Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-12 / 183. szám
1941. JjUGVSZTVS 12 Hála Istennek, tilos!... Az emberi természet ösztönösen szereti a szabadságot és nem szereti a szabadság korlátozását. A történelem legtöbb fejezete sem más. csak harc és közedelem a szabadságért, a népi és egyéni szabadságért. Most pedig a korlátozások, a tilalmak korszakát éljük. Nem örvendünk annak, hogy igényeinket le kell fokoznunk, holott nap. jainkat, a lemondás tudatával kell fűszereznünk, de nem is keressük az életünk rendjébe mélyen belenyúló korlátozások mögött a tragikum magvát. Tudjnk, öntudatosan és nyilt lélekkel állítjuk, ma másképpen nem is lehelne a nemzet és az egyén mindennapos életét biztosítani. Amikor a magyar honvéd vérét hullatja, életét áldozza a határokon túl egy uj Európáért és abban egy újjászülető Magyarországért, a hinterland- ban élő polgárnak lemondással, fegyelmezettséggel és áldozathozatallal kell kivennie a maga részét a történelmet formáló nagy küzdelemből. Hitvallásunkká kell tennünk azt a tudatot, hogy a nemzeti élet- szabadabb és boldogabb jövendőjéért le kell mondanunk mindenről, ami nem tartozik szorosan a 'lét fenntartásához. Most újból tüos lett valami, ami oly szoros kapcsolatban áll a magyar élettel. Tilos a bankett! Örvendünk ennek a tilalomnak, örvendünk a belügyminisztérium leiratának, amely a törvényhatóságok vezetőit arra figyelmezteti, hogy „az étkezéssel összekötött társas összejöveteleket“ takarékossági szempontból mellőzzék. A belügyminisztérium leirata nem foglal magában kifejezett tilalmat, csak figyelmeztetést. A leirat lényegét azonban úgy kell felfognunk, mint a nyilt rendelkezésnél sokabb kötelezőbb erejű erkölcsi parancsot. Be kell szüntetnünk minden olyan társasösszejövetelt,, amely étkezéssel van összeköt-ve. Magyarán megmondva: mondjunk le a bankettezés kulináris társadalmi és politikai örömeiről. Igen helyesen. Szükség volt erre a figyelmeztetésre s amikor a benne foglalt tiltást örömmel köszöntjiik, csak éppen azt sajnáljuk, hogy nem korábban, hosszú hónapokkal ezelőtt, hangzott el. Mi itt, a hazatért erdélyi részeken láttuk meg leghamarabb és éreztük meg legjobban, hogy a boldog békeéveknek ez az ünnepélyes szertartása, a bankett a mai körülmények között elvesztette régi kedves izét, és jelentőségét, mert amig ezrek és ezrek vannak igen nehéz ellátási körülmények között, felesleges és a bírálatot joggal maga ellen kihívó fényűzéssé válik az ilyen, vagy amolyan alkalomra bőségesen feldíszített, és még bőségesebben ellátott közebédi asztal. Úgy éreztük, hogy a bankett már szinte öncéllá vált. s ebben a vonatkozásban a nemzet energiakészleteivel való bőkezű könnyelmüskö- déssé fajult. A szabadságból szabadosság let-t, ami kárára van az egyénnek és az egyének mögött a nagy erőpróbák keresztúri án álló nemzetnek. Kolozsvár főispánjának szavaihoz nincs mit hozzátennünk. Az ő férfias és nyilt állásfoglalására való hivatkozás az indokolatlan pazarlás e közéleti megnyilatkozásával szemben ma még indokoltabb és szükségesebb, mint a tói végén. Azóta Magyarország és a magyar nép a fegyveres béke állapotából a hadviselés lendületébe jutott. És ha a magyar békeálla- pót utolsó hónapjaiban elhangzott íőispáni intés fegyvernek fogja fel a kenyeret és fegyverként .emlegeti a bakettezésre költött pénzeket, mennyivel indokoltabb most hivatkozni arra, hogy valóban, minden egyes kenyérmorzsa fegyver és muníció. A fegyverrel és a munícióval pedig csinjám kell bánni! Csak arra szabad felhasználni, amire ren. deltetett. És a harcterek mögött magát, és javait biztonságban érző polgárnak, mindenkinek, be kell már végre látnia, hogy honvédeink élet-- és véráldozatát csak azzal viheti közelebb a diadalmas győzelemhez, ha a maga fegyverével, a szűkösen mért, de a mind. nyájunknak meglévő kenyéradagokkal szerényen és takarékosan bánik s azt nem té- kozolja el a bankettre terített fehér asztal . mellett. Minden gramm kalóriával takarékoskodnunk kel1. A bankett pedig a kalóriák pazarló fóruma, szabotázs a nemzet, erőkészletének okszerű felhasználása ellen. Hála Istennek, betiltották... — .a — FINN KATONÁK EOF AMA EGY OROSZ ERŐD ELLEN Az ellenséges állás tüze- lését, már előzetesen elhallgathatta az erélyes tüzérségi tűz. FREMDENHEIM PEf. SIONE VENDÉGOTTHON Htidapest V. Szent ‘ ■'oán-kbrv t 10 ez. lefon : 12’<—364. Hides-meleg folyóvizez kényelmes szobák. Kitűnő konyha/ — Mérsékelt árak.— A magyar öntudat nyíltságával örvendünk ennek a tilalomnak és éppen a szabadság nevében üdvözöljük hasznosnak, szükségesnek a közéleti és közületi szabadosság túlkapásainak ezen a téren való béklyóba szorítását. örvendünk annál is inkább, mert az ilyen korlátozás szükségességét hirdető meg. nyilatkozás a sok lemondást, sok nélkülözést fehér fátyol* alá takaró hosszú és kemény tél derekán éppen Erdély felszabadult, földjén hangzott el. Inczédy-Joksman Ödön dr., Kolozsvármegye és Kolozsvár főispánja emelte fel férfias szavát a mindennapossá vált bankettek uzusa ellen. Hivatalos felelőssége és a szegények nélkülözéseivel melegen együttérző emberi szolidaritás teljes tudatában vetette fel a kérdést: „Amikor... az ebédekre vagy vacsorákra összeülő társaságok végig eszik a négytálételes ebédeket, vagy többfogásos vacsorákat és lerójjáik érte a négy-hat, nyolc-tiz pengőket; goudolnak-e arra, hogy a bankett-termek ajtain kívül embertársaik tömege nélkülöz?“ S erre a vádnak is alkalmas kérdésre a kérdés lényegét fedve fel, állapította meg: ,A kezünkben tartott darab kenyér magát az életet jelenti és ennek a meggondolásával gazdálkodjunk vele. A keservesen megszerzett és fölösleges bankettekre túlzotton költött pénz egyben fegyver is, amely nem az egyébként érthető örömmegnyilváuulások kielégítésére, hanem e földnek megtartására és gyarapítására rendeltetett“. Ä textílgyárak „különleges elbánásban46 részesítik a keresztény nagy- kereskedőket a zsidók javára Áruhitelt és kormányközbelépést sürgetnek a keresztény textilnagykereskedők A kormány véglegesen és kielégítően rendezte a textilnagykereskedői kijelölések ügyét és ezzel a keresztény kereskedelem régi követelése is teljesedésbe ment. A kijelölt keresztény textinagykereskedők azonban arról panaszkodnak, hogy az áruellátás során hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mint a zsidó kereskedők. A-. gyárak sok esetben azt követelik a keresztény nagykor-skedőktőj, hogy az árut előzetesen fizessék ki, anélkül azonban, hogy a megrendelt és kifizetett áru leszállítására határnapot tudnának adni. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a keresztény textil- nagykereskedőknek olyan nagy forgótőkével kellene rendelkezniük, amelyet előteremteni a legtöbb esetben nem tudnak. Ugyanakkor azonban a kérdéses textílgyárak az elmúlt időkben egészen kezdő zsidó textUhercskedöknek 20—30 ezer pengős áruhitelt nyújtottak, féléves, sőt néha még hosszabb lejárattál. A kijelölt keresztény textilnagykereskedők most azt kérik, hogy a textilgyárak ugyanolyan elbírálásban részesítsék őket is, mint ahogyan ezt a zsidó nagykereskedőkkel tették. A kereskedők most a kormány közbenjárását kérik, hogy lépjen közbe a textilgyárakná.1 a kijelölt keresztény nagykereskedők áruhitel ellátása ügyében és ezáltal tegye lehetővé, hogy a kereskedők a kijelöléssel kapott megbízatásuknak és feladatuknak eleget is tudjanak tenni. Javasolják a kereskedők, hogy amennyiben szükséges, tartsanak az egyes gyáraknál könyvvizsgálatot és ennek során állapítsák meg, hogy a gyárak milyen hitelkereteket állapítottak meg zsidó nagy- kereskedőik számára. Magyar gyor$c«apafolc a Bug-menVi Viarcobban — A honvéd haditudósító század közlése — Ennek a két esetnek hősei a tüaéreík. Gyorsaiakulatamk egyik ütege tüzelőállásban volt, amikor a közeli erdőeaélen szovjet hareikocsikat figyeltek meg. A gyalogsággal érintkezést keresve, azt ae értesítést kapták, hogy valóban ellenséges harckocsik rejtőznek az erdő szegélyén. Az üteg parancsnoka B. P. százados erre leadott egy lövést. Válaszul az erdő szegélyéről fehér jelzőlövés röppent a levegőbe. — ügy látszik, mégis a mieink — mondták az ütegnél. Később azonban, a köeetebhi felderítés után kiderült, hogy a fehér jelzőlövést bizony ssovy jet harckocsikról adták le megtévesztésből. A gyalogjárőrök figyelmeztették is a fedetlenül álló üteget, hogy jó lesz bátrabhvotnülni s erős fedezetet kérni, mert a szóbanforgó erő mint. egy 25 harckocsiból áll s mivel gyülekezőben van, rövidesen még erősebb l0sz, B. P. százados azonban ehelyett észrevétlenül alkalmasabb állásba vitte előre ütegét s onnét tüzével bátram rajtaütött a gyülekező ellenségen. Hatalmas tűz alá. vették az erdő szegélyén támadásra készemé 116 ellenséges harckocsikat, úgyhogy teljesen szétlőtték valameny. nyit. Huszonkilenc szovjet harckocsi maradt az mlőszéler. •EA másik esetben egyik géppuskás ütegünk kiemelkedő és nem Idmomdottan a „tüzér szakmába“ vágó teljesítményéről van szó. Az egyik falut nem lehetett volna nagyobb veszteségek nélkül elfoglalná, mert minden közeledésre ágyúval lőttek. A jó sors egy német származású községbeli 1 altost vezérelt az üteg parancsnokának, D. Gy. századosnak az ut- íáha, aki elmondotta, hogy tud.ja azt a házat, amelynek kiszedett ablakai mögül két orosz lőve gyei tüzelnek a magyar csapatokra. Vállalta azt is, hogy megmutatja azt a födött utat, amelyen meg lehet közelíteni a szovjet tüzelő- állást. D. Gy. százados gyorsan határozott. Az egyik gépágyút egy patak medrében feltolták a, megmutatott házhoz. Ugyanakkor három szovjettől zsákmányolt, golyószőrót is vittek magukkal, A gépágyút sietve tüzelőállásba helyezték és gyors egymásutánban 12 lövést adtak le a szovjetágyukat, rejtegető házra. Még porzott a körül minden, amikor az ütegparmcsnok a golyószórósokhal, rohamra indult a házban lévő lövegék személyzete ellen, A néhány tüzér olyan hatalmas hajrával rohant előre, hogy az oroszok okkal art hitték, hogy legalább egy század támad ellenük. A tüzérek rohama, amit a saját miaguk tü. zével készítettek elő, teljes sikerrel járt. A két ágyút, zsákmányul ejtetitéh, az életben maradt szovjettüzért, pedig elfogták a magyar géppuskás tüzérek. Ezzel azután szabaddá is vélt az irt a községbe. A repülőgépek leszedésére és párcéJkocsák rombolására felkészült géppuskás üteg magyar virtussal telitett tüzérei olyan feladat megoldásában is megállták a helyüket, ami nem az ő mesterségük, de a mai háborúban a gyorecsepatoknál bármikor előfordulhat. Erélyes zsidóellenes intézkedések Bukovinában BUKAREST, augusztus 11. Mint a Temesváréit megjelenő „Déli Hírlap“ kösU, hivatalos jelentést adtak ki a bukovinai zsidók megrendszabályozásáról. E szerint zsidók csak reggel 6 órától este 8 óráig közlekedhetnek az utcán s legfeljebb három zsidó haladhat együtt Bevásárlásaikat csupán délelőtt fél 10 és 11 órák között eszközölhetik. Zsidó cégtáblák alkalmazása tilos. Zsidó lakosok román, német, olasz lobogót nem tűzhetnek ki. Szabadfoglalkozású zsidók kötelesek megkülönböztető táblákat használni. Minden zsidónak a balmellén sárga- szinü, úgynevezett Dávid csillagot kell hordania. Azt a zsidót-, aki román, német, vagy olasz katona ellen merényletet követ el, azon. nal kivégzik
