Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-30 / 197. szám

294t AUGUSZTUS 30 A magyar igazság útja Turnu-Sevarintfil - a Belvedere-palotálg... A fofcsi döntés első évfordulóján lepergetiuU a műit év nyaránaU történelmi napjait KOLOZSVÁR, augusztus 29. Most látjuk csak, milyen helytelen az a meg­állapítás, hogy a sajtó munkásai tiszavirág életű munkát (ejtenek ki s amit egyik nap írnak, azt a másik napra elfelejtik, mert mindig akad valami, ami el­nyomja az előző napok eseményeit. Vannak dolgok, amikre nem borulhat fele­dés... A „Keleti Újság" elmúlt évi augusztusi és szeptemberi számait lapozzuk s az az érzésünk, hogy maradandó tört éneimet forgatunk. Vissza akarjuk idézni emlékezetünkben, mi is történt 1940 ny ámtóján és őszének elején, át akarjuk még egyszer élni az események gyorsan gördülő láncolatát, a hazatérés nagy csodáját. » A nagy sorsfoi cíufaf ltüszol;®n A levegőben már napok óta izzott valami. Küszöbön álló izgalmakkal, titkon sejtett vá­rakozásokkal volt tele mindenki. Lapunk aug. 17-iki számában találjuk először nyomát annak, hogy a huszonkét éven keresztül ki­sebbségi sorsban ólt magyarság nagy sorsfor­dulat előtt áll A lap közli a román minisz­terelnökség hivatalos közleményét, amely sze­rint a kormány békésen akarja rendezni mindatokát a kérdéseket, amelyek Romániát percig tartott. Szombattól hétfőig szüneteltek a tárgyalások, hétfőn azonban a rónáin—bol­gár tárgyalásokkal párhuzamosan újból fel­vették a megbeszélések fonalát. Hétfőn éj­szaka román és magyar kiküldöttek este fél 9-tőll éjfélig tárgyaltak, azután pedig kö­zölték, hogy a bizottságok vezetői hazautaz­nak kormányaikhoz jelentéstételre és az uta­lások átvételére. A „Curentul“ című láp berlini értesülést közölj amely szerint a né­vábhi tárgyalások anyagát előkészítse. Berlinben — mint a jelentések közük — nagy megelégedést keltett a hivatalos közle­mény utolsó mondata, amely a tanácskozá­sok közeli ujrafelvételéről szólt. A német fővárosban remélik, bogy mégis létrejön a román-magyar megegyezés (közben csak „olaj a tűzre“ az a jelentés, amely közli, hogy „Bulgária területi kérdései elintézet, töknek tekinthetők“). Szerdán, augusztus hó 28-án felröppen n Keleti Újság első oldalán a rég várt esemény hire. A lap közli, hogy másnap, csütörtökön fontos tanácskozások szinhelye lesz Bécs. Giano gróf olasz és Rihhentropp német kül­ügyminiszter meghívására Manoilescu román és Csáky István gróf magyar külügyminisz- tér — szakértők társaságában — máris Becsbe érkeztek, hogy ott az összegyűlt ál- lamférfiak megtárgyalják a négy államot közösen érdeklő kérdéseket. Egész Erdély egyetlen emberként fordul Bécs felé. „Döntöttek Becsben a tengelyhatalmak a romár-ma?yar kérdésben“ — jelenti más­nap a Keleti Újság. A lap közli, hogy a román kororiatanács elfogadta a tengelyha­talmak döntőbíráskodásait s ennek a döntésnek birtokában hozta meg aztán döntését pénteken a két baráti nagyhatalom. A bécsi döntőbíróság határozatát, pénteken délután 2.50 órakor olvasták fel az immár történelmi nevezetességű Belvedere-palda arany- termében. A felolvasott okmányt., amelynek tartalmáról mindezideig semmi sem szivar, gott ki. Csáky István gróf és Manoilescu román külügyminiszter délután 3 óra 10 perc­kor Írták alá. A „ZSÓFIA“ HAJÓ. amelyen a magyar de­legáció tagjai az elmúlt év nyarán Turnu- Szeverinbe érkeztek. szomszédaitól elválasztották és ezért elhatá­rozta. hogy tárgyalásokat kezd Magyaror­szággal. A közlemény megemlíti, hogy a tár. gyalások Turnu Severinben kezdődnek s azo­kon Magyarország részéről Háry András tit­kos tanácsos és meghatalmazott miniszter, román részről pedig Pop Valér dr. megha­talmazott miniszter vesz részt. A magyar küldöttség a „Zsófia“ hajón érkezik Turnu t HÓRY András és POP Valér a félbemaradt tanácskozások után elhagyják a megbeszélé- sek színhelyét. Egy évvel ezelőtt élő törté­nelem volt ez a kép, ma már — dokumentum. met fővárosban azt óhajtják, hogy a román— magyar megegyezés a lehető leggyorsabban jöjjön létre. Pop Valér dr. pénteken reggel, Hóry An­drás pedig pénteken éjfélkor tért vissza Turnu Severinbe. A „Keleti Újság“ égjük legközelebbi számának egész oldalát betöltik a turnuseverini történelmi napokról készi­A Belvedere-palotában elhangzott döntés okmányainak ünnepélyes aláírása után pél­dátlan izgalom vált úrrá az erdélyi magyar­ságon. A rádiókat éjjel-nappal nyitva tar­tották, mindenki arra számított, hogy a rá­dió rendkívüli híradásban közli majd az or­szág türelmetlenül várakozó millióival a dön­tés szövegét. A boldogító hírre azonban, amely millió és millió szivet remegtetett meg, millió és millió szembe csalta az öröm köny- nyeit, meg csaknem huszonnégy órát kellett várni, ami a várakozás feszült óráiban szinte végtelen időnek Hint fel. Erdély magyarsága ügyeletét tartott a rá­diók mellett s így történt, hogy a történelmi bejelentést nem mulasztotta éli senki, min­denki fültanuja volt, aki hallani akarta. Ke­vés olyan történelmi bejelentése volt, a ma­gyar rádiónak, mint a bécsi döntés hirül- o.dása, A lurnu-scverini tárgyalásoktól a bécsi döntésig eltelt napok voltak a legizgalmasab­bak, amíg vitéz Kozma Miklós, a rádió igaz­gatója elfogódott, . mcgindulthangu bevezető szavak után felolvasta az immár történelem­mé, vált döntést. S Erdély sok vihart látott, sokat szenvedett felszabadult magyarjai bol­dogan eszméltek arra, hogy ismét közelebb jutottunk egy nagy lépéssel a trianoni igaz­ságtalanság felszámolásához. Az emberek sírva ismételgették, remegő hangon adták 1 egymásnak tovább a rádióban elhangzott vá- I rosneveket. Mindenki érezte, hogy történeím: időkben él s a gondviselés hatalmas élményt juttatott osztályrészéül. Lapunk másnap már szintén közölte a döntőbírósági Ítélet szövegét s az uj határ­vonalat is. ■* ,,Magyarok, nyugalom“ —inti vezércikké­ben fegyelemre s e történelmi időkhöz méltó komolyság a Erdély felajzott magyarságát a „Keleti Újság“. Megtudjuk, hogy a magyar honvédség szeptember 5-én, csütörtökön kezdi meg az előnyomulást az egész régi határvo­nalon. Kolozsvárra pedig szeptember 11-én vonulnak be a magyar honvédség csapatai. Azután jöttek a felejthetetlen szeptemberi napok, az öröm kiapadhatatlan forrásai. ., A felszabadult magyarság huszonkét év óta először mosolygott boldogan és — senki nem haragudott érte. Most, amikor a bécsi döntés első évfordu­lóját ünnepeljük, lehetetlen meghatottság nélkül gondolnunk néhai nagy államférfiaink- ra, gróf Teleki Pálra és gróf Csáky Istvánra, akiket azóta elszólitott a végzet az élők so­rából. Nevüket örökre beírták az erdélyi ma­gyarok szivébe s az újjáéledt magyar uralom első évének letelte ntán csak az vet örö­münkre felhőt, hogy ők nem vehetnek részt a megnagyobbodott ország ünnepén. EGYETEM MOZGO uj engedményesei jelentik Hogy a közönséget az átalakított és újjávarázsolt színházban kényelem, ragyogó tisz.aság, tökéletes technikai felkészültség, brill áns képleadás, tökéletes hang várja, a vezetőség elhatározta, hogy a mai napra tervezett megnyitást két nappal elhalasztja. — így hát a megnyitás időpontja Hétfőn es/e 9 óra A legszebb magyar film, Hunyadi Sándor Havasi napsütés -e kerül vetítésre ünnepi diszelőadásban. Á bécsi döntés hatása „valahol az anyaországban...11 Severinbe. Kolozsvárott sokan gondolnak ezidőtájt a város nagy szülöttjére. Hóry Andrásra, min­denki tőle várja, hogy a nagy ügyhöz mél­tóan váltja valóra majd a tanácskozások színhelyén az rrdél.vi magyarok legtitkosabb gondolni ait. Turnu Severínlj? gyűlnek a világsajtó képviselői A ..Keleti U,)ymunkatársa nyomban útra kél Turna Sevérin felé, hogy lapunkon keresztül I;r-.—'’-nii] tájékoztassa az erdélyi magyarságot a sorsdöntő tárgyalásról, de tömegesen érkeznek n dunai kikötővárosba a világsajtó képviselői. . , Rövidesen befut a „Zsófia“ rrőz"s. fedélzetén a magyar küldött­séggel. Miniszterelnökünk, Bárdossy László, aki abban az időben meg bukaresti magyar követ volt. mrtegan üdvözölte a magvar dele­gáció her'-tel'-" tagjait. Az első tanácskozás Az első tanácskozás, amely mint a többiek, a •’ ••••1 árteremben zajlott le, 40 Újabb tárgyalások kezdődtek, de már olyan jelentések látnak napvilágot, nemcsak az er­délyi, hanem a külföldi sajtóban is, hogy nagy az ellentét a román és a magyar állás­pont között. A tárgyalások kimeneteléről szóló jóslásokat és feltevéseket csak meg­erősítik az augusztus 26-i'ki, hétfői jelenté­sek, amelyek közlik, hogy a bizottságoknak nem sikerült közös tárgyalási alapot talál­atok, ezért a magyar-román tárgyalásokat tett felvételek. Látjuk a magyar és a román delegáció tag jail, a tárgyalmok színhelyét, a „Zsófia“ gőzöst és más felvételeket. Szinte szokatlanul hat fánk, amikor a román dele­gáció katona-tagjai között — magyar egyen­ruhában — megpillantjuk a magasrangu magyar honvédtiszteket, akik szintén reszt­vettek a tárgyalásokon. lezártnak nyilvánították. Mindamellett köz ? !ik: kilátás van arra, hogy a tárgyalásokat újból felveszik. A Keleti Újság munkatársa színes, de mégis leverő hangú riportban szá­mol be „az utolsó turnu-szeverini nap“ tör­ténetéről. A következő napokban arról érkezik hír. hogy Gigurtu, az akkori román miniszter- elnök hosszabb kihallgatáson fogadta Pop Valért, a román küldöttség vezetőjét, a ro­mán külügyminisztériumban pedig 25 erdé­lyi román szakember ült össze, hogy a t©­Koloz&vár, augusztus 29. Hadd elevenítsem fel a hazatérés csodáját, úgy ahogy „valahol Dólmagyorországon“, az anyaország egyik ha- tármenti községében átéltem, 1910. augusztus 30. A tuxnii-szeverini tár­gyalások megszakítása óta ez volt talán a leg­izgalmasabb nap, pedig az eddigiek sem voltak túlságosan nyugodalmasok. Már kora hajnal­ban trombitaszóra ébredtünk fel. Huszárok vonulnak végig a falui’, utánuk ágyuk gördül­nek, Szinte varázsütésre foszlik szét bennünk az a hangula4, ami akkor keletkezett, amikor meghallottuk, hogy Telekv és Csáky Becsbe mentek tárgyalni. Most már biztosak vagyunk abban, hogy fegyverrel kell visszavennünk azt. ami a mienk volt... A rádió bemondója, mintha szó se lenne magyar—român kérdésről, teljesen közömbös dolgokról beszél. Tizenkét óra 40 perckor az­után hirtelen megszakítja híradását és rendkí­vüli hírként mondja be, hogy a Belvadetre­palota aranytermébe, — tehát oda, ahol 1938 november 2-án kihirdették a bécsi dönfőbirá«- kodás eredményét, <— délután 2 órára össze­hívták a sajtó képviselőit. .Ebédet, mindent otthagytunk és rohantunk a rádió mellé, nehogy egy szót is elszalasz- szunk. Az idő csigalassúsággal haladt. Felhí­vom. Hirek. Semmi. Nem bírunk nyugodtan ülni a rádió mellett, föl és alá járkálunk. Egyszer csak megszakad a közlés... A bemon• dó izgatott lurnaon olvassa fel a döntőbíróság által megállapított határvonalat. Nem birunt magunkkal, otthagyjuk a rádiót, rohannunk H az utcára, hogy embereket lássunk, embereket, akiknek mi újságolhatjuk először ezt a‘z óráé« eseményt. Először egy öreg paraszt bácsival taláiko- zunk. Lázasan mondjuk neki: —- Bácsi! Visszakaptuk Szatmári, Várádoi. Nagybányát, Kolozsvárt ée Aradoti“ — kérdezi az öreg. Nem sikerült közös tárgyalási alapot talál Hory András a magyar kormány részletes emlékiratát vitte magával Tumu-Szeverinbe. A bécsi döntés Megtudjuk, hogy a magyar küldöttség megérkezése után Ribbeutropp. Ciano és Csáky külügyminiszterek, valamint gróf Te­leki Pál miniszterelnök, aki megfigyelői mi- v nőséeben vett részt, a tanácskozásokon, elő­zetes megbeszéléseket tartottak. Délután a tengelyhatalmak külügyminiszterei a román küldöttség tagjaival folytattak előzetes meg­beszélést. Könnyező milliók a rádiók körül

Next

/
Thumbnails
Contents