Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-05 / 151. szám

NÉMET BUVÁRHAJÓ ÉS NÉMET CIRKÁLÓ TALÁLKOZÁSA Afrika nyugati part­jainak közelében Galicia területénelőre a magyar honvédek Á maff teé* utolsó napjában egyre sűrűbbek ifitek azok a minősíthetetlen határsértések, melyeket szovjet, repülőgépek követtek el Magyarországgal szemben. Betetőzte ezeket a lövöldözés, amelyekre a magyar-orosz határon «ló szovjet csapatok ragadtatták el magokat. Természetes, hogy Magyarország nem tűrhette tovább ezeket a sorozatos kihívásokat és a m, kir. honvédség nyomban hozzálátott a ki- Trivások megtorlásához és a határvidék béké­jének helyreállításához. Szombaton, junius 28-á,n reggel egy ma­gyar honvéd-járőr meglepetésszerűen rajta­ütött a Vereckei-hágón álló szovjet laktanyán 6 rövidesen feltüzte arra a magyar lobogó*. •Nyomban utána tovább sietett ai Verecked- ■hágó lengyel oldalár, az első túloldali község: jíRlimiee felé. Nyomon követték ezt az előre* [törést a járőr mögött felsorakozott honvéd íiötelákek. Délelőtt 10 órára már 4—5 kilométerre elő­renyomultak a felderítő járőrök és jelentették, hogy a Klinriee felé vezető ut: szabad. Oro­szok mái- alig .mutatkoztak s láthatóan meg­kezdték a visszavonulást ezen a szakaszon. Az ut azonban járművekkel egyelőre még nem használható, mert tele van tányéraiknákkal, éppen úgy, mint a közeli erdők és rétek egész területe. A jelentés beérkezése után, erősebb harci alakulat védelme alatt, utászok indultak út­nak, hogy azt. megtisztítsák az oroszok által ’lerakott tányéraknáiktól. Megindító pillanat volt, amikor eltávolították a Vere ekei-hágó közepén álló uttoi-1 aszókat, diótakadályokat és spanyol lovasokat. Mindenki érezte, hogy ebeknek az első akadályoknak elhárítása, tör­ténelmi' jelentőségű pillámat. De öröm, bü-zkoség és az erő érzése töltött el mindnyájunkat annak láttára is, milyen gyorsan, mindenre kiterjedő gondossággal és szakszerűen végezték el derék utászaink az nt meg'isztitásá* Hosszú esztendők gondos, gyakori”.:: kiképzése mutatkozott meg ebben * pompás munkában. Délután 2 ■ óraikor már befutott a Vereekei-hágóra az ujább jelen­tés: az ut Klimiec felé járható. Röviddel utóbb a messze elől haladó járőr benyomult Klimin községbe. Harcra már nefn kerül sor.. A szétszórtan, épült kis lengyel köz­ségben nem mutatkozott élőlény. Gyors ütemben huztunk az elől haladó jár őr után. A falu közepén, egy magaslaton, kétemele­tes faépi'let mered az égnek, a körülöttünk ‘fekvő alacsony zsupfedeles házak felett. Ezek voltak a szovjet határőrség épületei. Az egyikben mintegy 200 főnyi határőr legény­ség tanyázott, a másik nyilvánvalóan a tiszti épület volt. Az első benyomás, ami úrrá lesz rajtunk, az undor. A szovjet laktanyák való­sággal ontják a bűzt. Az udvnmkon állat: hulladék és szemet bűzlik mocskos szalmával keverteD. a laktanya bejárójában egész halom sós-bering rothad, amely a legénység állandó tápláléka volt a szovjet hadseregben. Á tiszfi épület valamivel rangosabb. Annak­idején még a lengyelek építették. Az eredeti­leg parkettával borított szobák hónapok óta tisztihatlanok lehettek. A haliból az emeletre vezető keményfalépcsők szinte csúszósak a mocsoktól. A hallban álló karosszékekről ré- ges_régen lehúzhatták a bőrt s az emeleten lévő fürdőszobát aligha használhatták für­désre a legutolsó .esztendőben. A tiszti szobák Kolozsvár, julius 4. Junius 28-ika és julius elseje között fejezte be Vásárhelyi János er­délyi püspök azt a generális vizitáeiót, ame­lyet az elmúlt évben — még a román uralom alatt kezdett meg a SzOlmok-Doboka megye területén lévő széki egyházmegyében. A püs­pök kíséretében voltak Tavaszy Sándor dr. piispökhelyettes és Kádár Géza generális di­rektor, valamint Gr. (Foss Albert, az egyház­megye gondnoka. A vizitáeió a Szolnok-Doboka megye észak­keleti részén fekvő, erős’magyar többségű falvakat ejtett útba ,s így mintegy kiegészí­tője és ellenpárja volt ez „egy .héttel ezelőtt tartott szórvánvkörutnak. • A meglátogatott egyházközségek névsora: Árpástó, Magyar- décse, Bálványosváralja, Szen-tmargitta és Szásznyires. Ősi magyar település ez a vidék, a falvak egy része elrejtve begyek között — s talán ez a körülmény magyarázza azt, hogy itt nem pusztult ki a magyarság, sät régi mű­emlékei, árpádkori templomai (Szásznyires, Bálvá/nyosváraljg) is megmaradhattak. A püspöki látogatás nem annyira a könyvek vizsgálata, mint inkább a falvak, a gyüleke­zetek leikével való találkozás volt. Istentisz Berlin, julius 4. „Europa Sonderdienst“. Az amerikai sajtó az utóbbi napokban ismé­telten foglalkozott azzal a jelentéssel, amely szerint küszöbön áll az amerikai buzablokk megalapítása. Ez a blokk előreláthatólag az amerikai kontinens három nagy búzatermelő államát, az USA-t, Kanadát és Argentínáit kapcsolná össze. Nem elsőizben történik, hogy az Egyesült Államok igyekeznek a dél- amerikai államok gazdasági vezetésére vonat­kozó törekvéseiket hasonló karteUtervekbe öl­töztetni. Tlyen szándék annál is inkább rokon­szenves fogadtatásra talál Washingtonban, mert remeink, hogy ezen az üzleten a válság­ban levő amerikai gazdaság szép összegeket kereshet. így volt ez a tervbevett nemzetközi gya pót egyezménnyel is, amely az igyekvő dél­amerikai termelőt arra kötelezte volna, hogy gyapottermő területeit az amerikai termelés .javára kontingentálja. Washingtonban elég jószivüeík voltak annakidején ahhoz, hogy ki­jelentsék — adott esetben óhajaiknok legszi­gorúbb verseny-intézkedésekkel is érvényt tudnak majd szerezni. A most tervezett. buzaMokknafc aeonos el- I gondolás az alapja, azzal a különbséggel, hogy cz a blokk már nemcsak az amerikai padlóján egész bajom szétszórt, füzetes pony­varegény címlapjukon eirilbetiis címmel és a szovjetesill aggal. Mialatt a laktanyákat felkutatjuk, várat­lanul lövöldözés támadt a közelben. A néhánv órával ezelőtt visszavonult szovjet őrség utó- végre alkalmas helyről megnyitotta a tüzet a honvéd járőrök ellen. Rövidesen mind a két . oldalról tűzharc in­dul meg. Mintegy 20 percig tari a tűz, majd a közeli erdőben lappangó s a tűz méretéébőü megitelhetőén túlsúlyban lévő szovjet osztag meghátrál és abbahagyja n tüzet. Egy-egy nil- la natra, látjuk is, amint néhány sebesültet tá nógatva, visszafelé surrannak az erdőben. A köz ben beérkezett további honvédosztagok nyomban üldözőbe veszik a szovjet katonákat, de azok már árkon-bokron túl vannak. Két '« besültjiikot egy tomporlövrwe« és < gy aiv'övéses vörös katonát — a falu északi ki- járójánál lévő szegényes viskóban találja meg a falut, végigkufetó portyázó szakasz. A felderítő járőrök már Klimieeen túl ereszkedtek alá. a Vereekci-hágnról s egyre több és nagyobb honvédosztag követi őket. Ütemes menettel kígyóznak le menetoszlopüiik a régi Galícia, területére. Önkéntelenül eszünk­be jut, hogy ez az ut régi nwigywr hősök útja. Ezen vezette fel Árpád vezér a honfoglaló magyarok főoszlopát, ezen az utón jött l>e lelkes bis csapatával, Klimieeben töltött éj­szakája után II. Rákóczi Ferenc, hogy sza­badságot hozzon nemzetének s ennek az útnak mentén harcoltak legendás bátorsággal a vi­lágháború magyar katonái, hogy utóbb ugyan­ezen az útion nyomuljam ak előre diadalma - oroszverő harcaikban. Lassan elborul az idő. Hüs. feuyőillatu fu­vallat ereszkedik alá a Vereckei-hágón, a fél­retett sorompóin magaslatról. Magyar honvédek vonulnak újra a hősök utján' Este 8 óra van. „.Most érkezik be Klimiecre az előnyomuló hon véd dandár főcsapatának éle... leleten kívül mindenütt találkozott a vizitáeió a presbitériumokkal is s külön presbiteri ház­községi kötelességek és munkák elvégzésére. De maga aü-legész gyülekezet is hallhatta, az istentisztelet után összesereglettem, a templom­ban az egyház püspökének buzdítását és in­téseit. Minden gyülekezetben külön istentisz­telet volt a gyermekek számára, akiknek fel- készültségé* a vizitáeió tagjai meg is vizs­gálták. Kiemelkedő eseménye volt a körútnak a magyardécsei református elemi iskola felszen­telése. Az iskolát (négy lancrős, gyönyörű, egyemeletes épület) 1936 óta építi a magyar- décsei gyülekezet hatalmas áldozatok árán. Az. iskolaszenteléssel kapcsolatosan Erdély fiatal Írói ünnepi, irodalmi délutánt rendeztek a magyardécsei templomban. A püspöki vizn- táció tagjai meglátogatták az egytemi önkén­tes nőipmnika.szolgálat magyardécsei munka- táborát is. A püspöki vizitáeió tagjait a helyi közigazgatás vezetői nagy szolgálatkészséggel kisérték el útjukon, a falvak népe pedig min­denütt kitörő örömmel fogadja a főpásztort és kiséretét. kezdjen qabonafelesleaéuel szárazföld három, legnagyobb gabonatermelő államát foglalná magában, hanem Oroszor­szág kivételével az egész világot, A világpia­cot évenként túlnyomó mértékben búzával el­látó „Big Four“ élén Ausztrália mellett Ka­nada, az USA és Argetínia állanak. Ezek az államok ae utolsó békeévben a világkivitel több mint háromnegyed részét bonyolították le. Akkor még kereken 16 millió tonna buza for­gott míg a világkereskedelemben — ez a mennyiség azonban a tengerentúli összekötő vonalak elvágása következtében meglehetősen megkisebbedett. A kivitel elvesztése legérzé­kenyebben Argentínát érintette. Ezév első negyedének külkereskedelmi adatai bizonyít­ják, hogy miljren jelentékenyen rosszabbodott a mérleg a buza- és tengeri hajórakományok kimaradása miatt. Az eladás csökkenésének oka azonban nem­csak a háború. Argentína, az európai búza­termelő területek állandó növekedése folytán egyre szőkébbnek bizonyuló világpiacon már 1938 óta erős árharcban áll az Egyesült Ál­lamokkal. Az 1936—-37.es évben Amerika már búza behozatalra szorult, mert kis beUő­I termelésre mit. Így tehát kiviteli vevőinek ki­szolgálását konkurrens áilamofena kellett bíz­nia, Ehhez járult még a belső szubvenciós po­litika is, amely annyira megdrágította a búd raárakat. hogy azok teljesen versenyképtele­nekké váltak a világpiacon. Amerika ekkor prémiumokat Ígért az exportőröknek és dum­ping intézkedéseket foganatosított, hogy ne maradjon le a világpiacról, arról az ideoló­giai harcról nem is beszélve, amelyet 1loose- veit és Hull a tekintélyuralmi államok „sza­bad világpiac aláásásának“ minősített terve ellen küzdött. Az Egyesült Államok — mint már eddig annyiszor — ezúttal is tisztán cél­szerűségi okokból űztek politikát. . . Ezt a tényt, felismerték, nemsokára Argen­tínában is. A javasolt buzablokkal kapcsola­tosan megjegyzik Buenos Airesben, hogy ép­pen az Egyesült Államok voltak azok. arar Ivek az utóbbi években megnemengedett mó­don kelitek versenyre a világpiacon az argen tinai buza ellen. Ehhez a- megállapításhoz az argentínai külkereskedelmi miniszter még azt fűzi hozzá, hogy nem. lehet elfogadni azt, hogy az USA most — amikor az, angliai piac összezsugorodott — a gabonaüzletet Argentí­nával megakarná osztani. Másrészt Argent’ nénak egyáltalán nem érdeke, hogy Angliá­nak búzát ajándékozzon. , . , Az és'znkamerikai buzablokk hátsógondola­ta tehát, egészen világos. A világpiac hely­zete az európai vevőternlct elvesztése,. révén — amely a felesleg több mint kétharmadát vette fel — annyira reménytelenné vált, hogy az Egyesült Államok megpróbálnák ezt a terhet a versenyzők hátára rakni. A „buzablokk“ nem lenne egyéb, mint a meg­maradt világpiac kontingentálása, ameilybő! az Egycriilt Államok magának „bizonyos részt“ irziosifana. Az USA érdeke, hogy egy ilyen kvótatervnél részesedjen, mert az ezévi, junius harmincadikéval záródó gazda­sági évben 'kereken 11 millió tonna gabona feles’egptl rendelkezik, amely számára nem létezik piac. A jövő termés, amely a déli államokban már junius elején piacra került, ismét körülbelül 4 millió tonna felesleget mu­tat. Ha tekintetbe vesszük, hogy A merik* „jogos piacrészesedése*' csak 2,7 millió ton­ne. ngy ez a lő millió tonnás kiviteli felesleg hatalmas mennyiséget jelent. Az Egyesült Államok nyugodtan fedezhetnék egy evre ez­zel a buzemennyiséggri az egész világ beho­zatali szükségletét. Ennek az óriási mennyi­ségnek a finanszírozása igen igényes, mert a paritás ár előlegezése az Egyesült Államok ­ban a kormány akarata ellenén: 95 százalék­kal emelkedett Kanadában szintén kellemetlen a helyzet. A régi készletekből és a legutóbbi rekordter­mésből ebben az országban az 1940—41. évre 19 millió tonna buza áll majd rendelkezésre Kanada azonban a legjobb években sens tudott, fóbbet eladni, mint 6 millió tonnái. A jövő rermésre ismft nagyon jók a kilátá­sok. A kormány itt is épp oly kevéssé tudja, mint az Egyesült Államokban, hogy mit kezdjenek majd a felesleggel? Mert Winni­pegben, a kanadai gabonakereskedelem köz­pontjában tisztában vannak azzal, hogy An­glia Ígérete, amely három millió tonna bú­zát fog kivinni Kanadából — propoganda- szólam csupán. Nem hiába festette Anglia hajózás* minisztere olyan fenyegtőnek az angol kö/rllátás helyzetét. A harmadik buzablokk-partner Argentina lenne, Az argentínai gazdaság azonban erő­sen szenved annak tudatában, hogy a 16 mil­lió tonnás tengeri-felesleget képtelenség ér- l ékesít en-. Ehhez a hr 1 almas tengeri felesi ég­hez, — amely mellett a mult évben csak 1.2 millió tonna volt a kiviteli — hozzájárul még ' a 4.5 millió tonnás buzafelesleg is. Az uj - termés már ez év elejétől ömlik a piacra, A kormány a farmereknek már szilárd árak­ról kezeskedett, a szubszidáit amerikai gabo­nával azonban nem tud versenyre kelni a vi­lágpiacokon. Csak egy lehetőség kínálkozik még, ami megszabadítaná válságos helyzeté­ből az argentínai gazdaságot — s ez a ter­melés korlátozása. Ugyanezen az utón akar most Kanada is haladni. Hasonló intézkedéseket foganatosít az USA is a túltermelés megakadályozása ér­dekében . A mai napig azonban még nem ér­tettek ahhoz, hogy az agrárkivitel fejlődésé­ből levonják a következtetéseket és valójában kezükbe vegyék az agrárpolitika gyeplőjét. A. U. * A Mihova bajnokság győzteseinek névso­rát közli a Színházi Magazin legújabb száma. Hunyadi Sándor szovátai fürdőlevele, nagy képe® balatoni riport, Kovách Aladár cikke a plágiumról, báró Kemény János a kolozsvári régi színházról, Somjay Arthur a gondtalan színész szerepéről, Baróti Géza planétája Day- káról, Péter-Pál székely Bácskában, Fendrik Ferenc novellája és még sok érdekesség, strandivat, vioclap, cgyfelvonásos kabarétré­fák egészítik ki a népszerű hetilapot. Mellék­let a Kis Magazin, Vásárhelyi János püspök vizitációja a széki egyházmegyében Mi lesz a világ búzájával? Amerika nem tudja mit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents