Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-14 / 185. szám

194 JL AliGU^ZlVS 14 ÍGY DOLGOZNAK A NÉMET REPÜLÖK! A német csapatok előnyomulási utján még füstölögnek a légibombák által felgyújtott, szovjet harcikocsik roncsai. Whan Szenipéiervár jelé Irts» t Slefan von Hartenstein az INS volt európai diplomáciai igazgatója Az újra lmjukban oly gazdag jefen, melynek A Duc« meleghangú táviratban köszönte meg Kormányzó Urunk részvétét BUDAPEST, aug. 13. A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: Mussolini Bruno h6si halála alkalmával a Kormányzó Ur Őfőméltósága és Bárdossy László m. kir. miniszterelnök táviratban ki- fejezett részvétét a Duce meleghangú táviratokban köszönte meg. Meghosszabbították a nyilvános helyisége!* záróráját Budapest augusztus 13. (MTI) A Buda­pesti Közlöny csütörtöki száma közli a nyil­vános helyiségek zárórájának újabb szabá­lyozásáról szóló minisztériumi rendeletét. A rendelet szerint városokban egy, községekben másfél órával hosszabbítják meg a nyilvános étkező helyiségek és szórakozó helyek zár- jj óráját. Azokat a nyilvános étkezdéket és szórakozó helyiségeket, amelyek esti 9 órától hajnali 2 óráig voltak nyitva, a rendelet ér­telmében esti 10 órától hajnali 3 óráig sza­bad nyitva tartani. Belügyminiszteri utasításra vizsgálatot tart a város a kolozsvári Vasmunkás Otlkon ügyében Kolozsvár, aug, 13. Megírtuk, hogy a Hiva­talszervezet vezetősége a belügyminiszterhez intézett emlékiratban kérte a kolozsvári Vas­munkás Otthon tulajdonjogi átruházását. Ar­ra hivatkoztak, hogy »z egykori vasmunkás szervezetnek azok a tagjai, akik az otthont alapították, valamennyien a Hivatásszerve­zethez csatlakoztak. .Jelenleg csupán néhány midó és román vasmunkás tartja birtokban a Vasmunkás Otthont, amely Így nem szol­gálhatja a magyar munkásság kulturális és szellemi nevelését. A Hivatásszervezet felterjesztése alapján a belügyminisztérium most utasította a város vezetőségét, hogy indítson vizsgálatot a Vas­munkás Otthon ügyében és terjessze etö a Vasmunkás szervezet, valamint a Hivatás­szervezet tagjainak névsorát, hogy megálla­pítható tegyen: kit illet meg a Vasmunkás Otthon. A vizsgálat eredménye nem lehet kétséges. A Hivatásszervezet adataiból kitűnik, hogy az otthon egykori alapitói mind elhagyták a vasmunkás szervezetet és Így jogot formál­hatnak az épület tulajdonjogára is. MIÉRT KÉSLEKEDIK A DERMATA- GYÁR MUNKÁSAI KOLLEKTIVSZERZÖ- DÉSÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSA? Kolozsvár, augusztus 13. A Dermata-gyár munkásainak jogviszonyát a gyárigazga‘óság­gal szemben kát évtizeden keresztül évről - évre meghosszabbított kollektiv szerződés sza­bályozta. A gyárban alkalmazott vasmunká- sok munkaegyezsége 1941 május elsején lejár* és azl a gyárigagalóság vonakodott továbbra is érvényesite.:i, A munkások mindent elkö­vettek, hogy szerzett. jogaikat a- gyárral szem ben tevâbbra is. érvényesítsék, de hasztalanul. Ezért a munkások most a Hivatásszervezet közbelépését kérték, hogy a hónapok óta hú­zódó ügyben dort test vívjanak ki. A Hivatás­szervezet nevében szerdán délelőtt Pálffy Tibor főtitkár tárgyalásokat folytatott Jó­szág dr.-ral a Derma,ta-gyár személyzeti ügy osztályának titkárával és kérte, terjessze az Igazgatóság elé a munkások kívánságát a kel­lek! iv szerződés további érvényesítésére vo­natkozóan. Jászay dr. válaszában kijeién tetet te, bőgj’ mindaddig, amíg a gyár budapesti igazgatóságától a kolozsvári képviselet nem kap treedélyt az egyezmény megkötésére, ad­dig a koilekth'szerződés ügyében semmit sem t*hct, A Hivatásszervezet most a Derma a gyár budapesti igazgatóságát kéri fel a régóta busódé ügy megnyugtató rendezésére. szenvedélyektől szított lángja a műit helyett inkább a jövőt világítja meg, nem igen enged időt n visszaemlékezésekre. Szinte nehezére esik az embernek, hogy a ma drámai gyorsa­sággal váltakozó eseményeire szegzett tekin­tetéi, ha csak egy pillramiafra is, visszavezesse a múltra, azokra a napokra, melyek csendes nyugalomban, hétköznapi egyszerűséggel vál­takozva követték egymást és amelyek között, az emlékek, mint az esti köd leheletfinom fátyla húztak csendesen tova. Az emlékezés a nyugalmas órák csendes vágyakozása azután aiz izgalom után, mely bennünket egykor mindig újabb és újabb ismeretek után űzött, melyekkel még a világ folyását is megkísérel­tük feltartóztatni' minthogyha egyáltalán vál­toztatni lehetne ezen az örök renden. A nap mozgalmas eseményeit irányitó erők, amelyek teremtő készséggel a világ arculatának meg­változtatását tűzték ki céljukul, amelyek az emberiség jövőjéért vad dühhel folyó küzde­lem lángjánál saját magukat emésztik és ame­lyek elszánt tekintetükkel csak a jövőbe néz­nek. kérlelhetetlenül elpusztítják az emléket, hogy a haladás utjából minden akadályt el­távolítsanak és a mult felé forduló gondolatok fékező erejét kiküszöböljék. A német, hadak nyomát követve azonban az ő sikereik fényében meg lehet még egyszer kíséreli..; az évszázados kultúra emlékeit be­borító fátyol fel'lebbentését. Danzig Danziggal a német hadak a német kuitura egyik legbecsesebb kincsét szerezték vissza, Danzig nem csupán a legszebb északi városok egyike, hanem kétségtelenül a legszebb északi város, varázslatos bájához, melyet komolysága és bensősége még jobban kidomborít, hasonlót nem lehet találni. Danzigbain végtelen nyuga­lom honol és a holdfényes éjszakák az idegent a meseszeriiség hipnotikus erejű varázsával fonják be. Danzig összehasonlíthatatlan és az utána való olthatatlan vágyakozásban örökké él. Ez a nyugalom azonban csak látszólagos. A csen­des nyugalom mögött soha nem lankadói de a vad rohanást éppen úgy nem ismerő szorgos kereskedelmi tevékenység folyik. A szó szoros értelmében vett „Királyi kereskedő“ kultúrája és öntudatos magatartása ez. Tiszteletet pa­rancsoló előkelőséggel terül el a város pom­pád kertjei és zöldelő, virágzó sétányai között a Visztula két partján és bár a számtalan gyár kéményeinek égfelé piszkos füstje je­lentős iparról tesz tanúbizonyságot, a daruk, tárházak és árucsnrnokok máig megtartották régi formájukat, egy hagyományokban gaz­dag élet emlékeit. Az egykori lengyel kormányok, amelyek Gdyniát egy Ids halászfaluból építették ki ha talmas kikötővé, hogy ilymódon Dcunzigot, a Keleti-tenger jogos királynőjét trónjától meg­fosszák. építettek ugyan kilométer bosszú rak­partokat, pompás autóutakat, repülőterekéi, módjukban volt felhőkarcolókat emelni és óriás; lakótelepeiket teremteni, azonban mind­ez csak élettelen kő és acél maradt, a szív hiányzott belőle. Mert ennek a vidéknek szive Danzigban | b obog. Riga Riga napfényben csillog, de mégis nehéz­kes és lustán terpeszkedik az oroszos tájban, anélkül, hogy valamit is mutatna a kikötővá­rosok olyannyira jellegzetes sajátosságaiból. Lakossága, mint minden hajózással és keres­kedelemmel foglalkozó városé, jómódú. Termékeny vidék azonban nem övezi. Csu­pán gyér füvei benőtt vigasztalan síkság ve­szi körül, csak itt-ott árulva el a primitívnél i- primitívebb művelés nyomait, mely ha ritka cserjések és tipikus lengyel-orosz erdők nem szakítanák meg néha egyhangúságát a távol­ban már tundrákra emlékeztetne. Néhány so­vány disznó és napraforgóval szegélyezett igénytelen kertecskék, ez a föld népéinek egész, gazdagsága. ' Önálló állami léte idején Lettország népe igénytelen lényegének teljesen megfelelő kis- kapitalizmust épített fel, mely elégedetté telte és egyébként sem szigorúan elkülönitett osz­tályai között harmonikus összetartást terem­tett, Mikor néhány hónappal az orosz meg­szállás előtt alkalmam volt egy katonai dísz­szemlén résztvemni, vidám, jól öltözött és fe­gyelmezett csapatok vonultak fel. Ha ma erre a felvonulásra visszagondolok, teimmszetes.iek látom, hogy a l&tt férfiak szívesen és meg­győződéssel fordulnak a szovjet ellen. és nem térnek ki a fegyverfogás elől sem. A left kis- ka pita'izmus sohasem érzett közösséget a Szov­jettel. Lettország nem mérkőzhet ugyan a földi jólét szempontjából a nyugattal, de m‘n. den izében Európa. Tallinon át Helsinkibe Dacos bástyáival, szürke kőtornyaival és viharvert párkányaival, komor, fenyegető ne­hézkességével Tallin egy darab középkor. Gir- bc-görbe utcáin a szinte a középkori misztika, sötét árnyait látja suhanni az idegen és a he­pehupás kockaköveken titokzatos visszhangban elhalva tompán döng fel a lépés. A város ple­te is középkort lehel, mintha a mától végtelen távolság választaná el. Magukra hagyott tyú­kok, ösztönükre bízott disznók felügyelet nél­kül csatangolnak nemcsak a környéken, hanţm a város utcáin is. Mintegy örök dacban meg- kövesedve, Tallin a ru/ugat^urópai civilizáció utolsó keleti bástyája. A Eiinm-öböl másik oldalán fekszik a játszi fényben csillogó Helsinki. Ragyogóén tiszta munkásházai olyanok, mintha valamennyit ép­pen most meszelték volna. Zöldelő kertektől övezett derűs családi házak, a fákkal tarkított üde mezők között terpeszkedő pompás olim­piai stadion és az ezernyi apró tavacska, me­lyek mint Isten kezétől a földre szórt hatalmas ezüst tallérok esdi lógnak a környéken szerte, — ez Helsinki, a nyugati kultúra előőrse itt keleten, a nyugati fejlődés bátorító és ser­kentő szimbólumra, egy boldogabb világba ve­zető kapu küszöbe. Leningrad Alig ragadták magukhoz a. bolsevisták a hatalmat, vad gyűlöletből minden, történelmi emlék ellen és talán a hagyományokban rejlő hatalomtól való félelmükben és saját, alkotó­képességük szegénységének tudatában Szent­pétervárt szándékosam megfosztották minden akkori jelentőségétől. A pompás Télipalota, a Neva partjáig nyujtozfcodó kertek, a büszkén Ívelő hidak, a fényes paloták mintegy nagy múlt néma em­lékei elfeledten alusszák melankolikus pom­pájukban hosszú álmukat, kiszolgáltatva a las­sú enyészetnek. Az auahykupólás templomok­ból múzeumok lettek és az Isten ellenes pro­paganda szolgálatában állanak fajaikon gya­lázkodó feliratokkal s htatztig statisztikákkal. A gazdagok, az egykori előkelők negyedéből szegényesebb városnegyedbe vezetnek az ut­cák, a házak mind kopottabbafc lesznek és kö­zelebb szorulnak egymáshoz, az utcák elszü- külnéfc. de az itt. lakó emberek ugyanazok. Emberek, akik unott, örömteliéin arccal, ron­gyosan, céltalanul mint elveszett, juhok kóbo­rolnak az utcákon, késő éjszakáig. Tekintetük éppen úgy magán viseli n pusztulás szomorú nyomait, mint a környező házak. Az egyik külvárosi utcában még a háború kitöréséig is ott állott egy katolikus templom. Egy francia dominikánus barát gondozta, va­lóban apostoli bátorsággal. Gyakran még az esti harangszó után is egybogyüjtötíc híveit, akik között az oroszokon kivül lengyelek és néhány francia is volt — leginkább régi orosz arisziokratacsaládok volt nevelői. A már má­sodik hazájukká vált Oroszországot a forra­dalom után sem akarták elhagyná. Huszon­négy esztendőn keresztül szükségben és nyo­morúságban is megőrizték irá/nta hűségüket, és kitartottak mellette, bár erre csak a remény adott erőt nekik. Ha valaiki ezeken az esti áj- tatosságokon megfigyelte őket, önkéntelenül is olyan érzés fogta el. mintha minden ének, amely az ajkukat elhagyta, halotti ének lett volna, búcsú az élettől. Gyakran előfordult, hogy a templomból hazatérőket már a kapu előtt ott várták a GPU pribékjei és az áhi- faitott imát nem egyszer a börtön vagy Szi­béria követte. Most azonban már tisztul az ég Oroszor­szág fölött és reménység költözik nemcsak az orosz hazafiak szivébe, hanem a rabszolga­sorsban és börtönben sínylődök leikébe is. A szabadság fénye keresetű Ihatott a legvasta­gabb börtönfakwi is. * A közös európai front harcosainak acélos léptei már a Damzig—Riga—Tallin—Helsin­ki—Leningrad útvonal végső állomása előtt döngetnek. y Halvaneqy levente utazóit IVénnetországba Budapest, augusztus 13. Hatvanegy levente utazott Németországba a Keleti pályaudvas- ról. A pálj’audvart erre az alkalomra magyar és német zászlókkal diszrtettók fel. Megjelent búcsúztatásukon Jagow budapesti német kö­vet is. A magyar leventéket vitéz Béldy Ala­jos vezérőrnagy búcsúztatta. Rövid beszéd­ben felhívta figyelmüket arra, hogy a ma­gyar levente mutassa meg, milyen az uj ma­gyar ifjúság, azután nézzenek szét abban az országban, amely most élet-halál harcát vívja. A leventéit parancsnoka Schanker Zoltán ez­redes. A magyar fiuk Thüringhiába mennek. — Az ország különböző részeiből valók vagyunk mondották a leventék. — Va­lamennyi dandár területéről két-három fiú kapott meghívót. Budapestet 11 levente kép­viseli. Mindannyian naplót vezetünk és ami- !:or hazatérünk, a leventeotthonokban majd elmeséljük, mit láttunk Ml KUT tffo Mot ax a lapot az HIRDESSEN ORSZÁG EGÉSZ A KELETI f VEVÖKÉPES KO­ÚJSÁGBAN ■ ZÖNSEGE ohrana EDISON MOZGO (Telefon: 3160) Ma utoljára! I T tíz az Óceánom PÉHTE' TOL SZERZÁCIÖS DUPLA PREMIER! I i. Orßk csavargó (2600 m) ^ 2. Vadnyugati becsület j j Wallace Beery és Mickey Rooney Bob Baker

Next

/
Thumbnails
Contents