Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-23 / 191. szám

J.y.j X XArtA Sasombat 1941» OMffWSZtns 23 A-. é p v i a e i <3 h á 2 > o u y v t á ra BUDA?2:3? V PARLAMENT EZTSR:; MX: Te res H DIÓ-MŰSOR /fa a 12 fillér BCmKItiSl ARAK: 1 HÓRA 8.70, NB- I GTXD ÉVBE 8, FÉL ÍVKE 1«, EGÉSZ ! ÉVRE 38 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSFKSZAMLA SZAMA: 72148. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 191. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA IRÁNT MEGROHANTAK AZ ANGOL CSAPATOK Újabb német jelentés a Szov:et irtózatos veszteségeiről — A vörös hadvezetőség számot vetett Odessza és Leningrad el estével Roosevelt rádióbeszédben érvelt a nyolc pont mellett Hali fa x Londonba ér kezelt Weizmann dr., a cionista vezér hadat üzent a keresztény Európának igazolódott ugyanis, hogy a wilsoni pon­tok csődöt mondottak. Ugyanígy csődöt fog mondani a Roosevelt—Churchill ter­vezet is. A kimúlt kacsát ki lehet tömni, de nem lehet életrekelteni." Weizmann dr., a cionista mozgalom vezére is megszólalt. „Ez a háború, á zsidóság háborúja is" — mondotta . Newyorkban adott nyilatkozatában. Az európai zsidóságnak adott pilla­natban, aminek ideje okvetetlenül eljön, állania kell ,,nemzeti" apostola bejelenté­sének minden következményét. * Az Irán körül tomboló diplomáciai csata véget ért. Irán elutasította a kö­zös brit-szovjet jegyzék követeléseit. Ez a jegyzék tudvalevőleg azt követel­te, hogy utasítsák ki Irán területéről a német állampolgárokat s adjanak szabad átvonulási jogot az angol csa­patoknak Meg nem erősített hírek sze­rint, amint azt már előző számunkban jelentettük,, Teherán a követeléseket nem teljesítette. Néhány órával c jelentés megérkezé­se előtt közölte a Newyork Times lon­doni tudósitója lapjával a következő­ket: A német állampolgároknak Irán­ból való kiutasítására irányuló , brit— szovjet követeléssel kapcsolatban a brit fővárosban az az általános nézet, hogy Irán elutasítja ezt a követelést, s ezért be fognak vonulni Irán területére. Az amerikai ujságiró jelentése szerint a valóságban a brit és a szovjet állam­férfiak titkon azt szeretnék, ha Irán elutasítaná követelésüket, hogy igy el­lenőrzésük alá vehessék az országot. Ismét az a hagyományos angol szász kétszínűség, amely annyi nyomorúsá­got okozott már az emberiségnek! Az njabb jelentések arról számolnak be, hogy Wawell tábornok csapatai már meg is kezdték a bevonulást Irán területére. Wawel tábornok csapatai betörtek lrín területére NEWYORK, augusztus 22. (Néme t Távirati Iroda). A newyorki rádió felelős forrásból úgy értesült, hogy W awell tábornok, indiai brit főparancs­nok már bevonult Iránba­A newyorki rádió szerint azonban a bevonulást péntekén csak a késői órákban köziik. (MTI.) Ankarából érkezett jelentés szerint, tökéletesen felszerelt iráni csapatok megszállták a hadigazdálkodás! és hadászati szempontból fontos helységeket és csomópontokat. A hadsereg teljes riadókészültségben van. Török politikai körökben nem látják valószínűnek, hogy Irán az an gol -szovjetorosz nyomás ellenére is megőrizheti semlegességét. Hoosevelt beleegyezett Irán incgrohaniísába Az Ukrajnában működő magyar csapatok hadműveleti területén jelentősebb esemény nem történt Beavatott katonai körökből eredő tájékoztatás szerint Nyugat-Ukrajna pacifikálása gyors ütemben halad a befeje­zés felé. Az Odessza környéki üstben vergődő ellen, séges seregrészek kisebb kitörési kísérletei is szünőben vannak és óráról-órára szoro­sabbá zárni körülöttük a szövetséges csapa­tok gyűrűje. Az ezen kívül esett, de szét­szórt és, kelet felé szorított, ellenséget a né- met és a magyar csapatok néhány még ellent- álló szovjet hídfő kivételével mindenütt át­vetették a Dnyeperen. A foglyok száma és a hadizsákmány mennyisége naprol-napra emelkedik. Leningrád-Szentpétervár helyzete is re. ménytelen. Az olasz sajtó hangsúlyozza a Peipusz-tó és az Ilmen-tó között megerősített szovjet- vonal áttörésének jelentőségét, aini komoly fenyegetést- jelent, Szentpétervár számára. A város tavakban, mocsarakban, csatornákban és folyókban gazdag vidéke igen alkalmas te rület a védekezésre és a terepviszonyok ne­hézsége viszont annál figyelemreméltóbbá teszi a német sikereket a gépesített csapatok számára szinte leküzdhetet lennek látszó aka­dályokkal és a német előnyomulás megállí­tására összevont tekintélyes szovjet erőkkel szemben. Az angol katonai szakértők is kény­telenek elismerni, hogy a keleti arcvonalon ismét megindult a „mozgó háború“. Cherson bevételével augusztus 21-én a Szovjet egyik jelentős Fekete-tengeri kikö­tő. és iparvárosát vesztette el. A kereken százezer lakosú Cherson fontos gabonaátra- kodóhely, kikötőjében dokkberendezések, olajtartályok, valamint fontos gabonaraktá­rak vannak. Hajójavító műhelyei, valamint hajógyárai igen nagy jelentőségűek voltak a Szovjet Fekete-tengeri kereskedelmi, és hadi­hajóhad szempontjából. Chersonban több lő­szer-, haroikocsi és pámcélkocsigyár van, ezenkívül nagy mezőgazdasági gépgyárakat, valamint harci jármüveket javító üzemeket is épített a Szovjet. Jellemző adatok kerültek kézre a keleti hadszíntéren a Szovjet imperialista politiká­járól. Sztalinék a finnekre ráerőszakolt bé­két csak átmeneti állapotnak tekintették s igazi céljuk az volt, hogy alkalmas pillanat­ban ismét megfosszák a finn népet legdrá­gább kincsétől: a szabadságától és független­ségétől. Jellemző Moszkva világuralmi törek­véseire az is, hogy a jelenlegi háborúban Ma. gyarországot legáeolva, olasz föld ellen is támadást terveztek. Elégtétellel kell megálla­pítanunk, hogy a Seovjet tervei dugába dől­tek. A német váderő az utolsó pillanatban akadályozta meg az urópai civilizáció és ke­reszténység ellen tervezett gálád merényle­tet s büszke örömünkre szolgál, hogy a véres moszkvai tervek kivédésére indított európai háborúban a magyar honvédség is minden ellenállást elsöprő erővel állják meg helyü­ket. A rugalmas angol hírverés ős hírszolgálat most uj beismeréssel lepte meg — önmagát. A Time« bevallja, hogy a Szovjetnek kell viselnie a mai háború legnagyobb megpró­báltatásait. De Anglia „a legmesszebbmenő támogatást nyújtja és a brit nép osztatlan rokonszenwel fordul a szovjethadsereg küz- delmei felé“. Volt már néhány igen meggyőző példa arra, hogy mit jelent az, ha Anglia vala­kinek a „legmesszebbmenő támogatást.“ ad­ja... Éppen jókor: Odessza és Leningrad eleste előtt emlékeztet erre a londoni lap... * Roosevelt elnök a képviselőházban és a katolikus körökben a Churchill-féle ta­lálkozóról elhangzott bírálatok hatása alatt helyénvalónak találta, hogy nyári szabadságának folytatása előtt, ismét üzenettel forduljon a közvéleményhez. Brveket hozott fel Anglia és a Szovjet megsegítésére hozott határozatok mel­lett. Szofizmaira nincs mért szót veszte­getni. Sokkal fontosabb ennél az, hogy Kingford Smith amerikai köziró leleplezi a Potomacon megrendezett találkozó rej­télyét. Értesülése szerint Churchill ab­ban állapodott meg Roosevelttel, hogy a háborút legalább három évi időtartamra kinyújtják és a hadműveleteket közösen irányítják. Egyezségüket öt pontban sű­rítették: 1. Az USA az angol lakosságot minden segítségével ellátja és felbátorítja a há­ború szenvedéseinek elviselésére. Ugyan akkor ellátják a Szovjetet minden segit- séggel, hogy hadserege a télen át na­gyobb német csapatokat kössön le. 2. Kínának továbbra is szállítanak ha­dianyagot, hogy lekötve tartsa a japán seregek nagy részét és igy ne tudjon Ja­pán Amerika ellen fordulni. 3. Fokozzák a Földközi-tengeri és kö­zeik cleti segítséget. 4. Igyekeznek Angliának minél több repülőgépet szállítani. Ezzel nemcsak a Németország elleni légitámadások erejét kívánják fokozni, hanem alkalmat adnak arra, hogy a döntő pillanatokra nagyobb egységeket tartalékolhasson. 5. Az Egyesült Államok és Anglia megszállnak minden számbajöhetően fon­tos stratégiai pontot, s<5( igyekeznek a tengelyhatalmakat megelőzni e pontok megszállásában. A világ és az emberiség kufárjainak, uzsorásainak és hóhérainak ez a találko­zása azonban sehogysem tudja megnyer­ni az amerikai nép rokonszenvét. Amint a Német Távirati Iroda közli a New- York American Journal jellemző cikkét az amerikai közhangulatról: „A Roosevelt—Churchill-találkozó nyolc pontja — írja a lap — semmivel sem jobb. mint Wilson 14 pontja. Be­Newyork, aug. 22. (Német. Távirati Iroda.) Egy amerikai hírszolgálati iroda londoni je­lentése szerint a Roosevelt-Churehül talál­kozón részletesen megbeszélték az iráni kér­dést. Roosevelt teljes megértéssel fogadta azt a brit, álláspontot, hogy Iránt meg kell tisz­títani a németektől és biztosítani kell a Szov­jetunió felé a szállítási útvonalat, valamint a középkeleti brit haderőnek az olajforrrá- sok felügyeletét. Az amerikai hírszolgálati iroda hangsú­lyozza, hogy brit körökben meg vannak győ­ződve arról, hogy az összeütközés már köz­vetlenül küszöböli áll. (MTI.) Egyiptom nem lesa támaszpont! Tunisz, aug. 22. (DNB.) Szirry pasa, Egyip­tom miniszterenöke a szenátusban kijelentet­te. bogy Lyttleton angol miniszter áthelyezé­se a Közelkeletre nem érinti a kairói angol nagykövet hatáskörét, Kairó csak a földrajzi helyzet következtében vált Lyttleton főhadi­szállásává. Mafiz Ramadan szenátor ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy az érvényben lévő szerződések nem engedhetik meg, hogy Egyiptom egy újabb közeik eteti háború tá­maszpontja legyen. A miniszterelnök erre azt felelte, hogy Lyttleton küldetése Egyiptom függetlenségét nem érinti, Ramadan kijelen­tette, hogy a kérdést megvizsgálása után is­mét fej fogja vetni a szenátusban. (MTI.) Uj hajózási vonalra van szükség a Távolkeleten -y Boriin, aug. 22. A Délkeleti Hírszolgálat je- ,enti Tuniszból: Ain-Saadiböl húsz tífuszmeg beteged est jelentettek. A járvány más liba­noni városokra is átterjedt Az, egyiptomi kormány jelenleg ajánlatokat tanulmányoz, amelyek Egyiptom, Palesztina és Szíria között létesítendő rendszeres hajó­zási vonal megvalósításával foglalkoznak. Ezt a vonalat a Szuezi csatornán áit lebonyolított.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents