Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-11 / 156. szám

KezetíITzsxg. 19 4 t, J ti C l t $ 12 KeJreiményljcn részestti a földmivelésiigyi minis*« tórium az erdélyi szarvas* markait iriieli Kolozsvár, julius 10. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet ÁUatértékesitést Beszer­vező Ügyosztálya a következők közlésére kérte fel szerkesztőségünket: 1. Annak dacára, hogy a hazánkból Írül ­földre kiszállított szarvasmarbaszállitmá- nyok átvételi árai haizánk egész területére egységesek, a kivitelt végző gazdatagjaink és a lebonyolítással foglalkozó erdélyi ke­reskedők és szövetkezetek a nagyobb távol­ság é3 a közismerten körülményes szállítá­si viszonyok következtében elszenvedett rendellenesen nagy sulyapadó miatt hátrá­nyos helyzetbe kerültek. Addig, míg az anyaországból kiszállított bizottmarbák ot-iapadása nem tesz ki többet 8—10 száza­léknál. a visszacsatolt erdélyrészi területről külföldre szállított szarvasmarha sulyapadó. ja 18—20%, de különösen a székelyföldi ra­kományoknál nem egyszer a 25%-ot is eléri. Ügyosztályunk erre ai hátrányos helyzetre illetékes fórumok előtt több Ízben rámuta­tott és almaik mielőbbi orvoslását kérte. Közbenjárásunk sikerrel járt és a m. kir. Kereskedelmi Hivatal javaslatára, — főként az erdélyi tételekre való tekintettel — a m. kir. Földmivel és ügyi Minisztérium a IriBföldre irányuló szarvasma rha6 ■’állítmá­nyok után 1940, október 1-től kezdve visz- fizamenő hatállyal a következő százalékos ntiapadó-térités folyósítását rendelte el: a) ha a szarvasmarhák Németországba szállíttatnak és 3 napig voltak, illetve lesz­nek utón 3 százalék, ha 4 napig 5 százalék, ha 5 napig 6Y2 százalék és ha 6 napig 8% ntiapadótérités folyósítandó. b) ba a szarvasmarhák Olaszországba szál. I láttatnak és 4 napig voltak, illetve lesznek utón 2%, ba 5 napig 3y2, ba 6 napig 5% Utiapadó-térités folyósítandó. c) a 6 napnál hosszabb ideig utón levő ezállitmányok után a további napokért kü­lön ntiaipadó-térítés nem folyósítható. d) a Sopron—Ágfalván átadott és a jövő­ben is ott átadásra kerülő szarvasmarhaszál- J Ktmányok utiapadó-térités szempontjából Ugyanúgy lesznek elbírálva, mintha azok Németországba szállíttattak volna ki. Fentiek értelmében az utiapadó-téritése- ket a MASZ akként fogja kiszámítani, hogy a külföldi érkezési súlyhoz hozzáadja annak annyi százalékát, ahány a kéaési napok után jáT és ez képezi a fizetendő súlyt. Az olasz­országi irányítású hizottmarhák százalékos utiapadó-téritése azért kevesebb, mert a MASZ az Olaszországba küldött és Fiúmé- ben átvett érkezési súly után kg.-ként a 4 Eltérés utiapadó különbözetet továbbrai is téríteni fogja. A százalékos utiapadó-térités minden esetben a feladót illeti, illetőleg azt, aki az ntiapadót vállalta, vágj’ a jövőben vállalni fogja. Amennyiben a gazda, vagy gazda- osoport a kiszállítást lebonyolító közbeikta­tása nélkül saját maga végezte el, továbbá az esetben is, ha lebonyolító kereskedő, vagy szövetkezet utján, de bizományi alapon szál­lította ki hízott marháit, a százalékos úti apadó-térités a gazdát vagy gazdacsoport.ot. illeti meg. — Fix számlára eladott tételek után a százalékos, utiapadó.ielitesre a le­bonyolító kereskedő vagy szövetkezet jogo­sult. 2. Azok a szarva sm arb as z ál 1 i tm ánv ok, amelyek közvetlenül a magyar—jugoszláv konfliktus kitörése idejében nton voltak, a szokásosnál több ideig gurultak és ennek következtében a szóban forgó szállítmányok a szokásos ut.iapadón túlmenően, nagyobb sulyveszteséget szenvedtek el. Ezen indokok­nál fogva a m. kir. Kereskedelmi Hivatal utasította, a MÁSZ-t, bőgj’ a folyó év ápri­lis 6. és 16-ika között Sopronban átvett szállítmányok után — az érkezési súlyt alapul véve — kgr-ként 4 fillért, külöu-uti. * apadó címen, térítsen. Ez a térítés is min- j den esetben a feladót illeti meg. ; 3. Különösen a százalékos visszatérítés folyósítása — tekintettel a sok tételre — igen sok munkát ad az illetékes hivatalok­nak, amiért is ez utón hívjuk fel az érde­keltek figyelmét arra, hogy » visszatérítést kitevő összegek szétküldése előreláthatólag hosszabb időt fog igénybe venni. 4. Vitás esetben egyletünk Állatértékesi- tést Beszervező Ügyosztálya, Kolozsvár, Majális-utca 18.. valamint egyletünk vár­megyei kirendeltségei, készséggel állanak a gazdatársadalom rendelkezésére. HEGGEL: , KELETI IMS Af; ■■HHHBHBHHBfiSCSSESk­DÉLtíEü«: , MAGYAR ÚJSÁG í h j£ Majdnem félmillió pen^St fordít Kolozsvár városa közművelődési célokra A kolozsvári egyházak 48 Kolzsvar, juKus 10. Kolozsvár város költ­ségvetésében jelentős összeg szerepel a köz­oktatásügyi és közművelődési intézmények támogatására & fenntartására. Majdnem félmillió, pontosabban 442.650 pengő az az összeg, amit a város erre a célra fordít. Ilyen hatalmas összeget sem a román megszállás alatt, sem azelőtt nem irányoztak élő kultu­rális célokra! A város vezetőségét a kulturális célokra szánt összeg megállapításában az az ellv ve­zette, hogy Kolozsvárnak mai —r átmeneti — helyzetében is vezetőszerepet kell vinnie Erdély közművelődési életében és ezért az eddigi mértéken felül áldozott az iskolák és intézmények támogatására és létesítésére. A költségvetés számadataiból kiderül, hogy a város vezetősége ebben az évben 127.000 pengőt irányozott elő az elemi iskolák cél- 5 jaira Ebből az összegből 100 ezer pengőt két uj elemi iskola építésére fordítanak. Mindkét iskolát a külvárosi részeken állítják fel. A kültelken ugyanis nincs elegendő szá­mú elemi iskola: a gyermekeknek kilométe­reket kell tennie, hogy eljuthassanak az iskolába. A szülők kívánságára most a város vezetősége megoldja az iskolakérdést a kül­városban. A két elemi iskola építési munká­latait már meg is kezdték. Az iparos fiú és leám/tanonciskola eéljfpra 35.500 pengőt, a kereskedő tanonciskola szükségleteire pedig 10.000 pengőt irányoz­tak elő a költségvetésben. A polgári iskalák dologi kiadásaihoz ebben az évben 2000 pen­gővel járul hozzá Kolozsvár város®. A fele­kezeti elemi iskolákról sem feledkezett meg a város vezetősége. Az összes felekezeti is­kolák, beleértve a görög katolikus és görög keleti iskolákat is, 40.000 pengő segélyt kap­nak a várostól. A felekezeti középiskoláknak pedig 10.000 pengőt juttat a város a költ­ségvetésben. A népkönyvtár fenntartásához 8000 pen­ezer pengő segélyt kapnak gőveí járul hozzá a város. Különböző képző- művészeti oéíokra. 5000 pengőt, műtárgyak fenntartására 300 pengőt, országzászló föl­állítására pedig 5000 pengőt irányoztak elő. A Nemzeti Színház művészeti törekvései­nek támogatására 30.000 pengő szerepel a költségvetésben. Az iskolai továbbképzésre 19.000 pengőt irányozott elő a város vezetősége. Ebből az összegből a honvédtisztképzö alapítványra 3000 pengőt, tudományegyetemi hallgatók ösztöndijaira 5000 pengő1, középiskolai taná­rok részére 2000 pengőt, középiskolai tann lók részére 5000 pengőt, tudományos mun­kákra 3000 pengőt és az iparművészet támo­gatására 3000 pengőt fordítanék. Az iskolánkivüli népnevelésre 8000 pengőt, az idegenforgalom fellendítésére 13.000 pen­gő1, egyesületek támogatására 20.000 pengőt, hazafias ünnepségek rendezésére 6000 pengőt irányoztak elő. A szeptemberben rendezendő müvészhetek rendezésére a város 18.000 pen­gőt áldoz. Térzene tartási költsége 2550 pen­gő megterhelést jelent a városnak. Az. Erdé­lyi Muzeum Egylet céljaira 5000 pengőt, zeneművészet: céljaira pedig 1000 pengőt vet­tek fel a költségvetésbe. A költségvetés számadataiból megtudjuk azt is, hogy a városi sporttelep fenntartása ebben az évben 20.000 pengőbe, kerül. Ezen­kívül 35.000 pengővel járul hozzá a varas a testnevelési alaphoz.. Az erdélyi kerületi lö- vészVgyet és a cserlcészet. 2000—2000 pengő városi támogatást kap. Az egyházak, a felekezeti iskoláktól függet­lenül, külön is kapnak városi segélyt. Az ösz- szes egyházak, beleértve a román egyházakat is, összesen 8000 pengő segélyt kapnak. A megszállás aliatt a város román vezetősége nem adott segélyt a magyar egyházaknak. A magyar városvezetősége már liberálisabb szel lemben viseltetik a kiset»! végi egyházak­kal szemben: segélyt ad részükre. Roosevelt és a keleti háború Az USA elnöke még nem avatkozik be a háborúba, mert előrelátja a szovjet hadserea tel 'es felmorzsolását ’Borim, július 10. („Europa Sonderdienst“) Wash i ngtonbam sototsair adták fel art a re­ményt, hogy a Churchill—Roosevelt kombiná­ció, amely Oroszország által Németország hátbatámadását célozta, egy szép napon még­is csak megvalósul. A háború kitörése óba —- különféle módszerekkel, egyszer mézes mad­zaggal, másszor korbáccsal — egyre azon volt az ameriited politika, bogy a Szovjet urait politikájuk megváltoztatására kényszerítse. Bár az idők folyamán néha-néha úgy látszott, hogy ez a fáradság hiábavaló, Washington sohasem szűnt meg azon fáradozni, — mert nem ismerte félre a helyzetet. Tudta, a Szov­jetunió csak az alkalmas pillanatra vár, hogy nyugodtan hal aszhasson a zavarosban. Most tehát Roosevelt báborumeghosszabbi- tási-politikája megtalálta uj partnerét és ma már semmiféle hivatalos, amerikai cáfolat sem akadályozhatja meg annak megállapítását, líogy a mai helyzet kialakulásából az USA is lövette a maga részét. Sőt. ma már egyre vi­lágosabban látszik, hogy Roosevelt legutóbbi produktiv politikai intézkedésed, mint a né­met javak és követelések befagyasztása, a né­met konzulátusok bezárása nemcsak Német­ország ellen irányult, hanem azt a célt is szolgálta, hogy a Szovjetunió politikai ellen­állását megtörje és fokozza atunak e'lenséges magatartását Németországgal szemben. Már a német-orosz, háború kitörése előtt szállingóztak ilyen hírek az Egyesült Álla­mokban és igy egyáltalán nem csodálkozha­tunk afelett, hogy a csatározások megkezdé­sének pillanatában Washingtonban kijelentet­ték, hogy a fejlemények Amerikában nem hatottak meglepetésként. Ez is csak bizonj’i- ték ann, hogy az USA elnöke egyelőre nem ■i* gondol arra, hogy beavatkozási politikájá­val felhagj’.jon. Ellenkezőleg, egyre jobban kimélyül a Moszkva és a nyugati háborús uszítok közötti barátságos és szövetségi vi­szony. Az amerikai nép azonban azt a kérdést veti fel a német-orosz háború kitörése óta, hogj’ ez a fejlemény közelebb hozza-e a megvaló­suláshoz Amerika tényleges beavatkozási szándékát. Hirtel önében egyes amerikai körök ,igen“-nel feleltek erre a kérdésre mindenek­előtt azért, mert a brit propaganda bebeezél- te az amerikai nép nagy rétegeinek, hogy Németország besodródása egy Szovjetunió el­leni háborúba nemcsak gyengíti Németorszá­got nyugaton, hanem egyúttal az USA ne­hézségeit is csökkenti majd a Csendes Óceá­non. Ha közelebbről vizsgáljuk a helyzetet, rögtön rájövünk, hogy ez a vélemény egyál­talán nem felel meg a mai tényeknek, hiszen az Atlanti-csat®, erőssége egyre folytatódik és az Egyesült-Ál'Iiannok nem, nézik gond nél­kül a Csendes-óceáni front eseményeinek ki­alakulását sem. Ettől függelemül azonban Amerika leghe­vesebb beavatkozáspárti politikusai is bevall­ják, hogy legjobb esetben csak aes USA-flotta vehetne részt egy ténj-leges bábomban, más­részt hivatott amerikai szakértők egybehang­zó véleménye szerint az amerikai szárazföldi hadsereg kiképzés és felszerelés szempontjá­ból alig másodrangu és jó ideig még az is marad. Ezért kísérli meg az angol propagan­da perfid eszközökkel bebeszélni az amerikai népnek, hogy az Atlanti-csata eldöntésének érdekében harci» kell vetni az USA-flottát. Az amerikai nép túlnyomó többsége azonban ezt a kalandot is vissza utasítja. Ezért van azután az. hogy hangadó megfi­gyelők arra a gyakorta. felvetett kérdésre, vájjon Roosevelt, felhasználja-e a német­orosz háborút a tényleges beavatkozásra, hi­tetlen fejcsóválással felelnek. A zom ham a vi­tákban, amelyek az említett kérdésről foly­nak, minden -Oldaliéi csiak art lehet hallani, hogy Roosevelt csak legvégső esetben vá­lasztja majd ezt az utat, még pedig csak ak­kor, amikor biztosan látja, hogy az USA harcialakulatainak harcb’dcbásn által biztos győzelmet érhet el. A háború összhelyzete azonban art mutatja, hogy égj’ ilyen kilátás­ról mindig inkább lehetett talán beszélni, mint éppen most. Igen, ha Németországot már megsemmisí­tették volna és Anglia pénzügyileg és gazda­ságilag hajótörötté válna, — amikor tehát nem létezne már senki, aki Roosevelt világ­uraló álimai megvalósít árának útjába állana — akkor mondaná ki az USA elnöke az utolsó szót. hogy számár® is elérkezett a nagy pil­lanat. Hivatott amerikai körök véleménye szerint Roosevelt osztja már a vezető katonai szak­értőknek art a véleményét, hogy Németország gyorsan véget vet a kommunista uralomnak. Oroszországban. Egészein kevés már aeoknak a fantasztáknak a száma, akik art hiszik. Amerikában, hogy Németországot az orosz­országi hadjárat legyengíti és eibban remény­kednek. hogy a legújabb hacHeaamények meg­javítják Anglia helyzetét. Szavahihető körök hangoztatják, hogy RooeeveiÜ nem ezek közé DOLGOZIK A NÉMET HARCTÉRI FOTO. RIPORTER az álmodozók közé tartozik. Roosevelt ugyanis inkább vezető amerikai Oroszország-ismerők véleményét teszi magáévá, amely szerint édes­kevés marad meg csak az orosz, hadseregből. Jellemző az amerikai gondolatvezetésre az is, hogy elsősorban a keleteurópai hadmoz- dulatok időtartamával foglalkoznak, de tel­jesen figyelmen kívül hagyják az Oroszor­szágnak megígért segítséget. A. U VAlAHOl A NAGYVILÁGBAN Buenos Airesben az argentin fővárosiján meghalt egy igen gazdag Andrea® Repetto nevű ember, akinek a vagyonát legalább 18 millió pesóra becsülik. Repetto, akinek közvetlen hozzátartozója nem volt, távoli rokonaira mindössze 2 milliót hagyott, to­vábbi vagyonát pedig utolsó akaratához híven egy egészen szokatlan szempont sze­rint összeállított névjegyzék értelmében kellett elosztani, A hosszú jegyzéken mind azok szerepelnek, akik az elhalttal szem­ben élete folyamán csak egyszer is udva­riasak voltak vagy neki valami szívessé­get tettek, A végrendeletben ilyenek ol­vashatók: 1935 március 24, Kalapomat a szél elvitte. Egy kisfiú felvette azt és visz- szahozta nekem. Neve: Jaime Solar, itt és itt lakik, halálom után 1.500 pesót kap. Ilyen stílusban folytatódik a jegyzék, az összegek 5.000 pesóig emelkednek. Kivé­telt csak alkalmazottjai és házának por­tása képeznek, akiknek sokkal tekintélye­sebb összegeket juttat Repetto ur utolsó akarata.. * Az ogawai (Japán) papírgyárban különle­ges pa.pirbó! készült ejtőernyőket gyártanak, amelynek az eilenál 1 óképessége sokka] na­gyobb, mint a selyemből készült ejtőernyőké. * A berlini rendőrség egyik leghíresebb és „Bodó“ névre hallgató rendőrkutyáját, mint ahogyan a hivatalos rendőri kom­müniké jelenti — a Berlin melletti Lich- terfeldeben, szolgálat közben egy betörő két lövéssé] leteritette és súlyosan meg­sebesítette, A hivatalos jelentés szerint ..Bodó“ máris a biztos javulás utján van, jókedvű és étvágya is kielégítő. ,,Bodó“ előkelő juhászkutya családból származik. 1933 szeptember 1-én született és öt év óta áll a berlini rendőrség szolgálatában. Okmányaiból az is kitűnik, hogy a grün- heidei kutyafőiskolát — ahol speciális rendőri kiképzést kapott — sikeresen vé­gezte el. * A washingtoni hadügyminisztérium az ösz- szes kiképző parancsnokságokat utasította, hogy a jövőben a kiképzésnél nagy mérték­ben gondolni köp a modem harc „realizmu­sára“. Ezalatt az úgynevezett ,,realizmus“ alatt a hadügyminisztérium többek között és elsősorban az idegeket felkorbácsoló zajokat érti. Ezeknek a zajoknak a segítségével fog­ják nnajd a jövőben az amerikai újoncokat ,,a valódi harcok első idegmegrázkódtató ha­tására“ előkészíteni. * Óriási sáskarajak lepték el Assuan és Ken a egyiptomi tartományokat. A kor­mány a menthetők mentésére nagyszámú elhárító intézkedéseket foganatosított.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents