Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-24 / 192. szám

Vastíirntnn lSdj« nuţţusx.lus 24 Ára m tíllér IV. OR 32 Ä GO V ÖL £ D KÖMYTÁTi /ti $ pv i se 1 őhás i: ő :i? v t Ar BÜDA?3i> PARLAMENT- EZTSRN EIÖETZETESI ARAK: 1 HORA Z.70, NE- I GYED EVRE 8, FEL EVRE 16, EGESZ I «VRE 38 PENGŐ. — POSTAT AKAREK. I PÉNZTÁRI CSEH SZÁMI, A SZAMA: 73148. 1 HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 192. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ K6SZVÉNYTAESASÂO FELELŐS SZERKESZTŐ: NTIBÖ JÓZSEF SZEHKESZTÖSEG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POST A FIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA JAPÁN NEM TŰRI TOVÁBB A SZOVJETNEK SZÁNT HADIANYAGSZÁLUTÁST Tokió éleshcmgu tiltakozó jegyzéket nyújtott ót Washingtonban Nincs mindenben egyetértés London és Washington között az iráni kérdésben A Szovjet egymillióid dollár értékű hadianyagot kért Amerikától Olaszország és Horvátország megerősíti a horvát tengerpartot A Szovjet sajtójában, sőt a rádióban is megcsendült már a kétségbeesés és remény, óelenaóg hangja. A asovjet rádió szerint a Pravda vezér­cikkben foglalkozik a polgári hadseregnek ás a szovjet hadsereg tartalékának felállítá­sával. Minden városnak, falunak, gyárnak, háznak bástyává kell átalakulnia és a Szov­jetunió minden polgárának harcolnia kell — írja a Pravda. Szentpétervár már hadi tá­borrá változott. Rettenetes veszedelem fenye­geti országunkat. Mindenkinek meg kell ta­nulnia a puska és a géppuska kezelését. Egyre jobban és szélesebb körben kell meg­szervezni a polgári hadsereget. A fegyver legyen minden szovjet polgár mátkája. A földkerekség számszerűit leghatalmasabb hadserege már nem érez elég erőt és önbizal­mat arra, hogy védekezzék s már a polgár­ság segítségére szorul. Ez a beismerés elég kendőzetlenül benne van a Pravda vezér­cikkében. A Völkischer Beobachter foglalkozik a moszkvai rádió legutóbbi közleményével, amely beszámol arról, hogy Szentpéterváron megtettek minden intézkedést a város hat­hatósabb védelmére. A lakosság az utolsó csepp vérig védelmezni fogja a lakóházakat és középületeket. Romboló zászlóaljak, nem­zetőrök, népfölkelők és diákok járják Szent­pétervár utcáit. Mindenki csatlakozik a véd- őrséghea. Minden üzemet és épületet erőddé építettek ki. Mindezt tudomásul vesszük — írja a Völ­kischer Beobachter és magától értetődőnek találjuk majd mindazt, amit ezek a felelőt, len intézkedések vonnak maguk után. Úgy látszik, a szovjet vezetőknek ez a döbbene­tes vaksága késztette a News Chroniclet ar- ra. hogy határozott csodálattal adózzon a bolsevista rombolások iránt. A Times is han. goztatja, hogy a bolsevisták ügye a britek ügye ís. A lap ezután emlékeztet arra, hogy az em­berélet kíméletlen feláldozása máir meghozta a Szovjetunió egy nagy részének szétbomlá­sát. A harcbavetett nagy tömegek a keleti hadszíntéren még meg sem kezdhették a tu­lajdonkénem hadműveletet, máris megsem­misültek, vagy szétverve, nagy vérvesztesé, gekkel visszavonulnak, hátrahagyva a leg­fontosabb erőforrásokat, jelentő területeket, amelyek . felett rendelkeztek. Ez a terület négyszerié nagyobb, mint Nagybritannia. A német „és szövetséges csapatok hadmű­veletei a keleti hadszíntéren tervszerűen folynak A honvédvesérkar főnöksége nem adott ki njabb hivatalos jelentést s a Magyar Táv­irati Iroda is csak annyit közöl legújabb tu­dósításában, hogy befejeződtek a Dnyeper.és a Bug közötti területeknek az ellenségtől való megtisztításéit célzó hadműveletek. A vörös csapatok még néhány fontosabb hídfőt tar­tanak, de ezek ellen folyamatban vannak a hadműveletek. Részletesebb jelentés érkezett a baráti Olaszországnak a keleti hadszíntérre küldött expediciós hadseregéről. Kiemeljük itt & je­lentés következő mondatát : .Miután a Bug- * menti harcok befejeződtek, az olasz gépesi- tett expediciós .oszlopok tovább tolták előre állásaikat ég n'éhány nap alatt 600 kil »mé­tert tettek meg rendkívül nehéz terepen, rossz utakon, kedvezőtlen időjárás mellett.“ A hatalmas arcvonal északi szakaszai a finn testvéreik értek el újabb sikereket. A SortaVc,Iától délre és a Kilpula-szigeten kö­rülzárt tekintélyes szovjet erők helyzete tel- jesea reménytelen. * Mi történik Iránban, az európai háborúból hovatovább világháborúvá terebélyesedő' vi­szály legújabb tűzfészkében? É sorok megírásának pillanatában a hely­zet teljesen tisztázatlan. Newyork azt jelentette, hogy Wawell tábor nők csapatai már megkezdték a bevonnia t Irán területére. London ezt a hírt ‘öv,lesre megcáfolta. Zürichi jelentések azzal egészítik ki a newyorki hirt és a londoni cáfolatot, hogy a brit fővárosban is homlokegyenest el­lentmondó hírek keringenek az Irán ellen tervezett brit hadműveletekről. Egyes értesít lések úgy tudják, hogy az iráni csa, átok Tebrisznél már megütköztek a behatoló angol haderővel. Hivatalos helyen viszont csak an­nak megállapítására szorítkoztak, hogy Tehe­rán válaszjegyzéke eljutott Londonba s azt most tanulmányozzák. A washingtoni jelentések sem tisztázzák a rejtélyt, sőt még jobban összekuszálják a szá­lakat. Jelentettük, hogy az egyik amerikai hírszolgálati iroda londoni jelentése szerint, a Roosevelt—Churchill találkozón részletesen megbeszélték az iráni kérdést. Roosevelt tel­jes megértéssel fogadta azt a brit álláspontot, hogy Iránt meg kell tiszti tani a németedtől és biztosét fni keli! a Szovjetrmió felé a szál­lítási útvonalat, valamint a középkeleti brit haderőnek az olajforrások felügyeletét.. Ezzel szemben a Roosevelt elnök sajtóértekezletéről beszámoló .jelentés azt hangsúlyozza, hogy Roosevelt kijelentette: tévesek azok a londoni értesülések, amelyek szerint ő mindenben he­lyesli az Iránnal szemben követett angol po­litikát. Ki m'•unott hát igazat? A legőszintébb mindenesetre Roosevelt volt. Washingtonnak egyáltalán nem lehet közöm­bös az, épp.n a Szovjet ellenállásának végső összeroppanásakor, hogy mi történik Iránban ó= nem érthet, mindenben egyet azzal a szán­dékkal, hogv London épp most vesse meg a Iáhát a kőola jhegemónia Achilles-sarkát je­lentő területen. Húsz év előtt Anglia és Ame­rika között majdnem diplomáciai szakításra és háborúra, került sor az iráni petróleum- érdekeltségeken való marakodás miatt. Ak­kor az nj iá születő Irán ügyes taktikával ját­szotta ki a. versenytársak ellen a Szovjet be­fő’ yását. Mostanra azonban a heflyzet odamó- do-.a'i, hegy Irán az orosz befolyást, is szép lassan leépítette és a maga életterén lehető­leg egyedül akarja sorsát és megélhetését ki- alak dani. Nem tudjuk, merre alakul ez a sors. Az adott helyzetben Irán helyzete az érdekek összeütközésében egészen egyedülálló. Az orosz politika a perzsa földet mindig felvo­nulási terepnek tekintette — India felé. El­lentétes irányból az angolok kacsingattak Iránra: az orosz kőolaj vidékre és Kaukázus természeli kincseire fájt a foguk. De a kőolajharc megindulásakor Amerika s jelentkezett. A világháború vajúdásaiból az újjászületett Irán lépett előtérbe a nemzeti öntudatában megerősödött Afganisztánnal együtt. London, Moszkva és Washington — mindenik más-más nézőpontról — fogcsikor­gatva tűrték a kocka ilyeténvaló fordulását. 8 most a háború uj szakaszában a német csapatok acélhengere a Kaukázus felé köze­ledik. Angliának is sietnie kell, hogy még ne előzze a diadalmas vétélytárs. Iránban tehát „valaminek történnie kell“, akár megkezdték Wawel csapatai a bevonu­lást és a fegyveres hadműveleteket, akár nem. Nagyon fontos mellékkörülmény, hogy az A ngol-Perzsa kőol a j vállalat legtekintélyesebb főrészvényese — az angol Titkos Szolgálat! Hátha nem háború, hanem valami más tör­ténik Iránban. Valami máris történt. Az Irán függetlenségét és sérthetetlenségét szívügyé­nek tekintő Törökország teheráni nagykövete: Szaud Davaz váratlanul meghalt. A szűksza­vú jelentés azt közli, hogy rövid betegeske- dés után szivszélhüdés volt a halál oka. * A Sanghajt nemzetközt negyed részében a Japán csapatok drótakadályoka* emeltek, hogy a kbral tenortetfik közlekedését meg­akadályozzák. Az angol és amerikai állampolgárok bőré­ben nagy a nyugtalanság. A sangháji drótsövények jeikóperik legbe­szédesebben a távolbelctt helyzet keresztmet­szetét. A drótakadátyokat „kinai terroristák" elten emelték s íme, mégis az angolszász de­mokráciák Sanghajban tartózkodó adatáraié között lett nagy az Idegesség. Megértették, hogy Japán türelme elfogyott és most már a cselekedetek korszaka következik Anglia és Amerika bekerítő politikájának enenanliyoaá- sóra. Japán és az angolszász hatalmak viszony» valóban a legkritikusabb pontra érkezett. Ed­dig csak a sajtó foglalt állást a Szovjetnek szótő amerikai hadianyagszállitások ügyében. Most már a hivatalos politikai és katonai kö­rók is nyíltan hangoztatják: Japán minden kockázatot vállal, de nem tűri, hogy Vtadi- vosztok az amerikai hadianyagszáüttá» nyi­tott kapuja legyen továbbra is. Tokió éteshangn jegyzékben közölte állás­pontját Washingtonnal'. A jegyzék szövegét nem hozták nyilvánosságra. Ez is az elmérge­sedett helyzet további kiéleződése mellett bi­zonyít Tokió Bangkokban, Thal-föld fővárosában is diplomáciai lépésre kényszerült. Az angol­szász propaganda keze már ide is eléri és a bangkoki sajtó olyan japáneiienes hangokat ütött meg, amit Tokió tovább nem tűr. Japán élesliantyu Jegyzékben tiltakozott a Szovjetnek szóló hadfi- anyagszáll iimányok ellen Á japán nagykövet Bangkokban követelte a japánellenes izgatás beszüntetését ZÜRICH- augusztus 23. (Búd. Tud.) A Nene Zürcher Zeitung jéleirti To kióból: Japán és az angolszász hatalmak viszonya újabb komoly válság kü szöbén áll. Tokiói politikai és katonai körökben egyaránt hangoztatják. Ja­pán elhaitározta. hogy jelentsen bármilyen kockázatot, nem töri angol-ame­rikai hadianyag Szovjet-Unióba való jnttatását. Japán érdekeinek vészé lyeztetését látja, ha az angolszász hatalmak megkísérelnék hadianyagot szállítani V1 a<l i aos ztok on át a Szovjet részére, Hangoztatják, hogy minden felelősség Angliára és az Egyesült Államokra hárul, ha a háború kitörését nem lehet megakadályozni a Távolkeleten. A japán külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Japán éles hangú jegyzékben figyelmeztette az Egyesült Államokat arra, hogy Kelet -Szibériá­ban nem helyezhet el amerikai lomba vető repülőgépeket. E közléssel kapcso­latban a szóvivő vonakodott közelebbi részleteket adni. Zürich, augusztus 23. (Búd. Tud.) Tokió­ból érkező bírók ezerint a japán kormány el­határozta, nem tűri, hogy Vladivosztokon át angol-amerikai hadianyagokat szállítsanak a Szovjetuniónak. Tokió, augusztus 23. (DNB.) Bangkoki je­lentés szerint a thaiföldi japán nagykövet felkereste a külügyminisztert, akitől körmi nya nevében azt követelte, hogy szüntesse meg a japáneiienes hirliad, járatot, amelyet, idegen befolyás alatt álló lapok folytatnak. (MTI.) Irán védekezni fog minden támadás ellen WASHINGTON, augusztus 23. (Búd. Tud.) I síelést folytatott vele. Megbeszélés után nj- Irán washingtoni nagykövete pénteken fel- I ságirók előtt kijelentette, hogy Irán véde- kereste Hull külügyi államtitkárt és megbe. * kezni fog minden támadás ellen, bármely oi»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents