Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-17 / 187. szám

-------------r-UTX TA:i 1 képviselöhdL2 könyvtára ' ’ BUDA ?33T P-iRL.iKSifT EXTERN Százezer erdélyi románt telepítenek iesszcirábiébo "m Vasúrnap t9él. augusztus 17 jiraltG miéi EIÖFTZFi ESI ARAK: 1 HORA M9, NE­STED ÍVRE 8, FÉT, «VRE M. EGÉSZ ÍVRE 32 PENGŐ. — POSTATA KAREK PÉNZTÁRI CSEKSZŐMLA SZAMA: W14S. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. 187. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: N Y I R Ő J Ó Z S E F SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Himnusz és a Rákóczi-induló Irin: Nyíró József A nemnel imádságának neve»rűk * Himnusit és ngy érezzük, amint. hogy valóban úgy is van, méltó testvére a Miatyánk-nak, az „Ur Imádságáénak, mert nemcsak egy nemzet rajongó sze­reteti szentelte azzá. hanem a nemzet valóságos életének, küzdelmeinek, sú­lyos harcainak, tragédiáinak és ritka üröméinek nagy belső értéke emelte »rra a magaslatra, amelyen kevés nem­zet himnusza áll. Talán egyszer sem hangzott el széles e magyar hazában az ajkakról, hogy esrt a belső felemel" kedett«éget, ezt a* erőt adó f «ínségét ne éreztük volna. Különösen mi, erdé­lyi magyarok tehetjük a legigazibb vallomást mellette, mert 22 esztendőn keresztül nekünk volt igazi jótevőnk, magyarságunkban legfőbb megtartó erőnk, fájdalmas örömünk, gyönyörű­ségünk és vigaszunk. Almunkból fel­keltünk, hogy ha többet nem. legalább nebány foszlányát hallhassuk a rádión keresztül, valahányszor alkalmunk volt rá. természetesen titokban, lehal­kítva a testi fülnek a körülmények miatt keveset nyújtva, de belül a lel­kűnkben annál szárnyalóbban. annál tüzesebben és valóságos templomi ér­zéssel. Nem is volt köztünk, igaz ma­gyarok között senki sem. akinek mind­annyiszor ki ne hullottak volna a sze­méből a könnyek a hallatára. Az édes­anyák és édesapák szivükhöz szorítot­ták gyermekeiket és igy tanulták meg fik is a nemzet imádságát, vagy zárt ajtók, lefüggönyözött ablakok mögött, halkan dúdolva tanították meg rá. Semmi, de semmi sem volt ránk na­gyobb hatással, mint ezek az ünnepi alkalmak. A templom, az Istentiszte­let legmagasztossbb percei hasonlítha­tók csak ehhez az érzéshez. Mennyi tit­kos fogadalom született meg hatása daft! Hányszor határoztuk el magunk­ban. valaha megérjük. ho.gv szabadoe, Félelem és gátlások nélkül újra füg­getlen magyarul, ország-világ színe előtt állva zendülhet fel ajkainkon: — soha hozzá méltatlanok nem leszünk és rni”deu áldozatot meghozunk azért és írért a szabadságért. a magyarságért, imrlyet akkor becsültünk meg a leg- fobban. amikor elveszítettük. Két év­tized pedig percről-percre bizonyítot­ta, hogy mit veszítettünk el. A magyar Himnusznak ikertestvére a másik imádságunk, a világ elismer­ten legszebb dala, a Rákóczi-induló, amelyben az egész nemzetnek tüzét, erejét, küzdő életritmusát, a szabad­ságért a poklokon is áttörni kész len rlületét, a magyar szabadságharcosok csatamezeinek egész világát, a halálba- menők lépteinek megrázó dobbanását, a magyar történelem lelkét sűrítette össze a kiváltságos ihlet. Ha a magyar himnusz a nemzet tápláló kenyere. • Rákóczi-induló minden bizonnyal a magyar élet halhatatlanságának szív dobbanása és életereje. Semmi tőkéié tesebb bennünket ki nem fejezhet mint a magyar Tnrnl-madámak ez, a /két szárnya, mely egy nemzetnek éle­tét a lélek és a valóságos nemzettest leghennsejéből jövő erejétől hajtva, átlendíti a történelmi idők egymásra- következ ' veszedelmein, megpróbálta­tásain át w nemzet elpusztíthatatlan jö­vője felé. ÉW ar. a két kiaeevnk, aariéaé éack­mes élnünk és ha kell. meg is halni... Ez az a két kincsünk, amelyet úgy kell fogadnia minden magyarnak- mint a templomban az Ur testét. Ugyan I azzal a hittel, ugyanazzal az összesbe- I dettséggel, áhítattal, ünnepélyesség­gel, testi, lelki tisztasággal & öntuda­tossággal. Ebben a kérdésben megalku­vást magyar, különösen pedig erdélyi magyar nem ismerhet. Valóságos vé­tek a nemzet ellen a legkisebb hanyag­ság is. amely a Himnusz és a Rákóesi induló éneklésének magasztos pillana­tát nem tiszteli eléggé, vagy megza­varhatja. A magyar nemzet öntudata, megfontoltsága és e két nemzeti imád­ságunk iránti törhetetlen tisztelete gondoskodott arról is, hogy nemzeti imádságaink csak valóban méltó al­kalommal és környezetben, a lélek és a nemzet életének fenséges pillanatai­ban zendüljenek fel. Az egész nemzet öntudata őrködik efölött és az egész nemzrí méltó felháborodása tiltakozik minden olyan alkalom, vagy helyzet és időpont ellen, amely méltatlan a Him­nuszhoz és a Rákóczi-indulóhoz,. Sajnos, az utóbbi időben ennek elle­nére mégis tapasztalnunk kellett, hogy A Potomac rejtélyes átjárói kiadták a hi­vatalos jelentéért. Roosevelt elnök és Chur­chill három napon keresztül tárgyalt egy­mással. Az újabb jelentések közük, hogy a találkozó augusztus 10-én a Prince of Wa­les angol hadihajó fedélzetén történt meg. A tárgyalások főkérdései voltak: az Atlanti- óceáni csata, a Szovjetuniónak nyújtandó segély kérdése éa a távolkeleti kérdés. Az Atlanti-óceáni csatára vonatkozólag — mint állítólag közölték — Anglia tervet dolgozott ki. Japánnal szemben is megtette az intéz­kedéseket, de ezek nem olyan természetűek, hogy Japánra kihivólag hatnának. A kiadott hivatalos közlemény szerint Churchill ás Roosevelt nyolc pontból álló közös tervezetben állapodott meg. Attlee lordpecsétőr a londoni rádióban ismertette a közös nyilatkozatot, amelyben Roosevelt és Churchill megegyeztek. A nyi­latkozat szerint az Egyesült Államok elnöke és a brit kormány miniszterelnöke szüksé­gesnek tartják, hogy biaonyos közös alap­elveket tegyenek közzé, amelyeken jövendő politikájuk alapul és amelyek — mint re­mélik — az egész világ számára jobb jövőt biztosítanak. Ezeket az alapelveket a nyi- latkomt a következő pontokban sorolja fel: 1. Az Egyesült Államok és Nagybritánnia nem törekednek területi vagy más megna­gyobbodásra. a közönség, ha mun is bántóan, de mindenesetre észrevehetően valamics­két veszített abból az ideális áhítatból, «mcDyel a Himnusznak tartozik. Meg lehetett figyelni, hogy például isten­tiszteletek végén és egyéb alkalmakkor is, mjkor felhangzik a nemzet imádsága egyebeknél hiányzik az az összeszedett­ég és áhítat, a tiszteletadásnak az a foki, finely nem tűr mozgolódást és egyetlen moccanást sem. Az okát nem keressük, mert az ilyen viselkedést semmivel sem lehet és nem is szabad mentegetni, bár meg vagyunk győződ­ve, hogy ugyanaz a lélek hallgatja most is a magyar nemzet himnuszát, mint amely az elmúlt 22 esztendőn ke­resztül táplálkozott, igaz magyarrá és naggyá lett általa. A külső tiszteletadásnak is azonban ehhez méltónak kell lennie és erről sem szabad megfeledkeznünk pilla­natra sem. Ezért tesszük szóvá ezt a reánk nézve életbevágóan fontos kér­dést Minden szó, minden hang, ame­lyet bárki is elveszít a Himnusz és a Ráknezl-indnló hangjaiból, az egész nemzetnek vesztesége- Nem szabad megfeledkeznünk arról sem. hogy a magyarságnak ma sincs kevesebb szüksége erre a megtartó é.s pótolha­tatlan erőforrásra, mint az elmoH 22 esztendő alatt volt. Egy nemzet soha sem lehet annyira erős, hogy nemzeti nem óhajtanak olyan területi változásokat látni, amelyek nem egyeznek meg az illető népek szabad akaratával. 8. Az Egyesült Államok és Nagybritánnia tiszteletben tartják minden nép jogát arra nézve, hogy saját akaratából válassza meg azt a kormányformát, amilyent óhajt és azt kívánja, hogy önrendelkezési jogukat mind­azok a népek visszakapják, amelyektől azt erőszakkal elvették. 4. Az említett államok a fennálló kötele­zettségek megfelelő tekintetbevételével igye­keznek gondoskodni arról, hogy az összes államok — nagyok és kicsinyek, győztesek és legyőzőitek egyaránt — ugyanolyan jo­gokat élvezzenek a nyersanyagokkal való ke­reskedelem terén, amelyekre gazdasági jó- létükhöz szükségük van 5. A legszorosabb együttműködést óhajt­ják gazdasági téren az összes nemzetekkel helyreállítani, hegy biztosíthassák a maga­sabb életszínvonalat, a gazdasági haladást és szociális biztonságot. 6. A nemzeti szocialista uralom végleges megsemmisitése után olyan békét akarnak létrehozni, amely minden nép kezébe esz­közöket ad saját biztonságának megóvására és lehetővé teszi, hogy félelem, és szükség- mentes életet élhessenek. 7. Ennek a békének lehetővé kell tennie minden nép Márnára a tengerek akadály+a- toi iMHÍMÉt. Ac len Máit Hinné- ás himnuszát nélkülözhesse. Amelyik nép azt hiszi magáról, hogy ezt meg­teheti. azzal már önmaga sorsa fölött mondott végzetes Ítéletet. Azokhoz a nagy nemzeti és az egész magyarság történelmi egységét jelen­tő feladatokhoz, amelyek reánk vár­nak, talán még fokozottal) szükségünk van a lelkünket és egész nemzeti öntu dalunkat tápláló két hatalmas és gyö­nyörű erőforrásunkra. Ezt a ké+ imád­ságot nemesak a léleknek, nemcsak belső magyar világunknak kell magá­ba innia, hanem úgyszólván testünket és annak minden pórusát át kell hat­nia és ennek a hatásnak meg kell lát­szania minden mozdulatunkon, egész megjelenésünkön. Nem ránkparancsolt kötelességből, nem a szigora előírások­ra való tekintettel, hanem ebből a bel­ső indításból, öntudatból és meggyőző­désből kell külsőképpen js méltóan vi­selkednünk a Himnusz és a Rákóczi- indnló hallatára. Szóvá tettük ezt a kérdést, bár min­denki így érzi, igy tudja és igy akarja- Ebben a tekinetben köztünk különbség nincsen és mindössze esak annyit aka­runk elérni a figyelmeztetésünkkel, hogy mindenki, az utolsó gyermek is egy szív, egy lélek, egy akarat és egy­séges magar test legyen, amikor fel hangzik a nemzet két halhatatlan imádsága. Anglia aet hiszik,, hogy a világ minden né­pének reáüis és szellemi okokból el kell jut­nia oda. hogy az erőszak aJkatawwásáiól el­tekintsen. 8. Mivel a békét nem lehet biztosítani, hogy ha valamely állam saját határain kí­vül fegyveres hatalmi eszközöket alkalmaz a szárazföldön, a vizen, vagy a levegőben, a fenti államok meggyőződése szerint, az ilyen támadó szellemű államok ellenőrzése lényeges kelléke a békének. Ugyanilyen mó­don igyekeznek a békeszerető nemzetek fegy­verkezési terheit könnyíteni. Ez a nyolc pont, amint a német sajtó egy­öntetűen megállapítja, nem más, mint a Wil- son-íéle 14 hirhedt pont kivonata. A "wilsoni gondolatok voltak az okozói annak a mérhe­tetlen megalázásnak, szolgaságnak, nyomo­rúságnak, amely „a népek önrendelkezési jogának“ elvének hangoztatásával Európára zudult. Ez a tizennégy pont, okozta Versail- lest és Trianont, ez rakta le a minden po­litikai, népi és gazdasági észsaeruséget nél­külöző utódállamok alapjait, hozta maga után a jóvátételek szörnyűségét s rabolt el hatalmas területeket Az olasz lapok a Stefani-iroda jelentése alapján szóról-szóra közük a Roosevelt- Churchill találkozó alkalmával lét rejtőt 8 pontot ás hozzáfűzik a sajtó álláspontját. Az olasz lapok is a Wilson-féle 14 pont rö­vid mnnntirtnai- tekintik esetet a bőié*akit A Roosevelt—ChurchíII-találkozót hárombatalmi értekezlet követi M o s z kvá ban A nyo^c pouf mm fejein lei Ameríkn népének igazi altarafáV — Az anMriftní linjóhaJ felLészfth Dstar ém Martiniqwe-szigefenelt megszállására A szovefseejeseb Ubrajná ban, a finnéit: az észafci arCYonalon újabb naqy sikereket évtele el

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents