Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-03 / 149. szám
\ I 3 4 í. J It C I L S 3 Â házassági törvény o nemzeti közösséget szolgálja A zsiJóság vcsiedelmes !;cfo!yn«í gyaítaroll n Itőzép* és felső fór* sadalmí oszlá^yofcban — állapilolla meg »* igazságügyminiszler .Budapesti, Julius 2. A képviselőbe szerda délelőtti ülését Szinnyey Merse Jenő alelnök egynegyed 11 órakor nyitotta meg, Makkay János, a közoktatásügyi hizottsásr előadója ismertette a bizottság által a köz- oktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatban eszközölt változtatásokat, majd a Ház n javaslatot részleteiben is elfogadta. Ezután harmadik olvasásban vita nélkül részleteiben is elfogadták a szellemi együttműködésről kötött magyar—bolgár egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, majd áttértek a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvény- javadat tárgyalásának folytatására. Gróf Festetich Domonkos hangoztatta, hogy ezt a javaslatot egy lépésnek tartja az eljövendő harmadik zsidótörvény elé. Nagy- fontosságunak tartja, hogy pontosan meghatározzák, ki tekintendő zsidónak. Ezzel kapcsolatban felveti az eszmét, hogy a személyi igazoló jegyekre vezessék rá azt, hogy ki zsidó és ki keresztény. Kern tartja helyesnek annak megtiltását, hogy keresztényt ne vehessen el zsidó. Jobbnak tartaná, ha kimondanák, hogy az, aki zsidóval összeházasodik, tekintessék zsidónak. Nem helyes, hogy félvér csak íelvérrel házasodhatok, mert ez csak a zsidókat, erősiti. Törvénybe kellene iktatni a fajgyalázás szigorú büntetését. Végűi kérte a Házat, minősítsék a házasság előtti hatósági orvosi vizsgálatot díjtalannak, majd abban a reményben, hogy a harmadik zsidó- törvény a legrövidebb időn belül a Ház elé kerül, elfogadja a javaslatot. A következő felszólaló Eigner Ákos nyi- hskeresztespárti képviselő, volt. Pártjával együtt gyökeres megoldást hozó zsidó törvényt vár. Felvetette az eszmét, hogy a nemi betegeket és notórius bűnösöket sterilizálni kell. A házassági kölcsön intézményesítését helyesnek tartja, mert előmozdítja a népszaporodást.. Pártállásánál fogva a javaslatot nem fogadja el. Vitéz gróf Hunyadi Ferenc kéri, hogy külön törvénnyel haladéktalanul rendezzék a zsidók házasságon kívüli, viszonyának kérdését. Helyesnek tartja, hogy igyekszenek megakadályozni a vérkeveredést. Vegyék el a, történelmi neveket azoktól, akik zsidónak minősitendők. A javaslatot elfogadja. Incze Antai megállapította, hogy pozitív fajvédelemre van szükség. A javaslatot rész- letintéz&edésnek tartja, inkább a zsidó kérdés általános és teljes rendezésére van szükség. Német Andor interpellációjában Győr vármegye számára kutfurógépek engedélyezését kérte. Bodnár Sándor a biharmegyei és érnielléki községek kisgazdáinak támogatását, a gazda>. ifjak mezőgazdasági oktatásának keresztülvitelét és magasabb búzaárakat kért. Serényi Miklós gróf a szociáldemokrata - párt feloszlatását követelte és » nyilasgyülé- sek nem engedélyezését kifogásolta. Mester Miklós követelte a zsidó liadraen- tességi adó bevezetését és a szociáldemokrata párt feloszlatását. Vitéz Ja ross Andor hangoztatta, hogy a magyar szocializmusnak a nemzeti szocializmus felé kell kiteljesednie. Hangoztatta, hogy a mai idők között nem szabad megtűrni a szociáldemokráciát. Gróf Pesteticli Domokos a gépkocsik engedélyezése körül tapasztalt visszásságokat tette szóvá. Követelte a gépkocsi engedélyezés .felülvizsgálását és a hölgyvezetés beülÁrvay Árpád Nagyváradnak közmunkával való fokozottabb ellátását sürgette. Ma tolcsy Mátyás ai zsidó földbirtok igény- bevételének során tapasztalt visszásságokat tette szóvá. Másik interpellációjában pedig a szociáldemokrata párt haladéktalan feloszlatását követelte. Ferenczv Tibor az ország közuvugalmát megzavarni akaró röpiratokról beszélt. Követelte a terjesztők megbüntetését. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában hangoztatta, bogy a legszigorúbb 'vizsgálat folyik a röpirat szerzőinek kiderítésére és megbüntetésére. Hon-ál Ferenc a közel!áfással kapcsolatos visszásságokról beszélt, Szigorú megtorlást kér. Vájná Gábor szóvátette, hogy Orosházán a nyilaskeresztes pártnak nem engedik meg hely ségsze rzését. Végül Jandl Lajos Tolna megye ipar" és élelmezési ellátásában tapasztalt zavarokról beszélt. A bejegyzett 34 interpellációból üzen négyet mondtak el, a többit elhalasztották, vagy törölték. A képviselőházi bizottságok rfezltleiben is elfogadták az ügyvéd javaslo lot Budapest, juliu« 2. (MTI) A képvi- ;<7hátz igazságügyi és közjogi bizottsága szerdán délben az ügyvédekre, ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó törvény- javaslatot részleteiben tárgyalta és elfogadta. Az îţ9azsâtţ|îii«|ynreSniszler váBasasa tását. Áz orvosi rendtartásról szóló törvényt módosító javaslat A törvényjavaslat újra szabályozza a kamarai fegyelmi hatóság működését Ezután Radocsay László igazságügy miniszter válaszolt a felszólalásokra. Megállapitotta. hogy a . javaslat alapgondolata a nemzeti közösséget szolgálja. Eredetileg 7— 8 olyan betegségre gondoltak, amelynek fennforgása a házasságkötés elhalasztását tette volna szükségessé, de végül is csak a H nemi betegségekről és a fertőző gümökorról * állapították meg, hogy azoknak a családon belül való terjesztését mindenkéuen meg kell akadályozni, legalább is korlátozni. Az Actio Catolica maga is kívánatosnak és szükségesnek tartja a házasság előtti orvosi vizsgálatot. Elvileg tehát nem lehet kifogást felhozni az ellen, hogy ha az orvosi vizsgálatot, intézményesíteni akarják. Az orvosi vizsgálat kötelezővé tételének igen fontos erkölcsi nevelő hatása lesz. Az orvosi vizsgálat díjtalanságát a szegényebb néposztály érdekében messzemenően biztosit ja. Am: a házasság megtámadásával kapcsolatos észrevételeket. illeti, a miniszter megállapitotta, hogy visszamenően nem bonthatják fel a zsidók és nem zsidók házasságát, mert erre a házassági törvény nem ad módot. Más kérdés azonban az, hogy In ezenfui a tilalom ellenére ilyen házasságot kötnek, akkor a javaslat, szerint is megtévesztés elmén meg lehet támadni a házasságkötést" Ha ’ á vérkeveredés a házasságon kívül történik, ez is helytelen és ezt a kérdést is szabályozni kell. BUDAPEST, julius 2. (MTI ) Vitéz | Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a képviselőház szerdai ülésen benyújtotta az orvosi rendtartásról szóló Í936: I. t. c. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat kimondja, hogy ha a k<-rüloti kamara zsidó tagjainak a száma a kamara összes tagjainak hat százalékát meghaladja, a kamarai választási joga csak a választásra jogosult tagok hat százalékának megfelelő szánni zsidó tagnak van. A választásra jogosult zsidó tagokat a kamarának zsidó tagjai maguk közül választják. Az atme neti rendelkezéseket, valamint a választásra vonatkozó részletes szabályokat a belügyminiszter'rendeleííeí állapítja meg. Amennyiben a kamarai Ingok sorába felvett orvosokról a felvétel után kerül ki, hogy a kamarába való felvételét meg kelleti volna tagadni, kamarai tagok sorából való törlésnek fegyelmi eljárás alapján van helye. A törvényjavaslat kimondja, hogy az orvos esak abban a községben, illetve városban körorvos pedig csak abban a közegészségügyi körben folytathat magángyakorlatot, amelyet a kamarai tagok sorába való felvétel, illetőleg más kamarába való áthelyeztetése iránti előterjesztett kérésében megjelölt vagy amelyet ugyanannak a kamarának területén más községben (városban, közegészségügyi körbem) való átköltözése esetében a kamarába bejelentett. A törvényjavaslat ujr-a szabályozza a kamarai fegyelmi hatóság működését. A javaslat indokolása felsorolja az egyes kamarák területén lévő' orvosok számát és a zsidók aráay- szúmát. így például a budapesti orvosi kamara 4.862 tagja közül 1-674 vagyis 34,4 százalék zsidó. Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy a zsidó orvosoknak a kamarai életben való szerepköre a keresztény szellemű önkormányzat szempontjából mindezidáig nem alakult kielégítően és így az 1939: IV, t. e. célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a zsidó tagok választási jogának korlátozására szükség van. * 2 * 4 A zsidóság a házasságok révén tudott heférkőzni a magyar társadalmi rétegekbe és azokat saját szellemisége szerint befolyásolta. Az az asszimiliáci- ós kísérlet, amely 1894-bén megindult, nem vezetett eredményre. Különösen a közép- és a felsőbb társadalmi osztályokban gyakorolt a zsidóság befolyást és itt van a veszedelem. A zsidó szellemiség annyira elterjedt, hogy a század elejétől kezdve teljesen elnyomta a tradicionális magyar szellemiséget, amelyet maradinak tüntetett fel és a modern európai kid'orális fejlődés meggátlójának. Csak az irodalomra, színházra, zenére kell gondolni és mindnyájan tudjuk, hogy a zsidóság, a zsidó szellemiség milyen szerepet játszott. sa Az egyházak részéről! elhangzott elvi deklarációkat érthetőnek találja, de lelkiismeretes mérlegelés után arra a megállapításra keltett jutnia, hogy a nemzeti lélek megvédése szempontjából elkerülhetetlenül szülésé- | ges ennek a törvénynek a meghozatala. A javaslat kizárólag faji alapon ál. A faji meghatározás kritériumaként az izraelita JiitL'e- iekezetet említi, de másként meghatározni a zsidó fajiságot nem lehet, mint leszármazással. A félvérek kérdése igen alapos meggondolást igényel. Nem lehet íigyellro.en kiviil hagyni azé a történelmi folyamatot, hogy 1895 óta körülbelül, 40.000 vegyes házasság jött létre és ebből származtak a félvérek. Kétségtelen, hogy aki 50 százalékban keresztény és keresztény nevelést kapott, Közelebb áll hozzánk, mint a zsidósághoz. Az ilyeneket nem lehet visszadobni a zsidóság közé. Az asszimiláció nem sikerült 1894 óta, most disz. tingválni akarunk, de a meglévő áM.apotot likvidálni kel!. Padi Árpád mélyrehatóan taglalta ezt a kérdést és az ő meggondolásait is tekintetbe vesszük, amikor a részletes tárgy állás során azt a módosítási javaslatot terjesztjük majd elő, hogy ennek a törvénynek az akalmazäsa szempontjából zsidónak tekintendő az, akinek két nagyszülője született az izraelita Idtfelekeeet tagjaként, de nem esik a zsidósággal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfele- kezet tagjaként született és az is maradt és amellett születése idején mindkét szülője a keresztény hit felekezet tagja volt. A miniszter ezután bejelentette, hogy lényeget nem érintő módosításokat a részletes tárgyalás során hajlandó lesz megfontolás tárgyává tenni. Vitéz Zsermvăry Szilárd a mentelmi bizottság jelentéseit terjesztette be. Vitéz Keresztes-Fischcr Ferenc bt-,ügyminiszter benyújtotta az orvosi rendtartásról szóló 1936:1, t. c egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá a Budapesten 1911 március 20-án. kelt magyar—német társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, végül az Abaujtoma vármegye és Kassa város közötti területrendezésről szóló jelentést. Kranz Raymond nem fogadja oí a törvényjavaslatot. Nézete szerint nem éri el azt a célt, amely a nyilaskeresztes párt előtt lebeg, azaz a tökéletes tájvédelmet. Budinszky László hiányolta, hogy a javaslat, nem intézkedik a zsidó házasságon k i vü M vi szonyokról. Szabó Zoltán kéri. hogy a höhle:,! orvosi vizsgálat egyéb betegségekre is tei jedjen ki. Meg kell tiltani, hogy a zsidók keresztény háztartási alkalmazottat tartsanak. A zsidókat mindenféle vezető álláshói eí kell távolítani. Ezután a Ház általánosságban elfogadta a javaslatot. A legközelebb: ülés holnap délelőtt 10 órakor lesz. Háromnegyed 3 órakor áttértek az interpellációkra. Szabó Gyula az iparfelügyelők számának emelését kérte. Nem keli a kenyérlisztet tengenlisztte! keverni! BUDAPEST, julius 2- A kormány íTndeletet adott ki, amellyel megszünteti a kenyérliszthez a tengeriliszt hozzámérésének kötelezettségét. (MTI) — Családi pótlékot kérnek a kisfizetésű magántisztviselők. A Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége felterjesztést intézett az iparügyi miniszterhez és ebben a családvédelmi törvénynek a. kisfizetésű magántisztviselőkre való kiterjesztését kérte. Hangsúlyozza az emlékirat, hogy ez az intézkedés fi! vállalatok számára nem jelentene komolyabb megterhelést, miután a fizetendő családi pótlék a magánalkalmazotti .illetmények alig 2—4 százalékát tenné ki. A pontos kérelem az, hogy a magánalkalmazottak évi 12 ezer pengő jövedelemig a feleség után havi 12 pengő, aiz első két gyermek után fejenként 18 pengő, a harmadik gyermekéit pedig 24 pengő családi pótlékot kapjanak. — MEGHÍVÓ. A Virtus“ Népbank Hitel és Takarék Szövetkezet Kolozsvár 1941 évi julius hó 20-án d. e. 11 órakor, határozatképtelenség esetén 1941. évi julius hó 27-én d, e. 11 órakor .a hidelvei ref. pa roch La gyülekezeti otthon Horthy-ut 53. sz. alatti helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok vonatkozó szakasza értelmében meghivatnak. Napirend: 1. Mult évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. (Határozat a veszteség fedezésére.) 5. Az 1940. évi költségvetés letárgyalása, 6. Eddig érvényben volt alapszabály hatályonkivül helyezése; igazgatóság és felügyelőbizottság lemondása: a 2150—1941. M E. számú rendelet 22. §-sa alapján „Szövetség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja m. sz. Kolozsvár által összeállított uj alapszabálynak elfogadása. 7. Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok megválasztása. 8. Meghatalmazás az igazgatóság részére, hogy az alapszabályba. ,,Szövetség" által eszköz]endö esetleges modó sitást közgyűlés nevében elfogadhassa. Indítványok. 1940 évi január hó 1-én a tagok száma 383, üzletrészeinek száma pedig 425 volt, az év folyamán belépett 167 tag 171 üzletrészszel, kilépett 2 tag 2 üzletrésszel, tehát maradt az 1940. év végén 548 tag 594 üzletrész- szel. 1941. évi január hó 1-töl pedig a közgyűlést megelőző junius hó végéig belépett 144 tag 144 üzletrésszel, kilépett — tag — üzletrésszel, marad 692 tag 738 üzletrésszel. A felügyelőbizottság által megvizsgált 1940. évi mérleg a szövetkezet helyiségében kifüg- gesztetett és mindenki által megtekinthető. Kelt Kolozsvár, 1941, évi július hó 2-án, Az Igazgatóság. EGYEBEM MOZGQ fTIa, csütörtökön ff m rí jffc ff jfr nemzetközi n a q v I az évad nagy premierje! IFSOtfcifC««#diifa ,itöntetett w- wjB ^ irancia íilmremek. Főszereplők; Danielle Darrieux, Charles Vanei Előadások kezdete hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor, szombat, vasárnap és ünnepnapokon 3, 6, 7 és 9 órakor.
