Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-06 / 152. szám

19 4 1. J l) C 1 U $ 6

I)

•^SBSaB2il

r1$3E

DORONG ES TÖMJÉN

Irta : Finla ZoS&nn

Foglyul ejtett vörös katonákkal találkoznak az előnyomuló német csapatok

A ..Hid" című budapesti folyóirat ju- I mos 24-iki számában Féja Géza ismertetést irt két erdélyi iró mostanában meg jelent ni könyvéről. Az egyik Nyíró József ,.Halhatatlan élet". a másik Tamási " Ären „Magy ári rózsafa' című regénye. " ■ Ez a könyvismertetés szerfölött kü- j lőnieges tünetként jelentkezett a magyar 1 irodalmi életben. Különleges tünetté tét- j te az- a mód. ahogyan Féja a könyveken j keresztül a két kiváló erdélyi hóval bánt, j helyesebben mondva: elbánt. Cikke j ügygúis az irodalmi értékelésnek egészen uj .módszerét alkalmazta s az olvasó elitül v? gondolkozhatott cl azon, hogy az irodalmi fegyverbarátság milyen csunya cs ízléstelen kilengésekre ragadtatja cl magát alkalomadtán. Az. aki a „Ilid - ban megjelent ..kritikát * olvasta, vérmérséklete szerint megütközéssel, felháborodással vagy elkeseredéssel értesülheted arról. hogy Féja Géza -az értékelés és a tájékoztatás ürügye alatt a lényeg tökéletes megkerülésével az egyik ir.nt durvám ócsárolja, igazságtalanul lekicsinyl’.. hogy az ellenlábasul odaállított iró(á,rsat spinéi jobban f elmagaszfalhassa. Egy közismert fizikai tételt alkalmazott az irodalom területén: hadd nyerjen az entúk iró nagyságban és dicsőségben 'annyit, amennyit a másik a kritikai be- mártásban veszített.

Féja- Q4za kritikája — a Keleti Újság szerkesztőségéhez küldött levelek bizonyságtétele szerint, is — itt. Erdélyben ‘rendkívül kínos hatást váltott, ki. Mélységes kiábrándulást és keserű szájízt okozott ivókban, olvasókban egyaránt az a tény, hogy Féja írásműve megszülethetett -s méginkább az a körülmény, hogy egymagát színvonalasnak tartó fővárosi irodalmi folyóirat ezt a förmedvényt minden megjegyzés nélkül vállalta és közreadta. Ennek a két tényezőnek ösz- szeoitésé- Világosan elárulja nemcsak Féja Géza felfogását az erdélyi irodalom egyik fejezetéről, de méginkább azt a szörnyű tájékozatlanságot, amely a fő- I város bizonyos irodalmi köreiben uralkn- 3 dik az erdélyi irodalom megnyilatkozó- J sair.ak ..kezelésében". Általánosítani ! azonban nem volna igazságos. Őszinte sajnélerttal tehát csak annyit állapítunk meg. hogy Féjg Géza és rajta keresztül a ..Híd" című képes folyóirat gárdája egészen képtelen tudatlanságban szenved egyrészt az erdélyi irodalom kezelésében, másrészt vedig ugyanott egészen különleges célzatosság kezd uralkodni az irodalmi bírálat alkalmazásában.

E. s::i ok írója ama kevesek közé tartózik, akik feltétel nélkül vallják a szabad cs független, ám iiszícsséges és jóhiszemű irodalmi bírálat szükségességét.

5 ebbén a meggyőződésben az is benne- foglaltatik, hogy ivókat és müveiket csak önmagukban önmagukkal szabad mérni s'az értékelésben a miiben foglalt érié- j kéken van elsősorban a hangsúly. Ben- | nemi is. másokban is az kavarta fel a § kiiios érzést Féja Géza cikke olvasása | kor. hogy g kritika két írót állított nem egymás mellé, hanem egymással szemben s amíg az egyiktől elvont minden értéket, minden művészi jótulajclohságot, a másikra mindazt kitüntetésként adta fel. Ez a szokatlan értékelési módszer lehet egyéni, lehet eredeti, csak éppen nem jóhiszemű és nem becsületes. Az irodalmi bírálat célját és rendeltetését semmiképpen sem éri el. Nem ad igaz képet, helyes értékelést, uj szempontokat sem egyik, sem másik iró megítélésében az olvasónak: írói és művészi adottságaikat nem mutatja meg, egyéniségüket nem rögzíti és főképpen nem határolja cl éppen abban, ami Nyitót Níjicövc.

Tamásit Tamásivá avatja. Mindkettőjüket egy kalap alá fogta de úgy. hogy az eredet és a közösség tényezőit tökéletesen meghamisította, ferde színben állította be. Az irodalmi értékelés bonyodalmas tolvajnyelvében járatlan olvasó is azonnal megállapíthatja a ,.Hid"-ban megjelent ,,kritika '-bel. hogy Féja Gézának esze ágában sem volt az irodalmi tisztesség határain belül maradó bírálat, vagy értékelés. Egy célja voll .< ezt kenőkul véghez is vitte: mindössze bókoíni cs tömjénezni akart Tamási Áronnak.

A részletek boncolásába nem mehetünk bele. Még idézet főt májában sem követhetjük Féját a: éltévelyedettségnek és ízetlenségnek útjaira. S bár Nyitó József nem szorul védelemre s azt nem is igényelte, mégis szóvá kell tenni, hogy egtj különleges, rossz tünet jelentkezett a magyar irodalmi életben Féja Géza könyvismertetésével és sietve le kell szögezni. hogy a magyar szellemi életben még nem találkoztunk az értékelésnek ilyen ntszéli módszerével. Óvakodnunk kell annak a kérdésnek még érintésétől is. hogy vájjon az esztétikai értékelésnek ez a fajtája csökkerdheti-e az egyik 8 iró érdemét és emeli-e a másik nagyságát és dicsőségé'

Féja kritikai módszerének alantassa- gára és alattomosságára az a legjellemzőbb, ahogyan a két. iró egész kiállását, művészi egyéniségét. írásaiknak genezisét egyetlen egy indítékra, a vetélkedésre vezeti vissza. Tájékozatlanság ez. vagy csak pesti körinónlfontsag. kérdezi magától elhülve az olvasó. S helyesen veti fel a kérdést, mgte az ilyenfajta magyarázat jellegzetesen pesti, egész pontosan meghatározva lipótvárosi. I Troccné. meglátja Sznobné ui kalapiát | és azonnal rohan a mase módhoz. hogy 3 alacsor.Vabbre.ndnségi komplekszumad > sürgősen kompenzálja a maga uj kalap- | javai Fein iqv látja s ez a látásmód nem j a kritikájában ismertetett írókra, hanem I egyedül rája vet jellemző fényt. Mégis. ! vagon ilyen egyszerű a kérdés7 Vájjon § csak ennyi a titka egész sereg szívesen j és hotdenan olvasott könyvnek? Vajion 8 csak a hitt. vetélkedésben rejlik magyarázata annak a nagy megbecsülésnek, amelyet mindkét székely iró élvez nemcsak a manuar Nóbuszon. hanem szerte c széles világon? Vájjon az a Ö50 ezr.t kötet Nyirö-kömtv, amely eddig a magyar könyvpiacon megjelent és egytől egyig e1 is kelt. rajion az a rengeteg fordítás, am elv egész Európában ismertté tette a székein és a magyar alkotóerőt, csupán a vetélkedést vágyból, virtusból született volna?

Torz lélek torz megnyilatkozása a „Hid -ban mért jelent kritika és a bírálat tisztességét, becsületességét a bíróim szabadossága, egyéni cnénye fölé he- í'-ezö felfogás a lepőszinlébb felháborodással ítéli el a bunkó és a tömjén ilyen- fa jta alkalmazását az irodalomban: Amíg a rendes kritikus boncol, elemez, merk, gel. megfontol és ítél. Féja az ámokfu- tók bódulatában üt és nyúz az egyiken, tömjént hint a másik felé, majd pedig a kinyilatkoztatás ellentmondást rizm tűrő hangján hirdeti ki a szellemi jusiitz- mord verdiktjét Az egyiket durván és kegyetlenül elmarasztalja, a másikai dicsfénnyel a homlokán egekbe emeli. Bódulatában természetesen nem is vc^zi cszre, hogy a vészbiróségi eljárásban az odium minden vonatkozásban rája hull vissza. *

Mert visszahull. Féja ..kritikája le- á leplez valamit, aminek nincs helye a ma- I gyár szellemi életben. De miélöti erre f utalnék, hivatkoznom kell valamire. Mi i

irt Erdélyben sokkal közelebbről sokkal hitelesebb formában látjuk a Féja cikkében felvetett irodalmi problémát. Láttuk a cikkben érintett irók pályafutásának indulását, kialakulását, ismerjük müveiket. nemcsak készen, hanem a szó legszorosabb értelmében ,.in statu nascen- di", szemtanúi vagyunk annak az útnak. amelyet megtettek. Az eredet, az itt és egymáshoz való viszony kérdésében sokkal közvetlenebb értesüléseink vannak, mint Féja Gézának. Ezért nem csodálkozunk azon a torz párhuzamon, helyesebben szembeállításon, amit Féja müveit cikkében, hanem fel is háborodunk szemléletén és módszerein. Mert ebből a szemléiéiből és ebből a módszerből semmi sem derül ki a két iró művészi lényegét illetőleg, annál több azonban arról a szellemről, amely a pesti írói körök bizonyos csoportjaiban még ma is uralkodik. S ez a szellem a titkos együvé- fartozások. a rejtelmes elkötelezetlséqek, a klikkek és szurkolók, a Gil Blas-ot, az \ escuderok lakájszelleme. Ez a szellem | páholyból látja a világot és a páholy 1

szemszögéből ítéli meg az élet jelensz- geit.

Nekünk azonban, akik a szellem szabadságát és függetlenségét a magyar éleiben mindennél drágább kincsünknek tekintjük, minden erőnkkel tiltakoznunk kell a titkos elkötelezettségek lakájszellemének további megnyilatkozása és érvényesülése ellen. Tiltakoznunk és harcolnunk kell a kortárs felelőtlen kilengése ellen s meg keli akadáyoznunk a káros tünetként jelentkezett merénylet megismétlődését a szellemi élet területein. Féja ítélt ugyan, de a józan és szenvedélytől mentes kortárs ezt az Ítéletet az utókor itélöszékéhez ■ fellebbezi meg, mert az idő, a legtárgyilagosabb biró az örökkévalóság és a maradandó- säg páholyából dönt a doronggal és tömjénnel meghozott verdiktek fölött.

Doronggal a szellem megnyilatkozásait agyonütni nem lehet. Tömjénnel hizlalni pedig, minden bizonnyal nagyon kétes értékű kísérletezés.

Ennyi a „Hid"-ban közzétett Féja-cikk tanulsága.

Iháászküff

zálloda

Budaßesi

Négyezernél több zsidót, köztük sok bolsevista ügynököt, szállítottak munkatáborokba Szlovákiában

gálatra osztják be. Ez az intézkedés eddig 4 ezer zsidót érint, számuk: azonban napról napra növekedik. Ezenkívül sok bokevisla ügynök, akiket Moszkvából pénzeltek, kerüli lakat alá. Számuk eddig 693 s ezek lejnnugyobh része szintén zsidó. (MTI.)

Pozsony, július 5. A Délkeleteurópai hír>'oIg'álat jelenti •

A rendőrség különféle razziák során főleg Pozsonyban előállítóit sok zsidót, akik, miután az üzleti életből ki vannak zárva, nem tudták igazolni, hogy miből élnek. Ezeket a zsidókat, nehogy zavart keltsenek, munkaszoL

\ ü.ornióny a neimeliséfyá | (kérdés ineqn^uulnló mecj- o'dását az altiam legfőbb érdelteinelt tel«inti

Pécs, ,ju!ius 5 A kultuszminiszter által a hazai német tanítási tannyelvű népiskolákban alkalmazott tanitók részére a pécsi Erzsébet tudományegyetemen rendezett továbbképző tanfolyamét pénteken déleiéit ünnepélyesen nyitották meg. Fáy István titkos tanácsos államtitkár megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormányzat a trianoni Magyarország idején is nagy figyelemben részesítette a nemzetiségi kérdést, most pedig, amikor hazánk többszörös örvendetes gyarapodás után a nem magyar ajkú állam- ! polgárok száma növekedést mutat, a meg- | nyugtaié megoldást az állam legfőbb érdé- 1 kenek tekinti. Fokozottabb gonddal ügyei arra, hogy a felmerülő jogos igényeket kielégítsék.

Szigoiuan megbünfefPé a cipő- forgalmi rende etet el'en véfő'el

Budapest július 5. A cipöfovgalom korlátozásával és szabályozásával kapcsolatban a bőrtalpú lábbeliekből megfelelő készleteket a február 16-án kiadott rendelet zár alá helyezett. A zár alá vett és azóta fel nem szabadított bőrtalpú lábbelieket csak utalvány ellenébon szabad az iparosnak vagy a kereskedőnek eladnia, A rendelet megjelenése után egyes kereskedők és iparosok készleteiket részben elrejteni próbálták, ■ részben pedig utalvány nélkül hoztak forgalomba bőrtalpú lábbeliket. Tehát az ellenőrzés folyama több esetben megállapították a kihágás elkövetését, és megindult az eljárás. Több ilyen ügyben a kihágási tanács legutóbb hozta meg harm adtokon jogerős Ítéletét, amely súlyos büntetéssel sújtotta a közellátás elten vétőket. Az elkobozott bőrtalpú lábbeli készleteket a kihágási tanács az ipari anyaggazdálkodás; bőripari bizottságának rendelkezésére bocsátotta. (MTI.)

* Pályázati felhívás. Az Országos Társadalombiztosító Intézet területileg a Magyal Szent Koronához visszacsatolt keleti és er- déiyrészi országrészre korlátozott nyilvános versenytárgyalást hirdet, a nagybányai uj kórház részére szükséges konyhafelszerciési és berendezési cikkek szállítására. A pályázat beadásának határideje 1941 július hó 17. Azok. akik e pályázaton részt, óhajtanak venni, a pályázati stb, űrlapokat az OTI bármely erdélyrészi helyiszervénél. Kolozsváron a kerületi Pénztár Eötvös-utca 5. sz, alatti szék- házának 111. emeleti 68. sz. helyiségében vehetik át, ahol a szállításra vonatkozó felvilágosításokat is megkaphatják. Kolozsvár, 1941 julius 5

I /y REGGEL :

ggjffi jSSHT“—‘—-----------w

TIVJS £€}

VELii tils:

MAGYAR ÚJSÁG