Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-16 / 160. szám

194 1. JKjCÍVS 16 ,. .„cf,. Katona! támadósrőd lett Izlandbó Az ország nyugati részén enyhítették az elsötétitési intézkedéseket Budapest, Julius IS, (MTI.) A honvédelmi miniszter 1841, évi Julius 16-ăn kelt rendelete alapján a Balassagyarmat—Gödöllő—Üli«— Fiilöpszállás—Kiskörö“—Bácsalmás és Zom- bor városok, illetve községek áltat meghatá­rozott vonaltól nyugatra fekvő országrészen (a felsorolt, városokat, illetve községeket 6e>e értve) az elsötétítés végrehajtásánál az alábbi könnyítéseket engedélyezte. A lakóházak és egyéb épületek elsötétítését a kiadott rendelkezések szerint további in­tézkedésig minden nap 23 érái (este 11 órai) kezdettel kell végrehajtani. A jármüvek egész éjjel a* előirt fénycsőkké,ntö berendezések nélkül közlekedhetnek. Az említett vonalak­tól keletre eső területeken az elsötétítést to­vábbra is az eddig érvényben lévő rendelke­zések és a rádió által bemondott időopntolc szerint kell végrehajtani éspedig juiiu3 16-án 20 óra 40 perckor és ez tart hajnalt 4 óráig. A közvilágítás általában eddig kiadott ren­delkezések szerint marad tizemben. Az erre vonatkozó részleteket a honvédelmi miniszter külön rendeletben szabályozz«. Félszázados fennállását ünnep i a Robert Koch Intézet BERLIN, Julius 15. A fertőző betegségek vizsgálatával foglalkozó német intézet, amely nemcsak Németország, hanem az egész világ egyik leghíresebb orvosának, Koch Róbert nevét viseli s ez év júliusában ünnepli fennállásának 50 éves jubileumát. Ha a háborús időre való tekintettel a német nép csak sebtében vesz tudomást a tudo­mány nagy ünnepéről, ezen a napon mégis mindenki hálával gondol azokra a férfiakra, akik a fertőző betegségek elleni küzdelmet olyan magas fokra emelték, hogy a háborús járványok, amelyek régebben gyakran több | áldozatot követeltek, mint a harcok, ma már | majdnem teljesen legyőzőiteknek tekinthe. s tők. Koch Róbert, a tuberkulózis és más fer­tőző betegségek kórokozójának felfedezője, már hírnevének magaslatán állt, amikor a róla elnevezett berlini intézetet alapították- Ez az intémény kimondottan arra a célra szolgált, hogy Kochnak és munkatársainak tág teret nyújtson a munkára és kutatásra. Az egyes esetek célszerű tanulmányozására mindenekelőtt egy kórházat, bocsátottak rendelkezésre, mert Koch eddig a birodalmi egészségügyi hivatalban működött, és az egyetem, higiéniai intézetét vezette. A Cha- rité-kórhazban külön osztályt rendeltek ve­zetése alá, amelynek közelében volt egy ké­miai és bakterológiai laboratóriummal, fény. képészeti műteremmel és kísérleti állatokkal ellátott intézet. Munkatársai számára húsz állást szerveztek. Ezt a kísérleti állomást a tudomány és technika akkor ismert legújabb eszközeivel szerelték fel. Az uj intézet feladata mindenekelőtt a tuberkulózis további kutatása, amely elleni védekezés a Koch által felfedezett tüberku- lin segítségével óriási haladást ért el. Az Emil von Behring, Kitasato és Wernicke ál­tal összeállított diftéria. és tetánusz'oltás ■>' ugyancsak ebben az intézetben született meg s itt fektette le Pfeiffer a kolera és a ti­fuss elleni védőoltás alapelveit, is. Itt kezd­ték meg a száj. és körömfájás leküzdésére Irányuló harcot. Most már tudják, hogy kórokozója virus, amely kicsinysége miatt az akkori idők mikroszkópja alatt is látha­tatlan maradt. A Róbert Koch Intézet a világ járványos betegségei elleni küzdelem európai központja. Róbert Koch 1896-ban Dálafrikába utazott, hogy a szarvasmarha pestist, tanulmányozza. 1897-ben több munkatársával Egyiptomba és Indiába ment, hogy a pestist a helyszínen vegye vizsgálat alá. Az intézet már ebben az évben tulszüknek mutatkozott a fel­adatok elvégzésére s ezért uj épü­letet építettek, amelyben az intézet ma is működik. Jelenleg nem kevesebb mint 10 alosztálya van, amelyekben a világ min­den lehetséges fertőző betegségét szigorú tanulmányozásnak vetik alá. A legkorsze­rűbb kutatómódszerekkel dolgoznak. Az in­tézet olekronmikroszkópja különösen a vi- rusok vizsgálatánál nyújt rendkívül jó szol­gálatot. Nagy gondot fordítanak olyan be­tegségek elleni gyógyszerek előállítására, amelyekkel szemben eddig csak úgynevezett jj indirekt orvosszerek segítségével védekez- | hetünk. Az Intézethez tartozik az alapitó | mauzóleuma is. i Berlin, július 15. Churchill nyilatkozata, hogy az angol csapatok Izlandon maradnak, Berlinben annál érthetőbb módon feltűnést keltett, mert az angol miniszterelnök kijelen­tése nyomon követte Roosevelt nyilatkozatát, amely szerint az amerikai csapatok az angol hadosztályokat váltják fel Izlandon, Ezzel egysaersanind érvényét veszti az a kezdetleges angol-amerikai érv, hogy az angol helyőrség amerikai csapatokkal történt felváltása An­glia katonai tehementesitésére szolgál. Az izlandi nép, miután a „felváltás“-bál kettős megszállás lett, kétszeresen érzi a Teá­ja háruló szenvedéseket. Ha meggondoljuk, hogy Roosevelt I aland megszállását egy kö­zötte és az izlandi miniszterelnök között tör­tént levélváltással alapozza meg, csupán az a meggondolás támadhat bennünk, hogy a Roosevelt által idézett izlandi „kívánság“, mintha az angolok az, amerikaiaktól akarták volna magukat felváltaitini, nemcsak teljesen másként történt, hanem — hála Churchill és Roosevelt koneepci ó jának — „a demokrata népok önrendelkezési joga“ értelmében még Súlyosabb terhet raktak az izlandi nép vál­lára. Az angol és amerikai csapatok által tör­tént megszállás Izlamtd számára amely az an­gol foglalás ellen annak idején egyedül tál­Kalazavár, július 16. Az erdélyi fürdőjdény és a vendégforgalom föBenditése érdekében, a kormány, mint isrmwetcR, az. Erdélyréezá (Gaz­dasági Tanács eaév kezdetén lett előterjesz­tései alapján számos, komoly áldozatot jelen­tő intézkedést tett. Az első nyári hónapok­ban örvend»1 eseu megnyilatkozó élénk érdek­lődés és a vendégforgalom ugrásszerű emel­kedés© módot nyújtott arra is, hogy a Tanács most már a gyakorlati tapasztalatok alapján folytathassa az erdélyi vendégforgalom fej­lesztésére és a fürdőélet kiépítésére irányuló munkáját s ezzel kapcsolatosan u.jaibb előter­jesztést tett az illetékes kormánytényezőknek. Az újabb előtörjesztós az eddigi gyakorlati tapasztalatok tanulságait kívánja értékesíteni az erdélyi vendégforgalom s a fürdőévad hasznára. Az Erdély részi Gazdasági Tanács örömmel m,utat rá az erdélyi üdülőtelepek, fürdők, nyaralóhelyek és természeti, vagy történelmi látványosságok irányában megnyilatkozó szé­leskörű érdeklődésre és az ezzel kapcsolato­san észlelhető utazási kedv megnyilatkozásai­ra. Ennek az utazási kedvnek a ténye logiku­san irányítja a figyelmet az erdélyi vendég­forgalmi célok felé vezető utak állandó kar­bantartásának és lehető fejlesztésének szük­ségére, A Kalota-vldék, a Gyilkos és Szent takozott, egyre jobban világossá teszi, hogy angol-amerikai imperialista érdekek küzdő­terévé lett, amelyeket az izlandi nép érdekei­vel semmi körülmények között sem' lehet össz­hangba hozni“. A brit és US A-csapatok „szinkronizálása“ után most katonai támadó- erőd lett Izlandbó]. Roosevelt izlandi akciója cseh megvilágításban Prága, jni ins 15. A elmek, amelyek alatt a cseh lapok Izladinak az amerikai csapatok által történt megszállásáról hirt adnak, azt mutatják, hogy a cseh sajtó az északamerikai elnök lépéséi egyértelműen elitéli. A „Poledni Rist“ írja, hogy Roosevelt erőszakos maga­tartást tanúsított Tzlanddal szemben és táma­dólag lépett fel. Európát a boteeviz-rius elleni nagy küzdelmében liátbat'maidta. A „Alarodni Street" az európai ügyekbe történt példátlan beavatkozásról és a jóhiszemű amerikai nép félrevezeti'-érői beszél. Roosevel akcióját romUsthozó tettnek nevezi az „Oeské Slovo“. A „Narodni Politika■" is egy kis nép ellen elkövetett erőszakosságnál beszél én megálla­pítja, hogy Roosevelt mindenképpen az euró­pai hadiövezetbe edutr, bejutni. Anna tó környéke, a Hargita tája, a három- széki szubnlpin és a csíki hegyvidéki üdülő és fürdő-telepek egyformán vonzzák a pihe­nés, vagy a turisztika örömeit kedvelő nagy­közönséget, Szükséges azonban, hogy azok az úthálózatok, amelyek e vidékok felé ve­zetnek, a jármű-forgalom szempontjából minden tekintetben korszerű módon kielégi- töek légijének. A MÁVAUT huszonöt uj tár­sa- gépkocsijáratot intézményesített a már maglévőkön kívül a nyári vendégforgalom ki­elégítő lebonyolítására: az utak állapota azon­ban rendkívül befolyásolja nemcsak a jár­müvek forgalmát, hanem az autók benzin- és aulógummi-gazdálkodását is, amelyek a mai helyzetben el nem hanyagolható szempontok. Az Erdélyrószi Gazdasági Tanács tehát ezért ntvja fel a vendégforgalmi utak kiépítésére él gondos karbantartására az illetékesek fi­gyelmét. Egy másik igen lényeges, gyakorlati ta­pasztalatokon alapuló kívánság a vendég for­galmi útvonalak gócpontjaiban fekvő helysé­gek, nagyobb városok vendégforgalmi intéz­ményeinek (fogadók, szállók) a mai igénye­ket kielégítő korszerűsítése. Ez nemcsak ide­genforgalmi feladat, hanem egyben kitűnő tőkebefektetési lehetőség is n magántőke szá­mára. Miutáni azonban ezen a munkaterületen rZmiBTs IZüSJXa is érezhető a magántőke vállalkozási kedvé­nek hiánya, szükségesnek látszik, hogy az aránylag kevés vonalon megnyilatkozó ma- gáníőke-kczdieiményezés az egyes közületek és társadalmi, vagy hatósági intézmények részé­ről kapjon példaaldó ösztönzést, esetleg támo­gatást. Olyan esetekben tehát, ahol a magán- tőke távol marad, a Tanács a közigazgatás vezétőmek figyelmét hívja fel az erdélyi szál­lók modernizálásának követelményeire. Ezek a kitűnő befektetések egyformán feltalálhatók Gvergyószentmiklóson, Csíkszeredán, Maros- hévizén, Székelyudmrhelyen, Sepsiszentgyör- gyön, vagy éppen Marosvásárhelyen, Ezekben a városi vemd%forgaihm gócpontokban leg­alább egy-egy olyan szállodának kell lennie, amely minden tekintetben korszerű módon kielégíti az igényes külföldi, vagy belföldi vénáég szükségleteit. A szállók korszerűsítésének szükségességé­hez kapcsolódik az erdélyi fürdő, és üdülő­telepek modem kiépítésének szükséglete is, A banktőke ezirányu tevékenysége máris érezhető a banküzlet szokványos keretei kö­zött és az erdélyi pénzintézetek ki is veszik részüket ebből az őpitőmunkából. Szükséges azonban annak lehetőségét is megteremteni, hogy a magános intézmények és érdekeltségek keretein tullmenő módon egész fürdő-, vagy üdülő-telepek végrehajthassák a korszerűsítés szélesvonalu tennivalóit. Olyan hitel-szük/ség- séglet kielégítésére kell tehát, megfelelő kere­tet teremteni, amely egyfelől lehetővé teszi a fürdők modernizálásának teljes végrehajtását a szükségletek és kívánságok valamennyi vo­nalán, másfelől úgy vehető igénybe, hogy a feltételek csak élénkíthessék a vállalkozási kedvet. Az Erdélyrószi Gazdasági Tanács mindezen szempontoknak figyelembe vétele mellett olyértelmü javaslattal fordult t kor­mányhoz, hogy az eddigi hitel-akcióik példá­jára maga a kormány állítson fel többmillió pengős hitelkeretet, amelynek alapján meg lehet szervezni az erdélyi fürdők és üdülők „tatarozási akcióját". Ennek a tatarozási hi­telakciónak gazdaságpolitikai jelentősége az erdélyi részeken bővebb magyarázatra nem szorul: hatása pedig döntő módon járulhat hozzá, hogy a magyar Erdély vendégforgal­mának hozama megsokszorozódjék. Ugyancsak a‘ gyakorlati tapasztalatok ve­zettek rá annak szükségességére is, hogy mennyire fontos az erdélyi vendégforgalmi intézmények, fürdő- és üdülőtelepek nyári, vagy téli idény-életében egyaránt e telepeken olvasótermek, kurszalonok mielőbbi megszer­vezése. A nagyközönség társas-életének szem­pontjából gyakran nélkülözhetetlen a megfe­lelő szórakoztató olvasmányokkal, társas-játé­kokkal, esetleg zenoszerszámokkal fölszerelt állandó intézményiek létesitése, amelyekben kedvezőtlen idő, vagy közös mulatságok ese­tén a pihenő közönség szórakozást találhat, A fürdő- és üdülőtelepek gyógydijaiból ezek­nek az intézményeknek fölszerelése könnyen amortizálható, • Ugyanilyen szükség van a hosszabb kirándulást igénylő kilátók, termé­szeti látványosságok végpontjain falatozó, uzsonnázó-helyek létesítésére is. Az utóbbiak feSáUitásánalc csoportos terveivel az IBUSZ máris foglalkozik. Az Erdélyrószi Gazdasági Tanács a haza­tért erdélyi területek vendégforgalmának gya korlati tapasztalatai közül a fenti tanulságo­kat ajánlotta az illetékes tényezők figyelmé­be. Bizonyosra vehető, hogy a Tanácsnak ezt az újabb Tépését a kormány ezúttal is nagy nemzetgazdasági jelentőségének megfeldőleg fogja a megvalósítás útjára terelni. Megalakult a Magyar Posta- aitisztek Országos Egyesületének kolozsvári csoportja Kolozsvár, július 15. Hétfőin este tartotta alakuló közgyűléséit a Magyar Postaaltiszteh Országos Egyesültének kolozsvári csoportja. Az alakuló közgyűlésen az egyesület központ­ja képviseletében megjelent Kónya Balázs és Veress János gondnok. Az egyesület oéüdtü- zéseit Kónya Balázs ismertette. Beszédében kiemelte, hogy az egyesülőt nemcsak érdek - képviseleti szerve a postaaltiszteknek, hanem jóléti intézménye is. Az egyesület célkitűzé­seinek ismertetése után a közgy:‘!és ki mer - nőtte a Magyar Postaalti ,ztek Országos Egyesülete kolozsvári csoportjának megala­kulását, majd a következő tisztikart válasz­totta meg: Elnök: Simonffy Dániel, alelnökök: Ke­resztes Un jós és Halmos Lajos, titkárok: Hohl Győző és Kincses Dezső, pénztárosok: Jakab János és Illyés János, ellenőrök: Nagy János, Táisz Mihály és Vrannai Ár­pád gonlnök: Mezei András. Felügyelő bi- zotbáy Sorkadi Károly, Berki Péter, Albert J,'-c©f, Szaniszló Kálmán és Simon Pál, vá­lasztmány: Szatmári Péter, Nagy András, Daróczy Béla, Bors Béla, Demeter Mózes, Cues János, Székely György, Fűm József. Máthé Mihály, Keresztes József, Dakatos Pé­ter, Bélfenyéri László, Tóth Domokos, Mól- f nár József, Nagy Gábor és Búré Dénár, A KELETI LJSAG APRÓHIRDETÉSEIT a miRERUfl könyvüzletben (mátyás király tér és Egyetem-utca sarok) is feladhatja. E adni, vagy vásárolni akar ? A keleti Újság apró hirdetése biztos sí­ken hoz. La r ást kever ? A legjobbat a keleti Újságban hirdetik A ! fi c! tv i í.Oíí at ke ri>s ? Százan jelenthez- nek a ke/eti Újság egyetlen apróhirde­tésére. Állást heves 9 hirdessen a keleti Újságban s azon­nal mur'.[hoz fut. Pontosan í ize tő lakát a keleti Ó ság aprőhiraeiésevel kaphat. A Keleti Újság apróhirdetése mindég sikerrel jár! Célszerű intézkedéseket javasol az Erdélyrészi Gazdasági Tanács fürdőink és üdülőtelepeink vendégforgalmának fejlesztésére Rendbe kell hozni o nyaralóhelyek felé vezető utakat — Korszerű* siteni kell az erdélyi fürdő* és üdülőtelepeket JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS p AL- JA A JÓ ÜZLETMENETNEK *

Next

/
Thumbnails
Contents