Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-01 / 124. szám
/941 J V N I V S 1 PÜNKÖSDI PER Ma: BÍRÓ JÁNOS Dymltor. pfcií&r! Hegyitekében mindig p«rWi állok saját Magammal. És magalmi vagyofc •jfyezeKiäybein a vádló, a vádlott s a védelmei ia magam próbálóin eftáfmi. És w. is eaaetn- be jut, hogy egyszer az ítéletet is meg kell hozni, marasztaló, vagy felmentő ítéletet, de netm lehet sokáig halogatni... Mert már zöld a mező s ma-holnap ísáfiba- fzökken a buza. És hai most odahaza volnék, a földön, akkor talán a vetés végén álfemék ás gyönyörködnék zöld kacagásában, mint ahogyan, édesapám tette. De hol alz én földeim és hol az én vetésem?... Pedig volt valaha. Hat éves koromban gazda voltam a kidéi határban. Igaz, csak ngy játékból, de mindegy. A játék sokszor komolyabb a valóságnál. A földem ott féknek egy tagban a Csörgő domfc- jától le, egészen a Sáros hídig. Ha elhaladtam e mellett a nagy tábla föld mellett s már tejes volt a törökbuza, soha nem tildtlam megái feni. hogy le ne tőrjeik egy-két esőt s otthon aztán paráason megsütöttem. Ha kérdezték, hogy honnam hoztam, azt mondtam az én földemről. Senki nem vonta kétségbe, még nagyapám se, mivel neki csupán ae volt a fontos, hogy ne a kertből prédái jat» a tö- rükbuzárt... Ha most otthon volnék. akkor most csakugyan földem lehetne a kiden határban. És talán feleségem is lehetne s egy-loót ínam is, mint ahogyan édesapáimnak is volt ebben a borban. Éppen két fia volt s azok közül egyik én voltam. Hát igen, érért állok én ilyenkor perben saját magammal s vallatom mtagam, vájjon nem jobb lenne-e ngy?... nem tudom kimondani az itéletetet. Csak art tudom, hogy szeretném most bejárni falum zötóelő határát s mivel ezt nem tehetem meg, hát elküldöm magam helyett errilí&ezáseirrjel. Barangoljon be helyettem rétest, mezőt, erdőt. És kicsit pihenjen meg az öreg parókia pitvarában is, «hol először eszméltein rá, hogy a világ létewk s én is létezem benne. Itt tanultam időtlen vén papomtól leírni az első évszámjot. -V/ pedig 1922 volt. Most is látom magam, n hegy an szembe« ülünk egymással a pitvarban. Török búzát fejtünk s pünkösd nagyhete van. — János, — «mólt hozzám jó öreg papom — hát tudod-e, hogy immár közeleg a vizsga napja? Viz-gúzmod béli abból, amit ebben az esztendőben tanítottam neked, légy ügyes, mert a vizsgára eljön az esperes ur is, mivel akkor lesz a vizitációja... Nem szeretném, ha szégyent váltanék veled. Te vagy egyetlen tanítványom s még te se tudj... Hát most eitern étiünk mindent Az egyszeregyet s a hittant te. Az egyszeregyei azt tudtam. Többet eizután s«n tudtam sokkal megtanulni számtanból s raa is csak annyit tudok, hogy hány pénz van a . De látom, hogy ez éppen elég ie. Nem a pénz, hanem a számtani tudomány. Többit tudjon a«, aM más pénzeit is kezeli. Hanem a bitten oltesmétlésénél bajok történtek... — 'tiért 5t népétjük karácsonyi? — kérdette a íiszWetes ur. — Akkor fBÍüetett a Jérdzus! — vágtam rá. — Nem Jérdzue az, bafliem Jézus. Jé-aue. Érted? — Értem. — Akkor mondd el mir egyszer, hogy karácsonyt azért ünnepeljük, mart altkor született Jézus. Elmondtam. — Hát ujesrtendőt, miért ünnepeljük? — Onnan számítjuk éveinket — Jó. Most hányban vagyunk. Art te megmondtam1, csupán leírni nem tudtam. A tisztelet es ur lehajolt (te lerajzolta a pitvar porába ezt az évszámot: 1922. w Hát nagypénteket miért ünnepeljük ? — A kegyetlen zsidó népek akkor feszítettek Jézust keresztfára. — Ne mondd, hogy kegyetlen, ő is megbo- •fiájtott nekik s bocsáss meg te te. De kifelejti lük ; virágvasárnapot, hát azt meg miért, tmmepGjiik? — Akkor ment bé Jézus Jeruzfláletmhe. — És hogy met bé exte?... Nn, beszélj. Én pádig hallgattam, mivel elfelejtettem, hogyan mehetett bé Jézus Jeruzsálembe. Az még eszaanbe jutott róla, hogy nagy ur volt, ákit, még imádott is órákon át, hogy édes Jézus ne liagy.i el, édes Jézus segíts meg, igy imádott s könyörgött hozzá órákon át katolikus nagyanyám, hát akkor hogyan mehetett volna másként ilyen nagy ur Jeruzsálembe, ka nem motorral?... — Mondjnd már, na — nógatott papom. — Motorral! — mondtam én — motorral ment Jézus Jeruzsálembe... Hű, mekkorát kacagott erre az én öreg papom, hogy csak úgy ugrándoztak a rostában kacagásától a lefejtett törökbuza szemek, mwfe mikor láng fölött pirítják s kokért cei- xjfcuk belőle,,. Én pedig csta nértem rá i nem tudtam, miért károg. Aztán meg a saornét lcezdte i öriilgetni, mert a könnye is kicsordult a kacagástól s tart mondta,: — Nem a, te! Nein motorral ment. Szászam ári ál on. — Nem lehet — mondom — nem lehet az? — Hát mért ne lehetne? — Keit nagy ur vök — er ősiige ttom. — Itt nálunk csak Nyirő plébánosnak van svaméra s őt is mind kacagja érte az egész falu, hát akikor Jézus csak nem kacagtatta magát számárnál... De aztán elővette a nagy képes Bibliát, amiben le is volt festve szamárháton Jézus s még az is jól Miszott a képen, ahogy szórták a népek elébe a virágot, meg letenegették előtte felső ruháikat. El kellett tehát hinnem. Aztán nem te volt hej többet addig, amíg oda nem jutottam a felelésben, hogy hogyan ment Jézus a mennybe?... Kinéztem a pitvar ablakán s láttam, hogy. milyen mérhetetlen nagy magasság tátong föld és menny között. Hogyan juthatott fel olyan magosra Jézus? — tanakodtam magamban... Aztán lámond- tam : — liaijtorjáin ?.„ — Hát emznáii. sok! — szisszent fel jó öreg hitoktatóm. — Hteaen te egészen elvetemültél, amióta nem kérdeztelek ki. Hát hol kapott volna olyan hosszú lajtorját? De én már komoly voltam. Szinte makacs. Azt mondtam, hogy nálunk is van egy hosszú lajtorjái, olyan hosszú, hogy felér a legmagasabb fa. tetejéig s aztán még van a faluban. Akkor is lehetett és aztán fogta mfögát Jézus Kolozsvár, május 31. A kormány rendezni akarja az ország területén lévő háborús magyar államadósságok kérdését és ennek érdekében még az óv elején 500/941. szám alatt minisztereinöbi rendelet jelent meg, amely felszólította az illetékeseket, hogy amennyiben ilyen követelésük van, az államadósságok címleteit a Nemzeti Bank fiókjainál, illetve kirendeltségeinél helyezzék letétbe. A rendelet igen sok embert érint a hazatért keleti és erdélyi területeken is, akik a román megszállás alatt hasztalan remélték, hogy hadikölcsönökbe fektetett pénzüket meg kapják. A kormány ezév március 31-ig adott határidőt a háborús államadósságok címleteinek letétbe helyezésére. Az érdekeltek ennek eile. Btedély elmúlt 20 év művészete címen kollektív kiállítás nyílt meg Budapesten a ,,Muharát" kiállító helyiségében április végén és bezáródott május utolsó napjaiban. őszinte köszönettel adózunk a „Muharát" igazgatóságának különösen dr, Basilides Barna művészeti igazgatónak, akinek mesz. szemenő jóindulata lehetővé tette, a Főváros közönsége is megismerhesse és tógáimat alkothasson magának Erdély művészetéről és művészeink számára az érvényesülés útját egyengesse, A ..Mübarát" rövid időközben már a második erdélyi kiállítást rendezi. Az elsőn nagy sikerrel szerepeit Szervátiusz Jenő. Fülöp A. Andor, Simon B. és Vargha N. amikor a Kultuszminisztérium és a Fővárosi Képtár vásárolt tőlük több képet és szobrot. Az utóbbi kiállítást meglátogatta dr. Gere- vich Tibor a kultuszminisztériumból, dr. Say Géza. dr_ Marifty Ödön a Saépmüvészet szerkesztője, ezenkívül dr. Petrovics Elek é3 dr. ügron akik több értékes tehetségre figyeltek és öeszotoldoata, a lajtorják»/ s úgy bagóit a mennybe... — Nem, nem ngy volt . Én mór ti nem segrteielk s a Bibliát se mutatom meg, pedig ott meg van a kép róla, fcaüáM ki te mögéd. És abban a pillanatban nagy zúgás haüatt- sBdtt. A tisrtetetes ur led ette öléből a rosta törökbuzá.t s kimmt az udvarra. Aztán lát tarn, am int megáll a& ajtóban s tenyeréből ernyőt formál a szeme fölé & csak mind néz, néz az égre: — Gyere, Beírta., ifit a repülőgép! — szólt be az öreg tíszteletes assaanynak. — Te kölyök pedig ott maradj! Ez a büntetésed, hogy nem engedlek megnézni a repülőgépet. Repülőgép... repülőgép... Hot éves voltaim s először hallottam ezt a szót. És ahogyan, ott ültem a pitvarban, azon kicsi sézken, ölemben a rosta törökbuzával, hallottam, aanint a tíszteletes asszony elkiáltja magát: — Jaj, Istenem, de magasan repül!... Szinte a menu yországhan van már a fal szárnyával... És ahogyan elzugott felettünk, erősen nagy lett a csönd utána. A tíszteletes ur pedig már cte ült ismét velem szemben s már újból fejtette a töröfcbuzát. — Te, mindj át itt van a vizsga s te nem tudsz semmit. Még azt scan tudod, htgyan ment Jézus a mennybe... Hált mi lesz áttör belőled? Mond már, hogyan ment Jézus a mennyországba ? — Repülőgéppel — mondtam a világ legtermészetesebb hangján. A tíszteletes ur fel- állbtt a szélerői s csöndesen csak annyit mondott: — Pünkösd nagyboté van, nem mérgelődhetem s nem verhetlek meg, csupán azt mondom, istentől elrugaszkodott kölyök vagy és soha nem lesz belőled semmi... get te tettek. Nyitva maradt azonban az a kérdés, hogy mi lesz azokkal a hadikölcsön címletekkel, amelyeket a kolozsvári gyám- pénztár kezelt? Ezeket ugya/nis a gyámpénztár 191S december 17-én, közvetlenül a román megszállás előtt felszállította a budapesti központi gyámpénztárhoz megőrzés végett és igy az érdekeltek a kölcsöncimleteket nem tudták letétbe helyezni Értesüléseink: szerint a kolozsvári városi árvaszék a Budapesten megőrzött államköl- csönkölvények címleteiről hívott álból megtette a bejelentést a Nemzeti Bank kolozsvári fiókjánál és igy a gyámpénrtár által kezelt hadikölcsönkötvények tulajdonosainak kártalanítási lehetősége biztosított. A kolozsvári árvaszék 539.700 korona értékű háborús államadósságot tart nyilván. fel. A kiállítások nemcsak erkölcsi bátorítást jelentett, de egyben anyagi támogatást is nehánynak. Most a kultuszminisztérium és a Fővárosi Képtár vásárlásával a következő, két tüntette ki: Szotnay S. ,,Téli táj“ halk színekkel komponált képét, Gy. Szabó Béla „Havas erdő“ és a „Fána kapaszkodó" fametszeteit adta el, ezenkívül kilátásba helyezték a teljes fa. metszet-sorozat megvételét is. F. Ferenczy Júliától a finomsággal és erővel párosuló „önarckép“ került a múzeumba. Megérdemelt elismeréssel fogadták Kós András szobrait is. „Édes apám“ c. munkáját vették meg, de erőteljes „Férfi fej“.e is feltűnt. Az egész fiatal A. Nagy Béta „önarcrkép'-ét vásárolták még meg, aki korát meghazudtolva küzdötte fel magát az elsők közé. A kiállítás csak ízelítőt s nem keresztmetszetét adta Erdély művészetének Nagy Imre monumentális erejű képei hiányoztak a tár. 1 latról, legnagyobb aqua rcllistánk, Bordy visár ANGSTER JÓZSEF és FIA ORGONA és HA^MÓNIUHGYAR R. T. PÉCS Legrégibb és legnagyobb üzeme az orszá gnak, melynek területén '1250 orgona hang- szeróriádtól a legkisebb fohtrá templomok or gondjáig, jelenti a név megl-ecsulését és lelki- ismeretes munkájának elterjedtségét. A szegedi fogadabni templom 163 változatú, viMcmyszerkezetü, világhírű orgonájának készítői. Uj orgonák, javítások, átépítések, uj homlokzatsipok, villamos fujtatá berendezések. Felvételezésekre saját költségünkön a helyszínére utazunk. Iskolai, magán és kápolna harmóniumok nagy választékban, kedvező feltételekkel, díjtalan harmonium árlap. — Bérharmónrumok. Méltányos árakt Fizetési kedvezmény! Biztosították a kolozsvári gyámpénztár által kezelt hadikölcsönkötvények tulajdonosainak kártalanitási lehetőségét Erdélyi művészek a „Műbarát" csoporikiáll Hasán 50“60 ff. P. nyersolajmotor íaviiásra szoruló, olcsón eladó. Budapest, Sdt-utca 32. Sépgydr szont egyetlen, képet állított ki. A teljes megismerést vatószünHeg csak tu> országszerte rendezendő művészietek fogják kiegészíteni. A mostani kiállításon 20 forte és 5 szobrász vett részt. Legnagyobb sikert Gy. Szabó Béla fametszetei arattak. Gy. Szabó B. neme már nemcsak Erdély, de az Anyaországnak is egyik legkiválóbb grafikusát jelenti, mint ahogy Szervátiusz J. a legnagyobb szobrászaink közül való, az ő művészetére a legjellemzőbb volt „Ménasági élet". Szotnay kivételes művészi egyénisége vált ki, Fülöp Antal Andor meg nem alkuvó ab. szolut esztétikumra törekvése, amit most is szenzuálisan finom Tavaszi csendéletével igazolt, ezenkívül „Szép Iréné" és a „Piroskabátos leány“ c. munkájával, amit orosz képző, művészeti lap részére le is fényképeztek és dr. Gerevichnek meleg elismerését érdemelte ki. Simon Béla finom szürke tónusa „önarckép"-«, a „Gombaszedők“ igazi értéket jelen, tenek, Andrássy Z. leheietszsrüem finom mun. kait a villanyvilágítás és a zsúfoltság szinte agyonpréselte, kár, hogy gazdag grafikájából is nem vitt fel a tárlatra, Kudelász Károly „Margit néni" c. szobra derűs élettől eleven alkotás, K. Nagy József „Férfi fej“ szobra szép munka. Karácsonyi János „Havasi köd", P. Kovács Ferenc „Nagybányai vízimalom", András László képei, Papp János drámai színei belső fütöttségü képei, Incze István Van Gogh.ra emlékeztető munkái, Moidován István, Tollas Julia rutinosan könnyed akvarelljeinek színfolt játéka, Erdei Erzsébet művészete viszont ismét sokkal mélyebb, mint ahogy egyetlen képéből következtetni lehetett. Makkal Piroska, Balázs Péter, Bene JózBe£, Olajos, mind. figyelemreméltó értékek. SAKK G0. számú feladvány. Peris J-től (Valencia.) a bedé ígh abede ígh Sö+ét: Kg8, Bb3, Bb7, FaS, Fb3; gy.: d4, h7 (7.) Világos: Kh4, Vgl, Ba7, Bc8, Fa2, Fc3, Hf7, Hí8; gy.: gö, g6 (10.) Matt 2 (kettő lépésben.) (Megfejtési határidő: junius 15.) A május 4-én közölt 56. sz. feladvány (Zar- baoh) megfejtése: 1. Bfl—f4. Maróczy Géza nagymesterünk tiszteletére alapított vándordíjért első ízben május közepén kezdődött meg a magyar mesterek küzdelme, Az idei nemzeti verseny résztvevői: Balla, dr. Balogh, Barem, Füstér, Jeney, dr, Négyesy, G. Réfchy, Rög, Sillye, Looky, Szily, Sz. Tóth és Tipary. A következő játszma, az 1938. évi bastings.! mesterversenyböl való. Világos: Sötét: plohr S Sir Thomas O « • 1. c4, HfG. 2. d4, e6. 3. g3, (Ez a számyfej- lődés itt szokatlan. Úgy látszik Flohr kerülni akarta a rendes elméleti változatokat.)! 3 . . . Ü5. 4 Fg2, c6. 5. Vc2, Hd7. 6. Hf»f Fd6. *7 (te-0,0—0 8 Hd2 Ve7 9 b3, b6 10 Fb2, Fb7. 11, e4 . . (Akadályozza e5-öt és igy a sötét állás felszabadulását.) 11 . . . HX e4. 12. HXe4, dXe4. 13 VXe4, Fa3. 14. Feţ, Fb4. 15, Vei. FXc3. 16.’ VXc3, Bf—d8. 17. Bf—dl, c5. 18. Ve3, Vf6, 19. Vg5, VXg5. 20. HXg5, FXg2. 21. KXg2, c><d4,’ 22. BXd^ h6, 23. Bdl! (Ezt a taktikai ravaszságot sötét úgy látszik — elnézte.) 23 , . hXg5, 24, BXd7, Bd—b8. 25. Be7, a5. 26.’ Bdl—dT, Bf8 27 Bb7 Ba6. 28 ad és sötét feladta * * ) * » A JiJ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK!I
