Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-17 / 161. szám
19 4 1. J D € i VS 17 Mkzmvi Wíísjxb. Európai együíiműködés a Szovjet Irta; Heinrich Scharp, o „Frankfurter Zeitung" munkatársa és vezércikk írója Az ató.bbi aUtk, melyet s neves német közíró bocsátott rendelkezésünkre, rámutat sara, hogy a Szovjet elleni háborúnál oíyan eseményekről van szó, amelyeknek kihatásai messze tulmennek a szokásos konfliktusok keretein és világpolitikai jelentőségű események bevezetői. A német véderöfőparancsnokság hadijelentéseinek katonásan rövid, józan és tárgyilagos stílusát már az egész világ1 megszokta ás megelégedéssel vette tudomásul. Éppen ezért tett oly rendkívül mély benyomást, amikor a Vezér főhadiszállásán a napokban kiadott egyik rendkívüli jelentés nem csupán katonai eseményekkel foglalkozott, hanem politikai megállapításokat is tartalmazott. Az egész világ felfigyelt, amikor a német véderő főparancsnokságának jelentései, melyek egy heti mélységes hallgatás után a keleti hadjárat első hét napjának ragyogó eredményeittudtuladták. olyan nagyjelentőségű politikai kijelentést tartalmaztak. mint az alábbi mondat: „Valószínűleg éppen az utolsó óráiban sikerült Középearópát egy olyan inváziótól megmenteni, amelynek következményei beláthatatlanok lettek volna“ Mindazt, amit ezen a téren a katonai tapasztalatok nyomán a hadjárat első hetében leszögeztek, a német kormány az általa nyilvánosságra hozott akták és a sajtó képviselői előtt tett hivatalos nyilatkozatában már a Szovjet elleni háború megindulásakor, határozottan előre jelezte. Ezt az intő szózatot nemcsak Németország és Olaszország s nem csak azok a népek értették meg, amelyek Németországgal együtt a Szovjetnek hadat üzentek- de megértette az egész európai kontinens. Kétségtelen- hogy már előbb is voltak olyan jelek, amelyekből bátran lehetett arra következtetni, hogy az európai kontinens kész arra, hogv a tengelyhatalmak ve zetése alatt a jelenlegi földrai&i fonatom helyett politikai valóságad változzék', ami természetesen éppen úgy számításba venné a hatalmi helyzet eltolódásait, mint a felen idők politikai igényeit. Az európai sorsközösség iránt azonban ilyen spontánul és általánosan még sohasem tettek hitvallást Európa népei, mint a Szovjetoroszország elleni háború kitörésekor. Közös arcvonalot teremtett a közös vesTeJj?,em Természetes, hogy ebből a hitvallás hói nem minden európai nemzet vonta le ugyanazokat a gyakorlati következményeket Az azonban pillanatig sem kétséges, hogy alapjában mindannyiu- fcat ugyanaz a politikai érzelem hevíti. Mindannyian tudják, hogy saját sorsuk forog kockán, mindannyian érzik a közös veszélyt és éppen ezért igyekeznek még szorosabban összetartani. A rendeződés és döntés folyamatát, amely egyébként talán még hosszabb ideig váratott volna magám, a bolseviki világforradalom kiterjedésének veszedelme óriási mértékben elősegítette. A bot- sevizmus fenyegető veszedelmének fel- ismerésében és ennek a veszedelemnek az elhárítására irányuló kézségben Európa valamennyi felelős vezetői egyetértenek. A közös veszedelem megteremtette a közös arcvonalat Két arc vonal — egy háború Ez az arcvonal elsősorban a bolse- vizmus ellen irányul, nemcsak Szovjet- oroszországgal szemben áll azonban harcban, hanem Angliával is. amely ebben a történelmi jelentőségű küzdelemben ugyancsak ellensége egész Európának. ,4 hr ne két nrcronrdnn düh de csak egy háború folyik. Egyáltalán nem véletlenség, hogy Hitler Adolf kiáltványa, amely a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig húzódó hatalmas frontot mozgásba hozta, elsősorban az angol háborús politikával számol le. Már ebből is kitűnik az, amit egyébként később Churchill kijelentései is igazoltak, hogy a szovjetorosz hadjárat az Anglia elleni háború integer része. Nemcsak a keleti' fronton, hanem az Anglia elleni arcvonalon is egyaránt meg kell védelmezni az európai kontinens közös létérdekeit. Az angolok maguk voltak azok, akik a két arcvonal összefüggéséről goodoskoltak. A Németország ellen két fronton folyó háború egyébként az angol bekerítés} politikának öiár régtől fogva sarkalatos pontja volt. Még kévéssé] a háború kitörése előtt, sőt még azon a napon is, amikor Ribhmtróp birodalmi külügyminiszter a német—szóv- jetorosz első megállapodást aláírta, az angol megbízottak Moszkvában tartózkodtak. Akkor elvesztef+ék a játszmát, mert Németországnak sikerült, valóban az utolsó órában szétrobbantani az őt bekerítéssel fenyegető és már majdnem bezáruló gyűrűt. A német—orosz megegyezés lényege természetesen nem merüli ebben ki. Két évvel ezelőtt Németország — bizonyos aggodalmak ellenére bár — kétségtelenül és elsősorban azért kereste a megállapodás lehetőségét Szovjetorosz- országgal. mert az angol háborús párt fenyegető magatartására való tekintettel el kelleti hárítania a hátulról veszedelmet. Németország azónban ugyanaK- kor kísérletet tett arra is, elsősorban, hogy Szovjetoroszórszágot saját érdekéihez kösse és a bolseviki világ forradalom j expanziós törekvéseinek így vessen ga-1 tat, másodsorban pedig, hogy kölcsönös érdekterületeik világos elhatárolásával későbbi konfliktusoknak még csak lehetőségeit is kikapcsolja. Mintahogyan az időközben nyilvánosságra került aktákból kétségtelenül kitűnik, egyik feltéten sem Németország, hanem Szovjetoroszország borította föl. Németország a péké« fejlődés érdekében még akkor is kitartott a moszkvai paktumban előirt irány mellett, amikor már sok jel megerősítette azt a gyanút, hogy Szöyjef- oroszország ezzel a megállapodással visszaél és csupán védőpajzsnak tekinti azt, amely mögött a Németország es Európa ellen irányuló támadást előkészítheti. Természetes, hogy amint kétségtelenné váltak a Szovjet valódi céljai, Németország is kénytelen volt ebből az elkerülhetetlen. következményeket levonni. A német aktákban nyilvánosságra hozott tények megvilágításában ez a megváltozott magatartás nem égy meglepő fordulat, hanem az elkerülhetetlen következmény volt. Másodszor kellett Németországnak gondoskodnia arról, hogy végetvessen annak a játéknak, amellyel bekerítésére törekedtek. Es másodszor emeli fel kezét a Birodalom most, hogy Angliát ájzovjetoroszorszagban megverje. Az angol háborús célok nihilizmusa Az az óriási arcvonal, amelyen Európa népei teljes szolidaritásban ma gyülekeznek, egyaránt irányul Anglia és Szovjetoroszország ellen. Az egész európai kontinens jól tudja ma, —- ezt különben maga Churchill is igazolta, — hogy Anglia, ha módjában állana, gondolkodás nélkül kész lenne arra, hogy a kontinenst a bolseviki világforradalomnak prédául odavesse. Sohasem sikerűit még eddig a széphangzásu szavak mogé bujtatott angol háborús célok cinikus nihilizmusát ilyen borzalmasan leleplezni. És sohasem lépett meg eddig fel Anglia ennyire leplezetlenül az egész kontinens közös ellenségeként. Ezzel a háborús célok propagandájának nagy gonddal és művészettel megalkotott építménye, nemcsak Churchill, hanem Roosevelt és az egész amerikai háborús párt részére is alapjáig összeomlott. Kit akar ezekután Roosevelt Európában védelmébe venni, milyen kultúrát akar védelmezni és mit akar egyáltalán Európában megmenteni, ha meg attól sem riad vissza, hogy a bolseviz- mitst Európára szabadítsa. Azzal sem védekezhet, hogy csupán ugyanazt teszi, amit előzőleg Németország tett, hiszen ép pen ebben van a lényeges és döntő különbség: Németország azért egyezkedett Moszkvával, hogy a bolsevizmusnak gátat vessen és. távoltartsa azt Európától, de egyetlen pillanatig sem habozott, hogy levonja a konzekvenciát, amikor kiderült, hogy Szovjetoroszországnalc eszeágában sincs a megállapodást betartani. Roosevelt ezzel szemben támogatni akarja Szovjetoroszországot, azért, mert a Németországgal kötött megállapodást megszegte, mert támadást készített elő Európa ellen és mert kész volt a viiág- fdr rád alom vörös hadseregét a kontinens ellen felvonultatni. Ezt a két magatartás közötti alapvető különbséget uem lehet eltüntetni. Európai népei ezt is megértették. Valamennyien jól tudják, ki a barát, ki az ellenség. A kontinens népei sorsközösségüknek tudatát a Szovjetoroszország etleni háború tüze lobban- totta lángra. És a szolidárissá lett és egységessé kovácsolódott Európa, mintegy felbonthatatlan hatalmas egység sorakozik fel, hogy megvívja végső nagy csatáját, nemcsak Szovjetoroszországgal, hanem valamennyi ellenségével. (MN.) Rövidesen nyilvánosságra hozza a város a multévi zárszámadást Megkezdődlek a jövő év költségvetésének összeállítási munkálatai is Kolozsvár, julius IC. Alig néhány héttel ezelőtt készült el Kulcz-vár 1041, évi költségvetése s a városi számvevőség Jancsi Sándor főtanácsos irányításával máris megkezdte az 1942. évi költségvetés összeállítását. A közigazgatási törvény rendelkezései szerint az év második felének elején meg kell kezdeni a következő évi költségvetés összeállítását s azt a szeptemberi törvényhatósági közgyűlésnek kell letárgyalnia.. Kolozsvárott a törvényhatósági bizottság ebben az évben kivételesen októberben tárgyalja le az 19-42. évi költségvetést. A jövő évi költségvetés összeállítási munkálataival egyidejűleg a városi számvevőség most dolgozik a mitltévi zárszámadáson, amely pontos képet nyújt a román megszállás utolsó háromnegyed évének gazdálkodásáról. A zárszámadást a közeli napokban hozzák nyilvánosságra. All a halész hosszú, méla lesben... Nyári ricorf a város központjában halászó emberekről, akik szenvedélyük Melegítésének kedvéért kis zsákmánnyal is beérik A Horthy Miklós ut elején, a vashid alatt, a „felső" világról tudomást sem véve, hódolnak szenvedélyüknek a filozófus-sport mi- velőig „Áll a halász hosszú méla lesben“ — Vörösmarty szép versének sorai némi változtatással illenek a hid alatti bölcsészekre is. A város legzajosabb utcájának forgataga zeng-zug az állandóan váltakozó számú halászok fölött, akik horgukat vizbé dobva várják a csodát: a halat. Nem számítva természetesen azokat az apróságokat, amelyeket vagy visszavetnek a vízbe, vagy hazavisznek, ha másért nem, hát azért, hogy legalább 1 ennyi eredményét lássák türelmüknek j Minap reggel megfigyeltük ezeket a „filo- , zófusokat", amikor munkába „állottak". * Mintha szent küldetést teljesítenének, úgy ereszkedtek alá azon a létrán, amelyet a folyó partjának jobboldalán levő ház falának támasztottak neki, Van közöttük olyan, aki az útról ereszkedik le, van olyan is, aki va)la- melyik ablakból lép a létrára. Nem szólónak egymáshoz, némán erősítik csalétkeiket a horogra. Aztán sorban bedobják a horgokat a vízbe. — Zavaros — csóválja Meg a fejét egyikük. Ékelik talán egy-ket perc is, amig válasz érkezik. — A ’hát. így „társalognak"... Félóránként szálának egymáshoz, azt is csak eleinte, később megMéstü ffijerfyák fl leggyorsabb repülőgépek, nehéz teher gép-jármüvek, győzedelmes versenykocsife motorjaiban sok millió BOSCH GYBR» TYfl válik be. SzintétikusPyra- nii 2 szigetelő kövükben rejlik a Bosch-gyertyák kiválósága. Bosch-gyertyák époiy megbízhatók, míntateljeselektroinos BOSOIIfe sze dés! .... ^ BOSCH RÓBERT KFT. BUDAPEST^ némuilnak, szemeiket merően szegezik a horog felett, a viz színén úszkáló pirosra festett fadarabra. Várják a nagy halat, amit sem tegnap, sem tegnapelőtt nem tudtak kifogni, De tálán ma.,. vagy holnap.., A nézőknek is jó idegek kellenek... Délelőtt tíz óra körül járhat már az idő. Jónéhányan állunk a hídon, a korláthoz támaszkodva. Több mint két órája lessük már őket, de a színes parafák még nem mozdultak el helyükről. Áthajolok a korláton, megpróbálok szóba- „ereszkedni" egyikükkel: — Mit csinál azzal a sok hailaif Lassan felveti fejét, rámnéz és szemeiből annyi sértődés, olyan megsemmisítő pillantások tövéinek felém, hogy már szánom- bánom kérdésemet. Tovább folytatja néma türelemmel a halaszást, egyszer csak felpillant, végignéz rajtam, aztán csak úgy félvállról veti oda: — A maga esküvőjére gyűjtöm. Uánlotthal lesz belőle. — Jól megfelelt — gondolom, miközben saját rovásomra együtt mulatok a többi nézőkkel. — Az már megvolt, — mondom neki. — Mielőtt. maga az első halat fogta volna. — Na nézd csak, nem is néz ki olyan öregnek. — Hallja csak, nem székely maga f — kérdezem. Nem pillant fel, de barátságosabb hangon feleli: — Én igen. Tőle tudok meg aztán egyet s mást arról a hat-hét emberről, aki itt a hid alatt halászik. Türelem — halat perein..Ez az éhük. Olyan áhítattal és meggyőződéssel tartanák ki emellett, hogy már ehhez is rengeteg türelem kell. Hát még a hálá- szánhoz... Rendszerint korán reggel jönnek ki a hid alá, félgyürt nadrággal, lehúzott cipővél, nemritkán térdig állanak a vízben, így állanak órákon keresztül, amig csak egyikük halat nem fog. Akkor annyi derűvel és megelégedettséggel veszik le a halat a horogról, hogy a nézők irigyelni kezdik őket egy pillanatra, egészen addig, amig a horgot uj csalétekkel ismét a vízbe nem vetik. Nagy halat szinte noha sem fognak. A rendes zsákmány husz-harminc centiméter hosszú. Naponként — ha szerencséjük van — kilenc-tis hálát is fognak. De ehhez reggeltöl-estig ott kell állani. Némelyikük eladásra fogja a halakat, másikuk maga is jobb falatra vágyik. Olyan is van közöttük, akit nem a hál, vagyis nem az eredmény érdekel, hanem maga a halászás. Ezek azok az emberek, akik akkor vannak kinn a vízből, amikor benn vannak . a vízben.,, F. JAGAMAS LILI Japán újjáépítési kölcsön! foiyósil kinának Tokió, julius 16. Japán az általa elismert Wangcsingvej kormánynak 300 millió yen kölcsönt folyósít. Bár a Wangcsingvej kormánynak nincsen külföldi kölcsönre szüksége, mert az államháztartás költségvetése tekintélyes felesleget mutat, a kölcsönt mégis jól fel tudja használni annak a nagyszabású újjáépítési programnak a keretében, amelyet a fennhatósága alatt levő területeken akar keresztül vinni. (MN) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK
