Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-13 / 158. szám

JfíSsaaBtniEmm Négy egyházfő szélalt fel a Felsőhézban a házassági törvény kiegészítéséről szóló javaslat vitájában Budapest, nlius 12. (MTI) A Feieőház igazságügyi és közjogi bizottsága szombaton déMőtt ülést tartott és azon megkezdték a házassági törvény kiegésziréséről és módosí­tásáról szóló törvényjavaslat általános vitá­ját. A kormány részéről az ülésen Radocsay 8 László igazságügyininiszter és Antal István igazságügyi államtitkár volt jelen. A tör­vényjavaslatot vitéz Görgey László előadó ismertette. A javaslathoz Serédi Juszt!nián, Ravasz László, Kapy Béla, gróf Bethlen István, Őrffy Imre, Szüllö Géza, Fischer Bélái, Viczián István és báró Prónay György szólt hozzá. Az egyházfők álláspontjai áerédi Jusztin ián hercegprímás kifogásol­ta, hogy az ország prímása nem nyert mó­dot arra, hogy a törvényjavaslattal kapcso­latban idejekorán, vagyis annak a nagy nyilvánosság elé tárása előtt észrevételeit és módosító javaslatait megtehesse. A törvény- javaslatot nem a zsidók kedvéért, hanem elvi okból nem fogadja el: mert a javaslat a pozitiv isteni törvénnyel Szemben legalább közvetve a polgári házasságon keresztül a szentségi házasságoknak is akadályokat kí­ván felállítani és mert ellentétben az íratlan természeti törvénnyel, azoknak, akiknek Isten sem közvetlen, sem egyházfi által meg nem tiltja a házasságot, ennek megkötésére vonatkozó szabadságát korlátozza, úgyhogy nyilván beleütközik isten és a természeti törvényekbe, valamint az egyéni szabadság­ba is, sőt valóságos erőszakot gyakorol a hívek lelkiismeretén. A javaslathoz czut'm Ravasz László refor­mátus püspök szólt hozzá. Sajnálattal álla­pította meg, hogy ezt a törvényjavaslatot az egyházak képviselete nem kapta meg előbb. Nehézség a javaslatban nz, hogy a 9. és 10. paragrafus lényegesen belevág a keresztyén egyházak életébe és felfogásába és tulajdonképen továbbfejkvu tése a zsidó- törvénynek. Egy burkolt novelláris zsidó- törvény, amely egy kérdést ragad ki, amely voltaképen a zsidókra egyáltalán nem vo­natkozik. ez keresztyéneket érdekel és bün­tet és az élet fundamentumaihoz nyúl hoz­zá, amelyeknek mély gyökereik vannak a természeti rendben, de vannak gyökereik a természetfeletti rendben is. A házassági jogba ez a javaslat behozza a fajvédelmi gondolatot, és ebben van a veszedelem lehe­tősége. A zsidóság kétségtelenül faj L. azonban a fajiság a térn észettudományos exakt módon nem állapítható meg, ezért nehéz dolog ránézve messzemenő erkölcsi és jogi következtetéseket levonni. Ugyanakkor más fajrai nem mondja ki a törvényjavaslat, hogy az összeházasodás veszedelmes a ma­gyarságra nézve, de kimondja olyan zsidó eredetű emberre, aki már harmadik keresz­tény generációhoz tartozik. A javaslatnak alapvető tévedései vannak. A keresztény egyházakat az elé a helyzet elé állította, ami a nagy krisztusi parancsok­nak teljesítését eredményeiben érinti. A ke­vert vérüek tekintetében is sulţyos aggodal­mai vaunak. Nagyon helyesli azt a módosí­tást, amelyet az igazságügyminiszter a képvi- selőliázban tett, nagy igazságot szolgáltatott sokezer embernek, ez azonban még nem elég. Amikor a magyar házasságokat védeni akar­ja, tulajdonképpen a talapzathoz nyal hozzá. Kapy Béla evangélikus püspök nem fo­gadja el a javaslatot. Fél, hogy ez a jószán- déku javasltat nem fogja elérni célját és ép­pen dlenkezőfeg meg fogja ingatni a házas­ságot és olyan következményeket von maga után, amelyek a nemzetre, vagy a keresz­ténységre is károsak. Ez a javallat a ma- gyni'ságot nem erősíti, hanem gyengiti. Száz­ezres csoportot von ki a nemzet életéből és az egyházak életéből, amit a nemzet nem nélkülözhet. Mert világos, ez a törvény nem érinti a zsidókat, hanem kizárólag a keresz­tényeket érinti, azokat, akiket ez a törvény ismét zsidókká tesz. Attól tart, hogy ez a törvényjavaslat a házasságon kiviili viszo­nyoknak is kitenyésztője lesz Gróf Bethlen István módosító javaslata Gróf Bethlen István hangoztatta, hogy a magyar államnak ne.m szabad olyan politikát követnie, amely szembe állítja az állami fel­fogást az egyházi fölfogással. Kétségtelen, hogy ezen a téren szakítással állunk szemben a múlttal. Egészségügyi szempontból — nézete szerint — tanácsadással sokkal mesr„ szebb tehetne elmenni, mint egyszerű tila­lommal. Helyesli a házasodási kölcsönöket, A törvényjavaslattal egészen ellentétes állás­ponton áll a vegyes házasságok tekintetében. Stairiíiban szombaton délben m az ellenségeskedést VICHY, julius 12. (DNB) A francia hadügyminisztérium közleménye szerint Szí­riában szombaton délben egy órakor megszüntették az ellenségeskedést. Dentz tábor­nok találkozott Wilson tábornokkal, az angol haderő főparancsnokával- (MTI) Muvár&afólt nyugatra! Az Ufa mestermiive mn ufoSjára a !■<- OYAHinn. Magyar és Luce híradó. Hűtőit nézőtér! Kezdete: negyed 4, n. 6, n. 8 és fél 10 órakor. Holnaptól! l „Ámor az autóban“ Ha szeret nevetni csak akkor nézze meg! \ SUta!Sn-vonaüaS a keleti arCTonal Yalamennyi döntő helyén áifiőriélc a némelek Kőxvelfenul Kiev eioff állanalc a német «sapatőle — Vifebsd már lsét napja német kézen van — Német páncélos kötelékek haladnak Leninprád felé Számos szovjet kötelékben a bomlás jele mutatkozik VEZÉRI FŐHADISZÁLLÁS. A német véderő főparancsnokságának vasárnapra virradó éjszaka 1 órakor be­érkezett jelentése a következőképen hangzik: „Merész támadással a Sztalin-vonalat a keleti arevonal valamennyi döntő helyén áttörtük. A Moldovából felvonult német—román hadsereg az ellenséget széles vonalban átvetetette a Dnyeszteren. Galíciából német, szlo­vák és magyar csapatok üldözik a menekülő ellenséget. A Dnyesztertől északkeletre a német csapatok közvetlenül Kiev előtt állanak. A Pripjet mocsaraktól északra eső erős erődítési sávot a Dnyeszternél leküzdöttük- Ezzel támadási frontunk közepét Minszkiül keletre több mint 200 kilóméterrel előbbrevittük. Számos ellenséges kötelékben a bomlás és szétesés jelei mutatkoznak­Vitebszk jutiiiis Il ike óta kezünkben van­A Pejpnsz-tótól keletre német páncélos kötelékek előrehaladnak Leningrad felé. Légierőnk az ellenséges vasúthálózatok szétrombolásával az ellenséget már most megfosztotta nagyobb ellen- műveletek lehetőségétől. Páncélos hadseregeink a hadműveletek továbbfolytatásához szükséges utánpótlási ala­pokat már közvetlenül a volt Sztalin-vonalig tolták előre“. (MTI) Nem tudja elfogadni a javaslatnak azt a ren­delkezését, amely zsidóknak dektarál egyes félvéreket. A magyarság nem olyau nagy szám, hogy százezreket taszíthasson bele egy olyan gettóba, amelyről egyes képviselők elő­re megjövendölik, hogy nem llesz szamara más vâlasztâs, mint a kivándorlás. A javas­latot általánosságban sem fogadja el es csat­lakozik az egyház felfogásához, azonban mó­dot kivan nyújtani a kormánynak arra, hogy saját elgondolásából kiindulva enyhítsen a javaslaton, ezért a következő módosítást | ajánlja elfogadásra: A 9. paragrafus 3. bekezdésének első két mondata helyébe a következő szavak iktatan- dók: A jelen szakasz alkalmazásában zsidó az, akinek legalább három nagyszülője az izrae­lita hit felekezet tagjaként született, valamint az. akinek csak két nagyszülője született ugyan az izraelita hitfelekezet tagjaként, de ő maga is 1941. óta ennek a hitfelekezetnek a tagja. Közelebbi dátumot azért nem ir a módosító indítványba, mert a törvényjavaslat benyúj­tásának napját kívánná határnak elfogad­tatni, nehogy azt mondhassa valaki, hogy a zsidók később csak azért fognak áttérni, hogy a törvény szempontjából ne legyenek zsidó­nak tekinthetők. Őrffy Imre nem tartaná helyesnek, ha e bizottság a javaslatot általánosságban sem fogadná el, mert hiszen bizonyos módositá- sokkal ki lehet kerülni azt, hogy súlyosabb vita provokáltassék az országgyűlés két háza között. Kéri, hogy minél hamarabb egy kü­lön javaslatban preventiv akadályokat állít­sanak fel mind egészségügyi, mind a jövő­beni fajkeveredés, a házasságon kívüli nemi viszonyok, a törvénytelen születések szabályo­zására. Azt kéri, hogy kereszténynek számít­son az a fél vér, aki születése óta, vagy két éves kora óta keresztény és az is maradt. Még e javaslata elfogadása esetén is szigo­rúbbak teszünk, mint a német törvény. Szüllö Géza felszólalása Ezután Szüllö Géza szólalt fel. általános­ságban nem fogadja el a javaslatot. Utalás­sal azonban a német törvényre, benyújtja a 19 4 1. J V £ I U S IS-ovetkeao indítványt: A jeten szakaszban foglalt tilalom alól a ni. kir. Kúria, a m. kir. közigazgatási bíróság, a Felsőház és a Képviselőház elnökéből és a mindenkori belügyminiszterből álló bizottság az illetékes egyházi főhatóság nrxrbaÜTaíása után megokolt esetben adhat felmentést. Fischer Béla általánosságban és részletei, ben elfogadja a javaslatot. Részletesebben csak két szakasszal foglalkozik. Az ötödik szakaszban rendszeresített házassági kölcsönt helyesli. Lehetőséget szeretne azonban arra, hogy a kölcsönt a harmadik gyermek után születendő gyermekek számához mérten ará­nyosan emelkedő százalékban engedjék el. A 9-ik szakasz a nemzetvédelmet olykép­pen akarja megvalósítani, hogy a magyar nemzet fajtisztaságát bizonyos vérkeveredés- töl meg akarja óvni. Emiatt szabályozni akarja a félvérek helyzetét. A félvérekre vo­natkozólag a javaslat nagyleküen megbocsát­ja a keresztény társadalom ama tagjainak tévedését, akik zsidóval kötöttek házasságot és véglegesen visszaveszi a magyarság köré­be. Ezeknek azonban most már teljesein bele kell kapcsolódniok a tiszta magyar érzésvi­lágba A 9. szakasz minden rendelkezését el­fogadja. Minden enyhitö módosítást elutasít. Ezzel végérvényesen lezárul a korlát a ma­gyarság és a zsidóság között Egyéni tragé­diák mindenesetre lesznek, ezek azonban ele­nyésznek jelentőségükben a magyar nemziet érdekeivel szemben. További felszólalások Viczian János kijelenti, hogy megértéssel hallgatta az egyháznagyok felszólalását, azon ban az éremnek másik oldala is van. Bár már ott tartunk, hogy érintetlenül áll a színtiszta zsidó faj és mellette hova- tovább már csak keverék társadalom él. amelybe egyre több zsidó vér keveredik Már Széchenyi István Is felszólalt a zsidókra vonatkozó vérkeveredés ellen Módosító javaslata a következő: Az igazságügyminiszter egyes méltánylást érdemlő okokból kivételesen adhat felmen­tést a jelen szakaszban foglalt tilalom alól a nem zsidó és olyan zsidó között kötendő há- gasság ügyében, akinek csak két nagyszülője született izraelita hitfelekezet tagjaképpen, ha ö maga is keresztény hitfelekezet tagja­ként született, vagy pedig 7 életéve betöltése előtt a keresztény hitfelekezet tagja lett. A javaslatot elfogadja. Ezután Prónay György báró szólalt fel. Azt, amit az egyházak képviselői és a társada­lom képviselői elmondtak, teljes egészében magáévá teszi. Veszélyesnek tartja azonban, hogy politikai vezető állásokba kerüljenek be olyan emberek, akikben zsidó vér van. Ez­ért kérdezi a kormánytól, hajlandó-e olyan törvényjavaslatot terjeszteni az országgyűlés elé, amely szerint olyan ember, akinek egyik dédszülője izraelita vallásban született,, nem nevezhető ki harmadik fizetési osztályú, vagy enné] magasabb állásra, A 9. szakasszal kap- latban Bethlen István indítványához kiegé­szítőén azt javasolja: Nem esik zsidókkal egy elbirálá® alá az, akinek nagyszülői közül kettőnél több nem keresztény hitfelekezet tagjaiként született, de mind a négy nagyszülője a házasságid, fáskor már keresztény volt és mind a két szülője, valamint ő maga is keresztény lett és ae is maradt. Javasolja, küldjenek ki bizottságot, amely a felmerült kérdéseket letárgyalja és érint- kezésbe lépjen az igazságügyminiszterrel. Az együttes bizottság tagja! Töreky Géza elnök indítványára az együt tes bizottságba a következőket választották : Ravasz László, Kapy Béla, Bethlen István gróf, Prónay György báró, Fischer Béla, Szüllö Géza, Viczian István. Balogh Jenő, Radvánszky Albert báró, Wckerle Sándor, Csekonits István báró, vitéz Görgey László, Pécsy Manó és Töreky Géza. (Felkiáltások: És a hercegprímás?) Seréiy hercegprímás kijelentette, hogy nem akar a kiküldendő bizottságban helyet foglalni, bár helyesli, hogy a javaslaton bizonyos enyhítéseket vé­gezzenek. Az együttes bizottság ülése ezzel végétért. ISZT ANBULBA ÉRKEZTEK A MOSZKVAI MAGYAR KÖVETSÉG TAGJAI Istanbul, julius 12. <DNB.) Magyarország és Szlovákia moszkvai követe és az ottani követség személyzete Isztanbulba érkezett, (MTI> A szerkesztésért felel: NYIRÖ JÓZSEF A kiadásért felel: JENE YEA S Z L 6. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassaf u. 5. sz. Telefon: 1508. Posta-ta­karékpénztári csekszámia száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. 'Nyomatott a Lapkiadó Részvénytársaság körforgó-gépéa. Betelő* üeemveeetö: Piáméi Milliós-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents