Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-30 / 197. szám
Sszomfoai j94i, augusztus JO T.'ÜR3ZA<WVaLÉ3 Kö'HYTIîlX áTéík^ /Kéoviűelöház könyvtára . 3UDAPS3Î V. pi:ji,ams?? sxtsi:; jVNíTT-f.IES HFItVRADIO.MUSO Ára 12 ttTtéi EIÖFIZBTÉSI ARAK: 1 HÓRA 2-70, MB- I GYED ÍVBE 8, P6L ÍVBE M, EGl&SZ | »VKE 32 PENGŐ. — POSTATAKAREK. I PÉNZTÁRI CSEKSZAjMLA SZAMA: 72148. \ HUSZONNEGYEDIK É KIADJA A LAPKIADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ: VFOLYAM, 197. SZÁM. R E S Z V E N YTARSASAG NYIRő JÓZSEF szerkesztőség, kiadóhivatal es NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAPIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ZÚGJATOK, MAGYAR HARANGOK! Ma délután fél négy órakor a kolozsvári templomok tornyában megkondulnak a harangok.. Jó öreg harangjaink, örömsinkiiek és bánatainknak érctorku zengetői, méltóság- teljesen, ünnepi komolysággal kondulnak meg a város fölött. Letesszük a szerszámot, abbahagyjuk a munkát, amikor az ércnyelvek az élőket hívni kezdik. Felemelkedünk helyünkről, megállunk, ha utón vagyunk, néma tiszteletadással, égnek tárt arccal — em- lékezünk. Zúgjatok harangok! Hivjátok az élőket! Emlékezzünk! Ma egy esztendeje, éppen ebben az őrá. ban, pontosan ugyanebben a szempillantásban történt, hogy letettük kezünkből a mun- kaszerszálnot, abbahagytuk a munkát s égnek tárt arccal hangokat, zugó, érces igéké hallgattunk. A megváltás igéit fogadtuk fülünkön keresztül lelkűnkbe és szivünkbe. 1840 augusztus 30-án délután — akkor még keleteurópai időszámítás szerint — 4 óra 30 perckor kondult meg a magyar rádióban a hírmondó hangja. Mély és zengő férfihang, mint amilyen most a harangjaink szava, megszólalt és közölte velünk és a világgal, hogy a Trianonban ránk rakott bilincsek közül néhány ismét lehullott: Észak- Erdély és a Székelyföld visszatér az anyaországhoz. A két évtizedes rabság számunkra véget ért. Emlékezünk: mint az ünnepre kongó ha- rang ujjongó kondulása, olyan volt akkor nekünk minden szó, amit a rejtelmes gépezet a határon túlról közvetített. Nagyvárad, Szatmár, Máramaros sziget visszatért!... Kolozsvár, Erdély szive, ismét magyar!... Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Gyergyó- szentmiklós ... Csíkszereda ... Sepsiszent. györgy... ők is hazajöttek!... 1 Emlékezünk: elsáppadtunk és kipirultunk, ahogy kezünkben ceruzával jegyeztük az igazságosztó Ítéletet s jelöltük meg térképen azt. a vonalat, amely nekünk huszonkét esztendei lidércnyomásos álom után a felébre. dóst, a felszabadulást, az uj élet küszöbét jelentette. Tudtuk, hogy ennek a pillanatnak egyszer el kell jönnie. Bennünk volt ez a tudat s megadta az erőt ahhoz, hogy tűr jünk és várjunk. Az ezeréves magyar sors megtanított arra, hogy ne csüggedjünk: lesz még egyszer ünnep a világon! Zugjatok-zengjetek kolozsvári harangok, erdélyi harangok, magyar harangok! Juttassátok eszünkbe azt az emlékezetes nyárvégi délutánt, amelyen a magyar igazság, a magyar gondolat ismét egy lépést tett a m.ult nagy bűneinek jóvátétele felé. Es derék kötelességet teljesitvén, hivjátok az élőket,, hadd ünnepeljék meg a beteljesülésnek ezt a nagy pillanatát, hogy soha el ne felejtsük az idegen rabságból való hazatérés történelmet jelentő pillanatát. Hogy megbolydult akkor ez a hatalmas város! Mintha az Ítélet, trombitája hívta volna számadásra a jókat, és gonoszokat, hadd te- gyenek vallomást sáfárkodásukról. Mi, akik- nek igazságot- osztott az ítélet, akiknek sor. sa egyik pillanatról a másikra a jobb jövendő szivárványa alatt bujt át,, ittasak voltunk az örömtől, hogy végre, végre megtört, a gonosz varázslatok ereje és újra magyarok. szabadok, emberek lehetünk a magunk ezeréves hazájában és Szent István tündöklő koronája minket is visszafogad glorias fényébe. Ha a magyarnak volt bűne a múltban, mi szenvedéseinkkel és gyötrel. meinkkel azt levezekelt,e és megbünhödte. És egy pillanatról a másikra minden megváltozott. A mi igazságunk — minden ma. gyarok igazsága — győzedelmeskedett a bécsi Belvedere méltóságteljes falai között s ennek öröme felért huszonkét év méltatlanul ránk hárított megaláztatásaival S azok, akiket Trianonban a népek önrendelkezési jogának nevében gazdáinkul és rabtartóinkul jelöltek ki, egyik percről a másikra rájöttek arra, hogy hatalmuk megszűnt és az öröknek, megváltozbatatlannak vélt közjátékban szerepük véget ért. Emlékezünk: milyen nagy volt örömünk es ujjongásunk, de arra is emlékezzünk: nagy volt a mi nyugalmunk és mérsékletünk is. Minden érzésünk feloldódott a történelmi igazságtétel ünnepélyes hangulatában és nem gondoltunk a huszonkét év alatt meggondolatlanul osztogatott sebek és sérelmek megtorlására. A bécsi döntés, szavai meg el sem hangzottak jóformán és azok, akik rossz sáfárai voltak a rájukbizott talentumoknak, máris lázas sietséggel kapták kezükbe a vándorbotot, amely őket az isme- retlenből idevezérelte. Kaphattunk volna-e esnél nagyobb elégtételt? Zúgjatok erdélyi harangok, magyar harangok! Ilyen hatalmas, erős zengéssel telt meg a mi szivünk is ma egy esztendeje, amikor újra nagy bizonyságtételét kaptuk annak, hogy a Trianonban letiport. szétszaggatott magyarság már nem áll tökéletesen magára, hagyatva, csupa ellenség gyűrűiében elszigetelve, mert nagy és baráti érzelmű hatalmak Nemcsak a háború, de egész Európa és a világ sorsának további alakulására is nagyjelentőségű esemény történt: a Führer és a Duce találkozott a vezéri főhadiszálláson és négy napot széniéit s háborúval és a világ uj rendiével összefüggő katonai és politikai kérdések széleskörű megvitatásának. A Führer és a Duce eddigi falálko zól mindig világtörténelmi jelentőségű sorsfordulóink előkészítői voltak s nem lehel kétséges, hogy a vezéri főhadiszálláson megrendezett találkozó most is egy uj- minden eddiginél na gyobb jelentőségű fordulat jelképes kifejezése. Európa népei nagy megnyugvással és bizakodással vehetik tudomásul a tengely két nagy vezérének találkozójáról beszámoló jelentésből annak, az erős és meg nem ingatható akaratnak kifejezése, hogy a háborút a gyózel mes befejezéséig folytatják. Még fontosabb o jelentésnek következő mon data: „Az európai rendnek, amely ebből a győzelemből kikerül, lehetőleg messzemenően ki kell küszöbölnie azokat az okokat, amelyek az újabb európai háborúra okot szálgáltattak: a bolsevista veszélyt és a plutokráciákat és ezáltal meg kell teremtenie a lehetőséget az európai szárazföld valamennyi népe számára az összhangzatos és termő kény együttműködésre mind politikai, mind gazdasági téren“. * A távolkeleti helyzet a Moszkvában és Washingtonban tett japán diplomáciai lépésekkel a végső kifejlődés álla. pofába került. Tokió és Washington viszonya e pillanatban annyira kiélezőtámogatják a mi ügyünket. Élő magyarok, akik a harangok szavára most ünnepélyes áhítattal emlékeztek az egy esztendővel ez- előtti sorsfordító nagy pillanatokra, a tiszteletadás és a hála érzetével szenteljetek egy-egy szivdobbanást Magyarország nagy barátainak, akiknek tárgyilagos megértése, baráti készsége és lovagiassága nélkül talán soha nem érhettük volna meg igazságunk diadalát és vágyaink beteljesedését. És gyújtsuk meg az emlékezet mécsesét nagy álla inférfiaink emléke előtt is. Teleki Pál) gróf. Magyarország akkori miniszterelnöke és Csák? István gróf külügyminiszter ?, történelmi fontosságú és izgalmas napokban a magyar sors minden felelősségével vállukon, úgy teljesítették kötelességüket nemzetük és Európa iránt, ahogyan kellet, és ahogyan az adott körülmények között, lehetett. Bölcs államférfiak voltak s tudták, hogy mit. jelent a nemzetnek az újabb terület-gyarapodás és tudták, mível tartoznak szolgálni a kialakulóban levő Európa ügyét. Nekik is zugnak az erdélyi harangok, a magyar harangok A nekünk adott nagy örömöt köszönik és emléküket gyászolják. Ilyen a harang! Ilyen titokzatos hatalma van. Egyszerre hivja az élőket és siratja el I a halottakat. A nagy, történelmi pillanat élő dött. hogy már csak egyetlen egy vékony pókhálószál tartja. Ez a pókhálószál a diplomáciai gyakorlat utolsó ütőkártyája: a személyes üzenet. Nomura washingtoni japán nagykövet szerdai tárgyalása Cordell Hull külügyi államtitkárral, nem hozott közeledést Tokió és Washington egymással hóm. lokegyene'st ellenkező felfogásában, a Szovjetnek küldött kőolaj és más hadi- anyagszállitmányok körül. Úgy látszik. Japán a békés elintézés vágyában nem vonta le a végső kon rekvenciákat Cordell Hull állásfoglalásából s újabb lépést tett. hátha jobb belátásra bírhatná Amerikát abban a kér. elésben, amely eddig is a legnagyobb mértékben sértette Japán távolkeleii érdekeit. Nomura nagykövet csütörtökön Roosevelt elnököt kereste fel s átnujtotta neki Könnye herceg személyes üzenetnek számító levelét. Nomura ezután meg bcszélést folytatott Roosevelttel és Hull külügyminiszterrel. A kihallgatás után Nomura nagykövetét megrohanták az ••iságirók. ő azonban sem az üzenet tartalmáról. sem pedig az elnökkel folytatott megbeszéléséről nem adott semmiféle felvilágosítást és a kérdések elöl a legmerevebben elzárkózott. Hull is csak annyit közölt a fogadás után. hogy Roosevelt elnök Konoye herceg személyes levelire személyes levélben fog választ adni. Ez a lépés az a vékonyka pókhálószál. ami Tokió és Washington diplomáciai viszonyát még tartja. Hogy lesz-e foga. natial Kényes kérdés. A távolkeleti helyzet fejleményeinek megítélésében Tokió és Washington elmérgesedett viszonyán kívül egész sereg más, ugyancsak nagyon fontos tényezőt kortársait és azokat, akik emlékező örömünkben nem lehetnek egyek velünk. Zúgjatok harangok, a szivünk dobbanása együtt kong veletek! Az ezeréves magyar sons úgy alakult, hogy örömünk soha sem lehet teljes. Valakinek^ magyarnak mindig kellett lennie a kálváriajárásra és a keresztcipelésre fenyegető villámokkal terhes ég alatt. Emlékezünk... Egy esztendeje éppen, hogy átléptük a magyar jövendő küszöbét, örömünk és boldogságunk még ki sem tombolta magát e röpke év alatt. S ha a régi gondjaink el is ' enyésztek, vállaltuk helyette az egyetemes magyar sorsközösség dicsőséges gondjait. Súlya van ennek is. Érezzük és vállaljuk, meri- most már magunk alakíthatjuk ki je. lenünket és jövendőnket. Az ut, amelyet járunk, csak a jobb jövendő útja lehet. Ezt zúgják az erdélyi magyar harangok, ma délután, amikor szavukra néhány pillanatra átadjuk magunkat az .ünnepélyes visz- szaemlékezésnek, a hazatérés nagy örömének, a magyar ut minden kötelességvállaim sának. Erdélyi magyarok és minden magyarok! Figyeljétek a harangok ércszavát! Az élőket hívják. A holtakat siratják. És megtörték a villámok erejét.,. kell még figyelembe venni, Amerika épp most határozta él. hogy katonai bizottságot küld Kínába, Csang- kájsek támogatására. Látszólag nem is különösebb fontosságú lépés. Bs mégis, minden bizonnyal szoros összefüggésben van a Roosevelt—Churchill.találkozón kidolgozott bekeritési tervvel, amelyben hét, a távolkeleti érdekekben részes hatalom tömörülne Japán tökéletes elszigetelésére és megfojtására. Néhány nappal ezelőtt jelentette a világsajtó, hogy Tokió figyelmeztette Thai.föld kormányát: szüntesse be a bangkoki sajtó észrevehetően japánellenes uszításait. Bs most, mintha csak a bekeritési terv első fejezete volna: Washington és London tett diplomáciai lépést Thai.föld kormányánál, megfelelő rendszabályokat helyezve kilátásba, ha Bangkok továbbra is fenntartja barátságos kereskedelmi kapcsolatait. A Tokio Asahi Shimbun Newyorkból kapott híradás alapján már hirt adott arról, hogy Hull külügyminiszter aug. 27-én kijelentette: az Egyesült Államok, tekintettel a „tengerek szabadságára", nem veszi figyelembe a Vladivosztokba irányuló északamerikai hadianyagszál- litás ellen emelt japán tiltakozást. Amerika egyébként a ..tengerek szabadságának" elvét igen liberálisan értelmezi. ha a maga érdekeiről van szó. Amint a Daily Telegraph jelenti, De Gaulle tábornok kijelentette, hogy Németország ellen haditengerészeti támaszpontokként felajánlotta az Egyesült Államoknak az úgynevezett ,,szabad Fran- cia-Eszakafrika" legfontosabb kikötőit: A kikötőkért: Dualáért, Tortegensilért és Poihtnoirért nem kért hadihajókat ellenszolgáltatásul. S tudjuk, hogy Washington sohasem A Führer és a Duce négy napon ái lanécskozolt a vezéri főhadiszálláson Tál Unt és Haitis portot elfoglalták a német csapatok Utolsó kísérlet a távolkeleti béke megmentésére: Konoye herceg személyes üzenetet küldött Rooseveltnek
