Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-14 / 185. szám

» AIGl&XIVS 14 Csikvármecji/e közigazgatási bizottsága egységes állásfoglalásra szólítja fel az erdélyi vármegyéket a házadómentesség ügyében Állást foglaltak a románok által kivetett bírságok torlése és a gömbfa hivatalos árának leszállítása érdekében is Csíkszereda, augusztus 13. Ca&vármegye tő" nyhatosagámafe közigazgatási bizottsága 1 • Dezső dr. főispán elnökleténél roost hu it a meg rendes havi gyűlését. Az alispáni jelentés, amelyet Ábrahdm Jó­zsef dr. alispán távollétébéen Lázár dr. fő­jegyző olvasott fel, megállapítja, hogy a vár­megye közbiztonsága az elmúlt hónapban is tökéletes volt s a mezőgazdasági élet is kielé­gítő. Ipar és kereskedelem terén azonban a különböze anyagbeszerzési akadályok miatt nehézségek mutatkozniuk. Közéleflmeaés terén kisebb zökkenőktől eltekintve rendesen ment tmnden. A jelentés a továbbiak során megemlékezik arról, hogy lépések történtek a társasgépko­csik számának növelésére, amire a megnöve­kedett forgalom miatt van szükség. A tűzoltó­ság szervezése és felszerelése az egész várme­gye területén folyamatban van és rövidesen minden falunak meglesz a maga tűzoltósága. Az alispáni jelentés végül megállapítja, hogy a vármegye közigazgatása., zökkenő nélkül, jól folyik. László Dezső dr. főispán a kérdésre vála­szolva megállapította ezután, hogy a közélel. rnAzés terén nincs baj. Bejelentette a főispán, hegy a posta vezérigazgatósága Csihmenasá- gon és Csikdánfalván postaügynökségeket áU lit fel. Getay József dr. vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint az egészségügy terén nagy javulás állt be. Beszámolt az egyes községek­ben berendezett napközi otthonokról is. A fő­ispán felvilágosítást kért a tiszti főorvostól arra vonatkozólag, hogy az elmúlt hónapban a Megye területén 16 halva született gyermek jöbt a világira. G®day József dr. leszögezte, hogy kisméretű bábahiány van, ezt a kérdést azonban már. az ősz folyamán kielégítően rém. 'tezik. Vatéz Nyerges Gyula dr. pénzügyigazgató jelentése után Pál Gábor dr. országgyűlési képviselő három kérdést intézett a pénzügy- igazgatóhoz. Megkérdezte, hogy a pénzügyi közegek a kitermelésre kerülő gömbfa szokat­lanul magas összegben megállapított ára után számitják-e és hajtják-e be a forgalmi adót, majd aziránt érdeklődött, hogy a házadóked- vezmémyeket milyen, mértékben terjesztették ki a visszacsatolt területeikéin? Végül megkér­dezte, hogy a román uralom alatt kivetett bír­ságok ügyeiben mi a helyzet? A pénzügyigazgató válaszában kifejtette, hogy előterjesztésére a miniszter a gömb fa köbméterének legalacsonyabb árát Csihmegyé. ben kivételesen 58 pengőről 43 pengőre szállí­totta le. Ami a házadókat illeti a háztulajdonosok csak azokban a kedvez­ményekben részesülnek, amiket már a ro­mán uralom alatt is élveztek, vagyis az 1936 január elseje és 1940 szeptember 13-ika között lakhatóvá tett házak nem kapnak semmiféle adókedvezményt. A kéndést csak törvényhozás utján lehet ren­dezni s ezért indítványozza, hogy lépjen közbe az Erdélyi Párt is. Daradics Félix dr. bizottsági tag hozzászó­lásában kérte a bizottságot, hogy jól alátá­masztott feliratban ismertesse a pénzügymi­niszterrel ezt a helyzetet, amely különösen a fürdő és üdülőhelyeken újonnan épített villák tulajdonosait sújtja és kérjen sürgős orvoslást. A főispán hozzáfűzte még, hogy a csíki közigazgatási bizottság határoza­tát küldjék meg az összes erdélyi vár­megyéknek hasonló állásfoglalás céljából, A harmadik kérdésre vonatkozólag a pénz- ügyigazgató közölte, hogy a romáitok által ki­vetett bírságok behajtására még n^m történt intézkedés, de törlésükre sem. Három millió pengőnek felel meg ez a román uralom idejé­ből származó csikmegyei birság-hátralék. A pénzügyigazgató rendelkezést kért a pénzügy, minisztériumtól az ügyben. A továbbiak során Pál Gábor dr. ország­gyűlési képviselő kérte a bizottságot, terjese- szén javaslatot a pénzügyi kormányzat elé, hogy a román kormány által 1923-ban minden jogalap nélkül elkobzott és most birtokba adott csíki magánjavak élvezzenek több évti­zeden át adókedmezményt. Ezt a vagyont ugyanis elképesztő módon tönkretették és ren­des adózás mellett nem tudná teljesíteni fel­adatát, A javaslatot a bizottság egyhangúlag elfő­gadta. ; Több időszerű kérdés megvitatása után Lázár dr. főjegyző felolvasta a gazdasági fel­ügyelőség jelentését, amely a várható term« eredményéről számolt be, majd Sztemkó Zol­tán főmérnök, erdőtanácsos részletes jelentése következett. Erőse Péter dr. közjegyző arra kérte az er­dészeti hatóságok vezetőit, hogy a múltban le. szerepelt közbirtokossági vezetőket félre kell Belgrad, aug. 13. A Budapesti Értesítő je­leníti: A Mai Nap írja: Belgrádból közlük, hogy a, szerb kormány 17 évtől 45 éves ko- rig beveztette a kötelező munkaszolgálatot. A kormány a német megszálló hatóságokkal együltt tűrhetetlennek tartja, bogy Szerbia férfi lakossága a falvakban a korcsmákban dllitam megbízható '/ helyü­ket betölteni. Botár Bála. árvaszéfci elnök jelentéséből ki­tűnt, hogy a Szövetkezetek Országos Köz­pontja a világháború előtti időkből betétként kezeit összeget olyan méltányosan számolta el, hogy az árváknak jelenleg 20 ezer 100 pengő áll renddlkezésére. A bizottság egyhangúan köszönetét szavazott levélileg az OKH vezető­ségének a csíki székely árvák iránt tamiusitott emberséges magatartásáért. iSzabó vármegyei főállatarvos jelentésében arról számolt be, hogy sertésben nagy a hiány s igy a megye területéről' Iőszló Dezső dr. főispán, élelmezési kormánybiztos enge­délye nélkül egyetlen disznót sem szabad ki­szállítani. Sürgősnek tartja a Csíkszeredái és gycrgyószewtmiklósi vágóhíd építésének befe­jezését. A megye állátegészséügyei egyéb­ként kielégitőek. \ A királyi fqügyész jelentése után az egyes albizottságok folytattak tárgyalásokat adó-, gyám- ás kisajátítási ügyeikben. tölti az idejét, ugyanakkor pedig munkás­ban nagy a hiány. A szerdára virradó éjszaka a fővárosban nagyszabású ellenőrzés volt. 387 embert ál­lítottak elő a kerületi kapitányságra. Közü­lük 96 férfinek és 16 nőnek nem volt rend­ben a« áMeimpolgársága. zett rá a, szive, Hogy kidobja a fészkéből az alvó gelle fiókákat, pedig a róka két zseb diót Ígér érettük. De a mókus inkább tűri, hogy korogjon a gyomra az éhségtől s mégse áll rá a vásárra... — d gyermekből önmagából indul ki min den — magyaráz most a tanítóknak az előddé. — Ne akadályozzák meg soha abbm őket, hegy ártatlan kts ötleteiket előadják.,. Készülnek a jegyzetek... így telik tovább, sőt valósággal repül az ópa. A komoly, felnőtt emberek pedig fi­gyelnek és jegyzeteikéit készítik mindarról, amit ezen az órán kaptak. Négy héten ke­resztül bizonyára másként fogják majd látni az elemi oktatást, mint eddig látták s más­ként is fogják végezni maguk is. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy talán eddig nem végezték jód, de ezután bizonnyal jobban fogják végezni. A következő órát Kovácsi Pál tartotta szemléltető táblai rajzból. Kovácsi Pál, a jó- nevü és lament kolozsvári festőművész, még az összeomlás előtt megírta vezérkönyv át a rajztanitásról s annál aligha van ma is jobb és szemléltetöbb munka. * Óra után azon gondolkoztunk hosszasan, hogy vájjon miért near, lehet ilyen „hajlé­kony“ középiskolai oktatásunk is?... Mert az kétségkívül sókkal merevebb és maradibb is, mint amiket itt láttunk és tapasztaltunk. Egészen más a tanítási módszere. Erre is megfelel Domokos Pál Péter, aki a tanítói tanfolyam felsőbb irányítását és felügyeletét végzi: — Azért, mert a tanár jóformán nem is látja, mielőtt tanításhoz kezd, hogyan is kell tanítani... Ö csupán az egyetemi tanárokat látja maga előtt s tulajdonképen azokat utá­nozza, amikor a középiskolában katedrát kap. Már pedig a tanítvány éppen az illető tanár osztálya tegnap még elemiben járt s nem tud minden átmenet nélkül azonnal be­zökkeni a középiskola mai tanítási módsze­rébe. Ezért is jönnek aztán az évközi és év­végi gyakori bukások, pedig egy kissé szem­léltet,öbb oktatással nagyszerűen át lehetne az elemi és középiskolai tanítási módszert hidalni. Bizzunk benne, hogy ez se késik sokáig! Ró. Két alagutat építenek Budapesten a Duna alatt BUDAPEST, augusztus 13. Elké­szültek a. tervek a budapesti földalatti- és gyorsvasuthálózat kiépítéséről. A ter­vezet szerint két alagutat építenek a Duna alatt. Az egyiket a Margit-hid. a másikat pedig az Erzsébet-hid mellett. Felülvizsgálja a város a bérgépkocsi« engedélyeket Kolozsvár, aug. IS. A város vexetóaése nemrég uj bérgépbocsi-szabályrendetetet ké­szítet*, amelyet jelentéktelen módosítással a város törvénytiatóságri bizottsága is elfogadott A szabályzatot a város vezetősége jóváha­gyásra felterjesztette a belügyminiszterhez s ahogy ez megtörténik, rövidesen megkezdik az előírás szellemében a bérgépkocsi enge­délyek felülvizsgálását. Kolozsváron jelenleg 91 bérgépkocsi van üzemben Az uj szabályzat életbeléptetése után a bérgépkocsi engedélyek számát SO-ra csökkentik. A törvényhatósági bizottság ugyanis a szabályrendeletben ennyi bér gép­kocsi működését engedéJyezte Kolozsvár te­rületén Az uj bérgépkocsi engedélyeket.» szabály­zatban lefektetett irányelvek alapján adják ki. Az engedélyek kiadásánál elsősorban a hadirokkantuk, vagy ezeknek leszármazott­jai jöhetnek számításba. Azután azokat ve­szik figyelembe, akik a román megszállás alatt magyarságukért szabadságvesztést szen­vedtek, vagy ellenforradalmi tevékenységük­ért üldözték őket. A város vezetősége az érdemesités i.megál­lapításánál külön figyelemmel lesz arra Is. hogy a bérgépkocsi engedélyért folyamodó hivatásszerűen akarja folytatni a bérgépko- csi-lpart A jövőben nem engedik meg, hogy olyan személyek, aldk nem hivatásszerűen, — nem főfoglalkozásként — akarják folytat­ni a bérgépkocsi-lpart, engedélyhez jussanak. így tanulnak a tanítók!... Koiszerü tanítási módszerrel ismerkednek meg a kolozsvári tanitó-átképző tanfolyam hallgatói Kolozsvár, augusztus 13. Idestova két hete már, hogy csaknem félezer tanítónő és tanító érkezett Kolozsvárra az ország s főként a visszacsatolt Erdély területéről átképző-tan­folyamra, illetve a gyakorlati tanítás tökéle­tesebb és szem! éltetőbb ' elsajátítására. Jóré­szük nem tanítói pályán mozgott <:ddig, ha­nem a „kisebbségi“ élet legkülönbözőbb te­rületein, de eltökélt céljuk a tanítás s némi gyakorlatot szereztek már hozzá az eltelt is­kolai évben is. A tanfolyam egy hónano,-- A hallgatók között vannak húsz évesek s van nem így 40 év felé járó is. Az előadók a magyarországi elemi oktatás legkiválóbb,! ai. Szerdán délelőtt ellátogattunk az Eperjes- utcai fiu-tanitóképzőbe, ahol abban az időben éppen Drózdy Gyula dr, kormánytanácsos, az elemi iskolai oktatás számos egységes ve- zérkönyvének szerzője, a „Tanítók Lapja" főszerkesztője adott elő előbb elméleti, majd gyakorlati oktatásból Eg-y kis ízelítő az elméleti oktatásból Mindenekelőtt azt magyarázta meg a ta­nítóknak, hogy miért szedik az ABC-és köny­veket a legkülönbözőbb betűtípusokból 1 Azért, hogy még ezzel is szemléltetöbb le­gyen s jobban megfogja a gyermek szemét & lelkét. — Érdekes — folytatta előadását. — hogy ezt a „fogást" alkalmazzák a kereskedők is. amikor üzleteik cégtábláin a legkülönbözőbb és legfeltűnőbb betűtípusa felírásokat hasz­nálják. . . — A modem iskola a természetes beszéd­móddal olvastatja az elemi iskolásokat, nem Előadó, aki mindent komolyan vesz . Kö7,ben a diszterem színpadára, — mert az egyik „osztály* a díszteremben hallgatja az előadásokat, — kis sereg elemista lép fel. Be­telepszenek a padokba, majd az első felkapja a leckét. Először is arra kell váteszolnia, hogy milyen állatot élnek az erdőben? —!- Farkas, medne, róka, mókus- nyúl — sőt az egyik ki® tanítvány szerint oroszlán is. De ő azt is tudja, hogy ezek az állatok nem­csak az erdőben élnek, hanem apuka szobájá­ban is... Van ott róka, nyúl. mókus és mada­rak is vannak... — Persze, kitömve, ugye, fiacskám? — sza­kítja félbe az előadó. — Lehet — mondja a gyermek. — de a szemük az villog. Él... Még éjjel se hunyják le... A róka — és itt elmond egy édes kis ese­tet az apuka rókájáról, — ezt meg ezt csi­nálta a minap. — Mit eszik a mókus? Mugyorót, diót — mondják kórusban, de egy kisfiú azt mondja a végén, hogy Afriká­ban még kókuszdiót is eszik a mókus.... És az előadó még csak nem ifl mosolyog a feleleten Komoly, akár tanítványai, mert amint mondja, ez is egyik módszeré, sőt jól bevált módszere az elemi iskolásoknál. Úgy kell velük társalogni, mént a velünk hasonlók­kal. vagy még inkább, amikor velük foglal­kozunk, hasonuljunk hozzájuk lelkileg s csak tudásunk legyen a felnőtté, ami felvilágosítja tikét. Ezután az olvasásira térnek át a kis tanít­ványok, a kis „kisérletj nyulak“, anélkül, hogy tudnák, mi velük most a cél. Az első olvasó azon kezdi, hogy feláll s úgy olvas. Az előadó azonban leülteti s megma­gyarázza a tanítóknak, hogy a gyereket soha ne állva. hanem ülve olvastassák_ Ezzel nem követünk el sem magunkkal, sem másokkal tiszteletlenséget, csak a gyerek lelkét hozzuk összhangba testével. Olvasás közben megállítja őket és kérdése két intéz hozzájuk. Az olvasmány címe „A róka meg a mókus". Miért szeretik jobban a rókát a mókusnál? — Okos, meglepő feleletet adnak a gyermekek. Mert a mókusnak szíve van, a róka pideg ravasz. A mókust nem vc­pedig régi, úgynevezett „daloló“ módszerrel... Drózdy Gyula dr. ezt mindjárt olyan ér- zékeltetően be is bizonyítja és szemlélteti. Élvezet hallgatni. — Mondjuk el mindenekelőtt a gyerekeik­nek aa olvasmány tartalmát e azután fog­junk az Olvasáshoz. Önök is tapasztalhatták, hogy a gyerek milyen szájtátva hallgatja az édesanyja meséjét. Egyszer azonban az édes­anya is kifogy a meséből s akkor olvasni kezd gyermekének. Ée akkor rájön, hogy a gyereket ez már nem érdekli annyira, mig a szájból mondott mesét még akkor sem unja el, ha már számtalanszor hallgatta. (Ezt csakugyan mindannyian tapasztalhattuk kisgyerek korunkban.) — Nem szabad „szétszedni“ egy mese vagy vere tartalmát, hanem igyekezni kell megtartani az, egésznek a fonalát s úgy is­mertetni meg egészében a gyermekkel. A ta­nulságot se a végén szűrjük le, hanem már a sorok között és lehetőleg magát a gyereket igyekezzünk rávezetni a sorok közötti tanul­ságra. Ezt a módszert az ujságirók használ­ják olyan cikkeknél, vagy jelentéseknél, me­lyeknek megírása bizonyos szempontokba, vagy alcadályokba ütközik, de mégis tudatni akarják olvasóikkal. .. Természetesen a „so- rokközötti“ olvasásból más tanulságot, való­ságot szűr le a munkás és szellemi téren dol­gozó olvasó. így van ez a gyerekekkel is. Különböző meglátásaik, tanulságaik születnek olvasás közben s ezeket nem szabad lebecsül­ni, hanem ki kell azokat nyilváníttatni s igy kefll vezetni tovább a helyes tanulság felé... (Csupa arany-igazság.) A szerb kormány bevezette a kötelező munkaszolgálatot A szerb kormány bevezette a kötelező munkaszolgálatot Hunka helyeit kocsmában tölti idejét Szerbia férfilakossága

Next

/
Thumbnails
Contents