Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-22 / 165. szám

M€etxn Mrsjsa. üt 19 4 1. J V C 1 V S Ml fiBRcp€ig( Ifinabéíí rendez a ÍTIdría Valéria árvahdzegyesület vezetősége a sétatérí kioszkban szombaton, ?u!ius S6.-án  Csendes-óceán hadászati helyzete Irla : Lüfxow elíenlenqernagiy Sir Hamilton, a világháborúba® ismertté lett angol hadvezér, aki az orosz-japán há­borúban — a. japánok oldalán — mint. meg­figyelő vett részt, emlékirataiban a követke­zőket irja: ,>Ha még egyszer egészségesen visszatérek Angliába és megkérdeznek majd, mik voltak a ntandzsuriai habom tanulságai, csak azt fe­lelem, hogy meg kell változtatnunk jellemün­kéit, legyünk kevésbé önzők és irigyek, de in­kább lojálisak és nem omnyi-ra, számítók ba­rátainkkal szemben.“ Sir Hamilton szavas a japán nép erényei­nek elismerése és méltatás®. Aki ismeri Ja­pánt igazolni tudja az angol tábornok véle­ményét erről a népről, amely személyes érde­keit mindig feltétel nélkül és önként vetette alá a haza követelményeinek. Aki tehát a Csendes-Óceán hadászati helyzetét óhajt ia vizsgálni, annak nem szabad csak külső, lát­ható és kézzel fogható tömegeket és számokat összehasonlítania, hanem e tér problémáinál résztvevő népek belső erejét is mérlegelnie kell. Hamilton tábornok arra figyelmeztet, hogy ezt a belső erői a japán népnél foko­zottabb mértékben vegyük tekintetbe, annál is inkább, mert abban az időben, amikor ő ezt a. megállapítást tette, a japán nép jelen­tős túlerővel állott szemben, s a tömeg, amely már akkor sem volt döntő, akárcsak a külső hatalmi eszközök mennyisége, ma sem tudja majd eldönteni, hogy ki szerez a jövőben be­folyást a Őse d --Óceánon ? időszerű jóslat egy 15 évvel ezelőtt megjelent regényben Az a két nép, amely tudvalevőleg a több: népek előtt verseng a legnagyobb világten­gerért. tudvalevőleg a japán és az északame- rikai. Hz a két név igém élénk árucserét bo­nyolít le egymás között; azaz bonyolított le a közelmúltban. Ezenkívül erős tengeri forga­lom indul ki Japánból észak-dél' irányban és Eszakamerikából kelet-nyugat irányban az ázsiai szárazföld és a "Déli-tenger szigetei felé. Ilyen fontos, egymást keresztező kereskedel­mi összeköttetést természetesen newt lehet megúszni politikai súrlódás nélkül. Ilyen súr­lódás a. témája Hector By water az ismert an­gol iró tizenöt évvel ezelőtt ,,The Great Pa­cific War 19-t 2—1931“ című regényének, amely japán-északamenka.i háborn eshetősé­gével száímol. A szakértő minden tudásával mutat rá az iró az említett háború lehetősé­gére. Japán nem gondol árrá, hogy megtá­madja az Uniót az amerikai vizeken, igy ope­rációs terve — flottája segítségével — csak tengeri útjainak védelmére szorítkozik a ke­let-ázsiai vizeken, mert cirkálói és tengeralatt­járói egyidejűleg megtámadnák az ellenséges kereskedelmet és amerikai blokádkisérlet ese­tén a Panama csatornát. Ezzel szemben az Unió csak az esetben érhetné el hadicélját, ha hadiflottájával megtámadhatná és megsemmi­síthetné már Keletázsiában a japán tengeri haderőt. Az Unió igy fokozatosan tolja előre tengeri egységeit a. Csendes-Óceán nagy tá­volából, mindenekelőtt a rövidebb északi utón San-Franciseo-tól Tokió irányában. Ez a rö­videbb ut is azonban már 4500 mérföldnyire távolitaná el atz amerikai flottát kiinduló pontjától, eltekintve attól, hogy a közbeeső állomások a téli fagyban és a nyári ködben egyaránt használhatatlanok. így tehát — By wafer szerint — az Uniónak a. második, 2500 mértfölddel hosszabb utat kell választania a Havay-szigetekem át az ame­rikai Fülöp-szigetek irányában. Ennél az út­nál sem talál azonban az angol iró természe­tes lehetőséget az amerikai flotta számára arra, hogy ellenfelét döntő csalfára kénysze­rítse. Screg^z^nílp az USA esandcspceáni támaszpontjai fölött Hogy mennyire helyesen ítéli meg az angol író a esendesoceáni helyzet kialakulását, meg­győződhetünk, ha seregszemlét tartunk az Egyesült államok csendes-óceáni támaszpont­jai fölött. Ezeknek legnagyobbika a Haway- szigeteken levő Pearlha-rbour, amely Észak- Amerika egész, jelenleg úszó hajóhadát, befo­gadhatja és két napon belül elláthatja.. Itt azonban mindenesetre zavaró körülmény Ame­rika számára, hogy a sziget 380.000 lakója közül 160.000 japán, Pearlharbowr azonban még tulmessze fek­szik Kelet-Ázsiától ahhoz, hogy az ottani had- mozdufe/tok számára felvonulási kikötőül szol­gálhatna. A Pearlharbour—Tokió közti útvo­nal 3400 mérföld, azaz hosszabb, mint a Lon- don—New-Tork közti távolság, mig a, Pearl- Iwrbour és a Fülöp-szigatek közti távolság 5000 mérföld, azaz mint a Plymouth—Monte­video közti távolság. Ezért Amerika 1933 óta közbeeső állomásokat kezdett kiépítem ezen az utón. igy kiépítette a Widway-szigeteket repülőgépek és buvárnassádok számára, to­vábbá a TFölc-szigetéktől nyugatra, e szige­tek és a Fülöp-szigptek között Guam szige­tét. A Guam-ba vezető utat azonban már za­varhatják a japán, kikötők, amelyek a tőle délre felevő Karolina- és Marshall-szogieteken igen megerősödtek. így tehát az Egyesül Államok Keleiázsia felé kitolt erővonala egyelőre nagyon gyengé­nek látszik, s az ottani angol kikötők sem vál­toztathatnak semmit a. tenger-hadászati hely­zeten. Honkongot elvágták az anyaországtól és nincs kellőleg megerősítve, míg Szingapúr 340n mérföldnyire van a F iilö p - sziget éktől. sőt 3000 mérföldnyire Tokiótól, tehát n-ovor távol fekszik a távolkeleti vizek főszinhelvé- től. , Az amerikai erővonal gyengesége azáltal is fokozódik, hogy azt. a Tokiótól déli irányba, a Bonin- és Marianna szigetek felé húzódó japán előőrs-lánc keresztezi. Ezenkívül Ja­pánnak még egy erősebb és belsőbb előőrs- láncolata is vám, a főszigetektf-öl délnyugati irányba a. Tajuian, azelőtt Formoza-szigeten keresztül a ton-gkingi. öböl előtti Hajnmi és a kis Sprailey szigetekig, Cochinkina és Bor­neo között. lapén helyzetének előnye A japán és orosz, illetőleg francia erőviszo­nyok érintkezési felületéről csak röviden em­lékezünk meg. Az itt mutatkozó feszültséget sikerüli még a jelen pillanatban békés egyez­ményekkel levezetni. A esendesoceáni tér je­lenlegi kérdéseinek magvát az alkotja, hogy alapjában különbség m-u-t-atkozi-k Japán és Északamerika felfogása között a kelctázsiai szárazföld jövőjét- illetőleg. Mig Japán évti­zedek óta békés együtthatódért óhajt a száraz­földdel, addig Északamerika oly erős ellenté­teket akar előidézni ebben a térben, hogy a részes országok és népek ezáltal tehetetlenné váljanak és ne tudjanak ellenállást kifejteni az idegen tengeri-, gazdasági- és pénz-hatalom kiterjedésével szemben. Tudvalevő, hógy Ja­pán ellentétben az Egyesült Államokkal a támaszpontok egész hálózatát építette ki anya­országának elérhető közelségében. Japán hely­zetének előnye kiegyenlíti a két egymással szembenéző flotta ereje közti különbséget. Tekintetbe kell azonban venni azt is, hogy Japán teljes tengeri és légihaderejét egyesi­tette a keletázsiai vizeken, mig Északamerika kényl-ahn erejét felosztani- a, Csendes-Óceán és Atlanti-Óceánokra. Japán tengeri erőfölé­nyét tehát a Csendes-Óceán nyugati felében nem lehet kétségbe vonni. Anglia nem fűd beleszólni A brit világbirodalom keveset változtat a kelet ázsiai erők összemérésén, A Csendes- Óceánon alig közlekedik már hajó angol lo­bogó alatt és Anglia Kanadából, ragy Ausztráliából nem tud beleszólni a játszmába. Az angolok feladták a- még nemrég oly erő- állásaikat : Wethaweit, Sang7'' ''* és Hongkon­got. Az utóbbi, amely eg; a keletázsiai kereskedelem központja, ma- kihalt város. Szingapúr erős vár, de elégséges lesz-e vájjon ahhoz, hogy kivédje a ma.láji félszigetet érő támadásokat? Szingapúrban 8000 brittel szemben .140.000 benszülött maláji és 240.000 kínai él, ami csak fokozza Anglia gondját. Ezt igazolja egyébként a kiköb” Hé helyezett aknazár is. Angol erőkről tHk itt inam is Seattle ILLE ^tameda, San Francisa Atídwayd? fkgrfflarW' Ţf- ............ ' ", 1MeueVerteidigungs-undSperrgebiete dac @ Flugstützpunkte Unterseebnot-Stübpunk/r.J Flugstützpunkte Q t tkFlotlvnsratlonsn n /n „ .. gcy. „ .. „ ,, .... ___,,i 1 M Grönland SÍ O SanDíeyo " éntupm/jCr r tfarojinen j "faláu l? MarsfákÁ ­-•* .O- I mngmanreer ■ ’ VJ tői SV-/ ^Johnston-I \ í$ O Z E Cg) Palmyra <£§k ^éteu-féndtand (uunseff-tbtnt 55 ^ ^Bermuda -/P ^ Behania-H eay !^_7SÄ» 'Trinidad k. s~­_ lul'v /tQiiafor , .......... XSP SamoaJd Rose i. Tuhtila TÉRKÉPÜNK A CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉGÉT ÁBRÁZOLJA Az egyes jelzések megértéséhez szükségéé tudni, hogy a kettős körök az USA uj védelmi berendezéseit, a fekete pontok a légi támaszpontokat, a csillag a flottat, ám asz p on to kát. a kis négyzet pedig a tengeralattjáró támaszpontokat jelzi, mig az USA által 99 évi időtartamra megvásárolt angol flotta, ég légi támaszpontokat kis fekete háromszög jelzi. A kockázott részek az Egyesült Államok birtokában levő területeket, a vízszintesen sávozott részek az angol területeket tüntetik fel, mig a rézsűiosan sávozott területek más államok birtokában vannak. A pontozott vonallal körülha­tárolt részben voltak a korábbi német gyarmatok. lehel beszélni és igy mind ez a támaszpont, mind Ausztrália és Ujzéland megvédésének feladata az amerikai flottára hárul. Érdekes megemlítem Newton tengernagy­nak, az észaikamerikai eirkálóraj parancsno­kának ausztráliai látogatása alkalmával tett nyilatkozatát, amely sprint „BoosCvelt kül­politikája százszázalékkal siet az amerikai flotta előtt-“. Ez a kijelentés bizonyos két­séget mutat aziránt, hogy az amerikai flotta megfelelhetne az Alla.nfti-Óceánom & a brit flotta visszavon ni ása következtébe'] előállott követelményeknek. Japán ismételten hangoztatott temgelybará.t politikája alkalmas lesz a jövőben ama is, hogy az angol-észatoa mi erikái kilátásokba ve­tett reményre rávesse árnyéikát. Augusztus 31 iq kel! beje lenteni a volt cseh qyrrmhafósá «okkal szemben fennálló követeléseket BUDAPEST, julius (MOT.) A belügyiminiszter felhívja a közönség fi­gyelmét arra, hogy a volt csehszlovák köztársaság területén működött gyám­hatóságokkal szemben fennálló leiét és készpénzkövetelést augusztus 31-ig be kell jelenteni a községi elöljáróságokon,' városokban a kerületi elöljáróságokon, esetleg az illetékes árvaszéken. Erdély ifjúságának Jövője a gyakorlati gazdasági pályákon A kialakulóban levő uj európai gazdasá­gi rend a megnagyobbodott Magyarorszá­gon is uj pályaválasztási lehetőségeket biz­tosit az érettségiző ifjúság számára. A fel­erősödő keresztény ipar és kereskedelem a termelő munkahelyén önálló kereseti lehető­ségeket, ás irányitó vezető helyeket kináj a szabad pályára menő, vállalkozó szellemű ifjak számára s agrárországunk mezőgazda- sági életében, a földreform mellett is több és több tudományosan képzett szakember találhatja meg jövő boldogulását,_ A gazda­sági felügyelőségek a Zöldmező gazdálkodás, a növényvédelem — különösen a gazdasági szaktanári állás — és a gyakorlatias irány­ba átszervezett közigazgatás és számtalan elhelyezkedést nyújt főleg Erdély földjén, mezőgazdasági főiskolát végzett ifjaink szá­mára és ezenkívül napjainkban a gyakorlati gazdasági pálya s a saját birtok fokozott, mértékben várja az okleveles fiatal gaz­dákat. A kolozsvári Gazdasági Akadémia ezév- ben végzett, ifjúsága az oklevél megszerzése napján mind elhelyezkedett, sőt a felkínált állások túlnyomó részére kellőszámu végzett, gazdász hiányában egyetlen egy pályázó sem jelentkezett. Pedig Erdély nagyszámú kis­gazdaságából feltörő érettségiző ifjai első­sorban ezen a gazdasági pályán fejthetnék ki magukkal kapott kiváló készségüket és tehetségüket, mert ezen a téren igen nagy lehetőségek kínálkoznak az anyaországi ál­lásokba való bekapcsolódásra. Sajnos az itteni ifjúság inkább vágyódik ma az állami gépezet hivatalnoki szobájába, ahol na-] gyobb verseny, bizonytalanabb jövő és las­súbb előmeneteli lehetőség várja. Ezt. a szomorú tünetet élénken bizonyítja azon körülmény is, hogy Erdély egyetlen mező­gazdasági főiskolájára, a kolozsvári Gazda­sági Akadémia első évfolyamára eddig 23 anyaországi érettségizett, ifjú mellett mind­össze 2 erdélyi jelentkezett, pedig az idejövő ifjúságot Európa egyik legideálisabb fekvésű 800 kát. holdas tangazdasággal, 2 diákott­honnal és házi kezelésben álló kedvezmé­nyes menzával felszerelt gazdasági főiskola várja. A 22 éves elnyomás ideje alatt az itteni magyarságnak az ősi magyar föld volt a be­vehetetlen utolsó bástyája s ezt a gyakor­lati pályát ma sem hagyhatja cserben Er­dély gyakorlati értékű, jövőjét építő fiatal­sága. Ezért a magyar jövőért s az ifjúság boldogulásáért küldi szét felvilágosítását a visszatért Kolozsvári m. kir. Gazdasági Aka­démia, ahol az írásbeli jelentkezések az I. évre érettségi, születési (szülőké is) és ha­tósági erkölcsi bizonyitvány beküldése mel­lett szeptember 1—12. között, tanévnyitóé szeptember 15-íkén történik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents