Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-12 / 157. szám
f v r i- r-«u'iuaa. f.ü.. Y V T A RA pvis BitöHrt-2 könyvtara/ Budapest v. extshm , parsamén t SfZamTbcít 1941. tuliu8 19, M.i: fernes mm ^kóió-müsor HHS9R 4ra 12 tílléi ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓBA 2.70, NIC. GYED ÉVRE A FEL ÉVRE 1«. EGÉSZ ÉVBE 32 PENGŐ. — POSTATA KARÉ K. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMAí 721«. Véresre verték... A szovjeturalom rémségeinek szörnyű ár. nymában hajt ki a borzalom legfrissebb palántája: az a mód, ahogyan ma bánnak Ro mánia területén a magyar lakossággal. Az a rövid jelentés, amely lapunk más helyén közli, hogy a temesvári rendőrségen véresre verték dr. Kovács Béla ügyvédet, a temesvári magyarság egyik köztiszteletben álló Vezetőemberét, nem csak egy elszigetelt esetről, nem csak egyetlen sajnálatos kilen. gésről ad hirt: keresztmetszetét adja annak a sorsnak, amelyet a romániai magyarságnak egyénenként és összességében el kell szenvednie. A bécsi döntés napja óta figyeljük a délerdélyi és bánsági magyarok sorsának, helyzetének alakulását. S valahányszor rájuk gondolunk, — és mikor nem gondolunk rájuk? — mindenkor a jeges rémület borsong végig hátgerincünkön. Berendezkedésünk, uj életünk kereteinek és tartalmának kialakítása a visszakapott hazában nagy öröm és elégtétel volt, de az öröm megkeseredett bennünk, ha eszünkbe jutott, hogy a vasgárdista rémuralom alá jutott Romániában magyar testvérek gondolnak ránk fájó szívvel, könnyes szemmel, ránk, akikhez kegyesebb volt a történelem igazságosztó logikája. Keserűen ás tehetetlenül szemléltük a magyar sorsközösság szebb jövendőre tá rcut ablakából az odaát rekedt testvéiek életének minden mozzanatát s nap.-ól.napra, hőtröl-hétre egyre mélyebb elkeseredéssel kellett tudomásul vennünk, hogy az erdélyi magyar család ezeréves közösségéből kiszakadtak sorsának görbéje folytonosan köze. ledik az emberi élet fogalmának zérus pont jăhoz. S azóta ez a görbe már tol is ha. ladta a zérus-pontot s ma már egyre mélyebben znhan a negatívum;;a örvényébe. A romániai magyarságnak nincs sajtója. Nincs S2ava, hogy gondjait, kérdéseit fel- vethesse és hirül adhassa. Nincs o.lvan politikai, vagy társadalmi szerve, amely érdekeiért síkra szállhatna, társadalmi, gazda- sági és kulturális életmegnyilvánulásai a tetszhalál állapotába jutottak s ma már azzal az elemi emberi jogával sem élhet, hogy anyanyelvén Írott leveleket adhasson postára. A romániai magyar sors ilvenformán való alakulása csak egyenesvonalu folytatása annak a vonalnak, amelyet még 1938-ban kezdett meg Bukarest. Ennek az íPnaa egy szakaszát magunk is megtették. És ha a népek végzete azt osztotta ki oszHlyrészül dclerdélyi magyar testvéreinknek, hogy a többiekkel együtt ne térhessenek haza s továbbra is az idegen uralom keserű kenyerét egyék, kétszeres bámulattal kell adóznunk azért a csendes hősiességért, amellyel egyéni és közösségi életük súlyát viszik a jövendő felé. Tízezrek menekültek át román területről magyar földre, hogy megmentsék életüket és ami még ennél is fontosabb volt számunkra: magyarságukat. Ki tudná felső, rolni ezeknek a földönfutó légióknak számát. akik hazát, keresve a hazátlanságban, nagyon sok esetben mindenüket hátrahagyva- lépték át azt a fájdalmas vonalat, amelyiknek csak egyik oldala haza. S ezeknek a szomorú és mégis reménykedő légióknak száma most, u.ira gyarapodik. A keserű pohár odaát még nem telt he utolsó cseppig, a román uralom magatartása az utóbbi napokban nemcsak lelkileg, hanem most már fizikailag is lehetetlenné kezdi tenni az ott élő magyarságnak a maga ősi rögeihez való ragaszkodását s az azon való megmaradását. Amint az Erdélyi Párt központjához ér. kező és pedig seregestül érkező menekültek mondják, helyzetük végleg tarthatatlanná vált. Temesvárról csak egyetlen napon százötvenen mentették át puszta életüket magyar területre. A temesvári magyarság egyik vezetőemberét a rendőrség verte véresre, csak azért, mert a pályaudvaron magyarul mert újságot kérni a hírlapárustólHUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 157- SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ K É S Z V É N Y T A B S A S A G FELELŐS SZEBKESZTÖ: NYIRÖ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL BS NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAT P 5. SZ: TELEFON: 15-08 — POSTAFIŐK: 71 SZ KÉZIRATOKAT ’ NEM ADUNK VISSZA FRANCIAPRS ZAG VISSZAUTASÍTOTTA AZ ANGOL • • FEGYVERSZÜNETI FELTÉTELEKET Török kikötőkbe menekült a sziriai francia hajóhad. Támaszpontokat épit Amerika Északirországban? Hferlielellen hadianyagot az s> ét ic m ényo Iffak a németek az orosz hadjárat első szakaszában Roosevelt újabb hiteleket kér a fegyveres beavatkozás költségeire, Amerika népe tüntet a háború ellen Moszkva türelmetlenül sürgeti az angol segítséget A Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz, a német külügyminisztérium félhivatalos lapja az amerikai csapatok Izlandban való megjelenésével kapcsolatban megállapítja, hogy Rooseveltnck ezzel a lépésével tulajdonképen megtörtént az angol— amerikai arcvonal megalakítása- Az izlandi eset jellegzetes példája annak, hogyan teszik túl magukat az angolszász népek a kisnéppk jogain és érdekein. Az angol közleményekben már nem i,s esik szó Izland lakosságának ki vánságairól, bár ezeket az elmúl! hónapokban Rejkjavikban ismételten kifejezésre juttatták. Az izlandiak számíthatnak arra, hogy a külföldi csapatokat nyomon fogják követni azok, akik a parancsnokié katonai hatalom védelmében vezető szerepet követelnek a terület polgári vezetésében is. Az angolszászoknak épngy specialitásuk a bennszülöttek ,.védelme“, minf mindazok letartóztatása és félre- ? állítása, akik bármilyen módon megpróbálják velük szembehelyezkedni. Izland népe biztos lehet abban, hogy valamennyi európai nép együtt érez Izland önrendelkezési törekvéseivel. Roosevelt köztársasága nagyban készül átvenni a plutokrata brit biroda lom örökségét, állapítja meg a Popolo di Roma eimü olasz lap. Izland Európához tartozik, hiszen az amerikai partoktól 4000, Európa partjaitól viszont csak 800 mérföldre van s igy Roosevelt a legfeiáltóbb módon megtagadta a Monroe-elvet és gálád támadást intézett Európa ellen. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok njabb támadó lépésre készül. Wilkie, Roosevelt egykori ellenfele és ma leghangosabb ügynöke máris kijelentette, hogy Izland megszállása csak az első lépés volt a hasonló intézkedések sorozatában. Azt emlegette, hogy Amerika Északirországban és Skóciában létesít majd tengerészeti támaszpontokatÚgy látszik, hogy Wilkie már folyamatban lévő munkálatok titkát árulta el A Renter iroda washingtoni jelentése szerint Tafft szenátor csütörtökön a szenátusban kijelentette, hogy ezelőtt egy héttel értesült hlteltérdem- tö forrásból, hogy az Egyesült Álla mok Északirországban haditengerészeti és légi támaszpontot létesítenek Nagybritánnia számára. Hivatalos amerikai körökben egyelőre még tartózkodóak a további térvek tekintetében és részben cáfolnak is egyes elhangzott kijelentéseket. Sumner Welles helyettes külügyminiszter például csütörtökön az újságírók előtt azt hangoztatta hogy az Egyesült Államok nem akar támaszpontokat szerezni Portugáliában és birtokain, vagy Szibériában. A szovjetunióval soha sem is tárgyaltak szovjet területen lévő bármiféle támaszpontról. Az északirországi és skóciai támaszponttervekről azonban hallgatott Sumner Welles. Amerilca feqYYerkeKÍÍc Európa ellen A fegyverkezés az Atlanti óceán túlsó partján óriási méretekben folyik. Amint, a német távirati irod® jelenti, illetékes körök kijelentették, hogy Roosevelt 4.7 milliárd dollár engedélyezését szándékszik kérni a kongresszustól fegyverkezési célokra. Ez az összeg első részlete annak a 15 milliárdos programnak, amelyet fegyverkezési célokra és Anglia megsegítésére fordítanak Az engedélyezett összeget elsősorban tüzérségi és lőszerkészletek beszerzésére fordítják. Az Egyesült Államok hadseregfejl csztésé- nek vezető egyéniségei az utóbbi időben egyre több adatot sorakoztatnak fel arról, hogy milyen nagyarányú, eredményes a hadsereg és különösen a hajóhad fejlesztése. Ezekkel a közlésekkel nyilvánvalóan az angolokba és legújabban a szovjetbe akarnak A világsajtó tele van a szovje+uralom rém. ségeit leleplező jelentésekkel. S ime: ezeknek árnyékában a terror és rémuralom uj korszaka lepleződik le, egy kőhajitásnyira tőlünk, olyan földdarabon, ahol magyar testvéreink ölnek. Mi történik odaát, Romániában? Mi történik magyar testvéreinkkel? — kérdezzük újra és újra... S felelet erre a kérdésre már kilenc hónap óta csak az egyre özönlő, hűl. tárnokban ideérkező menekültek szánalomra- méltó, földönfutó hadserege. Megnyugtat- hat.e bárkit is itten, magyar földre hazatért. magyart ez a szörnyű népvándorlás, amelynek minden hullámát vörösre fodrozza a terrorcselekmények révén kiontott magyar vér? Minket nem nyugtat meg, sőt egyre nagyobb türelmetlenséggel és kétségbeeséssel tölt. el az a konok megátalkodottság, amely, lyel Románia most sem vet számot az élet valóságaival. Okát és titkát ennek, mint, a román politika sok-sok fordulatának, hiábavaló volna kutatni, elemezni, bonoolgatni. Csak a tényeket állapítják me*: Odaát tilos a magyar beszéd. Magyar az anyanyelvét a napi élet olyan kis vonatkozásában sem használhatja testi épségének komoly veszélyeztetése nélkül, mint az uj- ságvásárlás. A temesvári magyarság egyik vezetőjét ilyesmi miatt a rendőrségen verték véresre. Egy nap alatt másfélszáz magyar lépte át a határt, csakhogy erre a sorsra ne jusson.... Ez van a mérleg egyik serpenyőjében. A mérleg másik serpenyőjében egészen más értékek szerepelnek. A hazatért erdélyi városok utcáin mindenki természetadta emberi joga szerint szabadon használhatja román anyanyelvét. Emiatt itt senkit bámtódás nem ér, mert nem érhet. A hivatalos lap számai tanúsít, ják, hogy a tisztviselői kinevezések rendjén nagy számban szerepelnek románok is. A nem magyar nemzetiség itt senkit sem juttat olyan állapotba, hogy törvényenkivül álló, űzött vad sorsa jusson neki azért osztályrészül. S mig mérleg két. serpenyőjét ilyen ellentét« értékű sulyokkal tetti meg az élet következetessége, még más tényező is figyelmeztet arra. hogy Romániában még ma is nagyon egyéni és önkényes értelmezése van az európai sorsközösség gondolatába való beilleszkedésnek. Odaát, végzetesen megfeledkeznek arról, hogy Magyarország ma egy arcvonalon vér. zik a román csapatokkal a bolsevizmus ellen vívott nagy európai keresztes háborúban. Ennek a közös vóráldozatnak, ennek a nagy és szent célért hozott együttes kiállásnak csak ennyi konzekvenciája van a román öntudat számára? Csak annyi, hogy a kelet} román határon fegyvertársak vagyunk, a nyugati gránicon pedig a román hatóság néhány magyar szóért véresre veret magyar polgárokat? Hát igen, csak ennyi ennek a nagy. különös történelmi időszakasznak minden kon. zekvenciája — Románia számára!-.. Clio is felvési a történelem kőtábláira nagy események mellé a százötven temesvári magyar földönfutásának tényét és okait. Hát mi is tartsuk számon, hogy nemcsak szovjetrémségek történnek napjainkban.
