Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-19 / 188. szám

A budapesti MOVE Szépmivesek Kolozsváron A MOVE Szépmivesek leţkee művészgárdá­ja szombaton este és vasárnap délelőtt szere­pelt Kolozsváron. A szombat esti bemutatko­zón Arvay Árpád országgyűlési képviselő me­leg szavakkal ismertette meg Kolozsvár kö­zönségével a MOVE (Magyar Országos Véd­erő Egyesület) célkitűzéseit. A tulajdonkép­peni műsor megkezdése előtt Árvay képviselő a következőket mondotta: — Idestova egy éve annak, hogy a bécsi döntéssé] Nagyvárad és Kolozsvár is hazatért az anyaországhoz. Ez az esztendő az ismer­kedés volt. Ismerkedtünk az uj magyar élet­tel, amely fergeteges erővel tört ránk. Sok uj fogalmat ismertünk meg. Az uj magyar élet alapköve a keresztény jobboldali mozga­lom. Ennek egyik letéteményese a MOVE. Az egyesület alapjait még a magyar kommün idején vetették meg a nemzeti gondolattól átfűtött tisztek és altisztek, akik a Szegedről elindult gondolat, katonáivá szegődtek Moz­galmukat később Gömbös Gyula tértté meg aíz egész országot átfogó nagy társadalmi meg­mozdulássá. így lett a MOVE a keresztény Magyarország bölcsője. Az egyesületnek Írók és művészek is tagjai. Ezek egyik csoportja jött el most a felszabadult Erdélybe. Ezen az estén születik meg a Budapest—Nagyvárad— Kolozsvár tengely, aminek létrejöttére 22 éven át sóvárogtunk. Erdély közönsége, ha képletesein Is, most csatlakozik a Kolozsvár- Nsgyvárad—Budapest tengelyhez. Reméljük, hogy az most már örök és változhatatlan lesz. A mély hatású beszéd után megkezdődött a műsor. Annak rendjén Básthy-Badles Gyula, Baksa Kató és Bihary József dalénekesek magyar dalokat adtak elő, Ráday László nó­taszerző saját szerzeményeit énekelte. Mé­száros Erzsébet, a kolozsvári Nemzeti Szín­ház operaegyüttesének tagja két magyar nép­dalt. Szabó Ilonka, a budapesti operaház tag­ja két Erkel-áriát adott elő gyönyörű hang- anyagga], tökéletes énektudással. Kántor Bé­la és Török Gizella, a rádióból jól ismert elő­adóművészek Ady- és Móra László verseket, majd székely népballadákat adtak elő kifor­rott művészettel. Szentkatolnai Faragó Ibolya zongoraművésznő Liszt két magyar rapszó­diájának lendületes és kiforrott előadásával gyönyörködtette a közönséget. Kibédi Mada­ras Gizella az erdélyi származású füttymüvész nő három mesteri számát adta égő. Bilicsy Tivadar és Kollár Lívia énekes-táncos jele­netekkel szórakoztatták a közönséget. A mű­sor egyes számai között Tompa Sándor mon­dott el ízes tréfákat és adomákat. Az ének­számokat Laurisin Miklós zeneszerző kisérte zongorán és Halász Lajcsi zenekara a magyar nótákhoz adta meg a zenei aláfestést.. Az estélyen kisszámú közönség vett részt. Akik azonban jegyüket megváltották, Igen kellemesen töltötték estéjüket, s rengeteg tapssal ünnepelték a kiváló szereplőket. A magunk részéről kívánatosnak tartanók, ha a lelkes és értékes művészgárda szerepeltetése mellett írók mélyebben szántó felolvasásai is képviselnék azt a nemes nemzeti szellemet, amelynek hirdetésére a MOVE vállalkozott. »Akárki« zabadtéri előadás a kői ozsvár- református kollégium udvarán Kolozsvár, augusztus 18. A Zsolibárodkert cărnii folyóirat műkedvelői a Zwingli Dalár­da, az .1 Khl leány csoport ja. a MÁV Össz­hang zenekara és a Kálvin Delikor vegyes­kara közreműködésével nagy igyekezetre valló előadásban miuitabte. be Hugo von Hoffmanethal „Akárki“ oiauii nemesveretii misztériumát. Az örök emberi igazságokat hirdető, mély erkölcsi tanulságot rejtő, jel­képes játékot már bemutatták a múltban KodozKvánott s így cselekményére felesleges ezúttal tótémiinfc. A műkedvelők, mint enüitettiik, nagy igye­kezettel játszat talk, buzgalmukért minden el­ismerés megilleti őket s igazságérzetünk nem is engedi lábául felróni, ha játékukkal hellyel-közzel nem tudták ,a darab színvo­nalát teljesen megközelíteni, hiszen az „Akárki“ előadása a hivatásos szí­nészeket is komoly próbára teszi. A darab azámrehozását azért mégis szerencsés ötlet­nek tartjuk, entert- a költő igéi csaik nem sik­kadnak el nyomtalanul s ha a megjelentek a darab tanulságait továbbadják ismerőseik- nefc, a rendezőségnek máris érdemes volt a bizonyára eok fáradtsággal járó előadásra váMefkozmi. A zenekart Rebicsek Rudolf, az énekkart SzöUösy Andor vezényelte. Jó Ara és 16 lűrdetéSö^r l alapja a Jó üzletmenetnek­1941. AtGVSZIVS^W Augusztus 20.-án délután 5 órakor KÉRÖ-FORDŐN a szamosujvári Kamara zenekar ünnepihangversem/e A Cigányszerelem, Csárdáskirálynő és a Kék mazur cimü operettek dalait énekli: KATONA BÖSKE énekesnő. A zenekart vezényli: Herédy Szabó Imre zeneigazgató. Hangverseny után hajnalig tartó tánc. Belépődíj 1P. Kedvezőtlen idő esetén hangversenyeinket 24.-én (vasárnap) tartjuk meg Halasztást, vagy részletfizetést igényelhetnek házbértartozásukra a katonai szolgálatot teljesítő lakbérlők Hogyan szabályozza a tartalék! vagy póttartaléki szolgálatot teljesítő ka­tonák helyzetét az uj lakbérleti rendelet. — Nem lehet adóhátraléka miatt végrehajtani azt a háztulajdonost, akinek katonai szolgálatot teljesítő la­kója a lakbérrel hátralékban van- — Mikor kérhetnek adóelengedést a házr tudajdonosok? Kolozsvár, augusztus 18. Naha a bérleti jog­viszonyra vonatkozó 5777/1941. M. E. számú kormányrendelet már augusztus elsején életbe lépett, sem az érdekelt háztulajdonosok, sem pedig a bérlők nincsenek még tisztában a ren­delet igen fontos és közérdekű int ézkedéseive]. Mivel a rendelet juilius 29-én jelenít meg a Budapest^ Közlönyben, annak gyakorlati al­kalmazását augusztus elsején még nem kezd­ték meg és mind a bérlőik, mind pedig a ház­tulajdonosok csak szeptember elsejével készül­nek tulajdonképpen a rendelkezések betartá­sára. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a ren­deletnek fontosabb intézkedéseit, elsősorban azóta, amelyek a katonai szolgálatot telje­sítő bérlők helyzetére vonatkoznak, részlete­sebben ismertessük. A béremelés korlátozása A rendelet első paragrafusa msgáüapnz.m, hogy a lakások bénát nem leihet magasabbra emelni aurái a bérnél, amelyet 1939 szeptem­ber elsején kellett fizetni. Ha a lakás ebben az időben nem volt bérbeadva, akkor a bért telezetteég alapján tényleges katonai szolga- latra bevonult személy lakását a bérbeadó a bér nem fizetése miatt azonnali hatállyal nem mondhatja f0L Ilyen esetekben csak rendes felmondásnak van helye. Abban az esetben, ha a> katonai szolgálatra bevonult személy által fizetett bér, a járulékok figyelembe vétele nélkül, a húszezernél na­gyobb lakosú helyiségekben az évi 1000 pen­gőt, ennél kisebb helyiségekben az évi 700 pengőt meg nem haladja, a bérlet rendes fel­mondással sem szüntethető meg, ha a bérlő szolgálati, vagy alkalmazási viszonyából kifo­lyólag rendszeres járandóságban, vagy leg­alább lakáspénzben vagy családi segélyben ré­szesül és a lakáspénzt, vagy a családi segély egyötöd részét., illetőleg járandóságából a la­káspénznek rendszerint megfelelő összeget a bértartozás teljesítésére fordítja. Aki katonai szolgálatra vonult be, a hatá­rozott időre szóló bérleti szerződését, a hatá­rozatlan időre szóló bérleti szerződésekre meg­szabott felmondás utján megszüntetheti, ha üzlete, vagy üzeme megszűnt. Ez a szabály vonatkozik azokra a lakásokra is, amelyeket a bérlő keresetszerii foglalkozása céljaira is szolgáit. Ilyen esetekben tehát a bérlót nem összehasonlítás utján állapitják meg, ugyan­csak az 1939 szeptember elsejei állapot figye­lembe vételével. Ha ei háztulajdonos a lakást átalakítja, vízvezetékkel, fűtőberendezéssel lát­ja el, vagy más módon korszerűsíti, a helyiség hasznavehetőségének arányában emelheti a bé­reket. A béremelés korlátozása, azonban nem vo­natkozik a visszacsatolt területen 1941 február 23-iha után épült házakban, vagy épületre, székben lévő lakásokra, valamint az említett határidő után átalakított lakások bérletére, ha az átalakítás adókedvezményre jogosát. Nem vonatkozik továbbá a béremelés korlá­tozása a nyaralás céljaira bérelt lakásokra és a fogadóipar keretében bérbeadott helyiségek bérletére sem. Ezeknek az itt felsorolt helyi­ségeknek bérét tehát a háztulajdonos és a bérlő szabad megállapodással, szerződéses alapon állapíthatják meg. Hai a félek között a bér, vagy a mellékszol- gá!tatások tekintetében nézeteltérés, manii fed, bármelyik fél keresetet mdithst a szolgáltatás mértékének megállapítása iránt. lehet a szerződés szerinti hosszabb felmondási idő betartására kötelezni, Haladék a házbértarfozás megfizetésére Amennyiben a katonai szolgálatot teljesítő bérlő a házbérrel. hátralékban marad, o hátra- lékot katonai szolgálatának megszűnése után köteles megfizetni. A bíróság a bérlőnek ilyen esetben a behajtás iránt indított per során mindkét fél viszonyainak méltányos figyelem- bevételével halasztást és a háztulajdonos, vagy bérbeadó beleegyezése nélkül is részlet- fizetést engedélyezhet. Abban az esetben, ha a felek a bérhátralék megfizetésére egymás között, megállapodnak, a bírói döntésre termé­szetesen nem kerül sor. A bíróság, ha a bérRí kereseti viszonyainak méiieg< !ésc alapján «d indokoltnak találja, a halasztás és a részletfizetés kedvezményét együttesen is megadhatja akként, hogy a bérlő a katonai szolgálata alatt keletkezett bértar­tozásának részletekben való törlesztését ké­sőbbi időben kezdje meg. A részletekben való fizetés megkezdésének időpontját is a bíróság állapítja meg, ezt az időpontot azonban a bérlő katonai szolgálatának megszűnésétől szá­mított hat hónapnál hosszabb itóre halasztani nem lehet. A házadó elengedése Ha a bíróság a lakbártartozás részletekben való törlesztésének megkezdésére baJasztóst adott, erről hivatalból értesíti se illetékes adó- számvitel! osztályt. A bérbeadó ellen a halasz. fás ideje alatt a hátraléknak megfelelő adó­összeg erejéig végrehajtást folyamatba tömni nem lehet s ennek az összegnek erejéig kése- delmi kamatot sem tartozik fizetni. Amennyiben a bérbeadó igazolja, hogy a bérlő katonai szolgálatot teljesít és ennek tar- turps alatt keletkezett bérhátralékát anyagi romlás nélkül megfizetni nem tudja, s ennek következtében a tartozást bérlőjének közok­iratban, vagy teljes bizonyító erejű magán­okiratban végérvényesen elengedte, az elenge­dett bérhátralékot behajthatatlan követelésnek kell tekinteni és az elengedett bérösszeg után a házadót abban az esetben is törolmi kell, ha a bérbeadó a bérkövetelésnek bírói utón. való érvényesítését (behajtását) meg sem, kísérelte és a bérlővel szemben a törvényes felmondás fogával sem élt. A lakbér 2 százaléka a házmesíerpénz Szükségesnek tartjuk végezetül a, bérházak­ban lakó bérlők figyelmét felhívni az nj ren­delet ama intézkedésére, mely szerint augusz­tus elsejével kezdödőleg a bérlők a bérössze­gen és járulékain félül házmesterpénz dmén az esedékes bér két százalékát kötelesek a ház­tulajdonos, vagy a házbérek behajtásámal meg. bízott személy kezeihez lefizetni. Ahol a bér- házban felvonó és központi fűtőkészülék van. ezek kezeléséért a bérösszeg további yz—% százaléka fizetendő. Ha az üzlet céljára bőiéit helyiség után a bérlő különösen nagy bért fizet, a bíróság a két. százalékos házmetterpénzt megfelelően mérsékelheti. A felvonó használatáért a bérlők csak kapuzárás után kötelesek külön dijat fizetni, még pedig meneteként 10 fillért. Kapunyi­tásért, tekintet nélkül a bemenők, vagy kijö­vök számára, este 10—12 óra között tiz fillér, éjfél után 20 fillér fizetendő. A foglalkozá­suknál fogva éjjeli munkát végző személyek után is csak 10 fillér kapupénzt fizetnek. A szemét "gyűjtéséért és kihordásáért bér­házakban a lakás minden egyes szobája után havi 30 fillért kell fizetni. Ez az összeg is a bérrel együtt fizetendő. Mellékbe!yiségek, ide­értve a cselédszobát és előszobát is, a szemét­pénz összegének kiszámításánál nem jönnek figyelembe. RÖSZLER GYŐZŐ dr. Az if katolikusok szenvedései Becs, aug. IS. Írországban a vallás és a nópiség- a legszorosabb egységbe olvad ösz- sze. A legkegyetlenebb vallás-ellenes háború sem tudta kiölni a nép -örökölt vallásosságát. Az íreket nemcsak minden jogtól fosztották meg, hanem földjük legnagyobb részét is el­vették, hogy ezáltal megtörjék őket. Évszá­zadokig tartott az üldözés. Az íreket minden állami hivataltól, sőt művelődési lehetőségtől is megfosztották. Nem tanulhattak, még csak nyilvános vagy magánoktatást sem adhattak. Az angolok szándékosan szegénységbe és pusztulásba akarták dönteni ezt a népet. An­gliában hosszú időn át megvetést jelentett írnek lenni. Ez a nemzet azonban annál szí­vósakban kitartott vallása és népisége mel­lett, Az ír anyák Isten és Jézus nevére taní­tották gyermekeiket. Ez a hitoktatás talán mélyebb volt, mint ha tanítók vagy lelkészek végezték volna. Ha Európában van. egy ország, amelynek hősies történelme van. akkor Írország min­den bizonnyal az. Ezreknek és ezreknek kel­lett kivándorolniok, hogy kikerüljék az éhha­lált. 1846—49-ben azonban, a végzetesen rossz burgonyatermés idején, a legalacsonyabb becslés szerint is legalább 600.000 ember éhe­zett. Több mint 50.000 fizetőképes bérlőt űz­tek el és juttattak koldusbotra. Csak a me­rényletek, amelyeket az angolok kegyetlenke­dése váltott ki, hívták fel a kulturvilág ér­deklődését erre a történelem folyamán agyon- sanya.rgatott országra. Ha; a nyelv, népiség, vallás és erkölcs ilyen körülmények között való megtartása egy nép értékének bizony i- I téka, akkor az íreket előkelő hely Illeti meg >! az európai népek sorában. Történelme azt bi I zonyitja, hogy az ember nem hiába hivatko S zik az igazságosságra, ha szent jogába ve tett hitét nem veszítette el. Nagyon ritkán vagy talán sohasem hozott egy nép létéért és egyéniségéért olyan sok vér- és anyagi ál­dozatot, mint. az ir nemzet. £ n hq^ho tf á A katonai szolgálatot teljesítő bérlők helyzete A tartaléki, vagy pótaartaiáfci szolgálata kö­▲ felmondás korlátozása A sendetet fedfcarolja azokat az eeöQefc&t. amidőn a háztulajdonos bérlőjének felmond­hat. A leggyakoribb ilyen esetek a. követke­zők: ha a lakásra magának a tulaj (Ionosnak vagy leszármazó járnak van szüksége, ha. a bé­relt lakás helyén uj épületet akar emelni, ha a lakásban a háztulajdonos saját szolgálatá­ban álló személyt akar elhelyezni, végül ha a lakás üzlet, vagy üzem céljára szolgáló olyan helyiséggel kapcsolatos, amelynek bérletét a bérbeadó a rendelet értelmében egyidejűleg felmondja. A háztulajdonos azon a címen, hogy a. la­kásra magának, leszármazójának, vagy alkal­mazottjának van szüksége, csak egy ízben mondhat fel. A rendelet tehát megakadályoz­za« hogy a háztulajdonosok ilyen címeken időnkint felmondjanak lakóiknak és uj lakó­kat helyezzenek el a lakásban. Közalkalmazottal szemben felmondásnak a A.l ____ti 1t - a ..-i t —*t— — 1.— a.-, nelWr/vi* tíO.Vl helye, ha a bérbeadó a bérlő részire megfelelő más lakást ajánl fel. Ilyenkor köteles a fel­mondással egyidejűleg a felajánlott lakás tu­lajdonosának arra vonatkozó kötelező nyilat­kozatát is átadni, hogy ez a felajánlott lakást meghatározott bérösszeg ellenében hajlandó a bérlőnek bérbe adni. Nem vonatkoznak a. felmondást korlátoz» rendelkezések a következő lakásokra: az olyan lakás bérletére, amelyben négy szobánál több lakószoba van, azokra a lakásokra, amelyek a. visszacsatolt erdélyi országrészeit 1941 február 23-í-ka után épült házakban és épületrészekben vannak, valamint az említett határidő után átalakított lakások bérletére, ha. aiz átalakítás adókedvezményre jogosít. Nem terjed ki to­vábbá a felmondás korlátozása, a nyaralás cél­jaira bérelt lakásokra, a fogadóipar kereté­ben bérbeadott lakásokra, és az albérletekre. Ezeket ez itt felsorolt lakájokat tehát a bér­beadó bármikor felmondhatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents