, vagy Iránba menekültek. Einbervadászat Iránban Kaürni volt iraki mániszterelnököt több politikus és katonatársával együtt Teheránban, már elfogták és kiszolgáltatták az angol hatóságoknak. Valamennyi ükre kivégzés vár. D© ez a néhány iraki áldozat csak csekély töredéke az emigrációban élő közelkeletj me- neküliekmek, akik Irán földjén kerestek menedéket. Mindemknek az a bűne az angolok szemében, hogy az arab nemzeti ellenállás gondolatának harcosa; voltak. Igen jellegzetes egyéniség ebből a seregből a Jeruzsálemé fómufti személtje, aki szerencsésebb volt, mint iraki sorstársai és még idejében elmeneküli az Iránt elözönlő angol és szovjet seregek elöl. Néhány nappal ezelőtt a közellkeleti hir- szolgáteiti források jelentették, hogy az angol megszálló seregek parancsnoksága a Titkos Szolgálati legügyesebb tisztjét rendelte Iránba azzal a megbízatással, hogy az arab nacionálizm'us előharcosait felkutassák és kiszolgáltassák, Ez a jelentés is közelről megvilágítja az angolok közel kelet; terveit. Az arab világ szellemi és politika.; vezető egyéniségeit,, akik az angol gyámkodás alól való teljes felszabadulás jelszavát írták zászlójukra, egytől-egyig ártalmatlanná akarják tenni, hogy a vezetőktől megfosztott anaib milliók fölött annál nagyobb sikerrel szilárdítsa meg gyűlölt uralmát. liet más feladata, mint a legkeményebb küzdelem az angol uralom ellen. Felismerve küldetését, megvált az angol szolgálattól és egyik barátjával lapot indított. A lap cime ez volt: Véres Szíria (II Suria TI Dehannbia). A lap eimiie a lap pro- grammját is jelentette. Az arabok szenvedélyeit alaposan felkorbácsoló jikkek nyomán megkezdődtek Jeruzsálemben a véres tüntetések. Az angolok természetesen igyekeztek rendet teremteni. Amin el Husszeint barátjává! együtt kénytelen volt menekülni. Szerencsében eljutó!'ak T r ansz j ordán iába s ott értesültek arról, hogy távollétükben mindSir Herbert Samuel sakkhuzása Ekkor történt a nagy sorsfordulat Amin. el Husszeinj életében. Meghalt Kamel Husszeini, a jernzsá térni főmufti, aki nagybátyja volt Amin el Husszeininek. S ugyanakkor nevezték ki Palesztin® uj ^kormányzójának Sir Herbert Sámuelt. Az uj főrraufti megválasztását nagy torzsalkodások és korteskedéSek előzték meg s többek között Amin el HuSz- ssémik is jelölték erre a rendkívül fontos egyházi méltóságra. És bár Amin el Husszeini csak negyedik helyre jutott a szavazatok széria*, a zsidó származású Sir Herbert Samuel öl nevezte ki nagymuftinak. Az volt a számítása ezzel a minden ilányban nagy meglepetést hozó sakkhuzással, hogy leszereli a palesztinul arabok ellenállását. Angol pénzen az angolok el'en! A kormányzó taktikája azonban a gyakorlatban a.z arab nacionalizmus hallatlan megerősödését hozta maga után. Az uj főmufti az angoloktól kapott tekintélyes összegű fizetését (évi 10.000 font) és az egyházi javak jövedelmét az arab világ megszervezésére költötte s nemcsak a szomszédos államokat, hanem még Indiát is mozgósította céljai szolgálatában. Az indiai mohamedánok között. majdnem Százezer fontot gyűjtött össze a jernzsálemi Aksza-mecset újjáépítése címén. A vallásos élet leple Alatt a legügyesebb földalatti propagandával gyűjtötte a híveket maga köré és keze elért Londonig és Gen fig is. Főhadiszállása a jeruzsáXemi híres szikla- mecset vol*. Innen, a szó szoros élteimében a „föld alól“ irányította mozgalmát, amelynek célja az volt, hogy az angolokat és a zsidókat utolsó emberig űzze ki Palesztinából és a Közelkelet területéről. A nagy mozgolódásból az angol Titkos Szolgálat szemfüles iigynö- esaik annyit állapíthattak meg, hogy a szikla- mecsetet nagy szolgalommal és lelkesedéssel tatarozzák. Valójában az történt, hogy Amin el Husszein,1 egyre nagyobb mennyiségű fegyvert és lőszert szállított, kivernek, a sziklamecsetet erődítménnyé építette ki és annak földalatti, titkos kijáratait használható állapotba hozatta. Amióta Mohamed próféta Mekkától Medinába menekült, az Iszlám vezéreinek mindig fel kellett készülniük az életük megmentésének egyetlen lehet őségére, a futásra, a — hedzsrára... hány politikai barátját tudta lefogni és hadihajón a Seychellek-szigetcsoport Mahe nevű szigetére szállítani száműzetésbe. Ezek 1939- bem, a londoni ,,kerekasztall-kcmfereneia“ összehívásakor szabadultak ki. A főmufti másodszor is szerencsés volt. Eljutott Dnmaszkuszig, ahol tárt karokkal fogadták. A franciák az ujjúkat sem mozdították. A palesztinai arabok felkelésiét, nem akadályozta meg a vezér távozása. A belső arcvonal irányítását Femet Kmkadzsi vette át s végezte olyan sikerrel, hogy az angolok 1937- ben 10.000 font vérdijat tűztek ki a fejére. Később neki is szöknie kellett. Inaikig elért s ott az angolok erélyes fellépésére internálták. A főmufti azonban a határon túlról is harcolt. Hatalmas fegyver és lőszerszállitmányok szivárogtak át a szír-palesztinai határon és rengeteg fanatikus önkéntes szökött Palesztinába, hogy harcoljon az angolok és a zsidók ellen. Amin «1 Husszeini Ami» el Husszeini második futása Amin el Husszeini utjának utolsó állomása most Irán volt. Már pedig Amin el Husszeini.nek, a volt jeruzsélemi főmuftimak igen sok von a számláján, amit az angolok sohasem tudnak megbocsátani. Legnagyobb bűne az, hogy az angolok révén nagy befolyáshoz és hatalomhoz jutott és minden előnyt, amit ezen az utón szerzett, u palesztinai angol uralom megdöntésére használta fel. 1936 őszén Jeruzsálemben a helyzet annyira elmérgesedett, hogy az angol kormányzóság a legeiéiyesőbb eszközökkel akart fellépni és el akarta fogatni Amin el Husszeinét és a palesztinai arabok nemzeti vezéreit. A főmufti idejében megneszeRe az angolok tervét és a szikiamé eset egyik titkos kijáratán több bizalmas hívével együtt elmenekült. Az angol kormányzó csak Amân. el Husszeini néAz ő 1 interni ja véget ért. Elfogták és sors«. — Allah és az angolok kezében van. Bizonyos, hogy egy legenda végére a történelem rövidesen vérrel tesz pontot. De a« arab níicioáliamus lendületét egyéni tragédiáikkal és az Iszlám világainak újjászületését véres erőszakkal már aligha lehet megakadályozni. Kiket tüntetett ki Kormányzó Urunk a Nemzetvédelmi Kereszttel? Tudjuk, hegy Palesztina a Közelkelet egyik veszedelme» viharsarka. A palesztinai aratók a világháborút követő esztendők bem, különösen az 1939-as években ismerték fel a nagyarányú zsidó telepitések veszedelmét, arab nemzeti szempontból. Az elenyésző zsidó kisebbség a harmincas évek derekán már 30 százalékra szaporodott s az arabok elégedetlenségét az a körülmény váltotta ki, hogy a cionista települések épp a legjobb mezőgazdasági területeket vették el az arabok elől. Emlékezünk még arra, hogy ezekben az esztendőkben milyen tűzzel lángolt fel a palesztin®! arabok ellenállása. A véres terrorcselekmények egymást követték s a Palesztina fölött védnökséget gyakorló Angliának süni egymásutánban kellett katonai erejét meg-t erősítenie, hogy a lázongó arab törzsek erejét megfékezze. Amin el Husszeini a világháború után kapcsolódott be az arab függetlenségi harcba. Az at legérdekesebb, hogy angol szolgálatban ismerte meg a brit világuralom gyarmatosító és hódító politikájának kulisszatitkait s az első forrásból kapott tudás birtokában fordult az elnyomók ellen. Amin el Husszeini Jemen földjén született. Apja, nagybátyja és nagyapja mind magas egyházi méltóságot viseltek. Ő maga Kairóban és; Isztambulban járt iskolába. A világháború kitörését megelőző évbe« eleget tett az Iszlám hiveit kötelező legszentebb parancsnak: Mekkába zarándokolt. Amikor a világba born kitört, bevonult, megszerezte a tiszti rangot, majd az összeomlás után angol szolgálatba lépett és a jeruzsálemi angol kormányzóságon teljesített szolgálatot. Sir Ronald Storss kormányzó mellett megismerte az angol gyarmatpolitika módszereit és eszközeit. A legmegbizhatóbb forrástól ismerte meg. miként teszik az angolok hontalanná az arab népet Palesztina területén s ebben az iskolában tanulta meg, hogy életének nem leBalogh Károly földműves. P. Horváth Gé- I za földbirtokos, Jurenkó Vilmos, Beliász Já- ' nos, Galgóczy Gyula, R. Szabó Károly gaz- . dálkodó, PaJJay Sándor, Pribus István, vi- ] téz Nagy Nándor, Sáska Dezső, dr. Nagy i Lajos min. osztálytanácsos, dr. Pohl Sándor, Király József esperes-plebános, Pintér Béla, Vitéz Attila, Tusa László, dr. Pajor Miklós, Koczor Gyula, id. Siklódi Lajos, nagy- rákéi és kelemenfalvi Rakovszky Iván, dr. Cottely István, Holényi Teréz, vitéz Apagyi Ewa Lajos, báró Majthényi László, Bayer Ferenc, Rudnay Egyed. Nagy Sándor rendőrfőtanácsos. Heiczl Kálmán, Mocsáry Páll, Málnátsi Sándor, Tarján Ödön, Szabó Elemér számv. főtanácsos, Pauksch Pál, Nagy- Iványi Fekete Béla, dr. Sziklay Ferenc, Mosonyi István, Nyizsnyik János, vitéz Ge- réczy Frigyes, Kuszy Emil, dr. Bicsovszky Kázmér, Sütető István, Tóth Dezső MÂV- főintéző, dr. Geőbel Károly, dr. Baranyay Vince, dr. Buczko Emil, Barna Béláné, Si- poss József bádogosmester, Zsilinszky Győző István, Kadlecz Antal. Wagner István fodrász, vitéz Zalán Gyula, ifj. Nánássy Gyula, Nánássy Dénes, Torma Péter föld- műves. László Ernő kisbirtokos, Kovács Béla kisbirtokos. Lomén Pál. vitéz Jaross An- dor, Nagy Kálmán MAVAG-tisztviselő, Balázs Bálint postaaltiszt, Lukács Lajos székesfővárosi tisztviselő, dr. Szopkó László. Felczán Ferenc, vitéz Péterfy Lajos, vitéz Falvai Dezső, Gyulay József, Danielisz Dezső Károly. Gondzsinszky Károly, András- ka Dezső. Tarpataki Zoltán, Hauptmann Pál, Kolozsvári Endre, Halla Károly, Krausz Jenő, dr. Kuszy Etele, KörmendyÉkes Lajos, Ősink Elemér. Kőrössy Sámuel, dr. Hermann Egyed, La- bancz Andor, dr. Magyary Géza, dr. Kőrössy László, dr. Batta Barnabás, Sikora Emil. Szeidl István, Burger Dezső, Kraj- nyák Elemér, Szilágyi Gyula pápai kamarás, Barabás István rendőrfőtörzsőrmester, Hat- vaiszkv Rezső, Hanák Ferenc. Streck Aladár, Richtákcsik Gusztáv, dr. Kuszy Elemér, Szakács János tüzoltófelügyelő, Schmitzer Alajos, vitéz Koncsor János, Pechar J. Ferenc, dr. Ruitz Alfonz, Laping Miklós, Bor- ] za János, Szauter Gyula, Emőri Sándor Benedek, Látka János Pál. Lenger János, Longer Jánosné. Sebestyén Mátyás rendőrtiszt- helyettes. Pntnik Antal, dr. Viski Lator Géza, Zámbó Imre, dr. Lehotzky Károly, Nagy Sándor ref. lelkipásztor. Ménesi János. dr. Csury István, dr. Szrübián Dezső, Balogh József, vitéz Nagyselmeczv László, Zsilinszky Kálmán, Hajós László, Borbély Zoltán, Sághy László, dr. vitéz Kmetty István, dr. Szigethy Ferenc, Szinyei-Merse Miklós, dr. Stolcz Zsigmond, vitéz Mátray Kálmán, Deák Andor rendőrtanácsos, Egry Péter Pál. dr. Orbay István, Szílaveczky Aladár, vitéz Molnár János, Takách Gnidó, dr. Báthory- Hnttner János, dr. Hentz Dezső, dr. Székely Vladimir, dr. vitéz Dömötör Kálmán, dr. gróf Lázár Imre, dr. Sombor József, dr. Kaposy Miklós, Németh Lajos, dr, Márk László. Hubay Ernő, Anka János, dr. Héjjá« Jenő. Szabó Miklós ecetgyáros, dr. Cser- nátóny Lajos, dr. vitéz Füzessy Rudolf, dr. Szentimrey Nagy Samu, Uray Sándor, dr. Mitrovics Gyula, Szele György, dr. Kiss Zsigmond, Szabó Gyula rendörtanácsoa, IcEZ-ETtlStS-HÍG Nagy Zsigmond, Nagy Lajos tisztviselő, Urban Zoltán Árpád. dr. vitéz Van der Venne Amold, Makoldy József, kölesei Kende Mihály, Tamás Gyula kertész, dr. Borsos Endre, Zalatnai Leó, dr. Szilágyi Zoltán, dr. Per- lényi Lajos, Hrauda Ottó. dr. Turnai Oszkár, Neményi Sándor., dr. Böszörményi Károly, Enres István. Kovács K. Bertalan, Bari Zoltáin. Karácsony József, vitéz Galgóczy Lajos, Tarpay Miklós. Bereczky József, dr. vitéz Szentirmay Endre. Kovács Lajos kertész. Bartalis János, Bedő Julia, dr. Bajkay István. Hutvra Viktor, Gergely József, dr. Kőbalmy Elemér, Anghi Csaba Geyza, dr. Bakó Oszkár, Nay Ákos. vitéz Pesthy Müller József, dr .Wesselényi Kálmán, dr. vitéz Domsa Sándor, dr. vitéz Ricsói-Uhlarik Béla. dr. Liszka Béla, dr. balásfalvi Kiss Endre. Sáighy Lajos, dr. Zsembery István, Szász Imre, vitéz Kiss Gyula min. tanácsos, Patassy Elek. dr. Molnár Imre. dr. bárczai Bárczai János. Pa- zonyi Elek Menyhért/min. osztálytanácsos, Raffay Sándor, dr. Krompaszky László, dr. Endre Zsigmond, Steller Sándor, dr. Bódy László. Dómján József, Eiler András, Ge- cső Pál, kövesdi báró Huszár Zsigmond, dr. Klébinder Jenő. Kolthay Sándor, vitéz Cserey Muraközy József, dr. Rosta Lajos, dr. Tóth József országy. képviselő, Várady László kádár. Bolts József. Füvessy Imre, Korpás József, Boross Emil könyvelő, dr. vitéz Bükky Jenő. Dósai Molnár Pál, Jura- csek Imre. Macsai János, vitéz Pogány József, Román Mihály Schnürlein Henrik, szentkirályi Tóth József, vitéz Várkonyi Sándor, Szidanits Ferenc, Vereb Imre, Korb Géza, dr. Reményi-Schneller Lajos, dr. Bo- csáry Kálmán, Németh János ny. tanácsos, Farkas László gyógyszerész, ATbertini Géza, Szent,i Kálmánná. Almay József, ifj. Papp Zakor Endre. Zih Károly, Krichmayer János, dr. Buócz Béla, kishindi Hindy Zoltán, vitéz Litvay Frigyes, Göttl Gyula. Csorba Miklós, Prenninger István, ifj. Debredzeni’ István, Vasdényei István Elemér, László Ignác, Incze Péter, dr. Szarvas Zoltán, dr. vitéz Borsos László, dr. vitéz Szilágyi László. Marosi András, dr. Csák László, Tari Ágoston, dr. vitéz Zerinvány Szilárd, dr. Kádas Károly, Gosztaver József, dr. Szepesváry Lajos, dr. Tasnádi Nagy András, gróf Károlyi Gyula. Badnpesfen s^eplemlier 99 f»t «1*tóber ÍO-iq lesznek vasnnpolt Ez évben hatezerhétszáz községben és városban tartott eyüjtő- napot a Fémgyűjtő A Fémgyűjtő véglegesen megáll api totte a budapesti vasmapókat, Eszerint, szeptember 29-től október 20-ig rendezik meg a második gyűjtést a fővárosban. A miult évi tapasztalatok alapján ismét körzetekre osztották a főváros területét. Minden körzet önálló kocsiparkkal rendelkezik és a megbízottak házról- házra járva, előre meghatározott időben, az udvarban mázsálják le és fizetik ki készpénzben a gyűjtött anyag ellenértékét. Minden házban előre kifüggesztett plakátok jelzik a kocsik érkezésének idejét. A házak lakóinak tehát nem kell az umyagot- átvételi központokba szállitani, hanem a helyszínen aidják át azt a megbizottaknak. A hatvan körzet mintegy hatszáz megbízottal, számtalan, szakmunkással és kétszáztiz kocsival végzi e gyűjtést A vidéken a fővárosi vasnapok alatt is tovább folyik a gyűjtés. Ez évben hatezerhét- száz községben és városban tartották vasnapokat. Legközelebb néhány nagyobb helyen rendezik meg a vasnapot, mégpedig Munkácson szeptember 15—16-án, Rákospalotán 15—20- ám, Karcagon 16-án, Hajdúszoboszlón 19—29- á.n és Mosan-Magyaróváirott szeptember 29— 50-án. Törvényjavaslat készül aiz általános, eqyséqes munkaközvetítésről Budapest, szeptember 17. Az iparügyi minisztérium törvényelőikészitő osztálya a közelmúlt napokban fejezte be annak a törvény javaslatnak megszövegezését, amely a minden foglalkozási ágra kiterjedő egységes és kizárólagos hatósági munkaközvetítés kiépítését tárgyalja. A magyfontoeságu törvényjavaslat, amely a magyar munikapiac közérdekű megszervezését a pártpolitikának és a megengedhetetlen csoporttönekvéseknek a munkaközvetítésből való kizárását kívánja lehetővé tienmi, az iparügyi minisztérium; hozzászólás végett átküldte a társminisztériumoknak. (MTI.) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
