Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-15 / 134. szám

19 4 1. JUNIUS 15

A.* erdélyi korlátái

<Egy budapesti jogi szaklap észrevételeihez)

tetor és mérésé ugyan, de nem teljesen I alaptalan a 2150/941. M. E. sz. rendelettel kapcsolatosain az egyik budapesti jogi szaklapban tett ama megállapítás, hogy „a magyar szövetkezeti jogszabályok hatályának a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészre kiterjesztése tárgyában“ alkotott jogszabály eltérések „élő jogunknak érvényben levő rendszerünkkel és a magyar szövetkezeti mozgalom lényegével merőben ellentétes, azoktól teljesen idegen szellemű átalakításai“.

Kétségtelenül elismerjük, hogy szövetkezet jogunknak legfőbb aktívuma az, ..ami a szövetkezetek autonómiáját és mozgási - badságát biztosítja“, mert törvényünk “ze rint a szövetkezet is „kereskedelmi társaság" 1 lévén: alapítása és feloszlása önkéntes el. határozáson múlik, a vezetőket a tagok vá lasztják, fontos határozatok meghozatal.?, csupán a közgyűlés jogosult.

Ha most már az említett irányelvek als» ján vizsgáljuk „az erdélyi szövetkezeti jogot“, amelyet a íenthivaikozott, rendelet megteremtett — folytatja a megállapítás. — leszögezhetjük, hogy Erdélyben megszűnt r. szövetkezetek szabad alakulásának lehetősége, az ellenőrző szervek a szövetkezetek ügyintézésébe beleavatkozhatnak anélkül, hogy a vezetésért a felelősséget vállalnák, a közhatósági jogokat gyakorló „Szövetség“ határozata alapján a cégbíróság köteles szövetkezeti központok feloszlatását elrendelni. tőle függ a szövetkezet megalakulása és működésének lehetősége. A rendelet szerint a szövetkezetek kötelesek központba tömörülni, amelyek felett a pénzügyminisztérium és „Szövetség“ felügyelete és irányítása érvényesül

Lehetséges, hogy az erdélyi szövetkezet, jog 3 j irányeszméinek az élő magyar jog irányával j 1 való szembeállításánál az erdélyi szövetke 3 j zetjognák erős bírálatot kellene elvilelnie J és az sincs kizárva, hogy ez rendelkezéseivel „túllő a célon“, elgondolásunk szerint azonban ezeknek az intézkedéseknek meghozatalára legalább is ideig-óráig szükség mutatkozott.

Kétségtelen tényként le kell szögeznünk azt, hogy az erdélyi szövetkezetjog megte. remtésénél nem szabad kizárólag azokat az irányelveket és eszméket figyelembe venni, melyek normális keretek között a szövetkezetek ideálisnak mondható és az elérni akaró autonómiáját, és mozgási szabadságát biztosítják, nanem figyelembe kell venni Erdély különleges helyzeté*, politikai és etnográfiai adatait; nem lehet egyszerűen nyom nélkül eltörölni a huszonkét éves kisebbségi sorsban eltöltött szövetkezeti múl tat, hanem az uj élet küszöbe elé fokozató.:, lépcsős feljárót kell építeni.

Nem kétséges, hogy az aiapitás, csatlakozás. az ügyintézésbe való intenzív beavatkozás, felügyelő kirendelhetése, feloszlatás, ellenőrzésjog, mind mind az idegen szövetkezetjog „maradványa", amely idegen jog alatt oly bosszú időn át kénytelenkedtünk és nehezen bár, de mégis éltünk.

Nem egészen helytelen az a felállított tétel, amely a visszacsatolás pillanatában, mint „prima cogitatio est optima“ vetődött fel, hogy a régi rezsimből továbbra is fenntartandó törvényes rendelkezésekkel kellene a kisebbségi kérdést tovább vezetni, ha másért nem, csupán azok hatásának éreztetése céljából, azonban az egészséges magyar kormányzás az egyenlő mértékkel való mérésnek elvi álláspontján állott és igy még ott is, ahol erre feltétlenül szükség mutatkozott, noha általános érvényű szabályokkal intézkedett egész Erdélyre vonatkozóan. Áll ez elsősorban a szóbamforgó erdélyi szövetségjogra.

Természetesen ezeket a jogszabályokat magunk is, ideiglenes és átmeneti jellegüek- nek tekinthetjük, mindaddig, amíg Erdély minden szempontból a csonka ország nívóját el nem éri. Ki kell alakulnia az uj magyar életnek ebben az országrészben is; hóna alá kell nyúlni a magyar szövetkezeteknek, de nemcsak támogatni, hanem irányítani is kell azokat.

Tagadhatatlan, hogy a fentiektől függetlenül, hogy a 2150/941 M. E. sz. rendelet egyes rendelkezései néhol tényleg túllőnek a célon. Az ügyintézésbe való beavatkozás például túlzott és a tagokkal, valamint a szövetkezet hitelezőivel szemben felelősségtől mentes. A „Szövetség“ és választmánya hatásköre úgyszólván korlátlan, mert a feloszlatás esetében például a „Szövetség“ választmányai-,k h-^nzatával szemben a sző- vetkezet» meg pónaszjog sem illeti meg,

amely a megalakulás engedélyezésének megtagadása esetében különben megilleti az egyes szövetkezeteket. A jogos feloszlatást a felügyeletet gyakorló pénzügyminisztérium éppen úgy megláthatná, mint a „Szövetség“ vagy központ, de az önkényeskedést viszont felülbirálhatnáA gyakorlat, mutatja meg majd különben, hogy mit. és hol kell lefaragni a rendelet intézkedéseiből.

Hogyha tisztult a helyzet, ha kialakultak már a jövő magyar szövetkezeti élet körvonalai, szerintünk sem lesz már szükség korlátokra, hanem teljes erővel kiélheti magát a szövetkezetek mozgási szabadsága és kialakulhat autonómiája.

Megteremtődik idővel nálunk is az a légkör, amelyben az „önsegély“ a szabad elhatározás, az egyéni kezdeményezés és felelősség“ oda fognak állani a szövetkezeti vállalkozó-forma mellé.

Mindenesetre már most arra kell törekedni a fennálló rendelkezések ellenére is, hogy a „mértéktartás helyes érzékével a szövetkezeti szellem érvényesülését, biztosítsuk''.

BARTHA IGNÁC DR.

PAVELICS DR . horvát á'lamvezető Rfhv-intror német bircdrtnv külügyminiszterrel a salzburgi pályaudvaron ellep a diszszázaa előtt

TOBRUK ELŐTT! Az izzó napsütésben menetelő német, katonák nem sokat törődnek

az afrikai hőséggel

x inházi hireh

A fii lumile

— O cső helyfíras előadás —

A bemutató előadáson nagy sikert aratott Szabados—Farkas zenés színjáték, A fülemile kerül színre f. hó

Hazajáró lélekben búcsúzik el a kolozsvári közönségtől a rokonszenves Kovács György.

A SZÍNHÁZ HETI MŰSORA:

Vasárnap d u. 4: A fülemite. (Szabados Árpád ás Farkas Ferenc uj zenés szinjátékának első olcsó helyáras előadása.)

Vr.i-,' :ví • .- 51. JSo’nzsvári dá.Tidó Hétfő este 8: Gyergyói bál. (A Tizes Szervezet előadása, Poór Lili vend égi ell éptéve I, Bevezető beszédet mond: Kóródi Ferenc tisztviselő főtizedes.)

Kedd este 8: Kétezerpengös férfi. (Barabás Pál nagysikerű vigjátékának bemutatója. Főszereplők: Fényes Alioe, Havady Ilonka, Czopán Flór'. Kőszegi Margit, Hegyi Lili. Faludi Márta, Kiss Ilona. Kovács György. Tóth Elek. Csóka József. Perényi János, Senki iszky Endre s.tb, Rendező: Szabados Árpád. Utolsó 24. számú premier bérlet.) Szerda este 8: Kétezerpengös férfi.

Csütörtök este 8: Kétezerpengös férfi, un«:r-------—

MOZI MŰSOROK

CAPITOL-mozgó: örökké. (Törvény szerint másé. Fősz.: Lawrence. Olivier, Merje Oberon Az előadások hétköznapokén d, u, 5 órakor szombat, vasár- és ünnepnapokon d. u 3 órakor kezdődnek. ,

EDJSON-mc-;: i: Asszony a tüzvonalban. Gustav Frölichel Műsor kiegészítés: Rumba EGY ETEM-mozgó: Budai cukrászda. Fősz,:, Perczel Zita, Somlay Arthur, Kabos Gyula, Perényi László, Gordon Zita Előadások kezdete hétköznapokon 5, 7, és 9 órakor, szombat vasárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor, RIO-mozgó: Alcazar. Fősz.: Mireill Balni, Rafael Calor. Műsor előtt: Legújabb híradók.

ROYAL-mozgó: Feketeszáru cseresznye. Főszerepekben: Kay Francis, Nils Aether, Walter Huston. Két kísérő műsor. Előtte: Magyar és Luce híradó! Kezdete 3 őrskor, URÁNIA-mozgó: Elnémult harangok. Fősz;: Kiss Ferenc, Nagy István, Lukács Maígít.:

^OKÍqiqajQct

MEGHÍVÓ. A Kolozsvári Gazdák Bankja R, T. félsz, alatt Í941 junius 30-án d, e. .11. órakor s határozatképtelenség esetén 1941,. julius 9-én d. e, 11 órakor a megjelentek, számára tekintet nélkül tartja LI. évi rendes közgyűlését a Hitler.tér 6. szám alatti székhazában. melyre a részvényeseket tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Felszámoló bizottság jelentése. 2. Felügyelöbizottsá,g jelentése. 3. Az 1940, évi mérleg elfogadása és a felmentés megadása. 4. Esetleges indityá-. nyok. Mérleg 1940. december 31. Vagyon; Pénztár P. 902.79. Értékpapír P 155.18. Váltó, P. 95188.23. Adósok P. 67018.23. Konv. adósok P, 49151,21. Ingatlan és berendezés P,. 533.36, Veszteség P. 19065.65. összesen P.

232014.65, Teher: Részvénytöke P. 18833,33. Tartalékok P. 27293.06, Felszámított, de be nem folyt konv. kamatok P. 7859.67, Takarékbetétek P. 35861.33. Hitelezők P.” 9694.66. Egyéb teher P, 132472.60. összesen P,

232014.65. Felszámolók.

M, Kir. Ferenc József-Tudománj-egyetett Gazdasági Hivatala Kolozsvár.

1286—1941. gh.

VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY

A m. kir. Ferenc József-Tudományegyetem Gazdasági Hivatala 1941 julius hő 1-től október hó 31_ig terjedő időben szükséges húsféleségek szállítására 1286—1941, gh. szám alatt nyilvános versenytárgyalást hirdet. Az írásbeli ajánlatok a gazdasági hivatalhoz címezve 1941 junius hó 16-án 11 óráig személyesen vagy posta utján adhatók be. A beérkezett ajánlatok 1941 junius hó 16-án déli 12 órakor fognak felbontatni. A szállítási feltételeket tartalmazó nyomtatvány és ajánlati űrlapok a gazdasági hivatalban a hivtalos órák alatt díjtalanul kaphatók. A jelem versenytárgyalássai kapcsolatos mindennemű felvilágosítással készséggel szolgál a gazdasági hivatal minden hétköznap 9-től 1 óráig.

Kolozsvár, 1941 május 27.

M, Ida-. Ferenc József-Tudományegyetem Gazdasági Hivatala Kolozsvár.

I 15-én vasárnap délután 4 érái kezdettel, ok*só helyárakkal.

Kétezerpen&ős férfi

— Barabás Pál nagy sikert aratott vigjátékának bemutatója —

P. hó 17-én, kedden este kernt bemutatóra a budapesti Magyar Színház ezidei legnagyobb sikere, Barabás Pál pompás víg,iátéka, a Kétezerpengős férfi. Ez a nagyszerű darab, mely a mai életből vett, érdekes mulattató történetével, elsőrendűen felépített vígjátéki alakjaival és szellemes, fordulatos jeleneteivel az első szótól a függöny legördfiltéig lebilincseli a nézőt, azon kevés magyar vígjáték közé tartozik, melyeknek franciás könnyedsége és amellett mélyen emberi problémája biztos fokmérője a sikernek. A darab fő női szerepét, amelyet a pesti előadásokon Bulla Elma alakított, nálunk Fényes Alice játsza. aki ebben a ragyogó százszinü szerepben fog utoljára fellépni a befejezés előtt álló idei színié vadba«».

Hazajáró lélek

— Kovics György búcsúja —Junius hó utolsó hetében újítja fel ■ a színház Ziiahy Lajos Hazajáró lélek I eimii megrázó színmüvét, amelyben |

I annakidején Kovács György a Magyar ^zinhá-z nagyon tehetséges, fiatal tag- i j-a egyik legeaebb sikerét aratta. Á