Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-07 / 179. szám

Áz Erdélyrészi Gazdasági Tanács megkezdte a hazatért vármegyék iparfejlesztési kérdé­seinek tanulmányozását Băr ont axék megye iparosítása nah terveit a tanács már az illetékes minisztériumok elé terjesztette Kobzavar, 'aagusstue 6. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, — mint ismeretes — elha­tározta, hogy a visszatéri erdélyi részek ipar- fejlesztés teendőinek összesítése és szerves egységbe foglalása érdekében megyénként részi számba a közeljövőben az egyes erdélyi területek ipari vonatkozású szükségleteit és kívánságait. A Tanács ezirányu tevékenysé­gét Háromszék vármegye iparosítási kérdései­nek seregszemléjével kezdte meg és ezután sorra veszi a többi székely megyék, továbbá a befed erdélyi és a visszatért keletmagyaror­szági részek vármegyéinek iparosítási kérdé­seit is. Ezeket a Tanács az egyes vármegyék főispánjainak közvetlen segítségével kívánja összegyűjteni és ezért tájékoztatásukat a gaz­dasági teendőkre vonatkozólag minden megyé­ből kiilön-külön megkéri. A székely Háromszék vármegye iparosítá­sának teendőit a megye gazda társadalmának jelenlegi helyzete világosan megszabja. A vármegye rendkívül fejlett mezőgazdasági termelése olyan mezőgazdasági jellegű ipari középüzemek létesítését, vagy üzembehelyezé­sét szükségül, amelyek a vármegye mezőgazda- sági termékeinek értékesítését elsősorban a gazdatársadalom javára segítik élő. Ebből a szempontból elsősorban az kívánatos, hogy éppen az érdekelt Háromszék vármegyei gaz- datársadalom, teremtse meg a. fent. említett mezőgazdasági kis, vagy középüzemek felállí­tásának pénzügyi feltételeit. Az a legegészsé­gesebb gazdasági célkitűzés, amely a saját; ere­jére támaszkodva, reális keretek között, kezd munkához, ahelyett, hogy azzal fogjon ipari vállakózásba, hogy mindenekelőtt állami szub­venciót próbáljon szerezni. Az államnak a mai időkben rengeteg olyan kiadása van, amely­nek fedezéséről egyedül és önerejéből kell gondoskodnia. Méltánytalanság volna, tehát olyan kiváneágokfcál terhelni, amelyeket céltu­datos munkával ás magyar összefogással ön­erőnkből is megoldhatunk. Háromszék vármegye értékes mezőgazda- sági termékei közül a burgonya és a cukor­répa ipari feldolgozása kínálkozik az iparo­sítás kezdő programpontjának. A háromszéki burgonya, értékesítését máris wagyrészben elő­segíti a Csík vármegyében szervezés alatt lévő buigmiya-keményítőgyár. Ugyancsak a bur­gonya további feldolgozási lehetőségére utal számos mezőgazdasági szeszgyár a megye te­rületén. Ezeknek megfelelő számú üzembe- heiyezése ugyancsak reális eredményekkel ke­csegtetheti a magánvállalkozást. A vármegye egy másik ipari mezőgazdasági terméke, a cukorrépa, szántén kész programot ad az iparosítási vállalkozásokban érvénye­sülni kivánizó magánvállalkozásnak. Három­szék vármegye cukorrépa-vetést érül elei a leg­utóbbi évtizedekben 60 katasztrális holdról 3600 katasztrális holdra emelkedtek, A ter­melők 87 százaléka 5—10 holdas székely kis­gazda, alkik cukorrépájuk ipari értékesítése mellett állattenyésztési célokra is igen gazda­ságosan használhatták fel a gyártásból vissza­kapott répaszeleteket. Jellemző adat, hogy a vármegye területéről az elmúlt év szeptember elsejétől 1941 július elsejéig közel 8090 hiz­lalt háziállatot szállíthattak a megyén túli fel­vevő piacokra. Ez a szám figyelemreméltó módon haladja meg a, szomszédos székely vár megyék hizott-állalt kereskedelmét. A cukor­répa tehát eddig is minden különös állami be­avatkozás nélkül kenyérhez juttatta a vár­megye gazdatársadalmát. Az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanács ezért, támogatja azokat a tö­rekvéseket. amelyek a megyében felállítandó kisebb nyerscukor-üzem létesítésére irányul­nak. Egy ilyen kisebb ti verse u-ko rgy á.r tovább­ra. is felveheti a háromszéki répatenruelíí gaz­dák termését, mert az üzem által előállított nyersenkrot a marosvásárhelyi cukorfinomitó megfelelő kapacitással dolgozhatja fel. Há­romszék vármegye cukorrépa, termelői kész­séggel vállalták az iparüzem részére szüksé­ges vetésterület biztosítását, tovább» a gyár felépítéséhez és üzembentartá.-ához szükségelt tőke előteremtését, vagy az esetleges kölcsön­összeg évi részletekben való törlesztését. A cukorrépa-termelő gazdák a cukorgyár tervé­nek tAtő alá hozására, — amelyet, egyébként Sepsiszentgyörgyre terveznek. — maguk kö­zül egy állandó bizottságot választottak. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács a kérdésben il­letékes szakminisztériumok figyelmét máris eredménnyel biztató módon hívta fel a három- széki cukoripar létrehozását, célzó kezdeménye­zők mozgalmára. A Jtáromszéki sörárpa két évtizeddel ezelőtt két sörgyárát is ellátott ÓA'u/val, Ezek a gyá­rak azonban Brassó és Bukarest akkori sör­ipari versenyét nem sokáig bírták. Ma a hely- zeit ezen a téren is teljesen megváltozott és Háromszék-vármegye árpatermelésc ipari, fel­dolgozásának és értékesítésének isméi komoly lehetőségével biztat. Eziek között első helyen áll rentabilitás szempontjából egy keményítő üzemmel kapcsolatos, kisebb gyár felállitásé- nak terve. Az árpateanjeLő gazdatájvada lom figyelmét az árpa ipari értékesítésével kap­csolatban az Erdélyrészi Gazdasági Tanács a maláta-ipar megteremtésének előnyeire hivta fél. Mivel a maláta értékes, könnyén előállít­ható és ugyancsak könnyen elhelyezhető áru, Háromszék vármegyében agy ilyirányu ma- gánvádaftkozás igen jetantekeuy, nj jövede­lemforrást nyithat meg a vármegye gazdasági élet© számára. Miután Háromszék vármegye területén a sepsiszentgyörgyi szövőgyár és az állami do­hánygyár üzemén kívül eradőszerint más ál­landó jellegű munka ©lka bust jelentő iparüzem nem működik, a Tanács a mezőgazdasági ter­meléssel szervesem összefüggő fenti iparüze­mek létesítésén kívül kender és lon-feldogozó vállalatok felállításának aránylag kis költsé­get igénylő lehetőségeire hívta• fel a figyelmet. A vármegyét átszelő két folyó mentén számos len-áztató állítható fel, amelyeknek növényi textiknyagát a sepsiszentgyörgyi gyár feldol­gozhatja. Ez az nt Háromszékmegyébem a textilnövények rendszeres termesztését is ko­moly eredményekkel mozdíthatja elő. Az Erdélyrészá Gazdasági Tanács a három- széki iparosítás műm lkat orvét a napokban az illetékes gazdasági szakminisztériumokhoz jut­tatta el, amelyek tu jövőben is a legmesszebb­menő módon kívánnak támogatni minden egészséges, mezőgazdasági jellegű ipari ma­gánkezdeményezést A vállalkozó magántőkét az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézet is megfelelő hitellel támogatja szükség esetén. Kolozsvár város rendezni akarja a postaépület, városmajor, menlőpalota és a laktanyák tulajdonjogi helyzetét Kolozsvár, augusztus 6. A letűnt huszonkét év alatt sűrűn váltakozott városvezetők Csáki szalmájaként kezelték Kolozsvár va­gyonát. Bőkezűen, gavalléréban ajándékoztak a polgárság közös vagyonából, amihez külö­nösebb jogcím nem is kellett. Elég volt, ha a „többségi“ nép fiának mondotta magát va­laki. .. A város vezetősége a könnyelműen eltéko- zolt városi telkeket,, birtokokat, mint ismere­tes, m 1440/941. M. E. számú rendelet alap­ján visszaperli tulajdonosaiktól. Ezzel azon­ban a román városvezetők garázdálkodásának jóvátétele nem fejeződik be, mert még igen sok birtokjogi, kérdés vár tisztázásra. Ezek terhes örökségként maradtak vissza a román uralomból... így közelebbről sor kerül a postapalota tu­lajdonjogi helyzetének rendezésére. A főposta épülete eredetileg városi tulajdon volt. Az erteilet et a város vezetősége elcserélte a fő­posta mögötti telekért. A csereügyletét ezutáíi megsemmisítették s jelenleg az épület ismét a város tulajdonában van. A város vezetősége most olyan értéléül ben kezd tárgyalásokat a, postaigazgatósággal, hogy a postaépületét birtokba is vehesse. A város vezetőségének az az elgondolása, hogy a főpoataépület vissza­igénylésével, sikerül rávenni a kereskedelmi minisztériumot arra, hogy korszerű és min­den tekintetben megfelölő postapalotát épít­tessen Kolozsvárott. Rövidesen sor lséről a városmajor kérdésé­nek tisztázására is. A román vároevezetőség évekkel ezelőtt állami gimnázium céljaira el­ajándékozta a, hatalmas telket. A román kul­tuesaninieztériian a telek ellenértéké képpen felajánlotta a városnak a Malom-utcai pol­gári iskola épületét. A város tulajdonjogilag átadta ugyan a városmajort az államnak, — amely meg is kezdte a telken az építkezést, — de a pogdri iskolát nem kapta meg. A vá­rosmajort jelenleg az állam tartja birtokban s a telken folytatja a megkezdett építkezést. A város vezetősége most abban az irányban folytat tárgyalásokat, hogy a városmajor el­lenértékét az államtól kapja meg. Megoldásra vár a mentőpalota tulajdonjogi helyzete is. A város vezetősége még a világ­háború előtt megvette az épületet a mentő- egyesülettől. A román városatyák gavaUéro- San, majdnem ingyen, eladták az értékes épü­letet a belügyminisztériumnak. A város most igényt, tart a mentő palotára és igyekszik megoldást találni arra, hogy a mentőpalotát ismét birtokba vehesse. A város gazdasági ügyosztálya most készíti elő a katonai laktanyák birtokjogi helyzetéről szóló jelentését. A katonai laktanyák nagy része Kolozsvár város tulajdona volt. Évek­kel ezélőtt a román kormány rcndelettörvény- nyel a rámán állam tulajdonába íratta a lak­tanyaépületeket s ezekért a város nem is igé­nyelhetett kártérítést. A város most rendezni akarja a laktanyák tulajdonjogi helyzetét. Hajlandó áruba is bocsátani a kaszárnyaépü­leteket, ha megkapná azoknak a forgalmi ér­tékét. A függőben lévő ingatlanügyletek rendezé­sét gyorsitótt ütemben akarja a város veze­tősége lebonyolítani, hogy Í£mét rendelkez­hessék a város idegenkézre juttatott vagyona felett, ... Az északi államok gazdasági élete (MN.) Köstudomásu, hogy az észak-; álla­mok sohasem tartoztak azon ál temek közé, amelyek saját erejükből tudtok volna szük­ségleteikről gondoskodni és mindig nagy mér­tékbein rá voltak szorulva a külkeresedelmi kapcsolatokra. Miután ezek a kapcsolatok fej­lett hajózásuk közvetítésével főként a nyugat­európai demokrata államokhoz és a tengeren­túlhoz fűzték őket, arra Lehetett volna számí­tani, hogy a. tengeri háború, illetőleg Norvé­giának és Dániának a németek részéről tör­tént megszállásával gazdasági életük helyre­hozhatatlan károkat fog szenvedni és az egyre fokozódó elszegényedés martalékaivá lesznek. Ez a helyzet azonban a jelek szerint nem■ kö­vetkezett be. A helsinikii vámigazgatóság statisztikai hi­vatala nemrégiben hozta nyilvánosságra, má­jusig terjedőleg a finn külkereskedelem ada­tait. E szerint a, finn behozatal az év első öt hónapjában a mult esztendő megfelelő idő­szakához képest 1,183 millió finn márkáról 3.413 müUó márkára emelkedett^ A májusi behozatal a, múlt év májusának adataival szemben egymagában 470 millió márkáról 1.233 millió márkána növekedett, 1941 már­ciusától áprilisáig a fiún behozatal 370 millió márkával, tehát 80 százalékkal, májusban pe- 'dig további 50 százaléknak megfelelő 400 mil­lió márkával emeUkedett. Míg 1941 első öt hó­napjában a finn kivitel csak 526 millió finn márka, értéket ért el, ez a szám a folyó év júniusáig 1.561 millióra szökött fel. A finn kivitel ilyenformán az év első hónapjaiban a múlt évhez viszonyítva n szállítási nehézségek ellenére is közel megháromszorozódott. Ennek a ténynek jelent&segét nem sokkal csőkké ti az a körülmény sem, hogy 1940 márciusáig Finnország súlyos önvédelmi harcot vívott, mert a külkereskedelem hónapról-hónapm fej. lődő rohamos emelkedése a kivitel terén te megfigyelhető. A márciusi 228 milliós, aiz ápri­lisi 382 milliós és a május 627 milliós kiviteli adatok egymás mellé állítása egymagában is elég szemléletesen mutatja e fejlődést. Svédország külkereskedelmi adatai nem mu­194U ALGVSZTÜS 7. tatnak ugyanilyen kedvező képet, az utóbbi hónaptok fejlődési irányzata azonban, itt, is megnyugtató. A svéd behozatal, mely 78 millió koronával februárban érte el mélypontját, márciusban 107 millióra emelkedett, április­ban és májusban pedig a 17’ milliót is elérte. 1940 májusában Svédország behozatala 19? millió koronás értékével csak alig haladta meg a behozatalt. A svéd kivitel, mely147 millió koronával ugyancsak februárban sülyedt, a mélypontra, márciusban 87, áprilisban 112, májusban pedig 133 millió korona értéket ért el. E fejlődés méltatására jellemző példával szolgál a multévi adatokkal való összehasonlí­tás: a svéd kivitel 1940 májusában 80 millió korona értjével lényegesen kevesebb volt és még a Skagerrak elzárása előtt (március) »an volt számottevően Magasabb. Dánia külkereskedelmét illetőleg statiszti­ka; adatok nem állanak rendelkezésre, de a munkanélküliség csökkenéséből a termelési vi- szom/ok javulására, tehát, a. gazdasági élet itt is mutatkozó megélénkülésére lehet következ­tetni. Még április elsején 156.000 munkanél­külit mutattak ki, ez a szám május közepéig 92.000. május végéig pedig 70.000-re csök­kent, A csökkenési irányzat, mint. általános­ságban mozgó utalásokból megállapítható, to­vábbra is folytatódik. E kedvező fejlődést a német gyáripari megrendeléseken kivül első­sorban a turfa-, barnaszén- és erdőki termelés fokozódására lehet visszavezetni, ami ismét a gyáripar növekvő i i zemanyae szükségletével van összefüggésben. A lennel©? növelésében különösen a,z üveg- és kerámiai-ipar, a vss- és fémipar, továbbá, a faipar és élelmiszer­ipar vesz részt. A termelés fokozódásának ütemére jellemző, hogy’ túr faki termelés a ko­rábbi 400.000 tonnáról már kereken 2.500.000 tonnára emelkedett. Az ugyancsak német megszállás silatt álló Norvégia gazdasági életének fellendülését szemléletesem Írja le a jumius közepén vissza­tért dán tanulmányi bizottság: a munkanélkü­liség gyakorlatilag megszűnt, a szociális ki­adások egy harmadával csökkentek, az építő­ipar tevékenysége rendkivüli mértékben nö­vekszik, az árak szilárdak és részben csökken - tek. A kamatlábakat és a leká-shérekei leszál­lították, a élelmiszerellátás általában kielé­gítő. A halászok háromszor annyit keresnek, mint két évvel ezelőtt. Ezen adatok mindenesetre arm Valternak, hogy Európa, gazdasági élete a tengerentúli kapcsolatoktól függetleníteni tudja magát és a megváltozott körülményekhez való rugalmas alkalmazkodással, tervszerű gazdaságpolitiká- val még háborús viszonyok között is módot lehet találni a gazdasági élet vérkeringésének és a termelés folytonosságának fenntartására. (dr. n. I.) TWD34-E ÖN?... . . hogy az emberi test egy év atett 86 Má­nyi vörös vérsejtecskét terme], melyek közűi naponkint 900 milliárd hal el? . . . hogy a tevék csak hét éve« koruktól használhatók ,teherhordásra? és hogy Relső- Azsta több ezer kilométere* karavánutain csupán öt évig bírják a szolgálatot? A siva­tag hajója tehát; minden igénytelensége elle­nére sem olcsó közlekedési és szállítóeszköz. Gazdájának hosszú nevelési idő után csak aránylag rövid ideig hoz hasznot . . . hogy- a nyúl étlapja, tu-lnyomólag keserű izti növényekből áll? A cukrot vagy az édes- izü növényeket a nyúl nem eszi meg. • . . hogy a rovarok között az éjjeli lepkék repülnek leggyorsabban? A rekordot* órán­kul t 60 kilométeres sebességgel a hársfalepke tartja. A házi!égy ezzel szemben, melyet meg­lehetősen sebesen repülő rovarnak tartunk, csupán óránkint 20 kilométeres sebességgel tud repülni. . . . hogy az omarikó-fenyő, melynek gyan­tája a jégkorszakban Észak-Európa aranyá­nak, a borostyánnak anyagát szolgáltatta, ma Európában már csak a Balkánon honos? Eszakeurőpai őshazájában az utóbbi években, mint importált díszfa került vissza. . . . hogy a madarak között 11 nappal a cin­kék költési ideje a legrövidebb, mig az al­batrosznak nem kevesebb, mint 60 napra van szüksége tojásai kiköltésére? A keselyű köl­tési ideje 55 nap, a kőszáii sasé 44, a strucc© 48. a pacsirtáé, a rigóé, vörösbegyé stb, pedig 13—14 nap. — Esperest vizsgálati közgyűlés az unitá­riusoknál. A kolozsvári unitárius egyházköz­ség az évi rendes esperesi vizsgálattal kap­csolatos közgyűlést vasárnap, augusztus Id­én, a délelőtti istentisztelet után tartja meg az egyházi képviselő tanácsnak — az unitá­rius kollégium díszterme mellett lévő tanács­teremben. A közgyűlésre az egyházközség minden rendes tagját ez utón is meghívja az elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents