Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-15 / 134. szám

Munkások és magán- alkalmazottak útmutatója Mikor jár és mikor nem jár toppénál Két héttel ezelőtt, ebben a rovwhnnfefaan, a beteg aikaltme*oitab fizetésével kapcsoiafötetri) a kö­vetkezőket irtuk: A Kúria joggyaJcorlcóa sze­rint még mindig érvényben von az 1875. évi kereskedelmi törvénynek az az intézkedése, mely szerint a kereskedelmi alkalmazottakat betegségük tartama alatt hat heti fiztés illeti meg. E& a fizetés akkor is jár, ha az alkal­mazott a Társadalombizrtositó Intézd részé­ről táppénzt kap. Azt tapasztaltuk, hogy ezt a közleményün­ket sokan félreértették s részben ezért, rész­ben pedig az ügy közérdekű mivoltára tekin­tettel, szükségesnek tartjuk az alábbiakban' a. kérdést részletesen megvilágítana. A kereskedelmi törvény azt irja elő, hogy a munkaadó beteg kereskedelmi alkalmazott- iának a betegség első hat hetére a fizetést kiadni tartozik, A munkaadó ezt a kötelezett­séget nem teheti függővé éttől, vájjon az al- alkálmazott erre a hat hétre a társadalombiz­tosító pénztártól a táppénzt felvétte-e, vagy som? A táppénz kérdése egyedül csak-az al­kalmazottra és a társadalombiztosító pénz­tárra tartozik. Szükségesnek tartjuk azonban leszögezni,, hegy a magyar jogszabályok érteim ében a'be­tegség első bat hetére járó fizetés olyan joga aiz alkalmazottnak, amelyről a szolgálati meg­állapodás létre jöttekor de is'mondhat. Vagyis a munkaadó ás . az, alkalmazott olyan meg­egyezést is köthetnek, mely szerint betegség esetén az alkalmazott semmiféle fizetési igényt sem támaszt munkaadójával szemben. Ez a szokás Erdélyben eddig fnég nem kapott láb­ra-, de az alkalmazottak helyesen teszik, lwi már előre számot vetnek vele. Vizsgáljuk meg most már a kérdésnek o- másik oldalát is: megilleti-e a táppénz a be­teg-alkalmazottat arra a hat heti időre, amely­re munkaadójától a fizetést fölvette? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban dr. Máthé István, a társadalombiztosító intézet titkára, a bel­ügyminisztérium által elfogadott kéziköny­vében a következőket irja: Annáik a biztosiitottpaik, alá betegsége tar­tatna. alatt teljes javadalmazását bizonyos időn át munkaadójától megkapja, vagy jog­szerűen követelheti, erre atz időre táppénz, nem jár. Minthogy pedig a munkaadó és a jntwjkaváTláJó szabadon állapodhatnak meg abban, hogy betegség esetén jár-e atz alkal­mazottinak illetmény, a Társadnlombirtositó intézet: a táppénzigény előterjesztésekor meg­vizsgálja. vájjon a kereskedelem alkalmazott­nak érvényes szolgálati megállapodása alap­ján betegség esetén joga, van-e járandóságára (fizetésére), vagy sem. Ha a szolgálati mieg- étlarpodás szerint az alkalmazottntalk fizetésére joga nmos, biz intézet a tápipénzsegéJyt ki­utalja, kivéve qşfi az esetet, ba megálla-pitáet nyer, hogy a munkaadó csak azért hivatkozik a reá kedvező értelmű■ szolgáién megállapo­dásra, hogy a Társadalombiztosító Intézetet kijátszó. Ez az utóbbi szándék különösem ak­kor valószínű, ba azt a megállapodást, amely­ben biz alkalmazott betegség esetére járó fize­téséről lemond, nem az eredeti szolgálati szer­ződésben, hanem a megbetegedés előtt kö­tötték. Kern jár a. beteg alkahnazottnalc táppénz, ha az alkalmazott illetményeit munlcaadójó­tól követelheti, de e jogával nem él, vagy ha a ■ munkaadó fizetési kötelezettségének nem tees eleget. Ez utóbbi esetiben az alfcalinsalzott igényét bírói utón órvónyeaifbetii munkaadójá­val saamiben. Táppéii zresrély akkor sem jár, ba az alkal­mazott a betegség idejére teljes fizetését ajándék címén kapja meg munkaadójától. A törvény7 ugyanis nem tesz különbséget, hogy az alkalmazott milyen eimen kapja meg teljeis fizetését , Abban az esetben azonban, ha az nlkalma- wat.t betegségének idején írem teljes járandó­ságát, hanem annak csak egy részét kapja .meg munkaadójától, táppénzre jogosult. TJgyanifrv táppénz jár akkor is, ha- a munka­adó a-teljes járandóságnak esak egy részét adja ki olyképpen, hogy a táppénz összegét -a-teljes fizut és összegéig leié géműi, illetőleg os alkalmazott teljes járandóságából a táp­pénznek megfelelő összeget levőm ja. Hangsúlyozzuk azonban, hogy sem a mun- kaadómtA, sem az alkalmazottnak nem áH jo­gában. a, fpLsorpH: esetek között válogatnia, -hajaecu. minden esetben az az irányadó, vájjon s kereskedelmi alkalmazott kifejezetten és jo­gosan követpJheti-e munkaadójától a betegség ékő ba* hetére járó teljes fizetését, vagy sem? Ha követelheti, illetve, ha erről a tör­vényes jogáról a szolgálati szerződésben kife­jezetten le nem mondott, a munkaadó a teljes járandóságot kifizetni tartozik. Ebben az esetben viszont az aUsakniaaott táppénzt nem igenjei®*. Közli: ÄÖSZLE& GYŐZŐ Br 19 4 1. JUNIUS 15 Puiu Dumit tündöklése és bukása Vidám feöribe-körbe Károly román exkirály ecsent milliói körül Kcdozséár, junius 14. A bukaresti rádió nemrég jelentette, hogy Antomescu tábornok román áfflsmvezető elmozdította állásából Puiu Dumitrescu tábornokot, a romám csandőrsóg vezérfelügyelőjót. Puiu Dumitresou tábornok nevére talán még az erdélyi olvasó is emlékszik. Pályája egyike volt a román idők legkalandosabb kar­rierjeinek és sokféle bonyodalmon át jutott el a román esendőrség vezérfelügyelői méltó­ságáig, melyből most úgy menesztette az ál- latovezető, mint valami hűtlen cselédet. A jelentés nem közli, hogy mi volt Du­mitrescu tábornok bűne. Ellenszegült az ál- lamivezető akaratának, összejátszott a láza­dókkal, maga akart hatalomra jutni vagy egyszerűen „elszámolási bajok“ buktatták meg Károly király egykori bizalmas barátját s későbbi halálos ellenségét-? Különös pályafutásának -regényéből, amit most megpróbálunk dióhéjban tepergetni, ne­héz volna pontos feleletet; kapni erre a kér­désre. A király és az árnyéka Mihály Király első ti.ónralépése idején Puiu Dnm itrescu ezredes Károly király: leghívebb barátja volt's amikor elşo lemondása után Károlynek távoznia kellett az országból, együtt vonult el vele a párisi száműzetésbe. Néha hazalátogatott Párisból: üzeneteket ho­zott az exkirály itthoni híveihez és — pénzt vitt. Parisba Károly bukaresti barátaitól : Blank Arisztidtől ás Auschnitiól. (Csak záró­jelben említjük irt még, hogy a- két bukaresti barát, hiába fizette a száműzött király százmil­liós számláit, mind a kétfen Károly hazaté­rése következtében vesztették el vagyonukat,) Ö volt a király legbensőbb bizalmasa. Aho­gyan a bukaresti argot, elnevezte: „umbro regelui“ — a király árnyéka. Együtt tértek ha-zia Páriából amaz emléke­zetes junius 8.án és Puiu Dumitre seu ezre­des továbbra is a király jobbkeze maradt. A nevét azonban hiába- keresné akárki hivatalos iratok alatt, vagy az udvari marshall 'jelen­téseiben. Puiu Dumitresou ezredes neve csak nagyvállalatok igazgatóságában, zürichi, pá­risi ás londoni bankszámlákon, szerepelt. Ő bonyolította. Őfelsége százmilliós üzleteit. Károly király nyilván előre látta, hogy egy' napom isimét kezébe kell vennie a vándorbo- tőt és nem akart: szegényen távozni az ország­ból. Milliárdos érdekeltségei voltak a nehéz­iparban, papír és cukorgyárakban s külön­féle más vállalatokban és mindezeken a helye­ken Dumitrescu ezredes képviselte öt a társa­ságok Vezetőségeiben. Az asszonyokkal mindég baj van Évekig dolgozott igv együtt békésen ás eredményesem a király és az „árnyéka“. Egy napon azonban Dumitrescu ezredes rájött, hegy a király nemcsak öt tünteti ki bizalmá­val, hanem szép fiatal feleségét is. Rájött, de egyelőre hallgatott. Várta az alkalmas pil­lanatot, amikor bosszút állhat s ez a pillanat csakhamar el is érkezett. A király' Parisba küldte vailamHyen üzleti megbízással. Az ez­redes elutazott és — nem tért többé viasza. Helyette rövid levelet hozott Őfelségének az ezredes mellé rendelt titkár s a levéllxíii Da­mit r eseu ezredes,, közölte, hogy mindent tud. Bejelentette, hogy kárpótlásul valamennyi bankban felveszi a nevére elhelyezett óriási összegű betéteket és nevére télekkönyvezeti házakat. Uj életet kozd külföldön s Kárpótlá­sul a megtartott százmilliókért felajánlja őfelségének a feleségét. Őt nem viszi magával, mert rájött, hogy az asszonyokkal mindig baj van. A király azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Másnap megjelent a francia rendőrségen a párisi román ügyvivő és az „államellenes bűn- cselekményekkel“ vádolt Dumitrescu ezredes azonnali letartóztatását és kiadatását kérte. De az ezredes ekkor már Londonban volt. Mirp- Londonba is megérkezett a bukaresti utasítás, már a madridi bankszámlákat likvi­dálta s végül — Lisszaboniján érte utói a ki­rályi körözés. A derék portugálok kijelentet­ték, hogy — szobás ide, szokás oda, — ők nem adják ki ezt a derék embert, aki milliár- dolcat hozott az országba. : * KI lopta el a csendőrök zsebkendőjét? Az ügyből mégsem lett diplomáciai bonyo­dalom. Talált őfelsége egyszerűbb megol­dást is. A portugálok vsszautasitó válaszán \k vétele után a bukaresti katonai ügyészségen jelent­kezett. egy esendőrezredes és bűnvádi felje­lentést- tett Ion Dumitrescu csemdőrtábornak, a megszökött Dumitrescu ezredes apja ellen. A följelentésben azzal vádolta- meg az ősz tá­bornokot, hogy mint a beszerzési ügyosztály veizetője panamázott és ellopta « csendörle- génység számára rendelt hárommillió zseb­kendőt. A tábornok méltatlankodva tiltako­zott. • Fenyegetőzött, hogy a királyhoz megy panaszra. Azonnali vizsgálatot követelt. Ezt az utóbbi kérését nyomban teljesítet­ték is. Megindították diene a vizsgálatot és — - le rugóét attak. A király titkára pedig üzenetet vitt Lissza­bonba, hogy a tábornok mindaddig börtönben marad, ornig az ezredes úr. nem jut jobb be­látásra. Jöjjön hg-za, adja vissza az ellopott százmilliókat és vegye vissza a feleségét, kü­lönbén 'apját, halálra ítélik az eltűnt, zsebken­dők miatt. A ,.happy end“ Dumitrescu ezredes azonnal hazajött-, vis­szaadta a pénzt és kibékült a feleségével. Őfelsége megbocsátott-s hogy további kegyei­ről is biztosítsa, rtőMptette tábornokká. Régi helyére ázonbasi nem került többé vissza. A királyi részvényt ársas'ágok igazgatóságaiban ezentúl más „árnyék“ képviselte Románia legfőbb urát: Erneét Urdare-anu, Lupcscuné: állítólagos férje és a másodszor is szám űzött király hű kísérője az idegenben. A megvádolt tábornokot természetesen nyomban, szabadon bocsátották és a vizsgálat kiderítette, hogy a zsebkendőket senki fém. lopta el. Meg sem - rendelték, ráért már a ki­utalt pénzre rátette valaki a kezét. S hogy a -gonosz is elnyerje büntetését, miután a jók megkapták méltó jutalmukat, az ezredest-, aki őfelsége megbízásából iga »talanul megvádolta a derék öreg tábornokot, törvény elé állítot­ták és lefokozták. * Eddig tart Puiu Dumitrescu tábornok ka la.ndos történeté. Mindezek után milyen érdemekért ültették be a román esendőrség vezérfelügyelői méltó­ságába? — e kérdésre' biz. elmondottak alap­ján éppoly nehéz volna válaszolni, mint arra, hogy miért állította most félre a mindenható államvezetői akarat... Jelentkezniöl« kell oi 1896—1899. években szüléiéit tartalékos tiszteknek KOLOZSVÁR, junius 14. Kolozsvár város polgármestere felhívja a volt honvéd, illetve volt osztrák-magyar hadseregben szolgált 18%—1899 évben született tartalékos tiszteket, hogy sa­ját érdekükben junius hó 17—20-ig na­ponta délelőtt 9—12 óra között a kato­nai ügyosztályban (Városháza 24. sz. szoba), jelentkeűSzenek. M*-.! 5 Vadászkürt zálloda Budapest KORTÁRSAINK 4z élelmes Az élelmes ember nem ebUrróMje B» élhetetlennek• Miért az étheteffen ellen­tétje azon logikusan gondolkozó egyed, aki teszem a nyári szalámi szűksóffieáéá nem irógépűdetben szerzi be. Az élelmes ember tehát: logika plusz azon adottság vagy — nyugodtan mond hatjuk — tehetség, mely tudja, sőt netm ritkán<> minden támpont nélkül megér­zi, hogy egy Írógép üzletben sókkal ju- lányosabban és sokka] finomabb nyári szalámihoz lehet jutni■ mint a hentes­nél. Az élelmes ember korántsem ellen­szenves, még kevésbbé inkorrekt. Csók éppen szűnni nem akaróan, mindenek- felett-és mindenek előtt élelmes. Olyan élelmes, hogy egy idő után unalmas lesz, később határozottan idegesítő. Azok, akik eredendő logikában szen­vednek, tehát például a színházjegyeit direkt váltják és eszükbe sem jut, hogy a táncos komikus szabójának nagybáty­jától tíz százalékkal olcsóbban lehet be szerezni, mondom, azok már eltikkad­nak egy eset után, amikor az élelmes ember nem vásárolja, olcsóbban a kar­fiolt, ne tudja, hogy hol főzik még va­lódi ká véból a kávét, hol puhább az ülés, hol adnák ingyentejet, miképpen lehet jutni kedvezményes babakden- gyehez és — ha már itt tartunk — mit áldoz egy államtitkár egy keresztfmra. Az élelmes ember nem, könyvet ryes» hanem porszivógépet vagy sörlehuzó berendezést, amelynek törlesztésekor a cég elismerése jeléül, minden nptfil'pm- mal egy-egy jutalom-könyvei nyújt át. Így minden különösebb költség nélkül, tisztán élelmessége által könyvtárhoz jut, mely után a sör lehúzó berendezést a, te. vagy az én nyakamba sózza némi felárral és természetesen készpénz fize­tés ellenében­Az élelmesség mindig egyéni vonás, az élelmes ember nem verődik csa.pa- tokba, inkább feminin és a zsebnaptá­rában nyolcszáz cim. van, kereszttel je­lölve» ahol fürdőszoba is van a házban. Inkább könnyed, kellemes társalgó, kér nyolc szál gyufát, egész ügyes trük- öí muiat, de csak négy szálat ad visz- sza. Idővel persze milliomos lesz, város­atya, sőt halhatatlan. Tisztán élelmes­ségből, hogy ne kelljen élt emeltetnie magát. (termem.) Jób/mrtirrmfti MŰEMLÉKVÉDŐ SZABÁLY- RENDELETET dolgoztatott ki a szamosujvári képviselő, testület, A szabályrendelet arra hivatott, hogy a város egyréges hatástkeltö barokh- stijusát a jövőben megoltalmazza^ Jiem fordulhat elő többé — mint a múltban tör­tént^ ■— hogy Ízléstelen épületszörnyekkel bontsák meg egy-egj- utcasor derűs hangu­latút. Mert ezt tették — szerencsére csak néhány helyen — a hatalom tegnapi urai. A szabályrendelet következtében remélhe­tőleg eítünnek ezek a szemrontó szépség­hibák, az elmúlt két évtízed kéHemettsn emlékei. „FŐ A NYUGALOM 1NSTÁLLÜMÍ“ — dörmögte borízű hangon a szamosujvári légoltalmi tanfolyamon egy korosabb báceika, amikor az angyali türelmű elöadónö sok hli. bavaló kísérletezés után mentökérdéstofnt feladta: Mit is kell tenni légiveszély esetén? A kérdés megoldotta nyelvét s szaporám harsogta: — Egyszerű iparosember vagyok kérem, de aszondom, hogy ha halljuk a szerinát ne verjük a fejünket az iperittel meg a foghagy- máe mustárral, hanem bújjék el mindenki nyugodtan, ahová éppen tud! A bácsika mérgesen jártatta kőiül szemét a teremben, amikor a hallgatóság felelete nyomán harsány nevetésben tort ki. Pedig alapjában véve igaaa volt az üregnek. At is ment a vizsgán, (Sreamosujvár, junius hó.) (f, j.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents