Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-03 / 149. szám
19 4 1. J KJ € i V S 3 Ikiemm Könnyes szemekkel lépték át a kolozsvári színészek a ZZ evvel ezelőtt elhagyott Nemzeti Színház küszöbét Lüktető éle* indiai* nwg m »i fcajlélslinn. — Vilé* dr. fiaás* Aladár miniszteri osztélyfőnftfc écí Táray Ferenc igazgató nagyszabású beszédekben ▼á*o!tálc a Jövő febdalai* a* első *ársula*i ülésen Kolozsvár, julius 2. — „Megholt a Mrály! I Éljen a király!“ — jut eszébe az embernek a szállóige, amikor a kolozsvári számiháaak sorsán gondolkozik. Az elmúlt héten sorozatos ünnepi estéken búcsúzott, a sábatéri színház együttese és épülete a kolozsvári szinházjáró magyar közönségtől s utána elárvult egy napra a nagy kőszinház, elhallgatott benne kaea*- gás, sirás... Az élet neműit el benne... Igen, egy napra elnémult a színház élete, hogy aztán annál nagyobb akarással induljon, neki az uj szabad magyar életinek abban az épületben, amelyből 1919 telén kiüsetett. A kiűzött magyar szónak, magyar színművészeti!ok Erdélyben azóta se volt mostariig tavasza, hanem kietlen tele, de azért volt magyar, hogy még a télben, a jéghátán is viruljoin s virágozzék és megérje a. mai napot, a nagy történelmi jóvátétel napját... Mert 1941 julius 2.-án .délelőtt 10 órakor újból az „Isten áldd meg a magyart" zúgott és zengett a Hunyadi-téri díszes hajlékában, a kolozsvári Nemzeti Színházban... Istenes alázattal, boldogságtól könnyes szemmel énekelte 350 ember, a Nemzeti Színház művészeti és technikai személyzete. A Himnusz hangjába még belevegyült a kalapács és a fűrész zaja is a nézőtér egyik távolabbi zugából, de a színpadon eggyé olvadt a munka himnusza az örök magyar Himnusz hangjával s úgy szállott gyó'zedelmi énekként az igazságos Isten itélőszéke elé... Ismerkednek a színészek Bár az első társulati ülés 10 órára volt meghirdetve. a Nemzeti Színház együttese szerdán reggel már 8 óra után ott tolongott a hagyományos „kispad“ körül. Apró vidám történetek, adomák váltogatták egymást, derűsen a színházi élet berkeiből. Ismerkedtek a most Kolozsvárra érkezett színészek, szülésznők a kolozsváriakkal s néhány meghitt perc alatt mär úgy „itthon“ érezték magúkat az anyaországbeliek, mintha mindig itt tettek volna. Mindegyiknek volt egy kedves szava, történet- kéje a másik számaira s ezeket cserélgették egymással, amíg el nem hangzott a kiáltás: — Fel a színpadra U A meghatottság percei A miég mindig átalakítás előtt álló színpadot fekete drapériák burkolták. A főhelyen hatalmas magyar címer díszeleg, piros-fehér- söld zászlókkal körülövezve. Az egyik sarokban állok s elfogódottan nézem a belépőket. Látom, amint belép Tóth Elek, a mi kedves „Lexi bácsink“.,. Megáll az ajtóban, kezét imára kulcsolja s aztán fehér zsebkendő kerül elő zsebéből... Sir. Most jön be Gzoppán Flóri is. Mozdulataiból hiányzik a szokott komikum... Milyen komoly, ünnepélyes az area... A körülötte álló fiatalokhoz fordul. Öleli, csókolja okét, akik most lépték át életükben először énnek a drága hajléknak küszöbét. — Jáj, fiam, édes fiam, — Idáit fel aztán — ne rójatok meg, ha aszondom... huszonkét évvel fiatalabbnak erezem magamat... Es aztán, hogy csak úgy nézik, bámulják, hát hozzáfűzi! — Bizony, gyerekeim, semmit sem számit az utóbbi 22 esztendő a: életemben, merthogy újból itt lehetek/.,. Most hogy hazatérhettem, nem is tudom mi történt azóta velem. Mindent élfeledtet velem ez a boldog pülanat... hegyen áldott érette az Isten szent 'neve... A többiek is megilletődötten járnak-kelnek az „isteni deszkákon". Szinte nem is mernek teljes súlyúkkal rálépni, mintha attól tartanának, hogy beszakad állattuk a nagy boldogságtól. — Foglalja el helyét mindenki, mert ,,hez- dődik“ — adja ki a jetezót Kenessey Ferenc főrendező. Vitéz dr. Maész Aladár beszéde Most láp a színpadra vitéz dr. Maász Aladár miniszteri osztályvezető, Kemény János báró tb. főigazgató, Táray Ferenc igazgató és egy sereg főrendező, dramaturg, titkár. Inczédy-Joksman Ödön fősipán. és Keledy Tibor dr. polgármester is megjelentek a történelmi ülésen. A színpadon néma csönd. A következő pillanatban Vitéz Tibor mély-gordonka, hangja elindítja a Himnuszt... A Nemzeti Imádság pedig ráhull a szivekre, beborít minden telket és száll, száll mint ünnepi zsolozsma. Aztán vitéz dr. Haász Aladár emelkedik szólásra és elmondja megnyitó beszédét: ■*— Minden nemzet élete, történelme tulajdonképen három hatalmas erő együttes /hatásából, összmunkálásából áll. — kezdette beszédét, vitéz dr. Haász Aladár — Ez a három erő: a nemzeti katonai ereje, hadi erényei, azután kultúrájának mélysége, lendülete, harmadsorban pedig a nemzet gazdasági erőforrásai, a minél célszerűbben és nagyszerűbben kiépített nemzetgazdaságVitéz dr. Haász Aladár ezután a magyar katona erényeit méltatta, majd a trianoni békediktátum után ránkszakadt helyzetet vázolta. — Valamennyien tudjuk, — folytatta beszédét. — hogy mit jelentett a magyar szi. nészet a nemzet életében. A magyar szülészek, akik nyomasztó időkben a magyar Géniusz üldöztetése, elnyomatása, bilincsbeve- rése idején egyszerre voltak művészek, napszámosok és honvédek: megbecsülhetetlen szolgálatot tettek a nemzetnek. Részvét.len. ség, nyomor, sőt sokszor üldöztetések közepette, valami belső szent parancsnak engedelmeskedve végezték kötelességüket. Beszéde további részében az erdélyi szin- játszás'multjárél beszélt. Kitért a nagymul- *u Farkas-utcai köszinházra és a kolozsvári Nemzeti Színház 1906-ban történt megnyitására. Drámai szavakkal emlékezett meg arról a pillanatról, amikor a szülészeknek a szép uj színházból ki kellett vonulniok s amikor a Farkas-utcai színház felett is meg- kondult a halálharang. Majd így folytatta beszédét: — Az erdélyi magyar színészet tovább élt, tovább dolgozott, továbbra is betöltötte hivatását, bár az idegen hatalom müident elkövetett, hogy a magyar munkába belefojtsa a szót. — Hála azoknak, akik lelkűket s szivüket, anyagi és erkölcsi erejüket adták oda a nemes fri"'latirt. — És most itt vagyunk hálatelt szívvel, félmagasztosult lélekkel, hogy újra átadhassuk hivatásának a Magyar Géniusz logerö. sebb bástyáját a Kolozsvári Nemzeti Színházat. Egy uj világháború nehéz napjaiban ezernyi gazdasági nehézség közepette megvalósul a régi. ennek a színháznak a történetében oly sokszor felmerült óhaj, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színházat az állam vegye a kezébe, hogy az is minden izében az egész nemzeté legyen, mint a budapesti Nemzeti Színház. A magyar állam az egész ország adófizetőinek filléreiből vállalta ezt a terhet, mert , érzi. tudja, hogy mit jelentett a magyarságnak a múltban ez a színház. Az egész kul- tunnagyarság hálás a színház régi nagy teljesítményéért, hálás ragyogó múltjáért, hő. sies kitartásáért és büszke bizalommal néz jövője elé. Mikor a szinház kapui újból megnyílnak, hangsúlyozni kell, hogy az újjászületett Ko- lozsvári Nemzeti Szinház csak akkor állhat jj hivatása magaslatán, ha a közönség áldozatkészen teljes szeretetébe fogadja. Az nj szinház olyan lesz, amilyenné a közönség megértése formálja, amennyire a kolozsvári és erdélyi közönség magához öleli. — Az nj színész generációnak is meg kell gondolnia, hogy az uj magyar korszak színészét nagy felelősség terheli és csak akkor van helye egy komoly szinház színpadán, ha lelke legjavát, igaz tehetséget visz oda. — A kolozsvári színészet az elmúlt két keserves évtizedben kiállotta a tüzprőbát. Az uj szinház minden egyes tagjának ismernie kell az erdélyi színészet dicsőséges múltját, erre kell gondolnia a jövőben, ebből kell ihletet és kedvet meríteni s aki e szinház deszkáira lép, annak tudnia kell. hogy fontos őrhelyén áll, az szellemi honvédje a magyar hazának és minden erejét meg kell feszítenie, hogy ez a szinház a jövőben is oly ragyogóan teljesíthesse magyar hivatását, mint ahogy teljesítették azok a művészek, akik akár a Farkas-utcai öreg-szinházban, akár rövid ideig ebben a díszes palotában, avagy megszállás alatt a színkörben voltak fáklyatartői annak a magyar szellemnek, amely Európa legnagyobb nemzetei között is megbecsülést vívott ki magának a művészet minden ágában. A Kolozsvári Nemzeti Szinház működését a m, kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ur nevében megnyitom s a Miniszter nr nevében átadom a szinház vezetését Kemény János báró főigazgatónak és Táray Ferenc igazgatónak és kérem, hogy úgy az ő, mind összes lelkes munkatársaiknak nagy magyar művészi munkáját a Gondviselés áldása kisérje. Az igazgató programmot ad Táray Ferenc igazgató ünnepi beszéde előtt újból feszült figyelem vált úrrá a színpadon. Mindenki arra a férfiúra figyel, aki mind- annyinknak irányítója, sorsuknak és .szerepeiknek rendezője lesz': Méttóságos Uram! Kedves munkatársaim! — Uegelsö Társulati gyűlésünk legelső mondataként hangozzék el országg.varapitó nagybányai vitéz Horthy Miklós - Kormányzó Urunk neve, akihez innen, a -visszaszerzett Kolozsvár Nemzeti Színházából hódolatteljes köszöntésünket küldjük. —■ Mély tisztelettel köszönöm Hóinan Bá Unt kultuszminiszter ur önagyméltóságának belémhelyezett bizalmát és most a színház átvételének napján megfogadom, hogy a rám bízott feladatnak minden képességem latba-- vetésével igyekszem megfelelni. Hálás köszönetét mondok mindnyájunk nevében dr vitéz Haász Aladár miniszteri biztos urnák fáradhatatlan munkásságáért, azért a színészet iránti rajongásból fakadó baráti kedvességéért amellyel ügyünket magáévá téve. hivatalos kötelességén jóval túlmenő ügybuz- gabr.áva! nagymértékben járult hozzá, hogy ma a Kolozsvári Nemzeti Színház falai közt megkezdhetjük a munkát, — Szeretettel köszöntőm báró Kemény János főigazgató urat, aki lelkes áldozatkészségévé! megoldotta azt a hihetetlennek látszó feladatot, hogy hivatását mélyen átérzó kis csapatával hősiesen átvészelte az idegen uralom súlyos éveit és nem hagyta kialudni a másfélszázados magyar színészet füzét. Elérték a legnagyobb eredményt, hogy a ma gyár szú zengése magyar színpadon egy napra sem hallgatott e( Erdély földjén. Áldozatos munkájukért fogadják mélységes hálánkat. Mi, akik az anyaország védettebb melegéből jöttünk, fogjuk meg szeretette} felénk nyújtott kezüket és friss lelkesedéssel, lángoló munkakedwel, közös hittel a közös eszmény ben dolgozunk tovább! Táray igazgató ezután visszapillantást vetett ívz erdélyi magyar színjátszás múltjára és hagyományaira, majd a Nemzeti Színház szinéfzeinek feladatát az alábbiakban fogta össze: — Elszánt akarattal kell védenünk örökségünket és c«ak egy célunk lehet, gyarapítani azt. Ez a mi őrhelyünk. Sorsunk ide- áílitott és hazánkat, magyarságunkat úgy szolgáLjuk legjobban, ha legjobban csináljuk azt, and hivatásunk. Háboni dúl körülöttünk és a rendkívüli idők, rendkívüli teljesítményeket követelnek. Egy szál ember egymagában ma csak annyi, mint a viharban sodrodé gyenge pille, fin jól tudom, hogy a színházunk minden egyes művésze külön-külön egy világ tele csodálatos egyéni kincsekkel, mégis arra kell kérjem önöket hölgyeim és uraim, hogy egyéni kincseiket csak szere peiken keresztül csillogtassák, de lemosván arcukról a festéket, olvadjunk fel egy kollektiv egységben — közös harcra a közös célért. Nincs elég erős hangsúly ahhoz a fogalomhoz, amelyet ma ez a sző jeient: összetartás! A színháznak oszlopai lehetnek ugyan az egyes színészek de a jó} megszervezett színház és gondosan beállított előadás az alap, ami az oszlopokat tartja. Rosszul megépített alapon düledezik az oszlop és végül is összedől. Ne higyjék el azt a régi babonát, hogy színház nem lehet el intrika nélkül és ezt a csúf hangzású idegen szót törüljük ki szótárunkból. Bajtársi szellemet és testvéri ösz- szefogást kérek önöktől. Az uj ember jókedvű ütemes menetelését, mindnyájunk örök célja a művészi tökéletesség felé. Ha kérésemet megszívleli a siker nem maradhat el. Jól tudjuk azonban, hogy a sikerhez két tényező kell: színész é« közönség. Meggyőződéssel állítom, hogy nincsen az országban még egy város, amelynek közönsége lelkesebb, oda- adóbb hive lenne színháznak és színésznek egyaránt, mint a kolozsvári. Tehetségfejlesztő önbizalmai serkentő erejével sok nagy színész neve már ez a város. Startoljunk hát nagy léíekzetfei vidáman kedves munkatársaim. Amit az uttövők megteremtettek, amit a régi nagyok magasra emeltek, amit közvetlen elődeink annyi veszély között életben tartottak:. emeljük most ml a kolozsvári magyar szinjátszást még niindig magasabbra fel a csúcsokig. Isten áldása legyen reményteljes munkánkon. A társulat nesztora beszél Az egykori Thália, majd Magyar Bzinliäz együttese neveken Tóth Elek, a társulat nesztora üdvözli az ui vezetőséget, Eiesukló hangon, megindultál! kezd beszédébe: — ügy érezzük magunkat, mint ama bib- lias, tékozló fiú.., — kezdte beszédét. — A történelmi igazságtalanság tékozló fiaiként állunk itt mi ma -megindultan, szivünkben kimondhatatlan hálával, hogy megérhettük ezt az áldott napot, amikor hazatérhettünk ebbe a nekünk annyira szent hajlékba, ahonnan egyszer kmzţttiink. Mint a társulat legidősebb tagja, állítom, mi tudjuk, mire kötelez e ház és a magyar multi Töretlen akarattal, örökös munkával akarjuk megszolgálni, hogy újból visszatérhettünk iá-,! Áldja meg az Isim mindazokat, akik ebben segítségünkre voltak! Aztán felhangzott a „Hazádnak rendületlenül" megrázó dallama s mint komor „Cir- cum dederunt" töltött be minden szivet az „Itt élned és meghalnod kell"' parancsa... Megkezdődik a szereposztás Az ünnepség végén szétgördült a függöny s Tália népe közös villog reggelin vett részt. Fotóriporterek sürgölődtek jobbra-balra, hogy , megörökiitsék minden mozzanatát a történelmi jelentőségű napnak De még le sem nyelhették falatjaikat a színészek és színésznők, amikor újabb rendelkezés szárnyait végig a színpadon: — Átvenni a szerepeket! Megkezdődött a szereposztás! ... Bizony, itt most már nincs többé megállás, pihenés. Az irodában egymásután veszik át az ..Ellák" ciimü nagy magyar verses-dráma szerepeit. Ezzel nyit máskülönben szeptemberben a Nemzeti Színház. De szereposztás van Harsányi Zsolt’„Zenélő óra" cimü darabjából is. Egyszerre két darab,.. Öt darabbal akarnak elkészülni a megnyitásig — Nem is kettőről van szó — mondja Táray igazgató — mert a megnyitóig 4—5 darabba) akarunk elkészülni. Az opera a „Bánk bán"-na] nyit, az operett társulat pedig „.Mátyás király szerejmé“-vel. Az a darab érdekessége, hogy zenéjét Stefanídesz Károly szerezte és most az öccse, a mi karmesterünk fogja vezényelni. Szereposztás lesz nem sokára a „Mindenki hazudik“-ból, a ,,Vig özvegy “-bői, a ,,RigoIettő“-ból és sorra kerül Shakespeare két olyan vigjátéka, amelyet magyar színpadon még sehol nem játszottak. Az egyik „Minden jó, ha jő a vége", a másik pedig „Ahogy tetszik". Tudjuk, hogy Táray Ferenc egyike a leg- jobh magyar színészeknek, aki éppen innen indult, el Kolozsvárról s ezért megkérdeztük: — Igazgató ur nem szándékszik fellépni a kolozsvári közönség előtti? — Dehogyisnem — feleli, — egyelőre azonban még annyira lekötnek az adminisztrációs munkák, hogy azt sem tudom mihez kezdjek először. Úgy gondolom azonban, hogy november derekára elkészülhetünk: a ,,Cézár"-raí. Ez az én parádés szerepem. A darabot melyről nem is kell mondanom, hogy történelmi, az élő történelem egyik legnagyobb egyénisége Mussolini irta! Társszerzője Sforzaoo. Két évve] ezelőtt játszották Budapesten felejthetetlenül nagy sikerrel,. „ Eddig tartana a tulajdonkéippeni beszámoló a kolozsvári Nemzeti Szinház első napjáról és a közeljövő játékterveiről. Munka, munka és még egyszer szakadatlan munka!... Bizony kell is ide a szakadatlan magyar munka, mert pontosam a Nemzeti Szinház homlokzatával szemben áll egy másik épület. Sötét mementóként emelkedik a téren, hirdetve, hogy más világ is volt itt... Idegen e várostól, idegen Erdélytől, az örök magyar szellemtől és mindattól, ami magyar. Ha az elhivatottságon iul semmi egyéb, de ez a komor figyelmeztető jel, amely templomnak mondatik, álljon ott minden színész előtt s bizony akkor Templom lesz a Nemzeti Színházból és győzelem lesz a harcból! , BÍRÓ JANOS — MEGJUTALMAZZÁK A LEGTÖBB GYERMEKES OLASZ HADIROKKAK- TAKAT ÉS HADIÖZVEGYEKET. Olasz. országban jutalmat osztanak ki olyan hadirokkantak. vagy hadiözvegyek között, akiknek legalább hat 15 évnél fiatalabb gyeime. ke van. A jutalomra 2468 család jelentkezett 20574 gyermekével. A Duce intőzkedé- I sere a kiosztandó jutalmak összegét most J félmillió lírával emelték fel, hegy részesít. I sék belőle mind, a legjobban reászorulókajfc.
