Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-01 / 147. szám

— NÉMET-OLASZ MŰVÉSZETI PÁLYÁZAT. Az olasz Cremona és a német Hannover városok között már hosszabb idő óta élénk mii,vészcsere áll fenn, amely a cremonai dij alapításában nyert kifejezést. Most váll ismeretessé, hogy az 1943. évi cremonai díjért pályázatot írtak ki, amelyen a két ország mái- vészei vaszmek részt. A verseny olasz témája ,yAz uj Európa véréből“, a némát témát egy későbbi idő pontban ismertetik. Ezenkívül egy másik páh/ázatot is irtuk ki „A tengely vezető személyisegeiről“. Festők és szobrászok egyaránt vehetnek részt ezen a pályázaton, amely a német-olasz kulturális együttműködés kimélyitését szolgálja,

* A Zeneb»nzervatőrinm közgyn- Fése. A Kolozsvári Zeeekonzervató- rium június hó 25-ikére összehívott rendkívüli közgyűlése határozatképtelenség miatt nem volt megtartható és az julius hó 3-án délután 6 órakor lesz a Mussolini ut 3. szám alatti helyiségben. tekintettel arra, hogy a rend- kivüli közgyűlés egyetlen és fontos tárgya az alapszabályok módosítása, a Zenekonzervatórinm ezúton kéri a tagok szives és teljes számban való megjelenését.

ENYHE, BIZTOS HASHAJTÓ.

— TTJ OLASZ ISKOLÁK. Az idén lépett életbe az uj olasz, fascista iskolatörvény, aimely lehetővé teszi az alapfokú oktatástól az egyetemekig a« olasz ifjúság egységes, nemzeti szellemű és képességeit jobban kifejlesztő nevelését. Különösein a gyakorlati irányú oktatásnak biztosit előnyt az olasz iskollntörvény. Mint Giuseppe Botfái, az olasz nemzeti kultúra miniszterének a Dúcéhoz intézett jelentéséből kitűnik, az idén az előző tanévvel szemben 20 százalékba^ emelkedett az ipar; és gazdasági iskolákra beiratkozott növendékek száma. Jövő évre újabb iskolák, intézmények létesítését határozták el. A Duce elgondolása értelmében 2000 uj elemi iskolát, 16 líceumot, 87 női technikai iskolát, 33 továbbkéoző tech- 'tii'kai iskolát, 105 éves és kétéves tan folyamot állítaniaik fel. Köztük egy elemi iskola és egy gimnázium Lubianában működik majd az ottan; olasz tanulók számára.

— Megnyílt Németország legnagyobb ba- rokkmuzeuma Berlinből jelentik: A Linz mel íetti St. Flóriánban a hires ágostonrendi alapítvány márványtermében és 100.000 kötetes könyvtárában megnyílt Németország legnagyobb barokkmuzeuma. Az átépített és meg- nagyöbbitott épületben az építészet, szobrászat és festészet területéről becses képzőművészeti anyag került elhelyezésre. Az anyag értékére jellemző, hogy 17 faliszőnyege közül a legrégibb még a gótika idejéből, a többi pedig a reneszánsz-barokk ’ átmeneti korból származik.

— Felakasztotta magát egy kolozsvári ácssegéd. Ismeretlen okból elkövetett öngyilkosság ügyében indítottak vizsgálatot a hatóságok. Bükkös János 32 éves kolozsvári áessegéd Bezerédy ntca 9. szám alatti lakásának padlásán felakasztotta magát. Mire rátaláltak már halott, volt. Tettét valószínűleg vasárnap éjjel követte el. Búcsúlevelet nem hagyott hátra s igy fiatal felesége és családja nem is sejti az öngyilkosság okát. A rendőrség intézkedésére holttestét beszállították a kórbonctani intézetbe.

—~ Találmány a „csőkört“ dohánylevelek használhatóvá tételére. A német-bulgár kereskedelmi kamara boroszlói dohány-napján nagy érdeklődést és feltűnést keltett az a bejelentés, hogy Moser dr. berlini professzornak egy német dohánycéggel együttműködésben sikerült eljárást kidolgoznia a dohánylevelek színének és nikotintartalmának befolyásolására, Az uj eljárás nemcsak az erjesz- tési folyamatot rövidíti meg, tehát a feldolgozási költségeket csökkenti, hanem azzal, hogy a zöld foltos, úgynevezett ,,csökött“ leveleket is használhatóvá teszi a cigaretta- gyártásban, nemzetgazdasági szempontból fon tos értékeket ment meg Moser professzor erjesztés! eljárása a foltos dohányleveleket elsőrangú minőségű cigarettdohánnyá változtatja. A feltaláló számításai szerint a találmány csupán a német dohánytermelésnek is legalább évi 15.000 métermázsa nyereséget jelent.

Elmarad a Villamosmüvek Országos Szövetségének Kolozsvárra tervezett közgyűlése. Mint előbb már jelentettük,- a Villamosmüvek Országos Szövetsége julius 6-ára Kolozsvárra tűzte ki ezévi közgyűlését. Mint a kolozsvári Villamosmüvektol értesülünk, a közgyűlés egyelőre elmarad s azt az ősz folyatnia taví.i'ik meg. A közgyűlés színhelye változatlanul Kolozsvár lesz.

— SZABÁLYOZTÁK Â MÉZ TERMELŐI ÉS KERESKEDELMI ÁRÁT. Budapestről jelentik: Az árellenőrzés országos kormánybiztosa elrendelte, hogy a pergetett méznek termelők által felszámítható legmagasabb ára a vevő kannájában kg.-ként 2.50 pengő. Nagykereskedők a termelői árhoz legfeljebb 40 fillér bruttó hasznot számithnlnak, kiskereskedők pedig legfeljebb 50 fillér brutto kereskedelmi hasznot.

— Német-bolgár mezőgazdasági tenteüfituté- 7,e* nyílik meg Szófiában, Berlinből jelentik: Szófiában még a® év folyamán megnyílik a német-bolgár mezőgazdasági kulturintézet, melynek egy német és egy bolgár vezető kerül az élére. A Kaiser—Wilhelm társasággal szoros együttműködésben dolgozó intézet célja, hogy a két országot közösen érdeklő mezőgazdasági kérdések terén folytasson tudományos kutatómunkát.

EDISON MOZGO (Tel. 3160)

Csafc 3 napig* Francia filmgyártás remeke!

$. o. s. sím™

Főszereplői: Charles Vanei, J. Pierre Aumont, Marta Labarr.

HŐSIESSÉG, ÖNFELÁLDOZÁS, PERZSELŐ SZERÉLEM!

Egy szivtViiáz

KOLOZSVÁR, junius 30. A Szamos partján meghúzódó, zárkózott, fehér homlokzatú színház, amely húsz éven keresztül a magyar szellemnek ..kémyszerlakásul“ szolgált ehhen az örök magyar városban, vasárnap búcsúzott el a közönségtől, örökre legördült színpadán az a vasfüggöny, amely immár történelmet zár maga mögött. A búcsú elzarándokoltatta e város apraját-nagyját, hogy- még egyszer tanúi és emlékezői legyenek a nagy és keserves időknek, a helyekről ha valaki tud mesélni élők és holtak között, ez az épület tud.

A lélek és a szellem vívta itt harcát elszántan az elnyomatással és a megaláztatással szemben, hogy aztán egyszer — maradéktalanul megőrizve magát — átvonuljon újból oda, ahonnan egyszer kiüzetett, a Hunyadi-téri diszes hajlékba ... Az idő eljött s búcsúzni kellett. A búcsú ünnepe pedig méltó volt a szamosparti szellem—fellegvárhoz színészeihez és közönségéhez egyaránt. A függöny legördült s újból felgördül majd a másik házban Most csupán az emlékezésé a szó. Az emlékezésé, amelyet Kemény János báró az egykori Thália és Magyar Színház elnökigazgatója tolmácsol köszönetként a zsúfolásig telt nézőtérnek:

— Utoljára állok e kopott s nekünk mégis annyira drága színpadon önök elé, hogy a színház együttese nevében meghajtsam önök előtt á köszönet és hála zászlaját. E színház közönsége megérdemli, hogy igaz. megnem- alkuvó magyar társadalomnak neveztessék. Szürke, küzdelmekkel tele esztendők estéitől búcsúzunk, amikor elszánt küzdelmünkért sokszor egyéb fizetséget sem kaptunk, mint a jócselekedet tudata. Ez nyilvánult meg színészek és sz.iittihá/.járó közönség részéről egyaránt s ez adott újabb erőt e szellemi fellegvár további megvédésére mindaz ellen, ami kívülről jött. A kolozsvári szinházjáró közönség tette lehetővé, hogy ez a színház nem csak ennek a városnak, de egész Erdélynek szellemi fellegvára lehessen. Hiszen innen, indultunk Nagyváradra Aradra Temesvárra és Brassóba is, mert itt találtunk magunkban annyi erőre hogy vállalkozhassunk el- hivatásunkra megacélosodva és elszántan, mint ahogyan tettük. Arad, Brassó, Temesvár bizonyára mindig hálával gondol arra a kicsi lelkes seregre, amely amig lehetett elvitte számára e városból a tiszta magyar szót és magyar művészetet. Most, amikor elbúcsúzunk ezektő] a drága falaktól, lehetetlen megindultság nélkül gondolni ezekre a még mindig rabságban nyögő városokra, amelyeknek magyar közön^ge éppenugy szivébe fogadta a magyar szót, akár ennek a városnak szinházbajáró magyar közönsége s éppen úgy tudott lelkesedni és áldozni azért, amit akkor magyar kisebbségi színjátszásnak mondottunk. Erővel és bizakodással töltött el a tudat, hogy a kolozsvári Thália kapocs lehet Erdély minden városa között A kapocs most

szétszakadt de az emlék él

, • • *

— Es köszönettel tartozunk azoknak az Íróknak, akik az idegen hatalom szigorú és sokszor elfogult cenzúráján tu| is szavakat tudtak ajkunkra akni, amelyeket szívtől szívhez tudtunk juttatni zengő magyar nyelvünkön. Nagy dolgot végeztek, akár a sajtó, melynek munkásai mindig védelmükbe vettek, kiállottak érettünk személyes szabadságuk veszél.vertetése árán is, ha arra szükség volt. Es mi tudjuk, hogy 1.. íyszcr tettük koc- i

bvicsuzflk . • •

kára személyes szabadságunkat, színészek és sajtó csak azért, mivel még «nmek a® árán is hiven őrizni és védelmezni akartuk, ami a miénk, ami magyar! ,,,

— Köszönet és elismerés illeti a közönségen túl a Szinpártoló Egyesületet, amely anyagi áldozatokat nem kímélve szolgálta a magyar ügyet. És köszönet illeti azokat a férfiakat, akik a boldog hazatérés utáni időkben is átsegítették ezt a lelkes színtársulatot a nehézségeken, igy Ke|edy Tibor dr. polgármestert és a vármegye minden katonai és polgári vezetőjét, akik megértették, hogy mit jelent számunkra ez a színház. De a magyar kormány felé is a hála szavával kel] szólalnunk, mert ügyünk felkarolását egy olyan lelkes férfiúra bízta, mint vitéz Haász Aladár dr. Az ő megértő segítsége nélkül nehéz lett volna az ut ettől a színháztól a másikig, ahova innen újból beköltözünk ...

— Magam számára semmi jutalmat és elismerést nem kérek, csupán azt, higyjék el, hogy az a művész-társaság, amely itt húsz éven keresztül nem egyszer nélkülözve kenyéren és vizen, meg nem futamodva állta a támadásokat és üldöztetéseket, megérdemel minden elismerést! Zárják szivükbe egyesiként és összesen vaiamennyiöket, mert mindannyian rászolgáltak az elismerésre és megbecsülésre! (A közönség irt felállva, percekig éljenezte és ünnepelte a szinház együttesét.) Ezúttal nem kívánunk mérleget felállítani a húsz év munkájáról. Döntse e| majd az emlékezés, mint a legjobb és legigazságosabb bíró, hogy mit végeztünk, hogy mit ér a munkánk és küzdelmünk! .. ,

Ezután Szabados Árpád szavalta e| alkalmi ódáját amelyben mégegyszer kinyitottak az emlékezés csodálatos virágai. Aztán a színészek következtek. Páros és tömegjelenetek kei léptek még egyszer a számukra életet jelentő deszkára. „Sztárok“ és a magyar színészet még névtelen katonái váltogatták egymást csaknem négy órán át könnyet és mosolygást csalva az ünnepi közönség szemére és arcára. „.Bánkban“, ,,A cigány“ ,,János vitéz“, ,,Dériné ifiasszony“ leghatásosabb részietje'eneteiben és felvonásaiban kapott újból és utoljára ezen a színpadon szót minden búcsúzó, hogy aztán az utolsó jelenet végén virágeső borítsa mindannyiokat. Mert valahonnan fentrői, a festett zsákvászon égboltról percegik hullott a virágeső és a nézőtérről csaknem negyed óráig zúgott a taps és az ünneplés azok felé, akik hősök voltak itt egyenként és mindannyian.

Aki jelen volt ezen a szinház-bucsuztatón, most már igazán megérthette, hogy miért volt és van az a határtalanul nagy ragaszkodás szülészek és közönség között. Azért, mert abbén a színházban szinész és közönség egy és elválaszthatatlan volt mindig s most a búcsú pillanatában sem lehet egyéb kívánnivaló, minthogy az is maradjon mind az idők végeztéig, mert csak akkor lesz köze a színháznak az élethez s e nélkül a jelenség nélkül aligha ér valamit a szinház és a színjátszás. Erre tanit a szamosparti szinház utoljára legördülő vas függönye, amely mögött az erdélyi magyar színjátszás egyik legküzdelmesebb, de eredményekben 'eggazdagabh korszaka húzódik meg. 7JJ.

JÓ ÁRU ÉS .10 alRDETLS ALAj JA A JO ÜZLETMENETNEK

i j v c ív s í

— -mn—m—win r~ m »hmm ihiIiiih iHim^M,

Rövidesen megjelenik!

HITLER;

H/inCONí

III. kiadása, előjegyezve P. 6.80.

MINERVA könyvosztálya, Mátyás király-tér.

Meghalt Paderewski

Paderewski Ignác, a világhírű zongoraművész, aki egy időben a politikai életben is nagy szerepet játszott s a lengyel köztársa, ság elnöke is volt, — mint egy szűkszavú newyorki jelentés közli — 81 éves korában, egyhetes betegeskedés után Newyorkban meghalt.

Paderewski 1860-ban született Knrüowa- bam. A zsenge korában nagy tehetségnek mutatkozó fiúcska már 1872-ben a varsói konzervatórium növendéke vált, 1879-ben ugyanennek az intézetnek tanára lett. Zongoratanulmányainak befejezte utóm hrmg- versenykörutra indult és csakhamar az egem világot meghódította különleges művészetével. 1887-ben Becsben adta első hangversenyét, ezután nagy sikerrel szerepelt Parisban, Londonban, majd Amerikában. 1909-ben a varsói konzervatórium igazgatója lett. Hírnevét a világháborúban a lengyel nemzeti célok érdekében gyümolcsözteUe.

1917-ben Lausamiebam, részt vett a lengyel nemzeti bizottság létesítésében, 1918-ban pedig visszatért Lengyelországba. 1919-ben mi. niszterélnök és külügyminiszter, majd köz- társasági elnök lett, 1321-ben pedig a Népszövetségben képviselte Lengyelországot.

1922-ben Amerikában telepedett le s ettől kezdve inkább már. csak az Egyesült Államokban hangversenyezett. Szerzeményei

közül A-moü zongoraversenye, ,fM<mru“ emtü magyar milKőjü operája, H-moli szimfóniája és „Sakuntala“ cirnm dalműve tartoznak a» ismertebbek közé.

Megható ünnepélyességgel zajlott le a kolozsvári Református Kollégium véndiák-találkozója

Kolozsvár, június 30. Lélekemelő ünnepség keretében tartották meg a kolozsvári Református Kollégium véndiákjai hagyományos találkozójukat. Az ünnepség előtt a véndiákok istentiszteleten vettek részt, amelyen Kese Attila sajóudvarhely: lelkész, harmincöt éve végzett véndiák hirdette az igét.. Istentisztelet után a Kollégium Pártfogó Egyesületének elnöke Koleszár László dr. egyetemi tanár meleg szavakkal köszöntötte a találkozóra egy begyült véndiákokat.

Pataky Jenő dr. orvos, a kollégium legöregebb diákja, aki 65 évvel ezelőtt érettségizett az intézetben, emlékezett meg meghatódott szavukkal az ősi Akna Materró'!, amelynek faI

lai között boldog ifjúságának legszebb évei1 töltötte. BerkesH Márton ny. vasuta főfelügyelő, 61 évvel ezelőtt végzeít véndiák, akinek osztálytársai már nincsenek az élők között, háláiéit szavakkal emlékezett meg arról, hegy a felszabadulás után újra az ősi kollégium falai között megjelenhetett. Tárkányi György főgondnok diákságának és tanári működésének idejéről emlékezett meg. Sűlay István dr. üdvözlőszavai után Háry András dr. ny. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter meghatódottságtól elfogódott hangon üdvözölte az intézetet, amelynek falai közül 40 évvel ezelőtt lépett ki az életbe. Binder Géza, Szele Márton, Jancsó Béla dr. és Mokkái László dr. felszólalásai után Gönczy László, a kollégiumi igazgatója, üdvözölte ez intézet egykori növendékeit, kegyelete« szavakká 1 emlékezett meg az egykori tanárokról, akik anny; szeretettel nevelték a nemzedékeket az intézet falai között. Jancsó Elemér dr. kollégiumi tanár, a, Pártfogó-egyesület titkár« tett jelentést ezután, majd leleplezték az intézet volt tanárainak: Török Istvánnak. Szatthmáry Ákosnak' és Balogh Kárólynak arcképeit.

A megható ünnepség után a védnökök köz- ebéden vet te.k részt.

* Hirdetmény. Az érdeklődők tudomására hozzuk, hogy a székely kereszti! rí unitárius téli gazdasági iskola ez évben is megrendezi az oly nagy népszerűségnek örvendő gazdasági és háztartási tanfolyamot. A tan folyamra 16 évet töltött, magyarul imi és olvasni tudó nők vehetők fel a mig a létszám be nem telik. A tanfolyam julius hó

I

" 25-én kezdődik. Részvételi dij 50 pengő. Erdéklődőferiük szívesen ad részletesebb felvilágosítást az Igazgatóság.