Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-10 / 182. szám

1941. AIGUŞZ1VS IO A második milliárdos program célja a magyar mezőgazdaság felemelése fogy a metőgae'dasáii fejlesztésivé fe«Wb»­dó egymüliárd pengő a program megvalósí­tása folyamán összegének többszörösével je­lentkezhetne majd a nemzeti jövedelem es vagyon gyarapodásában. Általában véve termelési törvényről van sió, amely a mwőgazdaság teljesítőképessé­gét fokozza. Erre 'szükség volt azért is. mert az utóbbi években történtek olyan törvényes intézkedések, mint a földbirtokreform foko­zása, különösen a zsidó birtokok átvételével kapcsoltaiban, a legkisebb munkabérek megál­lapítása szociális jogszabályok, mely intéz­kedések legalább is átmenetileg a mezőgazda­ság és az egész ország számára bizonyos ter­heket jelentestek. Ezenfelül honvédelmi és Magyar és szociális feldbsrfoknoHtika Figye&emresnékó, hogy a mezőgazdasági ter­melés feilemdlitéséire irányuló program milyen szorosan kapcsolódik a kormány földbirtok­politikájának szociális irányához. És esz az irány a kisgazdáknak és a kisbiitokosoknaik kedvez. A nemzet jövendőjének egyik záloga, hogy mentői több föld jussom magyar késre, mégpedig magyar kisgazda kezére! A nemzet ennék az elvnek megvalósításával szolgálja leghelyesebbem sa ját fenmma.Tadásának ügyét. Bámffy Dániel báró földművelésügyi mi­niszter a milliárdos program bejelentésével kapcsolatban adott nyilatkozatéban világos és félre nem érhető módon jelentette be, hogy az ország szántó területének körülbelül három­negyed része, az állatállománynak pédig négy. ötöá része van kisgazdáic kezén. Még fonto­sabb »zömben a nrinisztemeik az a bejelentése, hogy ez a- arány a kormány földbirtokpoUti- kája révéit a jövőben tovább emelkedik. A magyar kormány földbirtokpolitikája tehát a jövőben jellegzetesen és következetesen kis- gazdapolitíka lesz. Nagyfontosságu nyüaibkozatában a földmű­velésügyi miniszter még a következőket álla­pított« meg: — A magyarság megerősödése érdekében e mellett előnyben keil részesítenünk a népes családokat és támogatni kell a munkásságot, A mezőgazdaság haladásához nagyobb tőke, több tudás kell. A gazdasági szakoktatást (téli gazdasági iskolák, gazdasági tanfolya­mok, síb.), valamint a mezőgazdasági kísérlet ügyi intézményeket nagyvonalúan ki akarjuk építeni. A eél az, hogy minden gazdához el­jussanak az ismeretek. Megvalósítjuk a köz­ségi miníagazdaságok (vezetői törpebirtoko • sok) és a vármegyékben, legalább ts a járá­soknak megfelelő számban kísérleti birtokok „Atlantis harangoz" — az Igazság nevében Történebni sowfordulat köseöbén áftnkt a magyar nemzet, amikor emlékezetes beszédé­ben néhai Darányi Kálmán miniszterelnök bejelentette az első milliárdos programot. A trianoni gyalázatot jóvátevő történelmi igaz­ságszolgáltatás folyamata már megindult s a magyar kormánynak számot kefflett vetnie a jelen és a közeljövő szükségleteivel. Szükség­szerű volt annak felismerése, hogy a nemzet fordulópont előtt éti, kötdlosségei és kötéle- zettségei megsokasodnak s olyan erőpróbát kell kiállania, ameli/et az akkor meglevő érái­vá nem vállalhat. Fokozni, fejleszteni kellőit a nemzet erőkészüeteit minden vonalon. Első­sorban pedig a honvédelem területén, A tria- nonban kezünkből kicsavart fegyvert újból, kézbe kellett venni s gondoskodni kellett ar­ról, hogy a fegyveres nemzet mögött felso­rakozó polgári nemzet a fegyverek tényleges és erkölcsi erejéhez a termelés és gazdálkodás erőkészletéit a kor követélményeinek megfe­lelően sorakoztassa fel. A magyarságra váró helyzet világos felis­merése hívta életre a győri beszédben bejelen­tett milliárdos munkatervet. Amint emléke­zünk rá. ez a program eredetileg 600 miBió pengőt szánt a honvédelem fejlesztésére s természetesen a megfejelő összeget irányozta elő a fegyveres honvédelem munkáját támo­gató és fedező magyar mezőgazdaság fejlesz­tésére. A történelmi fejlődés jól ismert gyors kiai akulása azonban úgy hozta magával, hogy a győri programban bejelentett egipnilliárd pengős munkaterv túlnyomó részét a honvé­delem; fejlesztésére irányuló hatalmas szerve­ző es felszerelő tevédienység vette igénybe. A történelem szólt bele az eredeti elgondolá­sok gyakorlati kialakításába, de éppen érmék köszönhető, hogy történelmi igazságszolgálta­tás meggyorsult mamában » fiatat magyar honvédség komoly európai erőtényezővé vált és megadta a súlyt, a biztoeitékot a magyar diplomácia ismert lépéseihez, ás a lépéseket követő sikernek fontos tényezőjévé vált. Az ország örvendetesen meggyarapodott földben & lélekszámban s a visszaszerzett juss fölött szilárdan, meg nem törhető erővel őrködik a koTKMÜen fetfegyverzett és lelkes szellemű, minden áldozatra kész magyar honvédség. Nagyobb fe. dalok és kötelességek És most, amikor a Felvidék, Kárpátalja, Északerdély után a Délvidék egy része is visszatért Szent István koronájának fénye alá, az örvendetesen javunkra megváltozott helyzetben még nagyobb feladatok és kötéles­ségek várnak a megnövekedett, erőiben és le­hetőségeiben mrggyarapodott nemzetre, A kormány csak a már lefektetett pro­gramhoz maradt hű, amikor a megnövekedett feladatok megoldására bejelentette a második milliárdos programot, S ez a. program most már elsősorban azt tűzte ki céhű, hogy a magyar mezőgazdaságban rejlő nagy nemzeti értékeket fejlessze és virágoztassa tovább s arra hivatott, hogy a meggyarapodott ország földművelő lakosságában és a földjében rejlő hatalmas adottságokat fokozottabb mértékben juttassa érvényre. Az adott pillanatban ez, a nagy épitőpro- grazn is egyenlő értékű a tudatos honvéde­lemmel, a jövendő minden bizormyaH kedve­zőbb távlataira pedig a magyar élet lendüle­tének nagy lehetőségeit bontja ki. Maga az összeg, az egymillióid pengő, bármilyen ha­talmasnak is tűnjék fel, talán nem is sok a kitűzött eél elérésére, de az bizonyos, hogy ma, amikor a nemzet erőit épp a történelmi események alakulása más irányban is igénybe veszi, mégis nagy áldozat. Áldozat, amit a nemzet épp a jövendőiébe vetett szilárd hit­tel, szívesen vállal. A második milliárdos program A második milliárdos program nagyszabá­sú voltát és a nemzet áldozathozatelának fon­tosságát érdemes közelebbről is elemzés alá venni. Az utóbbi 15 alatt a földművelésügyi tárca igazgatási és üzemi kiadásainak költségvetési fedezete összesen kereken 685 millió pengő volt. Ez is mutatja a jelenlegi program nagyszabású mérőiéit. A mezőgazdaságot fej­lesztő törvényjavaslat programijának megva­lósítását tiz évre tervezték. A fedezetül szol­gáié egymilliárdot részben a költségvetés ke- •etébent részben a magántőke bevonásával, I esetleg kincstári kezesség vállalás ut ján biz- jj tositják. A mezőgazdaságfejlesztő törvény- javaslat alapját szolgálja egy közgazdasági és pénzügyi előzetes munkaterv. Az elkészí­tett előzetes közgazdasági mérleg megállapít­ja a nemzeti vagyon és jövedelem mezőgaz­dasági részének alakulását és azt mutatja, Fája Gáza ás Finta Zoltán iro­dalmi vitájában a személyi vonatko­zások fölött álló tárgyi igazságért megszólalt R. Berde Mária, a ki­váló erdélyi írónő. Hozzászólását az alábbiakban kö­zölj tik: Pinta Zoltán, cikkéből, a Keleti Újság augusztus 3-iki számából tudom meg, hogy a budapesti sajtóban Féja Géza, Nyirő és Tamási írói müvei között pár­huzamot vonva, Nyirőt úgy állítja be, min’'’ akinek eddig semmi érzéke sem volt a humorhoz, és „öreg" korában (Tamási nyomán) humorista lett. Személyi ok nem vezet, hogy a vitába beleszóljak. Mindhárom Íróval az irótárs komoly emberi viszonyában állok. Ép­pen azért mindhármuk iránt csak az Igaz­ság nevében érzem magam adósnak alábbi közien ényemmel. Az erdélyi irodalomnak volt egy kez_ deti korszaka. Ennek igazi története nemcsak hegy nincs kellően tisztázva, de egyelőre szinte szándékos homályba bo- ritódik. Valódi ,.hőseiről" és munkássá­gukról a legkevesebben tudnak. Amikor egy anyaországbeli előkelő főgimnázium r beszámoltak nekem, mi min­dent tanultak „az erdélyi irodalomról“ — valóban szép f'!'"••«.•.•agukból töké­letesen hiányzott ez a legizzóbb időszak, csak a kezdetek ismeretének ezen elsik- kadása magyarázza és menti egyben Fé ja Gézának Nyirő kezdeti munkásságé ról való tá'jékozatbmáoát. Feh i'ágositásul közlöm ezért a követ­kezőket: 1920 október 16-án a marosvá. wlfh tdmuáHx nknbbkü ie söüksigm « teher birókepesség fokozása, ex. pedig csakis a tér. melÓB és az abból származó jövedelem emelé­sével élhető eí. Természetes, hogy amikér as állam a mező­gazdaság fejlesztésének előmozdítására egy milliárd pengővel nagy áldozatot hoz, joggal lehet kívánni azt, hogy mindenki illeszkedjék bele ae egyetemes nemzeti termelés rendjébe. Ennek biztosítása érdekében mondja a javas­lat, hogy közvetlen beavatkozásnak is helye van, ha a birtokos ingatlanát nem műveli, vagy gazdálkodása az okszerű gazdálkodással ellenkezik, vagy a termelés tekintetében fenrtr- áUó rendelkezések megszegésével a termelés rendjét veszélyezteti. (vezetői magaHabb képzettségű gardák) in­tézményét. Átvesszük a termelés bizonyos mértékű irányitását, adó és más k>edvezmé- ny ékben részesítjük azokat, akik a föld ter­mőképességét lényegesen emelik, közgazdasági szempontból előnyösebb növényt termelnek, illetőleg állatot tenyésztenek. Támogatjuk a gazdák társítását és szövetkezését. Arra tö­rekszünk, hogy a gazdák a mezőgazdasági mellék-iparok keretében feldolgozva vihessék terményeiket piacra. Nagy súlyt helyezzünk a vetőmag- & f^yészállflfa'keiókra. a magok tisaWására, osztályozására. szárítására, a raktározás korszerű megoldására, sth. Nem tűrjük, hogy egyetlen gazda is akadjon az or­szágban, aki a gazdálkodást elhanyagolja, a földet okszerűtlen, művelje. A termelés hasz­nából elsősorban a gazdának kell részesednie, ezért ha a jobb értékesítés kívánja, elrendel, keljük a törvényjavaslat alapján n termelők kényszertársuldsát, az adás-vételek hivatalos ellenőrzéséit. A földművelésügyi igazgatást ol keli vinnünk a kösoégig, hogy egyetlen intéz­kedés 9e maradjon sehol sem megfelelő végre­hajtás néSkivl. A törvényjavaslat azt az álla­mi tisztviselők létszámának szaporítása nélkül válásit ja meg, amennyi bon a földművelésügyi igazgatás ateófoiku teendőinek ellátását a. Köz­ségi ispánokra, mint saeraődéses nlfcalmazot- takr« házzá.-* * A harcban álló nemzet emelt öntudattal ve­szi tudomásul, hogy jobb jövendőjének kiala­kulása felé iámét lépést tettünk. Ezúttal azzal, hogy belső népi, nOntz^U és anyagi erőinket fokozzuk a mai bor követelményeinek megfe­lelően. Hegy helyünket a népeik nagy verse- ţ nvében a jövendőben még szilárdabb lábon £ állhaseuk meg. sárhelyi Zord Idő folyóiratban jelentést tettem a legelső erdélyi irodalmi pályá­zat eredményéről. A beszámoló idevágó része szószermt ez volt: ,,A novellapályázat nyertese a Bessenyő jeligéjű, ..Haldoklik a székely" című munka. Szerzője Nyirő József, (Kidé). E mii teljes művészi egé­szet nyújt. Jellemző ereje, kész meglátá­sa a tiszta humor magaslatán áll. stílusa a kiforrott iróé. Különösen kímélendő nyelvének tősgyökeres zamata, főként eredeti hasonlatai". stb. Igen. Nyirő humorral indult, sirós vi­lágunkban mosolyogni tanított. És ha egyszer felszínre bukik az erdélyi kultur. történet iszapba süllyedt hőskora, Atlan- Hsa: jónéhány módosulás megy majd végbe felőlünk a kívülállók Ítéleteiben. R. BERDE MARIA Hétfőn fogadja Bárdossy miniszterelnök az Erdélyi Párt küldöttségét Budapest, ang. 9. Az Erdélyi Párt orszá­gos elnöksége hétfőn, augusztus 11-én dél­előtt kihallgatáson jelenik coleg gróf Teleki Béla, elnök vezetésével Bárdossy László mi- i nisztereinök, majd Hómon Bálint vallás- és I közoktatásügyi miniszter előtt, akiknek I részletes memorandumokban tárja fel az Er- •: délyi Párt kívánságait és állásfoglalását a jj felekezeti iskolák, a lelkószi kongniuk, a I szórványagy, munkaügyi felügyelőségek és g különböző más :tonlos biriláiiiHwg * semmi sem üdíti Fel jobban elcsigá­zott tagjait és semmi sem biztosit nyugodtabb pihenést hozó álmot, mint a valódi DIANA SÓSBORSZESZ ha bedörzsöli vele Fáradt, kimerült tagjait, lemossa vele veritékes, iz­zadt bőrét. Fáradtsága egy csapásra eltűnik, szervezete Felfrissül, vérkeringése pezsgésbe jön, étvágv/a fokozódik, Próbálja meg, hog\? különösen a nagy nyári melegben milyen pihent­nek és Fiatalosnak Fogja érezni ma­gát, ha tanácsunkat megfogadja, A valódi DIANA sósborszesz mindenütt kapható! JELENLEGI ÁRAK: próba eredeti I! közép ■agy p a 1 a c k 70 t. 1.20 P. 3J»0 P. 6.10 P. Színházi napló Ezen a héten már megkezdi a Nemzeti Színház ünnepi megnyitó darabjának próbán. Az utolsó magyar előadás esz imp&riúm mtl- tozáa előtti Nemzeti Szimházbcm a Hamlet volt s éppen a második felvonás megkezdése előtt űzte ki a román karhatalom erőszakkal a színházból a magyar szereplőket és a nézőket. A Nemzeti Színház szeptemberi ünnepi meg. nyitására újból műsorra tüáték — mintegy emlékeztetőként — a h amietet, de csak a má­sodik felvonástól, ahol egykor félbeszakad'« húsz és néhámy évvel ezelőtt... az úgynevezett „nagy monológ“-461, a „Lenni vagy nem len- ni“-töl. A Hamlet próbái szerdám, vagy zsü- för tokion kezdődnek. * Gyallay Domokos — amint már megírtuk — Táray igazgató felkérésére egy felvonásom irt a Nemzeti Színház ünnepi megnyitó jár». A darab kézirata már meg is érkezett a Nemzeti Színházhoz. Cime: „Deák-játék“. Bethlen Gábor korában játszódik le s benn« újból életre kél az erdélyi színjátszás dicső­séges múltja, rózsás és tövises útja. Különö­sen a balletnek jut nagy szerep benne s azonkívül kiemelkedő magánszámok tarkít­ják, színesítik. A szereposztást- a héten vég­zi az igazgatóság. * Ugyancsak az etáélyi szülészet könnyes- derűs múltját eleveníti fel majd a kolozsvári Nímzeti megnyitóján Tompa László alkalmi ódája, amelyet Déryné jelmezében fog majd elszavalui a Ntmuti Színház egyik érdemes tagja. * Ma, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Nemzeti Színház titkári szobájában a balett­növendékek hivatalos felvétele. Valamennyi „növendék“ 6—11 éves. Előreláthatólag nagy lesz a tülekedés, hiszen — amint alkalmunk volt meggyőződni — Kolozsváron szép ter­més van az úgynevezett, „csodagyerekek­ből“. .. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAi JA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents