Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-17 / 187. szám
1941. Al GV'ZIIJS 17 Csodákat müveit a hazatérés óta Szamosujvár polgármestere 220.040 pengőt költött eddig a kormány az örmény városra. Eiedményes munkáról számol be a polgármesteri jelentés (Kolozsvár, augusztus 16.) Azon az és. tóm, amikor hazaérkeztem Szamos«jvárról, egyenesen a szerkesztőségbe mentem. Minthogy későre járt ®z idő, magamhoz véfttem az aznapi újságokat — egész halmazt — 6 magamimtal vittem olvasni, mielőtt elaludnék. Az é.jjelis zek lényemre könyvet is kész, i tettem ki, még előző estén, szép, úgynevezett ,,n«gy-regény“-t. De közben az is eszembejut ott, hogy Szamos újvárról magammal hoztam az Újvidékre távozó vitéz Horváth Kázmér dr. polgármesteri jelentését az 1940—41. évről, hát azt vettem kezembe.... És le se tett em, amig végére nem értem, hajnali öt óm utánig. Amig a különféle jelentéseket olvastam egymás sorjába, magam előtt láttam vitéz Horváth Kázmér dr. örökké mosolygó arcát s fülemben csengett még tovább is az a mondása, bogy: — Szóra sem érdemes. Minden ember annyit dolgozik, amennyit tud. Vagy talán még jobb, ha helyesbitünk: Jó volna az emberiség szempontjából, ha minden ember annyit dolgozna, mint amennyit tudna, mert akkor a világ és az emberiség ma nem igy állana, hanem sokkal előbbre.... Egy szürkefedeln polgármesteri jelentés Mi minden derül ki egy ilyen szürke fedelű polgármesteri jelentésből... Például az is, hogy a hazatérés óta — tehát még egy esztendő óta sem, — a magyar királyi kormány a mai napig összesen 220.040 pen. gőt költött Szamosujvárra s a tervbevett és megszavazott beruházások összege 3.375.000 pengő. Az állami beruházások összege tehát több millióra rúg és már eddig is százezreket fektetett bele a magyar állaim Szamosujvár intézményeibe. A polgármester életrevalóságára vall a jelentés következő része: — A városfejlesztés kérdésének megbe- azélésére meghívtam Árkay Bertalan műépítészt, a Műemlékek Országos Bizottságának, az Irodalmi és Művészeti Tanácsának és a Budapest székesfővárosi közmunkák tanácsának tagját, az ország egyik legnevesebb építészét. Ez a városnak — tekintettel arra a barátságra, amely őt hozzáfűzi, — nem került egy fillérbe sem.... A polgári és katonai közigazgatás alatt a következő munkálatokat végeztük: Visszapillantás az elvégzett munkákra 1. A város kertészetét ujászerveztük és melegházat építettünk. A sétatér ülőhelyeit átrendeztük és 18 uj s 62 régi padot tettünk használható állapotba. 2. Kijavítottuk a parkira« lévő tavat, uj lecsapoló zsilippel és két beton áteresszel láttuk e|. 3. Rendbehoztuk az egész városházát, uj előtérrel és lépcsőkkel láttuk el, válaszfalak emelésével nagyobb féröképességet biztosítottunk és felszereltük bútorzattal. 4. Befejeztük a járdák megépítését a fel- szabadulás utcájában és a dési utón. 5. Mivel a városnak nem vo|t térképe, a térképészeti intézettől kértünk légi felvételt és ennek alapján a város térképét munkába vettük. 6. Az Erdélyi Szociális Szervezet által rendelkezésünkre bocsájtott 25.000 pengőből a város két malmának ujáépitését megkezdtük 8 még ebben a költségvetési évben befejezzük. 7. Kieszközöltük a városon keresztülvezető főutvonaf: átépítését államköltségen. A váró* elsőrangú útvonalat kap vámtól vámig vagy asztfalttal vagy betonnal burkolva. 8. A város bel- és külterületén 11 uj beton és faátereezt építettünk. 9 darabot át javítottunk, az alsómalomnál ,egy nyolc méteres tölgyíahidat készítettünk. 9. A járványkórházat körütkeritettük és uj fészerekkel láttuk el. Vásároljunk a Baross Szővefséq laqjainá!! Korreti csíkos divatöltönyt GAUDER-tcí Vit. ErzsiM-körat 4L /. em. TeL 130-854 W g 5j I || § •! S<3 10. Rendbehoztuk a városi legelői Hatókat, a kismajorhan átpártoltok az istállókat és uj férőhelyet rendeztünk be a mén- és ménápolö részére. 11. Megindítottuk a vásártér elhelyezését. B. Kidolgoztuk a város vízelvezetési tervét. 13. Elkészítettük a járdaépítési és útburkolási szabályrendeletet. 14. Megkezdtük és szeptember hó 8-ra felavatásra készen áH a Hősök Emlékműve és országzászló. „Műszaki téren a város (mérnöki hivatalai több munkát végzett, mint a román megszállás alatt 22 éven át s ezt szűköseit felszerelt hivatali helyiségben, segédmunka- erők nélkül ...“ A tisztviselői és alkalmazotti kar megszervezése Érdekes dolgokat tudunk meg a tisztviselői és alkalmazotti kar megszervezése körül. MEGNYÍLT MODERNUL ATNIAKirV/4 ÉTTEREITI-BÜFÉ SCRSZANATOMUM BUDAPEST, VH. KERÜLET, ERZSÉBET-K RT. 7 Kora reggeltől záróráig a legkitűnőbb meleg konyha. Elsőrendű házi cukrászat és hideg büfé (házhoz is). Kiváló borok, sörök, szeszes és egyéb üditő C~„..1~U r.ulÁnYanarcánal» - rVi'ít J.1 Aí-i 1 " _ ____< italok. — Fagylalt különlegességek. Szolid, polgári árak. Csütörtökön egytálétel különlegességek Tulajdonos : Füry ßyöray A polgármesteri jelentés 12. olda tán ez áü: —A magyar városi admimsztrájció egybevetve a román közigazgatással, sokban eltár egymástól. így »anJntok, akiket a katonai közigazgatás alkalmazott, mindent elölről kellett kezdeni ég megtanulni. Igaz, hogy a régi tisztviselők között a legtöbbje — úgy tapasztaltam — jelenti vitéz dr. Horváth Kázmér polgármester, — a román adminisztrációs törvényekkel sem volt tisztában s igy az nem okozott, zavarokat és zökkenőket, hogy a magyar rendszert összecserélték volna a románnal. Legnagyobb volt azonban a helyesírás és a gépírás körül. Kern számtiva a helyesírást, rendesen gépelni is csupán egy női alkalmazott tudott!... (Azért mondották Szamiosujváron vitéz Horváth Kázmér dr. polgármesterről, hogy a/z első időben saijátmaga voit a hivatal fogalmazója és „gépirónője“ s azonfelül polgármestere egy személyben ...) A szegénysorsuak érdekében Nem érdektelen, amit a város tett a szegénysorsuak segélyezésére: Március 1-től április 15-ig például naponta 250—300 ingyen ebédet osztott ki, összesen 6845 ebédet. A tél folyamán a város 500 családot segélyezett, az összlakosságnak csaknem 8 százalékát. Ha semmi egyéb, de ez megmutatja azt a nyomort, mmelyet a> román megszállás maga után hagyott Szamros- ujváron ... Beszámol a jelentés még egy érdekes dologról. Arról, hogy volt egy bizonyos 1000 pengős alap, amelyet kölcsön alakjában 2—3 heti időtartamra igénybevehetett, aki éppen rászorult. Ezt leggyakrabban iparosok, munkásak, hivatalszolgáik és kinevezett hivatalnokok vették igénybe, amig első jövedelmüket, illetve fizetésüket megkapták, hogy ne nélkülözzön addig sem a család. Az 1000 pengős kölcsön mintegy négyszer forgatódéit >mieg hosszabb, rövidebb időre s ilyen módon 50—60 családot segített át a legnehezebb időkön. A nyersbőrszakértők városa* Azt is kevesen tudják, hogy Szamosujvá- | ron van egy nagy nyersbőr-ös«z<v»vüjtő vál. j lalfeozás, amely az egész felszabadult erdélyi területről összegyűjti és szétküldi osztályozás utátn az ország minden részébe a nyers-bőrt. A jelentés szerint, egyetlen egy városa sincs még az országnak, ahol annyi nyersbőrezakertő élne, mint Szamosujvá ron. Számos magyar család ennek köszönheti mai talpra állását. És ezek az emberek jobbára érettségivel, sőt felsőbb iskolákkal rendelkeznek. Ottlétemkor láttam egész holdas területeket beterítve különböző állatok nyersbőrével. amint- éppen szántották s kezelték, meg osztályozták. Hús/, egyesület működik Szamus- ujváron Amint már egy megjelent riportunkban említettük, a város legerő-ebb társadalmi szervezete a „Szamosujvári Társalkodó Egylet“ (Nemzeti Kaszinó), amely magába tömöríti a város minden fontos közéleti személyiségét. De a jelentés szerint még ezenkívül éppen 19 egyesület működik Szamos- ujváron, tehát összesen 20, mig a város összlakossága (a cukor- és petróleum-jegyek szerint), 7200 lélek körül mozog. Egy időszerű probléma „A magyar nyelv, élet és a románság“ cimü fejezetben a következőket olvashatjuk : „Ezen a téren nagyobbmérvü javulás várható, ha valahogy a magyarság összefogása után le lehet tompítani azokat az ellentéteket, amelyek a 22 évi idegen uralom következtében inferiorit-ásba került magyarság és a román vezető réteg között fennáll a inak. Ez azonban csak akkor következik be, ha a helybeli románság is belátja, hogy boldogulását a magyar haza kebelében kell keresnie. A magyarság és a románság ma még csupán egymás mellett él s keresi az együttműködés alapjait. Kétségtelen, hogy a román egyház Js intézmények vezetői lova!is állampolgároknak mutatkoznak, de érzik és hangsúlyozzák kisebbségüket. különállásukat, amit a magyar jogfejlődés eddig nem ismert...“ Megjegyzendő, hogy a románoknak Sza. mosuj váron rendelkezésükre áll: görögkatolikus román tanítóképző, fiú gyakorló elemi iskola görögkatolikus román tanitónő- képzö s mellette is gyakorló elemi iskola. Magyarrá lett örmények A polgármesteri jelentés „Függelék“ részében pontos számadat van az iparosokról és kereskedőkről. Az iparral és kereskedelemmel rendelkezők száma Szan-.osujváron összesen: 254. Ebből magyar 135, rom-" nemzetiségű 50, zsidó 53, 3 szász és 1 olasz. Az örmény fővárosba néhány évvel ezelőtt uj megtelepülök érkeztek, mint született örmények. Ma: lelkes ‘magyarok. Nevük különös, alig lehet nemcsak kimondani, de olvasni is minden nyelvbotlás nélkül. Például : Krusiám Hárutián, Mázekián Pársegh, Kozilián Ánnenág, Mártáián Hárutiun, Tázidjián Mirám és Jázidjián Parser1- Valamennyien perzsa szőnyegszövő mesterok. És valamennyien Perzsiából is indultak el késő századokkal az ősök nyomán s most őseikre leltek akár amazok.., és már magyarrá is lettek, Szamosujvár, mielőtt Szamosujvár lett volna, Gherla volt. A 22 éves román uralom is annak nevezte. Valaha kicsi falu, település volt a Szamosmentén, de jöttek a gazdag örmények s Szamosujvárrá építették. Az a kis közbeeső 22 esztendő? — Istenem, hiszen azon dojgozik ma Szamosujvár polgár, mestere és minden polgára, hogy még az emléke is eltűnjék. Azért, hogy erős oszlopa, védőbástyája legyen Smmosvölgyc szórványsorsiba jutott mayarságának. A lelkiismertcsen összeállított polgármesteri jelentés is azt célozta: mindenek előtt összeírni mindent, amije van a városnak, akár szellemi, akár anyagi téren, aztán fel. készülni a javak fokozására és megőrzésére... bíró János. FELHŐSZAKADÁS PARANCSSZÓRA! A német felfedezők cs technikusok sokat foglalkoztak azzal a gondolattal!, hogy a münntözéstj amely a termelést az időjárási viszonyoktól függetleníti és nagymértékben fejleszti, különböző újabb találmányokkal kiegészítsék és tökéletesítsék, öjabb berendezések alapján sikerült is nagy területeket miiöntözö készülékkel felszerelni, amelyek kívánságra egész fclhőszakadásszerü öntözést idéznek elő. A birodalmi technikai és mezőgazdasági kutatóintézet jelentése szerint Németországban 40.000 hektár föld dll müöntözés alatt. A miiöntözés által eddig elért eredmények a német illetékes köröket arra indították, hogy a jövőben 5 millió hektár földet helyezzenek müöntözés alá. Ennek a tervnek eredményeként, évente 1 milliárd márka értékű gyümölcs, főzelék és virág többtermclést várnak, ami 3 millió liektát I e rü latnyer es égnek felel meg. — (MNK) Horváth 1 m r e : VERSEK Áradás A fák fiirödnek. Izmos, Ham» láfmk bokáig a mélyülő vizbe lép — s árnyuk is megindul most utánuk s vízbe mártja forrósodó fejét. A* álmodó Az álmodó — e vakmerő túrista « merészen hág az éj szikláin át. De megcsúszik és iszonyút Idáit; eg> szörnyű kép a mélységbe taszítja. Lemenő nap Látott mindent, ami itt- lent folyik. Holtként arcán pirOsság ömlik át. Látott mindent hajnaltól alkonyig = s most helyettünk is szegy-mii magát. * Airoüf virÂţr Hogy rettegett a vihart,ól szegény! S hogy kellett a halálos fény neki . , • Esőcsepp ül most minden levélen — s az irtózat emléke élteti. A t 15 > Ki adta őt, számára célt adott: pusztuljanak általa a gazok. S ő itt és ott esztelen lángra gyűl:- s mi pusztulunk lángján — ártatlanul. UDVARHELY Mit mondhatok rólad szülővárosomÎ Fölötted a szé! is gyorsan átoson. Alig virrad itten s mindjárt alkonyul, Minden virág, levél búsan lekonyul. Valami nagy bánat ólmos terhe ez — Ami járdáidon esőként szemez. Széltépázta fák és elárvult terek —* Levélhullás jobban «ehMsem pereg Dideregni, fázni téli hó tanit, Vén Budvárán a szél szórja átkait, S lenn a Nagykiikiilló lázasan csöbör Vele mennek él a szilaj vonatok. Elszalad a víz is sokat nem időz, Veled marad lányod s vigasztal: az ősz, Én is nemsokára innen elmegyek — Várnak reém útak és messze tengerek. Várnak re ám fények, várnak valahol — Hoí az élet zug még s vidáman dalol! BOTA» BÉLA Nyár A szél a könnyű szél, a nyár, oz ég, a nap, a viz meleg. Halk csobbanás. hajlik a lomb, kavics gurul. homokszemek. Ezüst homok, ezüst a por, az arcodon, a hajadon, a szemeden arany pereg- Arany sugár, — libbenve lépsz, csobban a víz. ringnak a fák, a szél, a nyár. az ég, a nap — lebontod libbenő ruhád. LÉTAT LAJOS
