Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-24 / 192. szám

1941. AUGUSZTUS 24 yrílí Amerika előretörése az Azori-szigetek felé Az „atlanti-politika“, mint a spanyol-portugál élet­közösség védelmezője _ Bériin. augusztus 23. („Europa Sander - dienst“). Hä a portugál államfő utazása az atlanti-óceáni szigetekre évekbe} ezelőtt törté­nik, akkor azt- a világ csak portugál belügy­ijük tekintette volna bizonyára, melj'nek meg lett- volna a maga belügyi és nemzeti jekmtő- sége. Carmona elnök mostam utazása azon­ban már nagyvonalú, és nagyjelentőségű tün­tetésszámba megy s annak kihatása messze túllépi Portugália határait. Abban a pillanat­ban, amikor az Egyesült Államok amexiós po­litikája veszélyezteti Portugália életterét, Car­mona elnök látogatása jelentős akarat-meg­nyilvánulást képvisel az észalkajneribai impe­rialista politikával szemben. Portugália a spanyol ás középamerikad ál­lamok történelméből ép elég példát & tanul­ságot merített ahhoz, hogy kételyei támadja­nak az Egyesült Államok „jóakarata“ célkitű­zése; és tervéit illetőleg, A washingtoni kor­mányok évtizedek óta űzték azt a politikát, melynek célja mindig az amerikai államterü­let rend-szeres kiszélesítése volt. E tervet nem indokolta meg soha népi vagy gazdasági sziik. BBgesség, sem térszüke, vagy éppen ellátási ne- Kezségek nem késztethették az EgyesüJt Á Ma­nókat arra, hogy határait kitolja, valamint nem fenyegette az amerikai nép életérdekedt semmi kívülről jöhető támadó veszély. W«shiog)t<*i politikájának így mindig meg volt az agresszív jellege és az észabamerikai hatalom kontinensen kiviili Íriszekéit ősét cé­lozta. E politikát nemrég egy argentínai lap a ,Mmaszpontok politikájának" nevezte el. Az efaevezés valóban találó. A ,^demokrácia, szar bodeág és igazságosság" cégére alatt az Egye­sült Államok oly befolyási területeket szerez­tek maguknak, melyek az Uniót sem törté­nelmi, sem földrajzi alapon nem illették és nem illethetik meg, melyeikre azonban hatalmi vágytól indittatvK egész temmészetesen igényt formáltak.- Negyvenhárom évvel ezelőtt esţwikaimeribai. ügynökök jelentek meg Kuba és a többi leg- s*élső spanyol szigeteken, és ügyesen- kihasz­Az Azori-szigetekkel sasemben alkalmazott északamerika;, fenyegetés így tehát nemcsak Portugáliának és Spanyolországnak jelent ve­szélyt, hanem ugyanolyan mértékbeli a délnme. ríkoi nemietek ts országok számára is, A bra­zíliai közvélemény határozott kiállása Portu­gália jogai mellett bizonyítja, bogy Brazilia tömegei felismerték már a veszélyt és frontot képeznek az ellen. Azonkívül attól is lehet ma már tartani, hogy az észak-amerikai fe­nyegetés-nem áll meg majd az Az őri-szige­teknél, hanem kiterjed a Zöld foki-, Kanári-, valamint a Madeira-szigetek irányába is. Az Azori-szigetekm ép az utolsó években — Oliveira Salazar kormányzása alatt — szá­mos javításokat és újításokat alkalmaztak, amelyek a gazdaság; termelés intenzivebbé té­telét szolgálták. Az ottani lakosság megértés­sel üdvözölte a reformokat és bizalommal volt már előre az uj portugál állaim iránt. Ezt a bizalmat most megújítja teljes öntudattal, az uj helyzetben is. Az Azori'szigetek az összes portugál tartományok között a legtöbbet szén. védték a háború hatásaitól, mert kivitelük ro­hamosan csökkent, amit a szigeteik közgazda sága súlyosan érez meg. És ennek ellenére igen értékes elz ottani la­kosság magatartása Portugália egysége és sorsa iránt. Ez a szoros egymáshoztartozás nemesek Portugália belső frontjának megerő­sítéséhez járul lwzzá, hanem uj oszlopául szol­gál az „atlanti politika*' eeJkitüzeeeänek és ftü mme ntea nífilff'mn m2 {QöftODSmSDH «j IBHly 11ESU U^öJBrií JJKHfl TW** pák BXIiw napról-napra nagyobb tért hódit. A. ü. PORTUGÁLIA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE AZ AZORI-SZIGETEKEN. Carmona portu­gál köztársasági elnök, mint ismeretes, nem­régiben demonstratív látogatást tett az észak- amerikai Egyesült Államok által veszélyezte­tett. Azori-szigeteken. Képünkön az elnök az Azori-szigeteken lévő portugál haderő pa­rancsnokival beszélget. Nyilvánítsák védett területnek a révi szorost! Xántus János, az EKE alelnöke nyilatkozott Erdély egyik legidő­szerűbb turisztikai kérdéséről —Leirhatatlanul siralmas állapotban van a Zichy-barlang és a hozzátartozó turistaház ittüva ezek belső ellentéteit, léeadásukat szí­tottak és készítettek elő, ameflyek aztán ké­sőbb ürügyül szolgálhattak beavatkozásra, ma­gyarán mondva a könyörtelen országrablásra. Ifinfltez Amerika részéről au „igazságosság“ jelszavaival történt. Az igazságosság az ame- iTkai ellenőrzés mellett való kihasználásából áftt, núg a szabadságot támaszpontok létesí­tse én berendeaése képviselte m Egyesült Államok hadserege és temgeráwete számára. Hogy azonban ez a- politika teljes ellem,t- mopdásbao vám a Monroe-elvvel, azt az ame-, rikaiak szerették állandóan elhallgatni és így mind az ázsiai térbe való behatolás, mind a Délamerika félé megkezdett terjeszkedés ter­mészetes dolognak tönt fel a világ előtt. A zom - bán az Unió sem Ázsia, sem Délatmwika né- I peineb nem engedte volna meg, hogy az Amerika tér közelségében olyan hatalmi ter­jeszkedést gyakoroljanak, mint »milyent Ame­rika a fenti terekben. Az Egyesült Államok előretörése Középamerikába az amerikai tör­ténelemi egyik legsötétebb és legszomorubb fe­jezete, Az USA kormányokat vásárolt meg, vagy ha ezek ellenállást tanúsítottak, azonnal megbuktak Amerika demokráciájának jóvoltá­ból. Dolgozott a pénz és a revolver itt is, akárcsak az angoloknál és nagyon sok eniher- áldbzíitba került, míg az amerikaiak i-m perin- lista politikájuknak érvényt tudtak szerezni. Ez a politika ismét csak kapitalista érdekeso- g portok ragéin mozgott és mint annyi más, ez is üzlet volt csupán a tőkések szemében. Hogy Amerika túlkapásai ellen Védekezze­nek, megszületett a fenyegetett államok ágyá­ban az „atlanti politika“ fogalma és gondo­lata, mit legutóbb igein erősem Portugália és Brazília képvisel. Portugália és Spanyolor­szág azonos kifejlődésük és kultúrájuknál fog­ra mindig szorosan összekapcsolva érezték ma­gukat a délamerikai államokkal. Az atlanti- óceáni spanyol és portugál szigetek jelentik azt a hídfőt, mely szellemileg és hadászatilag az ibériai félsziget és Délamerika közti össze­köttetést. biztosítani tadják. Vásároljunk a Baross Siövelsétf tocfjaínáí! Korrekt csíkos divat* öltönry t 6AÜDER-toí '-f£ős • W. ErzsUxt-könu Kolozsvár, augusztus 23. Több természet - jávótél érkezett be sawkesztős^üokbe olyan panasz, hogy Erdély egyik legfestőibb vidé­kén, a révi szorosban lévő Zichy-barlang- és a hozzá tartozó turistaház megdöbbentően si­rat Mos és elhany<igolt állapotban van, A pa­naszok ügyében. felkerestük Xántus Jánost, a Mariállam tudós igazgatóját, az EKE ál- elnökét, aki mindenben igazolta a befutott pa­naszok helytállóságát. A panaszok — mondotta az Erdélyi Kár­pát Egyesület alelnöke — sajnos, megfelelnek a valóságnak. A szégyen pirja égető arcom, valahányszor átutazom a révi szoroson. Egy tekintet elég ahhoz, hogy lássam, mint omlik össze a hires vízesés pereme, miként válnak le anyakőzetükről a mázsás mészkő tüskék, hogy hatalmas robajjal gördüljenek alá a ro­hanó Sebes-Kőrösbe. Még gyászosabb a kép, ha a vonatról leszállva meg akarjuk látogatni a Zichy-barlangoi és a hozzá tartozó turista- házat, Á „szállodának“ nevezett építőiéily nem elégíti ki a korszerű igényeket, szobáinak egy- része dohos és penészes, hosszabb ideig nem lehet tartózkodni bennük. — És R barlang? — A barlang •— mondja X ári túsz János — szép példáját mutatja annak, hogyan nem sza­bad egy ilyen nevezetes természeti szépséget kezeim. A volt tulajdonos csak arra töreke­dett, hogy miinél több látogatási dijat vágjon zsebre, de arra már vem volt gondja, hogy a barlangot eredeti állapotbon megtartsa és ápolja, A világítást szolgálható acetilén, lám­pák kormozó lángja befeketítette és beszeny- nyezte a barlang hófehér faluit. Xántusz János a továbbiak során kifejtette, hogy Erdély kapuját nem szabad ilyen elha­gyatott éj gondozatlan állapotban hagyni, ha­nem arra kell törekedni, hogy az ajtókon be­kopogtató idegenek kedvező benyomással lép­jenek be szőkébb hazánk udvarába. A munka mindenesetre nagy és költséges lesz, de meg­éri a fáradságot. — Hogyan képzeli el alelnök ur a Zichy- barlang és környéke rendhehozását t __ A fizikai munkát — hangzott a felelet — a lelkek munkájának kéU megelőznie. A Magyar Turista Egyesületnek és az Erdélyi Kárpát Egyesületnek meg keU találniók azt a síkot, amelyen közösen és összhangban dol­gozhatnak. Mindenesetre, tisztázni keil a bar­lang turisztikai helyzetét ami nem más, mint régre elismerni, hogy a Zichy-barlemg az Erdé­lyi Kárpát Egyesüket hatósugarába tartozik. Azt hbzé\>, felesleges bővebben kitérnem erre, hiszen ac erdélyi természetjárók előtt közis­mert tény, hogy 3 horlemopt m SEB AÉ* • fel, ő építtette nagy költséggel a sziklába robbantott uta' s csak a főhatalom változá­sával került a természetnek ez a gyönyörű ajándéka idegen kezekbe, — Hite jár annak —1 vetjük közbe — hogy konvencionális határokra hivatkozva el akar­ják vonni az Erdélyi Kárpát Egyesülettől Erdély kapuját. — HaHóttunk mi is erről — mondja az EKE alelnöke — de remélem, hogy nem ke­rül rá a sor, hiszen a testvér által ütött seb kétszeresen fáj. X huszonkét hosszú esztendő alatt bőven kivettük részünket a küzdelmek­ből, most mind a két kezünkkel dolgozni aka­runk — A nyugodt és tervszerű munka megkez­désének érdekében — jelentette ki a továb- híak során Xántus János — okvetlenül szük­séges, hogy az állam a révi szorost vegye lei a magántulajdon kezéből és nyilvánítsa védett területnek. Ugv tudom, hogy ezt a megoldást illetékes tényezők is kedvezően fogadták. En­nek megtörténte után foghatunk csak hozzá az igazi építő munkához, amelynek első és legfontosabb része a bariang további feltárása. Sajnos, ezt nem tudjuk teljes egészében vég­rehajtani, mert a barlang felsőrésze és víz­nyelője román területre esik. Jelenleg mintegy 500 m. hosszúságban ismerjük a Ziohy-bar- langof, 3 kilométernyi rész rétég teljesen is­meretlen, Ez a rés«, ahová természetjáró ed­dig még nem tette be a lábát, a barlang leg­főbb vonzereje lesz. Hófehér, fantasztikus alakzata cseppkövek foa.iák a turistákat oda- tsalogatni. Végezetül nyomatékosan hangsúlyozta a® EKE alelnöke, hogy a feltárandó rész épsé­gét és tisztaságát minden körülmény között biztosítani kell s ezért a barlangba be keU vezetni a villanyvilágítást. Az elektromos ener­gia fejlesztésére fél lehetne használni a hely­reállítandó vízesés erejét, de mindenesetre úgy, hogy a zuhatag ne veszítsen szépségéből. Mérnökeink minden bizonnyal meg tudnák ol­dani ért a feladatat. A felesleges energia egy­részt a szálloda világítására szolgálna, más- t részt tüodéri fénybe lehetne , burkolni a szo­rost, a sziklákat — például a „két püspök szikláját“ — és a vízesést , ■ :i . . * Eddig tartanak atz. EKE aleluökének felvi­lágosításai- Hozzáfűznünk mit sem kell, leg- , feljebb annyit, hogy az illetékes tényezőknek * ezúton is roegszivlelésre ajánljuk az elmem- é dofctalcat. A* EKE válóban nagy áldozatokat i fejtett k>i a múltban a Zichy-barlang körül, | mgaérd&nü tehát., bem « mmhét mg#, 1 zivatar « maorid magyar 'étáüm láhaéSéég nyi kik rá, továbbfolytassa és megvelóaitbaB» az erdélyi idegenforgalom feHendüléeét célzó gondolatokat. Kijelölt textil• Hagykereskedők az erdély- resizi városokban Budapest, aug, 23. A köze) látásügyi mintoa- térium most tette közzé a kijelölt textil nagy- kereskedők hiteles névjegyzékét. A miniszté­rium kivételesen és indokolt esetben utólago­san jelölhet ki még kereskedőket. A miniszté­rium a kijelölést nemcsak a személyes ráter­mettség, hanem a tőkeerő figyelembevételével végezte. Amennyiben a kijelölési jog hasznosí­tása során visszaélések történnek, a .jogosít­vány hatálya azonnal megszűnik. A ki nem jelölt nagykereskedők árukészle­tét a hatóságok intencióinak megfelelően, á kijelölt kereskedők között fogják szétosztási. Alább közöljük az Erdély területére történt kijelöléseket: Besztercei körzet; Beszterce-Naszód vármegyei Beszerző és Értékesítő Központ Beszterce. Csíkszeredái körzet Karácsony János, Csíkszereda. Dési körzet: özv, Bikfajvy Károlyné és Bikfalvy Zoltán, Dés. ­Kolozsvári körzet: Bocskai kolozsvári Keresztény Szabómeste­rek és Szakmabeliek Beszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezete, Kolozsvár, (posztó, szövet éa bélésáru), Borbátvizi Balázs Láeasió, Kolozsvár, Brassói Posztó- és pivatánjgyá- rak, Scherg Vilmos és Tsai Rt., Kolozsvár (szövet éa bélésáruk számára). Csenka Gábor, Kolozsvár, Eablnyt László Sándor, Kolozsvár (fehér és nyomott pamut áru), Gecse Ferenc, Kolozsvár (selyem, férfi ée női divatáru), Háry László, Kolozsvár (selyem, férfi és női divatáru), Kabdebó Alajos, Kolozsvár (fehér és nyomott pamutáru). Kiima Gusztáv, Ko­lozsvár (fehér ée nyomott pamutáru), Kom- játszeghy Géza, Kolozsvár (fehér és nyomott pamutáru). Kovács László, Kolozsvár (rövid- ára). Nagy Testvérek Utóda, Kolozsvár (fo­naláru szakma), Poszler József, Kolozsvár (kendő- ée fonalára szakma). Rigó Lajos, Kolozsvár (posztó-, szövet- és bélésáru). Sí- culia Kereskedelmi Rt., Kolozsvár (fehér, nyomott pamutáru). Székely János, Kolozs­vár (kötött-, szövött- és harisnyaáru). Szé- mann László, Kolozsvár (selyem, férfi te női divatáru). Szentkatolnai Biró József, Kolozs­vár (fehér és nyomott pamutáru). Textil Áru- elosztó Szövetkezet, Kolozsvár (mindennemű textil). Maros vásárhelyi körzet: Bucher Lajosné, Marosvásárhely, Dr. Joós Andorné, Marosvásárhely, Mihály István., Ma- Marosvásárhely, Regius Artur, Szászrégen. Szilágyi János, Marosvásárhely. Máramarosszigeti körzet: Lévai Péter, Máramaroe sziget, Staubéi Herech Hermann, Máramarosszigfet. Stein­metz Ernő, Máramarossziget, Szegedi György- né, Máramarossziget. Nagyváradi körzet: BagOcsy Sándor és Bödy Miklós, Nagyszalon­ta. Czillér Imre, Nagyvárad. Hainei József, Nagyvárad. Kovács Sándor, Nagyvárad. La komcsik Lajos, Nagyvárad. Major Lajos Nagyvárad, Zakariás Andor, Nagyvárad. We­ber Tibor Gusztáv, Nagyvárad. Sepsiszentgyörgyi körzet: K&nabó Gábor, Kézdivásárhely. Szatmárnémeti körzet:' Boros György és Társai, Nagykároly (rövid­áru szakma keretei között). Csaba István. Szatmárnémeti. Csikós Gyula, Nagykároly. Lukác3ovics János, Szatmárnémeti, Neme* Alajos és Rácz János, Szatmárnémeti. Paulo vies László, Szatmárnémeti, Székely udvarhelyi körzet: Flórián László, Székelyudvarhely Zi)ah—sarmasági körzet: Balajthy Lajos, Zitah Horváth László és Blazsek Anta], Zilah. HIÉRT fi Mert ezt a lapot V­HIRDESSEN ™f ország EGÉSZ A KELETI f VEVÖKÉPES KO­ÚJSÁGBAN * ■ ZÖNSÉGE olvas*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents