Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-18 / 162. szám
19 4 1. JUCI VS 18 é&-.* V L - i&J’dufy' * fWfg’MCk 99 Otven híz került víz alá Egeresen a Nádas-patak áradása miatt Áz áradás száz méfer hosszusáobnn a vasúti töltést is megrongálta. Fo yamotb; n van a vasúti közlekedés he'yieállitása KOLOZSVÁR, julius 17. Az idóbhi napok esőzései rendkívüli mértékben megduzzasztották a Nádas-patakot Is. amely szinte évről-cvre rémületet idéz elő a partjain levő községek lakói közö ft. Kolozsvárnak is sok bajt okoztak már a Nádas gyakori áradásai■ A Nádas-patak szintje most ismét nagymértékben emelkedett és felső folyásánál máris tetemes károkat okozott. Dalnoki Gaál Elemér dr., Koloss vármegye alispánja azonnal kiutazott a helyszínre. Jegenye községig lehetett csak előrehatolni a Nádas völgyében, azontúl már az utakat viz borítja. Egeresen ötven ház került viz alá. Az áradás mintegy száz méter hosszúságban megrongálta a. vasúti, töltést is. A Kolozsvár felé tartó személyvonat még át tudott, jutni, ezután azonban megszakadt a vonatközlekedés. Az alispán a helyszínen minden intézkedést megtett annak érdekében, hogy az árvíznek gátat vessenek és a mentési munkálatok meginduljanak. A vasúti közlekedés helyreállítása folyamatban van. Kolozsvár város vezetőségének figyelmét is felhívták a fenyegető vészé- 'delemre, úgyhogy minden intézkedés megtörtént a veszély elhárítása érdekében. Tiz házat döntött romba a vihar Marosszent^yör^y községben Több súlyos sebesültje van az ítéletidőnek — A marosvásárhelyi cseteerdőben 50 tölgyfát tépett ki a szélvész Marosszentgyörgy községben 10 ház dőlt össze. Jancsó József gazdálkodó és felesége súlyosan megsebesültek. Marosszentanna községben ugyancsak több ház összeomlott In- nen öt súlyos sebesültet szállítottak be a marosvásárhelyi közkórházba. A vihar rommá döntötte Barabás Sándor marosvásárhelyi gazdálkodó istállóépületét. Az épület romjai alatt, 6 szarvasmarha és 2 ló pusztult eL Az istállóban tartózkodott a szerencsétlenség pillanatában Meller György gazdasági alkalmazott, is. A tűzoltók súlyosan sérült állapotban emelték ki a romok alól s a mentők kórházba szállították. A város tulajdonában levő „Erzsébet ligetben“ a vihar súlyos károkat okozott a sporttelep berendezésében, amennyiben az összes öltözőket összetörte és a liget fáinak javarészét is kicsavarta. Az ugyancsak városi tulajdonban levő Gsereerdőben ötven tölgyet tépett ki tövestől a fergeteg, amely sulyos pusztítást okozott a marosvásárhelyiek kedvenc kirándulóhelyén,' a Somostetőn is. Szép fogait megcsodál- jjj jak, ha azokat helyesen | 1 ápolja. Használja napi | szájápolásához I az ODOL FOGPÉPET I Körösfői magyarod — székely visele... ísfcinle megjegyzések egy súlyos tárgyi levédéshez KOLOZSVÁR, julius 17. Sokszor el gondolom, hogy bizony mégis ismernem kellene hazámat. Mert nem ismerem. Bevallom. De azt is bevallom, hogy nem az én hibámból. Nem utazhattam, csap éppen akkor, amikor katonának vidék. Akkor sem hazám földjén utoztam, hanem Nagy-Románia földjén, mert román állampolgár és román katona voltam- Még katonaságom előtt megkíséreltem útlevelet szerezni, nem is egyszer, de a sziguranca mindig visszadobta kérvényeimet. Ma is emlékszem arra a gúnyos mosolyra, mely lyel elutasítottál; s fülembe cseng a fenyegetés, hogy ne próbáljak mégegy- szer útlevelet kérni. De azért megkockáztattam azufán is. Még megvesztegetésre is rászántam magam. Pénzt ajánlottam fel a sziguranca emberének, ha útlevelet ad. Dekát, ez náluk, románoknál, nem is számított megvesztegetésnek. Ez volt a dolog rendje. A baksis. Aztán mind adhattam a pénzt, mert <7( végén még mindig „hiányzott“ egy Írás, amely nélkül nem lehetett útlevelet kapni. Csak ha újabb pénz lett volna. . . így aztán szomorúan le kellett mondanom az utazásról. Amikor aztán már leszolgáltam katonai évemet, azon kívül, hogy magyar újságíró voJam, még azért sem adtak kiutazási engedélyt számomra Magyarorszánba, mert katonaköteles voltam. így történt, hogy bár huszonnyolcéves vagyok, hazám fővárosában is mindössze egyetlen egyszer jártam. A hazatérés után. Nem ismerem tehát hazámat. Nem jártam tájain, vidékein, csupán könyvek és térképek utján. Tudom, illene másként is ismernem. Személyesen. Lehetőleg minden táját, vidékét, városát, faluját. Sokszor elnézem a mezőkövesdi, matyóhimzéses öltözetű magyarokat. S olyan különös számomra — igy képen láfva őket, — hogy ők is ma nyárok. Különös, de azért tudom,, látom az arcukon, hogy azok. Mezőkövesdi magyarok. Pedig mondom, soha nem voltam köztük. Annál különösebb számomra az a kép, amely most előttem van. Egy színvonalasnak mondott, fővárosi képes folyóirat. Itt van az egyik oldalán föbb felvétel. És a felvétel alatt a szöveg: „Kőrösfői magyarok.“ Majd tovább: „A kőrös fői magyarok most vonulnak a templomba. Valamennyi — kicsinyc-nagyja — festőién szép, színes székely ruhában van...“ Kalotaszegi magyarok kicsinye-nagyja székely ruhában! Még az is ott van a kép alatt, hogy „hal, -ini tudósítás és fényképezés“. Tehát aki a cikket irta és a felvételeket, készítette, ott volt a kalotaszegi magyarok között, lés mégis székeli/ ruhába öltöztette őket az aláíráson. ■ Hát csak ennyit ér egy „helyszínre való utazási...“ Csak ennyit tanul belőle egy helyszínre utazó, magyar? És ha már ő nem tudja, hogy a kalotaszegi magyarok nem székely ruhában járnak, miért akarja ezt 'másoknak tanítani ? Vajion mit szólanák hozzá a kalotaszegiek és mit a székelyek? Ha nekik lennék- a kclotaszenieknék. pert indítanék a helyszínen járt urfi ellen. Hitelrontás címén. Mert ezzel azt állítja, hogy a kalotaszegi magyarok a Székelyföldről szállítják magúknak „viseletűket“. Pedig öl; nem szorulnak erre. Megvan nekik ősi viseletűk. Ezzel nem a székely népviseletet akarom leVi tubus ára —------P 1.15. becsülni. Hiszen a székely népviselet minden egyszerűsége mellett is gazdag s eredeti. Viselőire valló. Aki látott kalotaszegi népviseletet és székely népviseletetI az a kettőt soha többé össze nem tévesztheti és nem is írhatja le sohasem, hogy a kalotaszegiek székely népviseletben járnak... Ugyanebben a folyóiratban láttam még valamit, egy másik oldalon, egy pesti művésznő ir, éppen innen. Kolozsvárról. ,,Kolozsvári képeslap“-jában beszámol a pestieknek arról, hogy az idő nagyszerűen telik, különösen a mup vasárnap volt isteni“, amikor Kőrösfőn járt.. . Vásárolt is magának — írja. a továbbiakban — egy teljes rendbeli körösfői „édes“ öltözéket, mert őszszel napú székely-számmal kíván szerepelni Pesten v a? kitünően illiJ ahhoz. .. Ez az ü véiaméuyc, a művésznő véleménye, aki Kőrösfőn vásárolt széketg- 'Számához kőrösfői népviseletet, mer: ez igy kitünően talál. Az ember azt se tudja mit száj jón ezekhez a dalnokhoz. Bosszankodjék-e vagy mosolyogjon rajta s forgassa-e tovább a folyóirat lapjait... A többi lapokon is hemzseg a sok tárgyi tévedés, ami egyúttal illetlenség is. Illeti- - l<~'gt, olyan !'cvéssé ismeri a mnayar országa népviseleteit. tájait, vidékei!. Különösen most amikor mégsem élünk egymástól elzáró határokon túl. És áll ez különösen a fővárosiakra és a kőrösfőiekre, mégpedig őzért, nnrl a kőrösfői magyarok egyik legnagyobb piaca mn éppen Budapest. Tehát ők maguk viszik el oda népi visáléi ükét. sőt h„ megfizeti valaki, még áruba is bocsát fák, mert újat tudnak készíteni. Egyszóval már üzleti viszonyban is állanak a. főváros magyarjaival. A múltkoriban, amikor Kőrösfőn jártam, ápoen azért panaszkodtak a kőrösfőiek a pestiekre, hogu „tudatlanok" — Hát. tessék elképzelni —• fejtegette Katincv i. — megyek az utcán, ott Pesten s azl kérdi egy váccsága: Néni, lelkem: hogn adja azt a szép székely ruhát?. . Mire én azt kérdeztem: — Mondja, nacesáoa lelkem, tolvajnak néz maga engem?... Persze, hogy nem értette, pedig csak azt szerettem volna ezzel tudor,iámra hozni, hogy ez a ruha. a miénk és nem a székelyeké. Miénk, kalotaszegi magyaroké... Az is különös, amit a pesti lapok szinház-rovatáhan olvasunk: ..Harminchat székely színészt vettek fel a Színművészeti Kamarába“.. . Pedig mi, erdélyiek. tudjuk, hogy nem mind székely, sőt kevés a szelte!g, aki ifizinész itt Erdélyben!,.. Mint ahogyan a viselet Ve tubus ára — — — P —.74. sem az Erdély minden táján, legyen heh mennyire festőién szép és színes. Divatba jött jelszó lett a „Nyaraljunk itthon!“ Ha nem egyébért, akkor már csupán azért is érdemes e jelszó értelmében cselekedni, mert talán igy mégis alaposabban megismerhetjük egymást. Kölcsönösen. A növekedő országgal. ne tapasztala la óságunkat növeljük, hanem ismereteinket. RÓ.---------------.r^iaemr—----------LÉPÉSRÖL-LÉPÉSRE hódit meg 3 német gyalogság egy fontos hadászati pontot, a keleti hadszíntéren A román katonákra kirótt polgári büntetések végrehajtását öt évre felfüggesztették BUKAREST, julius 17. (DNB) A hadsereg tényleges tagjainak a katonai, vagy polgári hatóságok által kirótt minden polgári büntetés végrehajtásált rendeleti utón öt évre felfüggesztették. A rendelet nem nyer alkalmazást kommunista tevékenység, továbbá sikkasztás, vagy hamisítás ügyében kirótt büntetésekre. A rendelet lehetó'séget nyújt a januári felkelésben való részvétel miatt a börtönben ülő légionáriusoknak, akik kérték kiküldésüket a harcvonalra, hogy véderőszolgálatra beosztást, nyerjenek (MTI) NCZOOban GZ-i VARÁZSLÓ DlflDfllimflSfln FUT AZ Kizárólag az Egyetem mozgóban! Uasárnap d. e. 11 órakor matiné m á Marosvásárhely> julius 17. Megírtuk már, hogy kedden Marosvásárhelyen és környékén borzalmas ítéletidő pusztított. Újabb megállapítások szerint a kárt. fó'leg a különböző megrongálódások okozták. Az áramszolgáltatás szünetelése miatt több üzem jelentős anyagi kárt szenvedett. Miután az elem’ erejű vihar elült, a tűzoltók és a mentők nagy munkát fejtettek ki.
