Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-09 / 181. szám

19 4 1. JMÍGVSZTUs 9 Bakut akarják az angolok kézre keríteni Az Associated Press londoni jelenté­se szerint angol körökben is találgat­ják, hogy mi a pontos értelme Eden an­gol külügyminiszter legutóbbi kijelen­téseinek. Eden, amint ismeretes, nemré­giben adott nyilatkozatában megjósol fa a közelkele+i brit előrenyomulás le­hetőségeit. A „jóslat“ szerint Nagybri- tania kétirányú támadást indít: Olasz- Észalcafrika ellen és be akar hatolni az orosz petróleumvidékre. Londonban arról beszélnék, hogy erre a célra fél­milliós hadsereg áll készenlétben s eze­ket Amerikából származó repülőgé­pekkel, lövegekkel, lőszerrel és más ha­dianyaggal szereltók fel. A Szovjetunió felé az előrenyomulás — mondják Lon­donban — „a baráti Törökországon Cs Irakon át“ fog történni. Ismeretes, hogy az utóbbi napokban Iránból angol—szovjet-orosz nyomásra német alattvalóikat utasította,le Ki. An­karából érkező jelentés ezerint a tehe­ran i német követ lépéseket tett a kor­mánynál és közölte, hogy a birodalmi kormány megszakítja a diplomáciai összeköttetést, ha a német alattvalók ki­utasítása tovább tart. Az egész arab világ a legnagyobb ér­deklődéssel kiséri az iráni esem én veket s az Iranra nehezedő angol nyomást. Kabulban hangoztatják, hogy Anglia szefetné kezébe keríteni az iraki határ közelében lévői petróleum-forrázhat. Arab körökben megállapítják, hogy Anglia közelkéleti politikája mindig csak kárt. jelentett az arab államokra- Iránban a. mohamedán vezetők- mindent, elkövetnek az angol nyomás ellensúlyo­zására és arra készülnek, hogy li-arci felhívásokat tegyenek közzé. Jcvpáin nm©fjf©!§© nx í mi t ©*1«© srf essek ©t élettere biHosifásara A távol keleti Helyzettel kapcsolat­ban Toyoda japán külügyminiszter a némát távirati iroda munkatársa előtt nyilatkozott. Kijelentette, hosry Né­metország, Olaszország és Japán, a szövetségben lévő három állam tovább­ra is a legteljesebb mértékben mun­kálkodik együtt és a bárom hatalom igy ©1 is fogja érni célkitűzéseit. Ja­pánt illetőleg nincs a világon az a be­kerítés! terv, amely el tudná téríteni a japán kormányt kitűzött céljainak megvalósításától. Kétségtelen, hogy Japán nem maradhat közömbös a be terítési törekvésekkel szemben, de megtett minden előkészületet életteré­nek biztosítására és bárki is támogassa a esungkingi kormányt, a. japán had­erő térdre fogja aat kényszeríteni. A japán kormány szóvivője Eden angol külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatával foglalkozott a sajtóértekezleten. Tüdern azt a nyilatkozatot tette, hogy Angliának nincsenek szándékai Thaiföld irányában, ugyanakkor azonban közölte, hogy a malájt’ területen be­fejeződtek a katonai előkészületek. Ez a ki­jelentés mindent elárul. Arról is határozott bitrék vaitunak, hogy Thaifölddel határos te­rületinkén nagy angol csápatösseévonásnk történtek. Miért tesz Anglia ilyen intézkedé­seket, ha szándéka.; annyira tisztik, amint Edén hirdeti ás nem törekszik Japán bekerí­tésére. A cselekedeteik megcáfolják a szntvn'fcní. Japán látja, hogy az úgynevezett A BET).ál­lamok egyre szorosabbra vonják intézkedései­ket Japán körül. Az ABCD elnevezéssel Ame­rikát, Nagybritónniát, a Csungikiug vezetése alatti Kinát és Holland-Indiát értik. Anglia Bangkokban követelésekkel lépett fel Edennek azt a kijelentését, hogy Thaifölddel nincsenek szándékai, már ig megcáfolja Anglia legújabb lépése. A német távirati iroda Tokióból azt je­lenti, hogy a brit kormány a thaiföldi támaszpontok használatbavétele érde­kében tárgyalásokat kezdett a banko­ki kormánnyal. Ellenszolgáltatáskép­pen London azt ígéri, hogy felülvizs­gálja a maláji félszigeten és Burmá­ban átengedett területek kérdését. Illetékes washingtoni körökben is hire jár annak, hogy az Egyesült Ál­lamok és Anglia katonai segítséget ígért Thaiföldnek, ha Japán követe­lőzőén“ lépne föl. Thaiföld azonban a jelek szerint nem nagyon tart igényt az angolszász segítségre, hiszen leg­utóbb is határozott, jelét adta Japán­hoz való kapcsolódásának azzal, hogy elismerte Mandzsnknót és a nankingi kormányt. A newyorki lapok szerint egyébként a japán csapatok a thaiföl­di határ mentén erődítési munkálato­kat kezdtek s a műszaki csapatok uj raktárakat építenek­Cáfolják a japán—orosz összetűzések hírét A japán ég szovjet csapatok összetűzéséről elterjedt híreket — amint Zürichből jelentik — Moszkvából hivatalosan cáfolják. Kijelen­tették, hogy a két állaim csapatai között, sem az Amur vidékén, sem máshol nem voltak összetűzések. Churchill csalt 15 nap múlva fér vissza Londonba , Az állítólagos Roosevelt—Churchill talál­kozóról még mindig nem lehet bizonyosat tudni. A londoni rádió azt jelentette, hogy Churchill 15 nap múlva tér vissza az angol fővárosba, arról azonban mm közölt sem- ■mit sem, hogy, ezt a IS napot hcfl tölti cl, Roosevelt jachtjáról semmitmondó hivata­los jelentéseket adnak ki. A jelentés a jó időjárásiéi beszél, és arról, hogy az elnöknek jó halászézerenesé.je volt. Ezzel szemben a Newyork Herald Tribune washingtoni jelen­tése szerint az amerikai hadsereg főnökei részt vettek Roosevelt és Churchill már -meg. történt tanácskozásán. A Neue Zürcher Zeitung washingtoni ér­tesülése úgy tudja, hogy Roosevelt közölte a demokrata párt vezető politikusaival, hogy Atlanti-óceáni útjáról visszatérve, javaslatot terjeszt a kongresszus elé az Angliának nyúj­tandó segély megkétszereződéséről, úgy, hogy a demokráciáknak nyújtandó segély összege 14 milliárd dollárra emcllkcdnék. Újabb amerikai csapatok Tzlandba Az angol rádió jelentette aat is, amint a német távirati iroda közli, hogy Izland szí. getére, Amerika legújabb „támaszpontjára“ ismét nagyszámát amerikia csapatok érkeztek. Kél és fél év a szolgálati idő Amerikában A washingtoni szenátus csütörtökön elfo­gadta a katonai szolgálati időt 18 hónappal ■meghosszabbító javaslatát, Így most. az Egye­sült Államokban. két cs féléves a. szolgálati idő. Sztrájkok A sztrájkmozgalmak tovább tartanak az Unióban. Newyorki jelentés szerint 14.000 hajógyári munkás szüntette be a munkát. Kanadából is sztrájkokról érkezik hír. Ottavai jelentés szerint a legnagyobb kana­dai aluminiumgyár műhelyét háromszáz munkás megszállotta és három napig kezé­ben tartotta. A gyár háromheti termelése többezer tonna aluminium kárba veszett a rongálások következtében. A hadiipari mi­niszter azt, közölte, hogy a munkások csele­kedetüket idegein hatalom ügynökeinek be­folyása alatt követték eí. Latinamerika a háború ellen A közép- és délamerikai államok nagy ré­szének állásfoglalására különösen jellemző a mexikói belügyminiszternek a Ştefani táv­irati ügynökség által közvetített nyilatkoza­ta. -Beaerint Mexikó éppenugy, mint a többi latinamerikai állam nem csatlakozik az Egyesült Államokhoz és nem támogatja, ha beavatkoznék az európai háborúba. A német, birodalmi főváros politikai kö­reiben egyébként hire jár, hogy s német sajtó a legközelebbi jövőben a nyilvánosság elé lép a berlini illetékes körök által már bejelentett Délamerikára vonatkozó okmány, anyagával. Az a térkép, amelyet, ezzel az ok­mány anyaggal együtt tárnak ölő, szemlél­tetően fogja bemutatni a Délamerikáva! szemben is érvényesülni akaró angol-szász hatalmi önzést. Eredménnyel járt a VBiíSüacisafolt ErcI©!'^’ területén ▼égiell foldgákbutaffás Varga József parugyi miniszter nyilatkozata az erdélyi feltáró munkásotokról — Szamos újvár és Marosvásárhely vidékén föld­gázra bukkantak Varga József dr. iparügyi és kereskedelmi miniszter a magyarországi kőolaj és föMgáz- kérdés egyik legalaposabb szakértője. Leg­utóbb a TeimA’zettndományi Társulat „Harc a petróleumért“ ciraii kézikönyvéhez Varga József irt. részletes, kimerítő függeléket s abban az erdélyi töldgázelőfordu 1 ásókat és azok feltárásának körülményeit a szakavatott tudós alaposságával ismertette. Ez a kezi- . könyv 1937-ben látott napvilágot s Így a trianoni békeparancs óta bekövetkezett álla­potokkal nem foglalkozhatott V arg a József, mint fiatal mérnök, már résztvett a kis- és nagysármásd nyersanyag- területek feltárási munkálataiban és nem utolsó sorban éppen az ott elért eredményei következtében lett 32 éves korában a buda­pesti műegyetem nyilvános rendes tanára. Most, Erdély egy részének hazatérése után a sors megadta Varga József miniszternek azt a lehetőséget, hogy az erdélyi földgázme­dence ügyét, teljes elhivatottsággal vegye ke­zébe. S hogy uzen a téren máris szép ered­ményeket ért el a vezetéke alatt folyó szorgos kutatómunka, arról épeién Varga József mi­niszternek nemrégiben a soproni nyári egye­temen tett krielentésgiből értesülhetett a ma­gyar közvélemény. Az „Uj Világ“ cărnii közgazdasági hetilap munkatársának érdekes nyilatkozatot adott Varga József miniszter az erdélyi földgáz­kutatások mai állapotáról. Ezt a nyilatkoza­tát ismertetjük az alábbiakban: —■ Az ország nyersanyagkmeseinek feltá­rására irányuló munkálatok során közvetlenül a második bécsi döntést követően gondoskod­tam arról, hogy Erdélyben földgázkutató fú­rásokat is telepítsünk. Papp Simon bánya- ügyi főtanácsos felkérésemre közvetlenül a bevonuló hadsereg nyomában újította fel azo­kat a megfigyeléseit, amelyeket fÖldgázeTó- fordolásokra vonatkozóan még az elmúlt vi­lágháború előtt és alatt szerzett. Csakis ezek­nek a. ..megfigyeléseknek alapján volt lehetsé­ges , eredménnyel, biztató furópontot megje­lölni. Még ezek végleges megjelölése előtt in­tézkedtem, hogy- három mélyfúróké rendezés szállittassék ál a bükkszéki kutatási terület­ről Erdélybe, Tudtam és tudtuk azt, hogy elavult berendezésekkel csak lassan érhetünk' el eredményt, de mégis jelezhetem, hogy Szamosujvár és Marosvásárhely vidékén a le- mélyitett három fúrás mindegyike gáztartd rétegeket túrt fel. Jóllehet a kutak jelentős mennyiségű gázt tudnak szolgáltatni, az ered­ményt egyelőre ne a gázmennyiség szempont­jából bíráljuk el, hanem, mint ezt soproni beszédemben is hangsúlyozottan kiemeltem, azt vegyük legelsősorban, tudomásul, kegy Erdély viss-aesátolt területén is van földgáz. Ezt eddig csak reméltük, de nem tudtuk. Rendkívüli jelentősége van, ernnak, hogy újra rendelkezünk a földből feltárható egyik leg­fontosabb nyersanyaggal, árréely uj irányokat, uj ösztönzéseket adhat egész energiapoliti­kánknak. A földgáz jelentőségére nem kell reámutatnom, de arra igenis, hogy a keleti országrész energia- és iparpolitikájának, meg­tervezéséhez okvetlenül tudnunk kell, hogy hol és mennyi gáz termelhető. Különösen az erdélyi országrész iparának fejlesztése függ szorosan össze a gázelőfordulássaíl, mert a gáztüzelés nemcsak meglévő ipari üzemek működését teszi gazdaságosabbá, hanem von­zóan hat újabb ipartelepek létesítésére is. —- A vil ághábaru előtti időkben a földgázt csakis mint tiizelSezert hasznosította az ipar. Cement- és üveggyárak, cinkkohók és acélke- meneék tüzelését gyors ütemben alakította .át az amerikai ipái’ széntüzelésről gáztüzelésre. Mi Erdélyben téglát és meszel is. égettünk földgázzal. Kellő mennyiségű gáz feltárása esetében meglévő erdélyi fémkollóinkat mi is gázzal, táplálhatnák, sőt cinkérceinJcet is itt­hon kohósithatnók előnyösen. Ezenkívül a földgáz. sok fontos kémiai cikk alapanyaga, is, ez a szempont azonban csak. a tüzelőszer és áramszükségletek ellátása után bővebb források Joltáiása esetén kerülhet majd ká- elégitésre. — Te leintettél arra, hogy szénben szegény állam vagyunk, az olaj- és gázkincsek felku­tatását az ország minden részén élő kell moz­dítanunk, Ezért a nyersanyagkutatást félig- meddig ismert érc vagy egyéb előfordulásokra is Kiterjesztettük, igy a biharmegyei dörnai olajos bitumenére, is, amely anyaggazdálkodá­sunkba jól beilleszthető kenőolajakat és út­építésre alkalmas bitument szolgáltat. A (ier­nai előfordulást az egyed árusági törvény alap­ján állami üzemi kezelésbe vétettem át- s a nagyobha-rányu beruházások, megtétele, előtt kutatófúrásokkal óhajtom megáltapitani az olajos rétegek vastagságát óé kiterjedését. — Az újabb érc-, olaj-, bitumen- és gázoló fordulások kutató munkálatai, még csak biz­tató kezdteti eredményt mutálnak, de minden­esetre fel jogosítanak annak megállapítására, hogy hazánk mostani területén ne tartsuk a nyersanyagláncs.ek feltárásának és hasznosí­tásának munkáját befejezettnek. — Kém akarok elébe vágn; a folyamatban lévő fúrási munkálatok eredményeinek, annyit azonban közölhetek, hogy éppen a legutóbbi napokban, az ország más területén folyó ku­tatómunkáid! ok során olyan újabb eredmé­nyek mutatkoztak, amelyeket joggal tekinthe­tünk az újabb siker, újabb fontos nyersanyag­kincsek feltárása biztos Hő jeleinek. Templomrablót fogtak a $íient Ferenc-rendiek tempóméban Kolozsvár, aug. 8. A Ferencrendiek övár­ban levő templomában csütörtökön este 9 óra után tetten érték Varga István maros­vásárhelyi illetőségű 27 éves MÁV lakatost, amint feszit-d vasakkal feltörte a perselyeket s már magához Is vett azokból 24 pengő 90 fillért. Varga alkonyaikor elrejtőzött a tem_ plombán s amikor már teljesen besötétedett, gyertyát gyújtott s annak fényénél törte fel a perselyeket. A fényre és zajra a® egyik ba - rât benyitott a templomba a zárda felöli aj­tón s aztán nyomban értesítette a közelben szolgálatot teljesítő rendőrőrszemet. Varga Istvánt a rendőr megbilincselve ki a ér te a rendőrkapitányságra ahol Varga a. következőket adta elő: A marosvásárhelyi MÁV műhelyben volt alkalmazva lakatosi minőségben. Minden vá­gya az volt, hogy áthelyeztesse magát Ko­lozsvárra Kedden érkezett a városba. Mind­össze öt pengője volt, amely már az első nap elfogyott. Eljárt bizonyos helyeken s kérte a kolozsvári MÁV műhelybe való áthelyezését. Mikor látta, hogy ügye reménytelen, elment a református és katolikus egyházakhoz se­gélyt kérni, ffip, egészséges, munkára alkal­mas lévén, természetesen nem kapott. Szer­dán a városban csavargóit s már akkor elha­tározta, hogy be fog tömi valahova s úgy szerez pénzt.. Csütörtökön végighallgatta a Ferenerendlek templomában az estéli misét. Látta, hogy a perselyekbe pénzt csúsztatnak az emberek,., Ekkor fogamzott meg agyában az ötlet, hogy mise után beenmt marad a tem ­plomban s kifosztja a perselyeket,,. Észre­vétlenül bebújt egy pad alá és ott lapult meg mindaddig, amíg a templomból min­denki kiment s az utolsó imádkozó barát is elhagyta a templomot és bezárta maga mö­gött a templom ajtaját, A sekrestye bejáratá­nál talált egy vasdarabot az oltárró] leemelt és meggyujtott gyertya fényénél. Egyik per­selyt már sikerült felfeszitenic, de amikor a tuásodikkal kísérletezett az izgalom fojytán földreejtette a feszitövasat. A felfeszi tett per­selyben 24 pengő 90 fillér volt. A kihallgatás során megkérdezték WHd — Tudta-e, hogy statárium van? — Tudtam és tudom, de éhe« voltam — felelte Varga. Nagy nyomorba jutottam. Otthon feleségem s két gyermekem van. Ke­nyeret akartam szerezni nekik. .. — Tudja-e. hogy könnyen akaaztófára ke­rülhet meggondolatlanságáért? — kérdezi r u.iból Juhász dr A vádlottnak azonban láthatólag még egy idegszála se rebbent meg s úgy mondta, egy ­kedvüen: rr- Az ember nem kerülheti el sorsát. . — Varga Istvánt egyébként pénteken dél­ben kísérték át a királyi ügyészségre JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Thumbnails
Contents