Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-13 / 184. szám

1941. JlLGLSZlU * IS ftA honvédség világháborús szövetségesével, a nagy német had« erővel harcol az Európa újjáépítését célzó harciéren Borim, augusztus 12. (Magyar Távirati Iroda.) „A magyar védő erő félé pit és e és helytállása“ címmel a „Deutsche Allgemeine Zeitung“ beszélgetést közöl Wert-k Henrik ve­zérezredessel, a hói ived vezérkar főnökével. ' — Még az érdeklődő külföldi megfigyelők sincsenek egészem tisztában minden kérdéssel, amely a magyar véderőre, a honvécLségre vo­natkozik — igy kezdődik a cikk — mert 1921-ig nem vált külön magyar hadsereg. A Magyarországon bevonult csapatok az egész császári és királyi osztrák -i n a gyár fegyveres haderő része voltaik, éppen úgy mint az osz­trák tartományokból kiegészített ezred ek. Volt ugyan a császári és királyi hadsereg mellett királyi honvédség is, de ennek hadosztályai belekapcsolódtak a császári és királyi hadse­regbe és nem volt önálló hadseregtest. Csak a kettős monarchia összeomlása utóm fogha­tott hozzá a független Magyarország a béke- szerződésben megszabott szűk keretben az ön­álló magyar .nemzeti haderő felépítéséhez. Ebben értékesítette mind az egykori császári és királyi fegyveres erőt, mind pedig az egy- I kori magyar királyi hadsereg kiváló katonai hagyományait. Ebben az értelemben a mai honvédség utóda a világháborúban nagy hírre szert tett régi honvédségnek és az akkori csá­szári és királyi hadseregnek, valamint a maga kebelében őrzi mindkét katonai szervezet nagy múltjának hagyományait. „Trianonban katonaija«- is megcson­kították a/, országot!“ — Hossztt és göröngyös volt az ut, amelyet Magyarországnak a kettős monarchia össze­omlása és a kommunista forradalom pusztí­tása után az uj nagyerejü és életerős hon­védség megalakításáig meg kellett tennie. A trianoni parancs a magyar nemzetre — amely­nek életre való jogait kíméletlenül és rövidlá­tóéin figyelmein kivül hagyta — olyan kötele­zettségeket hárított, amelyet területi vonatko­zásban még a hírhedt versaillesi békét is fe. Kimúlták. Magyarországtól elszakították ezer­éves területének mintegy kétharmadát. Tria­nonban természetesmi katonailag is megcson­kították az országot. Csak 35.000 főnyi zsol- i dós sereget engedélyeztek nehéz tüzérség, páncélosok és légi haderő nélkül. Az akkori úgynevezett „győzök“ azt hitték, hogy ezzel Magyarországot örökké védtelenné teszik szomszédaival szemben és valóban, ha a fegy­verkezés külső jeleit. valamint az uj, teljesen nyitott országhatárt nézzük, ez mintha sike­rült is volna. Egyre azonban soha nem gon­doltak, A nemzet védelmi akaratát nem lehe­tett megtörni. Ha a kötelékek és újoncok szá­mát nem k lehetett szaporítani, azt mégsem lehetett megakadályozni, hogy a honv édség ak. kori. katonáit ne a dicsőséges honvédség har­cos szellemében neveljék és képezzék ki. A leventekiképzés .jelentőssége — Mi Magyarországon mindent elkövet­tünk, hogy ne csak fenntartsuk ezt a szellemet, megőrizzük a hagyományokat, hanem a felké­szültséget, ha még lehet — fokozzuk. Amikor azután évek során lazítani lehetett a külső korlátokat, hozzáfogtunk, hogy a honvédségei lépésröl-lépésrc fejlesszük. Elejétől fogva azon fáradoztunk, hogy a sportegyesül' tel' keretében nagy tömegeket készítsünk elő és félig katonai kiképzésben részesítsük, amihez később a leventekiképzés megteremtésével az ifjúság bizonyos fajtájú katonai kiképzése jó. rul. A nagy személyi nehézségeken kivül még nagyobb anyagi akadályok támadtak, amelyek megnehezítették a fegyveres erő tovább fejlesz, télét. Elég rámutatni arra, hegy a Magyar- országon meglévő felszereléssel minden ipar alapjában véve csak az egykori osztrák-ma­gyar monarchia nagy iparának melléküzeme1 volt és igy eredeti területünkön csak bizonyos termelő ágakra rendezkedtek be. Fokozatos kiépítés vált tehát szükségessé, amelynek so­rán a békeparancsban eltiltott gyártás helyé­be ki kellett kutatni a termelés uj módjait s azokat gyakorlatilag kellett kipróbálni. A fiatal honvédség erőpróbái —• A katonai felszerelés másik súlyom kér­dése volt a szakemberek, hiánya és a megfelelő pótlás kiképzése. Az erős akarat azonban nem ismert hiányt. A magyar nemzet Trianonnal dacolva lehetővé tette a lehetetlent és szívós liápetke^emséggel fel tudta építem a fiatat I honvédségét, amely a döntő pillanatban készen illőit. — Elsőkben erre 1938 szeptemberében ke­rült sor, amikor az akkori Csehszlovákia a né­met katonai fölény óriási nyomása alatt elha. tár ózta a szudéta-vidék átengedését. Akkor az uj mii gyár honvédség is a politika eszköze volt és szava volt abban, hogy Csehszlovákiát magyar szomszédjával is tárgyalásra kény­szerítsék. Ezek a tárgyalások a tengelyhatal­mak döntésével az elszakított térülőit egy ré­szének visszaszerzésére vezettek, ahová bevo­nult a honvédség. Az itt szerzett tapasztalatok alapján a következő hónapokban serényen folytatták a honvédség további kiépítését. — Amikor Csehszlovák)« 1939 márciusában a német fegyverek nyomása alatt ismét fel­oszlóban volt, dz erős fegyveres hatalomnak isméi szava lett abban, hogy hatalmas német és olasz barátaink döntésével lehetővé tegye Kárpátalja visszacsatolásának politikai felté­teleit. Ennek a döntésnek a magyar honvédség a maga erejével a hadmüveleteJc&em érvényt szerzett. Ez volt az első tűzkeresztsége, ame­lyet a baráti és ellenséges katonai szakiroda- lomban és napi sajtóban kifejtett nézet sze­rint fényesen m>e gáti ott. A honvédség egyheti _* sikraszSflásával tanninzonyságát tette erejé­nek. — Tengelybarátainaik köszönheti Magyar- ország az 1940 őseién bekövetkezett harmadik teriiletgyarapodás-t. atmely Erdély északi ré­szévek hazatérését jelentette. Ez a visszacsa­tolás — bár véráldozat nélkül történt — a honvédségnek elég alkalmat nyújtott arra, hogy a nehéz területen történt gyors előre­haladással és a legrosszabb állapotban lévő utakon való előnyomulás sorás kiképzésének jóságát és kiválóságait alapvetően bebizo­nyítsa. — A honvédség előbb említett Inibavetését a honvédség együttesének további kiépítése követte. Képzett tartalékok, valamint a kü­lönböző egységek szaporítását kellett végre­hajtani. Egyidejűleg az a feladat is felmerült, hogy az újra visszacsatolt területet Icatonmlag is be kellett kapcsolni és az ott átvett idegen berendezkedést össze kellett egyeztetni a hon­védségével. Ezt a feladatot is elvégeztük. — A háború tovább folyása nem állította meg a magyar véderő további kiépítését. Sen- kisem tudhatta előre, mikor szólítják fel a kővetkező feladatra a honvédséget. — A német birodalom vezére 1941. juninţ I 22-én, csak néhány héttel a déli szomszéd J összeomlása után. parancsot adott véclere- jének, hogy Európa számára egyosersmm. denkorra' küszöbölje ki a bolsevizmus világ- veszedelmét. A honvédség lelkesedéssel tett eleget Kormányzója felhívásának: és ma világháborús szövetségesével, a dicsőséges német haderővel karöltve harcol az Európa újjáépítését célzó harctéren­— A honvédség a Kárpátok szorosait és I a régi határt, amit a német véderő döntő jj támogatásával békés utón ért el és behatolt « a már világháborúban is vérrel öntözött. Galíciába. A honvédséget a világháború dicsőséges harcainak hagyományai mellett az 1019-i felszsbadulás is áthatja, amikor akkori főparancsnokának, a jelenlegi Kor­mányzónak parancsnoksága alatt lépett fel a világ legnagyobb ellensége ellen. — A honvédség harcait a gyorscsapatok vívják Az élen a német páncélos hadosztá­lyokkal lépást tartva a honvédség harc­kocsijai törnek előre. Ezeket gépesített lovas- és kerékpáros egységek követik, amelyek mind magukon viselik a régi :na­ÖKRÖK VONTATJÁK KI A KÁTYÚBÓL A KELETI HADSZÍNTÉR SARÁBAN MEGREKEDT GÉPJÁRMÜVEKET. A szovjet, utak nagyobbrészt ilyen elhanyagolt állapotban vannak... A kolozsvári pénzintézetek értesítik t. ügyfeleiket, hogs folgó hó 16.-án S2EORÎBATOM pé*>*tá­r«!*< ni zárva fart falc gyacr katona szép, előretörő lovas szellemét. A Kárpátok uttalan lejtőin a hegyi csapa­tok és a határvadászok szálltak le Galí­ciába és elűzték az ellenséget az ország ha­tárától. — Keletgalrda egyes részeiben a magyar katonai közigazgatás fáradozik a bolseviz­mus által a világom ütött sebek gyógyítá­sán és viszi a kultúrát az emberi művelődés hatását keletebbre. — Fiatal légi erőnk felderítés, bombázás és légelháritás terén hasonlóan megállotta helyét. Utászaink és pótlást végző oszta­gaink áthidalták a terep minden nehézségét. .— A magyar nép büszke örömmel tekint katonáira, akik a nagy német birodalom győzelemhez szokott véderejével karöltve > folyatják a bolsevista világellenség elleni harcot a győzelmes befejezésig. Harminc halálos áldozata van a feShaszakadástál kísért !<özép*chi!ei földrengésnek Santaiago de. Chile, augusztus 12. (Német Távirati Iroda). Közép-Chilébe® súlyos zi­vatar, vihar és felhőszákadás pusztított. Az ár és a beomló házak 30 ember életét kiáltot­ták. Egyidejűleg erős .földrengést is éreztek. (MTI.) A esi Sí vár megyei székely közbirtokosságok meg­kezdték az árvízkárosul­taknak szánt faházak felépítését Kolozsvár, augusztus 12. A Csik-vármegym székely közbirtokosságok, — mint ismeretes, az árvízkárosult anyaországi tcstvéroink M- segitésére indult széleskörű íáirsadiafai moz­galom során nagy lelkesedéssel es áldozat- készséggel vállaltak, hogy csikmegyei épüiet- fa-anyagból száznál több kis, falusi székely házat bocsajtemak a segélymozgalom ^ rendel, kezésére> hogy ezúton is minél több árvizsuj- totte magyar családot kárpótolhassanak elve­szitek otthonaikért. Annakidején a csíki köz­birtokosságok az Endélyrésai Gazdasági Ta­nács utján jelentették be nemes szándékukat és a Tanács az Országos Nép és Családvédel­mi Alap szociális felügyelőségének figyelmét felhívta a, csikiek ajánlatával kapcsolatos te- em dőlne. Szükségessé vált ugyanis, hogy az illetékes körök mielőbb a csiki közbirtokossá­gok rendelkezésére bocsássák azokat az egy­sége méreteket, amelyeknek felhasználásával a fa,házak épület fa-részeit még a csíki fatele­peken meg lehet munkálni es elő lehet készí­teni a helyszínen való felállításra. Az országos szociális felügyelőség a® Er­délyi" eszi Gazdasági Tanács lépéseit követő- le" egy és két szoba-konyhás kis családi há­zak terveit, készíttette el, megfelelő székely stílusban. A faházak tervrajzait a szociális felügyelőség megküldötte a Tanácsúak, amely azonnal továbbította a csíki közbirtokosságok­hoz. A pontos méretekkel ellátott rajzok ve- tele után a lelkes csíki székelyek azonnal műn. kához láttak, hogy mielőbb elkészíthessék a megadott méretek után a faházakat. A rész­letes tervrajzok nemcsak széoek, de célszerű beosztásuk is, s a falusi élet gyakorlati szük­séglel ei után igazodtak. Értesülésünk szerint az Országos Nép és Csaladvedelitm alap szo­ciális folii gyei őségének az az elgondolása, hogy a csíki fa házakat az erdélyi részekkel közvet­lenül szomszédos anyaországbeli vidékeken ál­líttatja föl. hogy ilymódon minél rövidebb szállítással lehessen tető alá juttatni ae ott­hon nélkül maradt árvízkárosult magyar csa­ládokat. Az elgondolás szerint az első házakat elsősorban Bihar megyének azon a részén ál- - Híják fel. amely a tavaszi áradásoktól a leg­többel szenvedett, A csíki közbirtokosságok árvizsegélyéakeiójával 'kapcsolatosain, a köz­birtokosságok vezetősége Bihar vármegye al­ispánt hivatalával máris közvetlen összekötte­tésbe lépett, egyben útnak indították a tervek nyomán elkészült első kis csíki fához épülefcfa- r&szeiit, amelyeket a helyszínen állítanak össze az ezermester székelyeik. JÓ ARV ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK döntő óra ffiarc a* up I^aarópáérf ** A nemzel védelmi akaratai nem ieliel megtörni ?“ Werth Henrik vezérezredes, a honvédvezérkor főnöke, nagyszabású nyilatko. zatot adott egy vezető német lapnak a magyar véderő felépítésének fáradságos munkájáról és csapataink hősies h e I y t ál I ás á ről — Amikor a belgrádi bűnös puccsisták el­utasít ották a tengelyhatalmaik baráti jobbját, Magyarország számára is ütött a döntő óra. Magyarország Németországgal és Olaszország­gal karöltve lépett fel az uj elleséggel szem­ben. A Duna és a Tisza közén erős hadsereg vonult fel. Ugyanez volt a helyzet a Dunától nyuga'ra is. Ez a hadsereg gyors lendület, tel visszavetette az ellenfelet megerősített ha­tárállásairól és erődvonalairól. A Délvidéket gyorsan elfoglaltuk és a szerbek által szított és álnok módon viselt bandaháborut elfojlot. tűk. E ' hadműveletekben a hadvezetőség állal kitűzött célokat a csapatok mindig elérték, sőt a vártnál nagyobb teljesítményt, nyújtot­tak. A légi erő a csapatokkal együtt -működve élükön az ejtőernyősökkel elsőizben bizonyí­totta be, hogy a helyzet magaslatán áll. Az ellenfél fontos összekötő vonalait szétrombol­ták, saját felvonulási uttvonálainkat, főleg a hidakat eredményesen védték. Mindezek a hadműveletek igen sok tapasztalattal gazda­gították a honvédséget. A részleteket- tervsze­rűen összefoglalták és a tanúságok levonás« céljából továbbadták a csapataik. A kötelé­kek barcbavetésiik alatt feladatuk nagyságá­ból tanultak, aiz pgyps főparancsnokságok pedig megtanulták, az egymás közötti együtt­működést. Ezek az előnyök messze túlszár­nyalták azokat a nehézségeket, amelyek a terv. szerű ' építő munka megszakításából folytak, nem is szólva arról a megelégedettségről, ame­lyet a honvédség érzett amiatt, hogy a haza négyszer bekövetkezett megnagyobbodásából khrM.t.p a részét.

Next

/
Thumbnails
Contents