Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-31 / 173. szám
íCeism WmMZk 19 4 1. J £ £ t Zi S 31 <T) :*iCíffiS399S1 L'SA-iá maszponloic Európában Izland megszállása csak a kezdet? pedig egymásután küldik esapatszállitmá nyaikat atlantióceáni szigeteik biztosítására. amelyeket már közel öt évszázad óta birtokolnak, sőt Madeirát már 1419 óta. Az Azóri-szigetek a® anyaország teljes jogú tartománya és Madeirához hasonlóan lakossága is tisztán portugálokból áll. Az Atlanti-óceán nem lehet amerikai beltenger! Nyilvánvaló, hogy az Azóri-szigeteknek az Atlanti-óceán északi, a Zöldfoki-szigeteknek pedig az Atlanti.óceán déli felében lebonyolódó forgalom szempontjából rendkiRoosevelt T«sszőparipáfa Roosevelt mind messzebbre nyúló előtérpolitikája. mely szembeszökően támadó jellege ellenére arra a hajánál fogva clőrán-ci- gált érvre hivatkozik, hogy a tengelyhatalmak az USA-t fenyegetik, az Atlanti-óceán fölötti európai légi járatokra hivatkozva akarja elhitetni, hogy Amerikát ezeken az útvonalokon bombázórepülőgépek is megtá. madhatnák. De mit mondanak a távolságok? Lisszabontól az Azóri-szigetekig 1.700 kilométeres légi utat kell megtenni, innen New. York pedig éppenséggel 4.200 kilométernyire fekszik. A déli útvonalon a Zcidfoki-szi- getek 2.800 kilométerre fekszenek és a brazíliai partokig a repülőgépeknek még 2.600 g kilométeres utat kell megtenniük. A nyugat félteke légi veszélyeztetéséről tehát komolyan nem lehet beszél”4 5 * * *. Amerika ezt az állítást valójában csak propagandacélokból állítja az előtérbe és amikor a levegőt emlegeti, a tengerre gondol. Amerika érdeklődése a „tengerek szabadságának“ szól, természetesen washingtoni értelmezésben: mértékadó amerikai körök nem egy. szer említették meg a hadicélok között a világtengereken való hajózás monopóliumát, " amelyből az amerikai cyámság alá kerülő Anglia már csak másodsorban vehetné ki a részét. Ami pedig a most folyó háborút illeti, Amerika a New-York-Fokváros átló irányában történő hadiszállításokat tartja szemelőtt, A nyugatafrikai támaszpontok Bazilika-hatású templommá alakítják át a Kolozsvár-monostori római katolikus kápolnát Roosevelt azzal, hogy az amerikai csapatoknak parancsot adott Izland megszállása, ra, végképpen letért arról a politikáról, amelyet a két világtenger habjaitól mosott Amerika különleges helyzetére való tekintettel George Washington annak idején a következő szavakkal ajánlott utódai figyelmébe: „Vájjon miért kellene ennek a különleges helyzetnek előnyeiről lemondanunk? Mi értelme lenne saját földünket elhagyni, csak azért, hogy idegen földön álljunk?“ Mig Roosevelt az 1939 évi pánamerikai konferencián a „nyugati félgömb“ előterét a 300 mérföldes zónában állapította meg, március 28-ikán mondott beszédében az Egyesült Államok biztonsági övezetébe Grönlan- dot és Izlandot is beiktatta. A torpcdóromboló-egyezmény Később Roosevelt Angliával megkötötte aa úgynevezett torpedóromboló-egyezményt, amely módott adott Amerikának arra, hogy az amerikai angol birtokok összes szigetein támaszpontokra tegyen szert. Hogy a brit felségjogoknak ezzel a nagyon is egyéxteimü megszüld tée ével e szigetek politikai jövőjét illetőleg Amerika még nem mondta ki a végső szót. azt az egész világ történelmi tényként könyvelte el. Miután Tzland megszállása után Washington a nyugat indiai bérletek nemzetközi jogi helyzetét nyilvánította az Egyesült Államok Izlar.dhoz való viszonyának mintaképéül, erre helyénvaló most ismét felhívni a figyelmet. Imperialista beavatkozás Mig azonban valamiképpen talán el lehetne ismerni, hogy a Karibi-tenger valóban az Egyesült Államok védelmi övezetéhez tartozik, Észak-Amerikának Grönlandon keresztül Izland és Skócia felé irányuló expedícióját nem lehet másnak, mint Európa éle. tébe való imperialista beavatkozásnak minősíteni. A nyugati félgömbre való hivatkozás itt már mindenképpen nevetséges érvelés lenne, hiszen hasonló cimen Amerika saját életterén túllépve az egész földkerekség ügyeibe való beavatkozásra igényt tarthatna. Mi következik Izland után? Az izlandi partraszállás valóban nagy fi gyeimet keltett Tokióban, Viehybcn, Lisszabonban és Madridban is. Ezeken a helyeken nem felejtették el, hogy május 28-íkán Grön. landdal és Izlanddal együtt Dakarról, az Azóri-szigetekTŐl és a Zöldfoki szigetekről is megemlékezett Roosevelt és kijelentette, hogy ha ezek a fontos pontok a tengelyhatalmak kezére kerülnének, ez a nyugati fél- gömb közvetlen és súlyos veszélyeztetését jelentené. Minthogy az Egyesült. Államok Izlandot mór megszállották, bár német részről semmi vállalkozást nem hajtottak végre a sziget ellen és efféle szándékokra sem lehetett következtem, nagyon is kézenfekvő a feltevés, hogy az USA hasonló cinizmussal az Atlanti-óceán déli részének kulcspont. jatt is megkísérli kezébe kaparintani, annál is inkább, mert ez a szándék nemcsak hónapok óta tárgya a beavabkozáspártiak és elezígetelődéspártiak vitáinak, hanem az izlandi eset óta különösen sok szó esik róla. Amikor ae amerikai szövetségi hadseregnek legjobban gépesített és legkorszerübbben fel. szerelt hadosztályát a szárazföldről Pretó- riába szállították, az amerikai sajtó ebben már az első lépést látta a Dakar, az Azúrok és a Zöldfoki-szigetek ellen tervezett rajta ütés megvalósítására! Roosevelt természetesen tudatában van annak, hogy itt nem lesz olyan könnyű dől ga, mint ízlandban, amelyet az angolok elő. zőleg már úgyis megszálltak — és figyelemre méltó módon továbbra is megszállva tartanak — és ahol már a gyakorlatilag külön ben teljesen önállótlan izlandi kormány „fe, hívására“ lehetett hivatkozni. A portugálok és a franciák félreérthetetlen módon kifeje. zésre juttatták elszántságukat, hogy egy esetleges amerikai rajtaütésnek minden eszközzel ellenszegülnek és ugyanez áll Spa nyolországra nézve is, ha az USA a Kanári- szigetek iránt is a megengedhető mértékor túlmenő érdeklődést tanúsítana. Abban a tudatban, hqgy Dakarnak egy idegen hatalomtól való megszállása Frau áaország számára ennek a fontos stratégia; pontnak tartós elvesztését jelentené, Frar. ciaország a nyngatafrikai tengerpartot uraló kikötőt az angolok és a Degaulleisták tárna dásával szemben már a mult évijen is nagy eréllyel és sikerrel védte meg. A portugálok KOLOZSVÁR, július 30. Egyívűn és világi szakértelem, találékonyság és Művészi Ízlés alakít ja át a Ko lozsvár-monos tori szűk kis kápolnát bazilika hátúm uj templommá. A templom háromhajós lesz és az utcáról három' bejárat vezet majd hozzá, A szentély szélessége a főhajó szélességével egyezik s a szentély körül futó oszlopos mellékhajók bőséges elhelyezkedést biztosítanak. A templom alaprajzi megoldása az OHáriszentség fokozottabb i módikét célozza, amennyiben a Szentséget nem kis fülkében, honom a templom legtágasabb és legkönnyebben hozzáférhetőbb részében helyezik el. A kórus mindhárom hajóra kiterjed, a sekrestye a főoltár mögé kerül s mindkét mellékhajóból az ajtón keresztül lehet majd megközelíteni. Az építés — a fedezet arányában — részletekben kerül kivitelre. Elsősorban a sekrestyét, a szentélyt és « kereszthajók falazatát építik meg, utóbb pedig a tetőzet stb. kerül sorra. Az uj rész összekötése a régi templommal legutoljára marad, addig a régi tomplo mocskát zavartalanul látogathatják a: hívek. A templom befogadóképessége 260-ról 1200-ra emelkedik. Az uj épülettel a régi Monostor uj szépségeket tár majd a látogató szeme elé. ’ Monostor múltja, amely I. Béla király ala- pitásával 1059-re nyúlik vissza, méltó jelennel folytatódik. A tcibővités elgondolása a kavüli jelentőség« van, az Óceán azonban sem- miképpen sem lelet amerikai beltenger, amelynek partszegélyeire vagy keleti szigeteire az Egyesült. Államok igényt tarthatna. Még kevésbbé van jogai az Amerikai és Eu- rópa.Afrifca közötti légiforgalom monopóliumára, amelyet az európai légiforgalmi társaságok rovására, már nem egyszer követelt, annak ellenére, hogy a Lisszabon és fez a Icám erika közötti repülőforgalom fenntartását egy európai állam sem kifogásolta. megszerzése ennek a vonalnak, illetőleg a nyngatafrikai partok menti folytatásának biztosítására lenne hivatott, amelynek je lentőségét az a körülmény is rendkívül emeli, hogy a Földközi-tenger elzárása esetén Anglia csak itt tarthatja fenn összeköt, tetését Indiával és Ausztráliával. Portugália atlantióceáni szigeteinek és a francia Dakar megszállására irányuló törekvéseknek tehát semmi közük sincsen a nyugati félteke ..biztosításához“. Ezek a célkitűzések sokkal inkább egy messsebbtekin- tő programra«* tartanak szemelőtt, azz,al a közelebbi céllal, hogy az Európa elleni blokád megvalósításával a délamerikai államokat légmentesen elzárják európai vásárlóiktól és szállítóiktól, minthogy más oldalról is megállapítható, hogy Északarnerika körülményes, sok hitelpolitikája és a délamerikai államokkal szemben támasztott támaszpont- követelései is ebbe a vonalba tartoznak. Az Egyesült Államok a délamerikai államokat gazdasági és politikai befolyása alá akarja vonni, mégpedig nemcsak a háború tartamára, hanem örök időkre. A sors különös iróniája, hogy az Egyesült Államok éppen ezeknek a> délamerikai államoknak európai anyaországait szemelte ki arra a feladatra, hogy Észak-Amerika imperialista terveit ősi at- lantióecáni birtokálloonányuk és saját véreik elvesztése árán támogassák. jétől, P. Révay Tibor S. J.-től való, mig a művészi terv Rátz Mihály építész, felsőházi tag szakértelmét dicséri. Az alapkő-szentelést Sándor Imre dr. püspöki helynök végzi, ünnepi beszédet Veress Ernő pápai kamarás, plébános mond. Az alap. kőezeivtelés vasárnap, augusztus 3-án délután 5 órakor lesz. Ezt megelőzően csütörtökön, pénteken és szombaton este 8 órakor Szent Tgncic ájtatosság lesz a monostori templomban- vecsernyével, és szentbeszéddel. Ezalatt közszemlére, helyezik az alapkőben elhelyezendő okmányt. Az okmányt a sekrestyében lehet aláírni. HáromsxéSt vármegyék ez: csatoltak három udvar« hely megyei Közeggel Budapest, július 30. (MTI.) A korméuv az udvarhelymegyei Bibarcfálva, Kisbacon és Mngparhermóntj községeket Háromszck-vár- megi/éhos csatolta. A vonatkozó rendelet augusztus elsején lép hatályba. BibarcfaJva, Kisbacon és Magyarlírimány községeket a konmány a baráti járásba osztotta be. Ezen kívül a kézdivásárhelyi járás elnevezést kezdi, a kovásznál járást orbai és a sepsiszentgyörgyi járást tepsi járásra változtatta meg. A' .járások székhelyei nem változnak. A vonaf kozó belügyminiszteri rendedet ugyancsak augusztus 1-én lé]> hatályba. U§ énele a búzamezőikről ••• Az újból magyarrá lett Szabadkán a Magyar Kenyeret ünnepelte a napokban az or. szág. Az uj búzából sült drága kenyeret az ország első embere szegte meg s mint pap az urvacsorai asztalnál, szent igét mondott: — „Mindenkinek mindig egyformán jus- son a magyar kenyérből!“ . . . A legszentebb ige szavai ezek. Mindennél erősebb kifejezője annak a vágynak, hogy mindennapi kenyere által eggyé kováicso. lódjék minden magyar és minden állampolgára e hazának. És ugyancsak a Kenyér ünnepén hangzott el az intés is: „Mindnyájan felelősek vagyunk a magyar kenyérért!..Az elmúl* hónapok alatt megtanultuk megbecsülni a kenyeret. Igaz volt úgy, hogy az is bántott, miért nem lehet olyan fehér a kenyerünk, mint régente volt? És ha már ilyen, ilyen barna, akkor miért nem ehetünk belőle annyit, amennyit jólesik? ... Nehezen tudtuk megszokni, hogy korlátozott a kenyérfogyasztás, majd minősége miatt zúgolódtunk nem is egyszer. Méltatlankodá. 3unk közepette azt is elfeledtük, hogy a kenyeret, bizony kegyelemből kapjuk . . . Igen, a kegyelem jósága kenyerét ettük mi, hazatért erdélyi magyarok 1940 november 11 óta- Akorra kifogyott amugyis szűkös hambára- inkból a kenyémekvaló. Téli tartalék sehol, vagy csak néhol volt, de mégsem halt éhen senki, mert egyremásra érkeztek a búzával tele vonatok a nagy Magyar Alföld felől. Az a kicsi ország osztotta meg velünk mindennapi kenyerét, mintegy ajándékként, amely eddig csak lélekben megvallott hazánk volt. A maga karéj kenyere is szűkös volt, mégis megfelezte vélünk. Hála illette volna, érette, de mi sokszor mégis a hálátlanság szavát hallattuk. A nagy Magyar Alföld kenyerét ette az erdélyi magyar, a máiramarösi román, a kárpátaljai ruszin és minden népe e majd- nem napról-napra növekedő szentistváni birodalomnak, mintegy kovászaként az eljövendő boldogabb magyar életnek . . Arat a magyar. Búzaföldeken és csatatereken arat . . . Az aratás vége fele járunk, itt az erdélyi bércek között is. Kissé elkésve jutottunk el az idei aratáshoz, de a mi bérceink között ridegebb a napfény és később érlel kalászt- De a faluk alján már mindenütt bug a világ legszebb muzsikája, a cséplőgép. A falunak, a falu népének meglesz a magavetette, arat. ta kenyere. A falu népe pedig sokkal jobban megtudja becsülni a kenyérnekvalót, mint a városi nép. Jobb és előrelátóbb beosztással él. Ezért lehet, hogy ebben az évben már megél a maga kenyerén is. A város nem vet, nem arat. s népének továbbra is szállítani kell a kenyérnekvalót. És az első buza már meg is érkezett Kolozsvárra. Onnan jött, ahonnan eddig: a nagy Magyar Alföldről! Kedden reggel már uj búzából ettük kenyerünket. Senkinek sem lehetett panasza az uj kenyérre. Jó, ízletes, foszlós-bélü, akár a békebeli kenyér. Néhány helyen zsemlét is sütöttek uj búzából a pékek. Valósággal szét. kapkodták az emberek. És mivel nem jutott minden igénylőnek, tizen-tizenketten Is megosztoztak egy uj búzából sült vizeszsemlén, így tett testvérré egy zsemle tizenkét embert - . . És testvérré tesz mindannyiunkat, akik e megnagyobbodott hazában élünk, mert mindannyiunknak Édesapjának, földi Gondviselőjének szózata egyszerre jut el a magyar kenyérrel minden fiához: — „Mindenkinek mindig egyformán jus. son a magyar kenyérből!“ Ró. Augusztus 4-Ücén kezdődik Marosvásái helyt a tanitónők átképző tanfolyama MAROSVÁSÁRHELY, julius 90. Augusztus 4-én kezdődik a székely fővárosban az állami népiskolákhoz ideiglenesen beosztott attami tanitónők átképző tanfolyama, amelyen száz tanítónő vesz részt. A tanfolyam augusztus 30-ig tart, Anghi Dénes tanügyi tanácsos irányítása mellett. locsai érsek, egykori templom építési ssakértöflugusztus 1-én indul! RIOMOZGO Elnémult &arany olt Rákosi Viktor nagv? maotjar sorsregén^e nyomán filmre irta: Hunvadi Sdndc. Rende?te: Ka’mdr László. Zene : ?é. \jes Szabolcs. Főszerepében : Nagy István, Kiss Ferenc, Lukács Margit, Tompa Sándor. ITüsor elölt: Legújabb híradók. Kővetkező műsor: Tiszteiéi a Kivételnek!
