Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-27 / 170. szám

MGeamilwFMa A vörös diktatúra bukásának küszöbén Emlékezzünk a cári Hi a különbség Sztalinék „szovjetparadicsoma” és Romanov Miklós egykori birodalma között Sztálin, aki néhány héttől ezelőtt még szin­te korlátlan ura volt a föld egyliatod részé­nek, most bizonyára megkapta a háborúból azt az Ízelítőt, amelyet politikai sziUdátókörii- sége, katonai hozzánemórtése és szószegése miatt méltán megérdemelt. Csapatai, ame­lyeknek dicsőségét már a kis finn nemzet is alaposan megtépázta, most fejvesztett sorok­ban menekülnek az Ural felé. Magukkal vi­szik az emberiség történetének legborzalma­sabb emlékét, a bolsevista diktatúrát, ■'imply 1917 óta több mint harmincmillió áldozatot követelt csak azért, hogy a. Kreml lelkiisme­retlen urai tovább folytathassák bűnös és em­bertelen ki sér le főzéseiket egy világforradalom érdekében. Oroszország most megszabadni '-éktől az embereknek alig nevezhető emberektől, átala­kul és tovább folytatja életét, mint ahogy a: agyonbecsmérelt cári turalom alastt tette. Az alatt, ae uralom alatt, amelyet, a Leninek, Trotzkijok, Radekak és a többi népboHogi- tók a legszörnyübb elnyomatásnak bélyegeztek »eg. Kém érdektelen most a. nagy átalakulás előtt néhány ténybeli adatot felsorakoztatni a cári Oroszországról csak azért, hogy a kü­lönbséget a vörös és a rommovi nra-lom kö­zött megállapíthassuk. A nagy leszámolásnál »inden esetre hasznosak lesznek ezek is. Uralkodás — elméletileg... A cár csak elméletileg uralkodott korlát­lanul. A valóságban ténykedését egész intéz- m-énysoroaat ellenőrizte. A falusi, városi, me­gyei tanácsok, a minisztériumok és a szenátus voltak azok, amelyek szigorúan felülvizsgálták minden intézkedését, törvényrendeletet pedig, csakis a szenátus engedélyével adhatott ki. Még nehezebbé tették a. cár hatalmi törekvé­seit az általános választójogi törvény alapján összehívott duma-képviselők, akik az idők fo­lyamán egyre nagyobb befolyást gyakoroltak az állam életére. Igaz hogy ez a befolyás a világháborúba való beavatkozás előkészítésé­nek munkájával a legnagyobb veszélybe dön­tötte az országot, de ugyanakkor azt sem le­het letagadni, hogy ez éppen a eár akarata ellen történt. Azt a háborút tehát, amelyet Leninek mindenképpen a Rohmnovok terhére szerettek, volna íratni, a duma többsége ha­tározta. el, A muzsikok helyzet« egykor és most A demokráciájának és a demokráciákkal ka­cérkodó liberálisoknak vesszőparipájuk volt a különböző társadalmi osztályok közötti kü­lönbségek emlegetése. Azt a mendemondát, amely szerint a Volga mentén étien halnak a parasztok, mialatt a felsőit!) osztályok tegjai mindenben dúskálnak, miár szinte unalomig hallott«, abban az. időbon az. ember. Ez ocdig csak legenda volt és pedig egyike a legosto­bább legendának, meri a valóságban énpen nz orosz paraszt virít az, aki teljesen zabá­don birtokolhatta földjét és nem volt semmi­nemű függő viszonyban az- esetleges szomszé­dos földesurakkal, A rabszolgaság megszűnte után a cári uralom egyre több nagy birtok felosztását szolgalmozta. Eleinte csak egyliar- mad jutott a földműves kezébe, de 1917-ben a muzsikok voltak urai a nagy Oroszország kétharmadnyi, termőterületének, míg a nagy­birtokokra csak egyharmad esett, Egyenesen megdöbbentő ezek után a mos­tani helyzet, amikor a földművesnek se földje se ' termése nem maradhatott> mert mindent, a vörös haza oltárára kellett ál­doznia, csak azért, hogy a Kreml urai, akH halomszámba lövették főbe a cél nélkül élni nem akaró muzsikot, megtarthassák vezető állásaikat. A cárt birodalom sohasem volt kapitalista ország Nem szabad elfeledni, hogy az orosz biro­dalom soha nem volt a szó szoros értelmében vett ,,kapitálist a“ ország. Csak nagyon kevés úgynevezett nagy vagyonú családja volt, akik­nek azonban soha nem volt olyan pompás palotasorozatuk, mint az angol, vagy a fran­cia nemeseknek. Nem volt tehát a gazdagság és a szegény­ség közötti különbség sem olyan szembe­szökő, mint például Londonban, ahol « Whitechapel negyedben egyenesen kétség­beejtő nyomorral találkozhatott a szemlélő, Ugyanez volt a helyzet a párisi ,,Zone‘‘- ban is. t’gyancsak a liberálisok által terjesztett hi- | y-ítélés volt az is, hogy a nagy birodalom- I bem ezerszámra halnak éhen ae emberek, f Ugyanakkor azonban sohasem említették, hogy Indiában hányom pusztultak el éhen a brit uralom alatt. Ahol nem ismerték a kisebbségi kérdést! Egyenesen bám illatraiméitó, hogy mennyire nem játszott szerepet Oroszországban a ki­sebbségi kérdés, I amely pedig minden ügyne- vezeti liberális és demokrata ország vezetőinek súlyos gondokat okozott. Még Angliának is, ahol pedig állandóan' hangoztatták, hogy mindenkinek egyforma - jogaik vannak, vagy az Egyesült Államoknak is, alhoJ szinte llec- pesztöen kezelték a demokrácia jelszava alatt a négereket. A cári Oroszország a kisebbségi problémát egyáltalában nem ismerte. A hoz­zátartozó népek politikailag teljesen egyenj guak voltak. Örmény, tatár, georgiai, sőt a néger faj több gyermeke igen magas állami állást töltött be a birodalomban, Hannibal, a néger származású tábornok például a leg­nagyobb orosz költők egyikének Puskinnak volt megbecsült őse. Az emberséges törvények hazája A dumában Oroszország minden társadalmi osztálya megtalálta a maga képviseletét. Va­lamennyinek meg volt a módja ahhoz, hogy osztályának érdekeit a legmesszebbrneinőleg és szabadon megvédheese, mert a törvény előtt mindenki egyforma volt. A törvények pedig humánusak voltak. Halálbüntetés csak az uralkodó meggyilkolásáért járt. Egyszerű gifilkosságért 20 évi kényszermunka, volt, a büntetés. Ez a kényszermunka semmiben sam volt, nehezebb mint máshol, sőt ha összeha­sonlítjuk például az ördögszigeti pokollal, bi­zonyos mértékben humánusnak is volt nevez ­hető. . A politikai bűnözőket rendesen Szibériába száműzték. Önkényteteniil is felvetődik a kér­Nyugodtan el lehet mondani, hogy a Szta- feí-féle' emberek kizárólag csakis a cári orosz uralom alatt működhetitek szabadon. El is kö­vettek mindent, hogy a törvényszabta lehető­ségeket kihasználják. 1905 és 1906-ban például ,<csak a követke­zőket lőtték le, vagy robbantották fel: Ser­gius Aleoamdrovics nagyherceget. Piciiévé mi­nisztert> Sipiagin, Bogolepow, Ignatjeic kor­mányzókat, Starinkevics és Hwostov helytar­tókat, Launitzot, Szentpétervár rendőrfőnö­két, Pavlov, Mim, Karangosov és Alichanov tábornokokat Kerenszki forradalmárai felrobbantották Stolipin miniszterelnök, palotáját. Eredmény húsz halott és számos sebesült,. Magát Stoli- pi.nt, aki csodálatos véletlen folytán megme­nekült, néhány héttel később egy Bogrov ne­vii forradalmár lőtte le a színházban, Számos merénylet történt még wnlitcttekeu kívül is ugyanabban az időben. Egy statisz­tikai kimutatás Szerint rövid másfél hónap alatt 613 merényletet követtek el, amelyek­nek 244 áldozata volt. Erre már megkezdte működését, a katonai törvényszék is. Néhány halálos Ítéletet hozott, mire a liberálisok és demokraták elszömyul- ködve hördültek fel a müveit nyugaton. Csodálatos, hogy a művelt nyugatnak most alig volt szava, amikor Sztálinéic ezerszámra végeztették ki volt párthiveiket. Igaz, hogy csak méltó büntetésüket kapták meg a Oscke börtöneiben, de mégis különös, hogy London és Páris mennyire igyekeztek tudomást nem. venni az eseményekről. * dés: milyen, volt ez a száműzetést Erre Trötz- kij életrajza a legmegfelelőbb válasz. May Eatsman, Trotzkij bámuló ja azt írja az egykor sokat emlegetett- forradalmárról, hogy7 Szibériában úgy élt, mini az a természetra­jongó, akinek tetszik a havas tájak csöndje. Enni. innivalója volt, bőven és kétszobás kis hálában szabadon írhatta könyveit, amelyek­ben átkot szórt a cárizm-usra. Még abban sem akadályozták meg, hogy Írásait külföldre jut- tathassá, , Lenin ogéaz családjával egy háromszobás házban töltette száműzetését és Hzserszinszky, a későbbi rettegett Csóka-főnök pamfletteket irt a cári családról. Mindezek „szegény száműzött eh* szabadon, járhattak kelhettek azokban a, falvakban, ahová küldötték őket. Pénzt is kereshettek, mint oéldául Trotzkij, aki kiszolgáló volt egy üzletbein. .••ezzel szemben a vörös diktatúra! Ezzel szemben mi volt a vörös uralom alatt? Százezreket mészároltak le állati kegyetlen­séggel, Még szerencsés volt az, akit csak egy. szerűen fültövcm lőttek. És mindezt a kegyet­lenkedést Sztalinék rendelték el, aikiik annak idején tele jajgatták a világot „saen védéseik­kel“. Pedig Sztálin ókról mindent el lehet mondani csak azt nem, hogy holmi szalon foimadahnárak lettek volna. Nagyon is ke­gyetlen, szinte embertelenül durva individu­umok voltak. Sztálin például rablóbandát, szervezett• ‘ hogy igy jusson hozzá nagyobb pénzkészlet­hez. A. rablásban Litvinov segédkezett neki, az az ur, aki most Londonba készül, hogy ott a szórjót-angol-amerikái, szövetséget nyélbe üsse. Minden más államban egyszerűen felkö­tötték volna ezt a „gentlemant“, csak éppen a kegyetlennek fémjelzett cári Oroszország tűrte m)eg tovább is az élők sorában Anglia mai, legnagyobb örömére. * • Végül le kell számoJnii aizza.l az állítással is, hogy a. cári Oroszország elmaradott áriam volt. Statisztikai adatokkal igazolható, hogy II. Miklós alatt az orosz birodalom területi arányait tekintve is hatalmas fejlődésen ment át. Korszerű vasutak szelték át a végtelen síkságokat, ipartelepek kéményei jelezték a szorgos munkát és mindent elkövettek, hogy a népet legalább az irós-olvasás tudományá­ba bevezessék. Ezzel szemben a néniét és magyar távirati irodák közléseiből megállapítható, hogy a nwst kézrekerült szovjet foglyok szellemi szín­vonala egy nyolc éves gyermekének felel meg. Ez a bolsevizmus sokat hangoztatott áldása, amelyről csak most lehetett lerántani a lep­let és következésképpen csak most lehet igaz­ságot. szolga itatni az egykori cári uralomnak. MÁLNASY TIVADAR Tízezer pengős városi segélyt kap a marosvásárhelyi Klotild Leánya rveháx Marosvásárhely,, július 26. Marostorda. vánnegyc kisgyülése szombaton délelőtt Miké László főispán elnöklésével gyűlést tartott, amelyen többek között 10.000 pengős segélyt szavaztak meg a marosvásárhelyi Klotild Lcányárvaház céljaira. A kisgyülés tudomá­sul vette a vármegye és a Lomási Erdőipar között létrejött egyezséget, amely jelentős kártérítési juttatást biztosit a vármegyének. 19 4 1K J I £ í l S 2? Végszó egy vitához A magyar közvéleményt őszinte örömmel és megelégedéssel tölti cl, hogy az a heve­sen induló vita, amely a kormány házassápi törvényjavaslatával kapcsolatban a felsőbáz és a képviselőház között kitört, váratlanul nyugvópontra jutott, a Bárdossy.kormány nagy politikai sikerét jelenti az, hogy a fel­sőház eredeti álláspontjától eltérve, elfogad­ta azt a szöveget, amelyben a két ház részé, ről kiküldött egyeztető bizottságok megálla­podtak. A Bárdossy-korm árnynak ez a győzel. me azonban természetes és szükségszerű. Az ország lakosságának túlnyomó többsége a kormány álláspontját támogatta, mert belát, ta, hogy a kormány törvényjavaslata olyan fontos lépést jelent a magyar faj tisztaságá­nak védelmében, hogy azt mindenképen tör. vényerőre kell emelni. Ugyfátszik a felsöház is megérezte a közvélemény állásfoglalását és dicsérendő józansággal levonta ennek a következményeit. Elállott attól, hogy ragasz­kodjék azokhoz az enyhítésekhez, amelyeket- a kormány eredeti javaslatával szemben in. ditványozott, és végeredményben egy, a kor­mány eredeti javaslatánál szigorúbb javasla­tot tett magáévá. A felsőház által most megszavazott tör­vény két lényeges pontban tér el az eredeti kormányjavaslattól. Az első az, hogy azok. nak a rendkívüli méltánylást igénylő esetek nek az elbírálását, amikor valakinek a zsidó, vagy nemzsidó mivoltát kell eldönteni, a f e- sőház által ajánlott bizottság helyett maga az igazságügyminiszter végzi el. Még ennél is fontosabb változtatás azonban az, hogy az uj javaslat nemcsak a házasság keretén belül tiltja meg zsidók és nemzsidók együtt­élését, de bünteti a házasságon kívül történő érintkezést is. Ha valóban a magyar fajtisztaságot óhajt­ja ez a törvényjavaslat védeni, akkor ezt a kiegészítést logikusnak és szükségszerűnek kel] tartani. Nem formák megőrzéséről van ugyanis szó, hanem arról, hogy gátat ves­sünk annak a rendkívül nagymértékű vér- keveredésnek, amely az elmúlt évtizedek so­rán végbement és már szinte azzal fenyege­tett, — legalábbis bizonyos társadalmi réte­gekben — hogy megváltoztatja a magyar faj alapvető karakterét és értékes tulajdon- Ságokat értéktelenebb tulajdonságokkal cse­rél fel. Valóban nemzeti megújulást aka. runk, s nem csak egy törvényt, mint jogi alkotást. A törvénynek ebben az esetben csak egy célja lehet,, ennek a »nagy nemzet» megújulásnak előkészitése a * magyar faj tisztasága lehető visszaállításának a megva­lósítása. A képviselőhás és a felsőház között lefolyt vitát bizonyos oldalról szélsőségesen öhaü o', ták kiértékelni. Nemcsak a felsőházat tá­madták, hanem a parlamentáris rendszer felé is sanda pillantásokat vetettek. Ezeknek nem volt igazuk. A gyors elintézés, a várat­lanul kitűnő eredmény mutatja, hogy a ma­gyar parlamentarizmus ma is az a csodala­toson rugalmas intézmény, amely mindig lépést tud tartani a korral, ha szükséges gyorsan intézkedik. A paria mentárizmus biz tositja azt, hogy a magyar törvénytárba olyan törvények kerülnek, amelyek érett megfontolás és vita után a nemzet egyete­mes akaratát kifejező képviselőházi és fel­sőházi szentesités alapján lépnek hatályba. Nem óhajtunk egyes kisebb államokat utó nozni, amelyek, hogy — úgy fejezzük ki magunkat — konjunkturális alapon kosnak törvényeket. Az ilyen törvényalkotás ko. molyságára kár Szót vesztegetni. Mi meg. maradunk a magunk ezeresztendős alkot mánytörténeíi fejlődésük utján, mert igy ír. szívvel, lélekkel bele tudunk illeszkedni ab az uj európai rendbe, amelynek kialakitá- ért nagy német és olasz szövetségesünk dalán dicsőségesen és bátran harcolnak magyar csapatok.- '—inai?—'» . :• Előkelő vendégek Tusnádit üvdőn t Marosvásárhely, julius 26. Szendy Ká dr., Budapest székesfőváros polgárme- § táviratban értesítette Tusnád fürdő igazg I ságát, hogy vasárnap a fürdő megtekintem Tusnádra érkezik. Tusnád. község elöljáró ga a székesfőváros polgármesterét, valair. kíséretének tagjait ünnepélyes fogadtatás) részesíti. Tusnád fürdő forgalma egyébk« az utóbbi napok kedvezőre fordult időjár,í következtében erőteljesen fellendült. Itt tói; nyári szabadságát Raffay Sándor dr. evan gelikus püspök, Kolosváry-Borcsa Mihály, a Sajtókamara elnöke és Esztegdr Lajos, Pécs város polgármestere is. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALL JA A JÓ ÜZLETMENETNEK PANNÓNIA şti. BUDAPEST, Vili. RAKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * korszerű kényelem j™“ kp_k. fl visszacsatolt terü­leten lakó kedves vendégeinek szoba- árkedvezmény. Elismerten kiváló konyha. Polgári árak Véres merényletek sorozata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents