Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-15 / 186. szám

■gţi-amri Iiil«—iih I num unim J’f uwwifwbbiît»' ir’r’Tun iiN^VHWr 1941. /ktGbbZIlUS 15 ilL- •-.^jBBMBrSSMaan Ulcra fna i«lr lénél © Honnan eredtek a kozákok? * Egy nép szabadságharca elnyomói ellen <*. Russow Irta: Dr. Berlin, augusztus 14. („Europa Sonder­dienst“.) „Ukrajna mindig függetlennek tekintette magát, minthogy azonban a szul­tán államai vették körül és Lengyelország­nak iß szomszédja volt, védnököt kellett ke­resnie. magáinak aiz említett állia/mek közül, így Ukrajna először Lengyelország védelme alá helyezte magát, amely szolgaként ke­zelte, később pedig Moszkva védelme alá került, amelynek rabszolgája lett“. — Voltaire „XII. Károly története“ című mü­vének idézett sorai találóan jellemzik az ukrán történelmi fejlődés fő-problémáját. Ukrajna a történelem folyamán állandóan harcok szintere volt. A területén a III. szá­zadban alapított gót-ukrám birodalmat a IV. században már a hunnok elpusztították. A VIII. században megkezdődött a nor­mann állam alapítás Kiew székhellyel. Ez a nanmann-ukrán birodalom (a normannok ugyanis összekeveredtek aiz ukránokkal és felvették azok nyelvét) egész a XIII. szá­zad közepéig tartott. Bizánccal és Nyugat­tal való szaros kapcsolata révén különösen kulturális téren indult erős fejlődésnek, ami javára szolgált az Ukrajnától északra fekvő normann-orosz hercegségeknek is. 1 A kiewi hercegségnek sokszor kellett ki- védnác az ázsiai nomádnépek vad betöré­seit, mig végül 1240-ben áldozatul esett Dzsingiszkám hadainak. Ukrajna lakosságának nagyobbrésze ek­kor menekült a mai Galíciába és a Kárpá­tok bércei közé. A XIV. és XV. században litván-ukrán állam alakul, amelyben az uk­ránok kulturális vezetéshez, saját hazájuk­ban pedig már politikai vezetéshez is jut­nak. Ezt a szerencsés fejlődést azonban erősen veszélyeztette Lengyelország egyesü­lése Ltivániával, az 1569. évi lublini Unió­ban, mert Lengyelorszáig azonnal hozzá­látott a könyörtelen nemzetiségi, kulturális, egyházi és szociális elnyomáshoz. Ehhez já­rult ekkor még a krhntatárok állandó fe- * nyegető fellépése, ami ellen a lengyelek „vé­delme“ legtöbbször csütörtököt mondott. Ennek következtében szánták rá magu­kat az aktív, szabadságot szerető ukránok arra, bogy a déli feketetengeri szteppek re meneküljenek. Inkább magúkra vállalták az élet-halál harcot a tatárok ellem, imirnt- sem ádozatul essenek a lengyelek be- olvaS'ztó-politifcájámak. Ezekből az ukránok­ból lettek aztán á későbbi kozákok. A ko­zák szó tatár eredetű és annyit jelent: sza­bad harcos. A Dnjeper egyik elhagyatott szigetén, a hatalmasam áramló folyó köze­pén született meg a kozákság magva: a Sits. Itt. alapították meg a zaporogi kozákok lovagrendjüket, amely aztán rendes harcot, viselt a törökök, tatárok és a lengyelek el­len. Inniem kapták az ukrán felkelők a len­gyel bitorlók ellen viselt szabadságharcaik­hoz a biztatást, sőt jelentős védelmet is. Végre a XVII. század végén sikerül Bog­dán Chmeljnitzky kozák hetmannak Uk­rajna keleti részét. Kiew-vel együtt felsza­badítani a lengyel elnyomás alól. Hogy ezt a célt elérhesse, Moszkvával kellett szövet­keznie. Innen származott — a hetmann ha­lála utam — Oroszország igénye Ukraj­nára, amit azt ám végül is felosztottak az oroszok és a lengyelek. Később Dorosenko heffemiaam alatt rövid időre lehetségessé vált Ukrajna két felének egyesítése — a Török­országgal való szövetség segítségével. Ek­kor azonban Oroszország túlereje ebben a térbem már igen erős volt. Mazeppa volt az utolsó hetmann, aki a svédekkel — XII. Károly — szövetkezve megkísérelte a füg­getlen ukrán politika kivívását. A két szö­vetséges azonban ezúttal .Nagy Péter ellen­állásába ütközött. II. Katalin alatt a Sits-et szétrombolták, mig ai sapörögi kozákok részint az eszak- kaukázusi Kubám-terüLetre, részint pedig Törökországba vándoroltak ki. A lengyelek több ukrán felkelést fojtot­tak vérbe nagy kegyetlenkedések közepette az oroszokkal együtt. így Ukrajna, bele. értve az osztrák Kelet-Galieiát is, amely Lengyelország feldarabolása után jött létre, orosz tartománnyá vált. A világháború utolsó évében német segít­ségével vissza állították aiz ukrán hetmámá­MOSI JELEIMF WEG! DO fi,OKOS PflL PETEK: A moldvai magyarság múltja és jelene c. munha harmadik bőviteli kiadása, flra ; fűzve 14 pengő Kapható : ÍTlInERUfl Rt. Kónyvosztdlyán ITMhjds kintIj. tér MOST JELENI MEG! tot. A rákövetkező három évet. az ukrán hazafiaknak áOlandó harccal kellett eltölte- niök Lengyelország és a bolsevisták ellen. Az ukránokat — e két állam harapófogó­jába kerülve, — a szűk.séges muníció és fegyverek hiánya mellett, bár kezdetben niagv sikereik voltak, végül mégis csak le­verték. Ekkor kezdődött csak el a legborzasztóbb elnyomás korszaka. Az ukrán intelligenciát, és Ukrajna szabad nagybirtokosait kímélet Párti, augusztus 14. A Franciaországban élő lengyelek többsége elitéli a lengyel—szov­jetorosz eseményt. Ennek hatása alatt a volt varsói kormány három tagja lemondott viselt tisztségéről. Különösen azt a tényt kommen­tálja., hogy a lengyel határok megvonása elől a Kreml elzárkózik, Sir szerint az angol kor­mány utasította Sikorszldt, hogy tartsa füg­gőben a határmegvonást a háború végéig. Franciaországban megbélyegzik Anglia elijá­Kojozsvár, aug. 14. A hazatért erdélyi ré­szek nagyobb városaiban érezhetően egyre nagyobb kereslet nyilatkozik meg a bérlaká­sok iránt. Igaz ugyan, hogy sok lakás maradt üresmi mindenfelé, de nem elegendő é3 ezért a kormány uj bérházak építésének előmozdí­tása utján kivan segíteni a helyzeten. Ez a célkitűzés a visszatért részek gazdasági életé­ben annál megfelelőbb, mert egyfelől ösztön­ző módon befolyásolja a magántőke vállalko­zási kedvét, másfelől pedig ilymódon éppen a kulcsipar jellegű építkezések előmozdítása utján teremt újabb munkaalkalmakat az er­délyi magyar kisipar részére. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács a lakás­kérdéssel kapcsolatos magánbérház-épitke- zések előmozdításának lehetőségével foglal­kozva, megállapította, hogy a 400—1940, sz, pénzügyminiszteri rendelet VII szakaszának az állami egyenes adókról intézkedő részében a 17-ik §. 16. pontja kiterjeszti a hazatért er- 1 délyrészi területekre is a magyar házadómen­tességet és tatarozás! adókedvezmények vala­mennyi fajtáját. A rendelet kimondja, hogy Erdélyben is „a már engedélyezett ideiglenes házadö-mentességek az engedélyezett időtar­tam lejártáig érvényben maradnak. Azokra a* újonnan emelt épületekre, amelyeket 1940. évi szeptember hó 13-ik napja után vettek használatba, a tényleges birtokos kérelmére , a jelen rendelet életbelépése idejében érvény­ben lévő rendelkezések szerint járó házadó- mentességet kell engedélyezni.“ A Tanács közlése szerint a magánbérházak építése és tatarozása szempontjából tehát az Erdélyben is életbe léptetett 200—1927 számú pénzügyminiszteri rendelet V-ik §-sa szerint 15 évi adómentességet nyernek az alábbi épí­tési kategóriák* 1. Az uj épületek, ha olyan területen épül­tek, ahol előbb épület nem volt. 2. A régi épü­let alapterjedelmét kibó'vitő uj toldalék-épü­letek, amelyeket előbb még felépítve nem volt területre emeltek. 3 A teljesen lebontott épület helyére újonnan emelt épületeknek a lebontott épület terjedelmét meghaladó része. Ha az uj épület a lebontott épület térfogatá­nak négyszeresét eléri, az adómentesség az égés® épületre kiterjed. 4. Olyan lakás cél­jára szolgáló uj épület, amelynek helyén az­előtt nem lakás céljára “zolgáló épület állott. 5. Már meglévő' épületre újonnan épült eme­leti részek A fenti kategóriákra 15 éven át az idézett rendelet állami adó és rendkívüli pótlék-men­tességet biztosit, ideiglenes házadómentesség elmén, ha az uj építményeket 1940 szeptem­ber hó 18-ik napja után vették használatba. A kormány ezen kivül 20, 25 és 30 évre szóló „rendkívüli ideiglenes házadómentessé— get“ is engedélyezhet olyan városokban, amelyekben ezt az intézkedést nagyobb ter­jedelmi városrendezések Indokolttá teszik. nefcüi kiirtották. Az ulkrSrioíc így — hiva­talos szovjet statisztika szerint is — körül­belül 6 mülió embert vesztettek az 1926-tól 19S9-ig terjedő időben. Ez volt a kőitekti- vizálás és éhség hatása. Ukrajnában. De nemcsak Oroszországiban, hanem Lengyel- országban is elnyomtak minden ukrán nem­zeti megnyilvánulást. Megkezdődött a tüz- zel-vassal való lengyelesités. Az utolsó és legborzalmasabb ten’orhüllám aizonban mégis csak az utolsó hetek alatt söpört vé­gig ezen a szerencsétlen országon és még sok évtized telik majd el addig, amíg el­tűnnek az irtópolitikániak utolsó nyomai, amely az ukrán szeliemiségi réteget kevés kivétellel megsemmisítette. A legszorgalma­sabb parasztoknak szintén ez a sors jutott rását. A lengyelek méltatlankodását még nö­veli az egyezménynek az a záradéka, améiy kiköti, hogy az Oroszországban élő lengyelek hadbavonuljanak a bolsevizmus ellen küzdő európai hadseregek ellen. Mintegy 200 ezer azoknak a lengyeleknek a száma, akiket Orosz_ országban fogságban tartanak s akiket most a szerződés érteimében felsza.ba ditanak, hogy besorozzák őket a szovjetorosz hadseregbe (MTI) Erről az 1929. évi XXIX, te. 6-ik §-a intézke­dik. Ez a törvény a most visszatért erdélyi részek gyógyfürdőinek és üdülőhelyeinek fej­lődése szempontjából nagy jelentőségű, mert a törvény alapján kibocsájtott 19191—1935, számú pénzügyminiszteri rendelet a fürdőhe­lyek és üdülőtelep-tulajdonosoknak, továbbá az ezeken a helyeken lévő villa és szálloda­tulajdonosok számára biztosítja minden egyéb időbeli korlátozás nélkül a rendkívüli ideiglenes házadómentesség jogát A házadó claoja, mint ismeretes, az adóévet megelőző utolsó évnegyed! nyers házbérjövedelemnek egy teljes évre átszámított összege. Az erdélyi fürdők és üdülök területén lévő legalább két szoba, konyhás lakások és legalább 10 szobá­val rendelkező' penziók és szállók, abban az esetben, ha bevezetik a folyóvíz-szolgáltatást, ugyancsak a legnagyobb lejáratú rendkívüli ideiglenes állami adómentességet igényelhe­tik, ezenfelül a helyi hatóságok előterjeszté­sére az illetékes alispán 5—25 éves községi adómentességet is engedélyezhet Az erdélyi részeken ugyancsak életbelépte- jj tett tatarozási adókedvezmények eddig ts a kulcsjellegü építőipar munkalehetőségeinek elősegítését eredményezték. A gyakorlatban az állam az idevonatkozó 50 000—1939. számú pénzügyminiszteri rendelet 8. 5-a szerint az átalakítási munkák költségének 50 százalé­kát téríti meg olyanformán, hogy az átalakí­tott épület után kivetett házadó, rendkívüli pótlék és a községi pótadó összegéből az át­alakítási, tatarozási költségek arány lagos ré­szét öt évre elosztva levonásba hozza. Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács, megálla­pítva az uj lakásépítések és tartarozások tő­kebefektetési lehetőségeit elhatározta hogy az erdélyi kereskedelmi és iparkamarák utján adatszerüleg is áttekinti a hazatérés óta meg­indult uj építkezéseket és az adatok birtoká­ban felterjesztést intéz a kormány intézmé­nyes fényezőihez az erdélyi részek lakáskér­déseinek és magánépitkezéseinek legkedve­zőbb megoldása érdekében. Hol lesz áramszünet vasárnap? KOLOZSVÁR, aug. 14. A kolozsvári Vil- lamosmüvek rt. tudomására hozza fogyasz­tóinak, hogy f. hó 17-én, vasárnap oszlop­szerelési munkálatok miatt délelőtt 6 és 10 óra között a következő utcákban lesz áram­szünet,; Petőfi-utca elején, Majális-, Trefort-ut. cákban, a Szentgyörgy-tér környékén, a Mikó-utca közepéig, a Mussolini-uton és mellékutcáiban a Bem-utcáig, JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK EAU DE COLOGNE PAH FŐM ÖsCHWARZlOSE SOHNE — A KELETT ÚJSÁG leffközálebbi száma, a közbeeső egyházi ünnep miatt vasárnap reggel, a rendes időben jele­nik meg. _ KILENC KÉMET VÉGEZTEK KI SZÓFIÁBAN. Berlinből jelentik: A Délkeleti Hírszolgálat szófiai jelentése szerint szerdán a bolgár fővárosban ki­végezték azt a 9 személyt, akiket a bol­gár haditörvényszék idegen államok ja­vára való kémkedés miatt halálra ítélt. (MTI) — HATALMAS TŰZVÉSZ PUSZTÍTOTT EGY HATALMAS FINN PAPIRÜZEMBEN. Helsinkiből jelenti a Német Távirati Iroda: Szerdára virradó éjszaka hatalmas tűzvész pusztított a valkeakoski egyesült papír- üzemben. A tűz átterjedt a gyár közelében fekvő, mintegy 100 méter hosszú raktárra is. a kátr mintegy 15 millió finn márka. (MTI.) I — Halálrasujtott a villám egy .anyai örö­mök előtt álló asszonyt. Budapestről jelen­tik: Turtcrebes község határában a mezőőr női holttestet faiéit. Megalapították, hogi’ az áldott állapothan levő asszony Kóczán Gergely földműves felesége, akit útközben hatalmas vihar ért és a villám agyonsuj- tot-ta. — ALTISZTTÉ LÉPTETTÉK ELŐ SCHMELINGET, A VILÁGHÍRŰ ÖKÖL­VÍVÓT. Berlinből jelentik: Max Schmeling német ökölvívót, aki egyideig nehézsúlya világbajnok is volt, a német hadseregben altisztté léptették élő, továbbá az I. és II. osztályú vaskereszttel tüntették ki. Mint ejtőernyős vadász, Schmeling résztvett a krétai harcokban, ahol térdén megsebesült. (MTI) — ÖSZTÖNDÍJ FIATAL ÚJSÁGÍRÓK RÉSZÉRE. A kultuszminiszter értesítette a Sajtókamarát, hogy az ujságiróképzés elő­segítése céljából évente egy érdemes és ta­nulmányait kiegészíteni akaró újságíró ré- szére öarAündijat létesített. Az őszt indii igénybevételének leghosszabb időtartama 8 hónap és az ösztöndíjat a bécsi, berlini, vagy római Collegium Hungaricumba kér­heti felvételét. A teljes ellátáson kivül még zsebpénzt is kap! Megjegyzi az átirat, bogy a zsebpénz összege a helyi viszonyokhoz iga­zodik .. Miután augusztus végéig megtör­ténik az ösztöndíjas fiatal újságíró kijelölé­se, a Kamara felhívja a hivatalos újságíró­kat és ujságirójelölteket, hogy írásbeli ké­relmüket legkésőbb augusztus 25-ig juttas­sák el a Kamara titkári hivatalába( — TJJ FÉMPÉNZEKET BOCSÁTOTT KI A VATIKÁN. A Magyar Kurír jelenti: Az elmúlt napokban bocsátották ki — mint a Vatikán félhivatalosa jelenti, — ab uj Vatikán pénzérméket, mégpedig arany, ezüst, aluminium és réz öntésben. Az arany­érmék száz lírás értékben előoldalon X77. Pius pápa képét mutatják főpapi díszben jobb felé fordulva, hátsó oldalon | pedig Krisztus király képét. Az ezüstérmék 10 és 5 lírás értékűek, (MTI) — Megalakult- a szatmárnémetii Munkás­főiskola. Tudósítónk jelenti: Szatmár város isikotánibivülí népművelési bizottságánafc ke­retében, Nagybánya után Szatmárnémetiben is megalakul a Munkásfőiskola. Az alakuló gyűlésen megjelent a város polgáiimtestcTé- ■ick képviselője, a hadiüzemet parancsno­kai, a tankerületi főigazgató és a Nemzeti Munkaközponf kiküldöttei, továbbá Bereu­tes László, a nagybányai hadiüzemek pa­rancsnoka, a visszacsatolt, területek első Munkás főiskolájának megalapítója. Parkellezési munkála­tokat iutdmjosan vállal TőrSntSCR megrendelések a SE B Ö K cukrászda* Szenteg^ház-u. 1 és Zápobja-utca 61 osztályrészéül. 4 Franciaországban élő lengyelek elitélik a lengy el-ssrovfe tor ősz , egyezményt Kétszázezer lengyelnek kell belépnie a szovjetorosz hadseregbe Az Erdélyrészi Gazdaság! Tanács felterjesztést intéz a kormányténye­zőkhöz az erdélyi részek lakáskérdé- seínek megoldása érdekében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents