Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-10 / 130. szám

» inhâxi hireh Kolozsvári — ÉRETTSÉGIZETT KISEGÍTŐ MŰK- 7 KAERŐKET KERES A VÁRMEGYEI AL- J ISPÁNI HIVATAL. A Kolozs-vármegyei segédjegyaők jtmius 15-től szeptember 15-ig közigazgatási tarafolyamon vesznek részt. Erre az időre a vármegye aüspáni hivatala kisegítő munkaerőkkel helyettesíti a segéd- jegyzőket Éppen ezért jelentkezésre szólítja fel az érettségizetteket, hogy a fenti időben a vármegye községeiben munkát, vállaljanak; A kisegítő munkaerők 80 pengő havi fizetést kapnak­* A nyári gyorsíró-tanfolyam ügyé­ben dr. Barcsa Zoltán országgyűlési .gyorsirodai titkár nevében Lepage La­jos egyetemi könyvkereskedése szol­gál közelebbi felviiágositással. Siessen jelentkezni, mert a gyorsírás nemcsak tudást, hanem kenyeret is jelent, munkájában pedig fontom segitőesz- közt- _ Az idei nyáron, parlamenti gyorsírótol tanulhat, ragadja meg ezt az alkalmat. Órák d. e. és d. u., kíván­ság szerint. Olcsó tandíj. Az irodalom kitűnőségei dedikálják könyveiket a Lepage könyvkereskedés sátorában., amelynek fődisze: Szcnt- imrei Jenő: Versekben tündöklő Er­dély, 344 lapos erdélyi versgyűjtemény kezdettől máig. Ára 3.80 p. * 1 * * * * * 7 * Felhívás a Wesselényi Lövészegyesület' tagjaihoz A Wesselényi Lövészegyesület fel­hívja tagjait, hogy f hó 10-én délután 4 órá­ra a váróéi kis sportpályán katonai gyakor­latok végzésére jelenjenek meg. Ügyvezető elnök Sepsiszentgyörgy megyei város polgár­mesterétől. Szám: 78/4—1941. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY 1. Nyilvános versenytárgyalást hirdetek a Sepsiszentgyörgy gr_ Teleki Pál utcában épí­tendő zárt betoncső csatorna megépit.ési mun kálatama. 2. Ez a közszállitás az 50.000/1934. K. M. sz. Közszállitási Szabályzat 51. §-a ér­telmében kisiparosok, kisiparosok szövetke­zete, alkalmi egyesülése, szállitócsoportja ré. seére van fenntartva; másnak csak akkor le­het odaítélni, ba elfogadható kisipari aján­lat nőies. 3. Ennek a közszállitásnak a fel­tételei tekintetében a Jete11 hirdetményben felsorolt kikötéseken kívül a Közszállitási Szabályzat rendelkezései a m. kir. Iparügyi Miniszter Ur által kiadott és érvényben lévő általános, részletes és különleges ajánlati fel­ietek kikötései érvényesek. 4. Az ajánlatot a rendelkezésre bocsátandó ajánlati űrlap­nak ée mellékleteinek felhasználásával a je. len hirdetményben, valamint az ezt kiegé­szítő és fentebb említett többi feltételekben foglaltak értelmében olykép kell szövegezni, hogy az ajánlat és mellékletei a szerződés minden adatát és feltételét tartalmazzák 5. Az ajánlatnak a következő mellékleteket kell tartalmaznia: OTI kimutatás, iparigazolvány, cégkivonat és a szakszerűen kitöltött aján­lati költségvetés. 6. Az ajánlati és költségve­tési űrlap, a feltételek, tervek, rajzok a meg- rpndglő hivatal helyiségében Sepsiszent györgy gr. Teleki Pál utca 2. sz. II. emelet, 27. és 28. számú helyiségekben lévő műszaki ügyosztálynál a hivatalos órák alatt megte­kinthetők és 2 pengő áron megszerezhetők 7. A megfelelően elkészített ajánlatokat sér­tetlen borítékban elhelyezve, pecséttel lezár- • va a megrendelő polgármesteri hivatalnál i Sepsiszentgyörgy gr. Teleki Pál utca 2. sz. I. | emelet 19. számú irodahelyiségében (iktató) ] 1941. junius hó 24. napjáig, legkésőbb dél­előtt 10 óráig, személyesen vagy megbízott • utján kell benyújtani. A benyújtott ajánla­tok ugyanaznap délelőtt 11 órakor kerülnek nyilvános felbontásra. Sepsiszentgyörgy, 1941 junius 5-én. Dr. Konc Árpád s. k. polgármester. Már úgyszólván teljesen készen áll bemutatóra Széfed din Séf két bey, Sop­roni Ehr linger József és Schack Mari­ka nagysikerű operettje, a Kolozsvári dáridő. A színpadon, a festőhelyisé­gekben és asztalosm iiholyokben lázas munka folyik, hogy ez a kolozsvári vonatkozású, kedves magyar levegő­jű, romantikus darab, a csütörtöki premieren a legtökéletesebb előadás­ban és kiállításban kerüljön a kolozs­vári közönség elé. A kolozsvári dári- dó, melynek meséje a régi New-York kávéházban a békeidők Nyehó-jában kezdődik 1914-ben és a keserves busz esztendős román megszálláson keresz­tül az örökemlékű bécsi döntés után a magyar honvédség diadalmas bevonu­lásával végződik, nemcsak egy pom­pás operettujdonság. hanem egy sok­szor mulatságos, sokszor könnyekig megható történeten átvillanó színfolt­ja Erdélynek, illetve Erdély szivének, Kineses Kolozsvárnak. Filmszerűen peregnek az események a színpadon és a rengeteg szenzációs és látványos kép és hangulatos zene- számok között a történelemnek szám­talan — különösen a kolozsvári közön­ség számára — feledhetetlen epizódja elevenedik még a darab folyamán. A Kolozsvári dláridó elsősorban ko­lozsvári darab és ezért előreláthatóan egyik legkiemelkedőbb eseménye és legszebb emléke marad a felszabadult Kolozsvár első eziniéVadjának, 194 1, JUNIUS 10 ■ Különösen a háború utáni Nagyrömánta I helyzetét ismertető fejezetek ragadják meg a I figyelmünket ebből “a komoly és értékes mo- I nográfiából. Elismeréssel kell adóznunk a j szerzőknek azért a nagy higgadtságért és ] mérsékletért, amellyel ezt a számunkra any- nyirn fájdalmas kérdést tárgyalják. Amit, tudtunk, vagy csak éreztünk a kisebbségi sors megpróbáltatásaiban, Gáldi-Makkai tük­re most csak tudatosabbá teszi: Nagyrómá- nia nem maradhatott meg, mert nem volt meg benne a nemzeteket teremtő és megtartó tiszta erkölcs sem politikájában, sem pedig az államaiét részletkérdéseiben. A vaskos kötet tulajdonképpeni történelmi részét- bibliográfiai utalások egészítik ki. Amint a szerzők szerényen megjegyzik: „In­kább az ellenőrzés lehetőségeinek maradásá­ra mint, a teljességre törekedtek. Az elmúlt húsz év történetének irodalma óriási és ma még nem 'ehet benne rendet teremteni." A magyar tudományos életnek nagy nyere­sége ez a könyv, mert tiszta képet és meg­bízható tájékoztatást ad a bennünket oly kő- zelröl érintő romára kérdésben. ^cndaiácriflol Még most is igénybevehetik titkos tartalékaik bevallására a román adó-amnesztiatörvényt az erdélyi vállalatok A visszacsatolt keleti és erdélyi országré­szek általános kereseti és társulati adókiveté­sével kapcsolatban felmerült kérdéseik tisztá­zása érdekében a pénzügyminisztérium 90970—1941. VII. szám alatt körrendeletét intézett a pénzügyigazgatóságokhoz. A rende­let fontosabb intézkedései a következők: A romáin kormányzat 1940 április elsején és 1940 augusztus elsején amnesztia-törvénye­ket léptetett életbe, melyek szerint az adózók megbatározott megváltási összeg lefizetése el­lenében mentesültek az általuk esetleg elköve­tett adókihágások következményei alól. Ez a közkegyelem tóterjedt azokra az esetkre is, ha az adózók az árukészlet aláért ékelése, vagy más tiltott eljárással titkos tartalékokat léte­sítettek anélkül, hogy ezek után a törvényt* adót megfizették volna Az adózók egyrésee azonban a román tör­vények biztosította közkegyelemmel nem él­hetett, mivel az amnesztiatörvényekben előirt bejelemíésá és fizetési kötelezettség határideje a, főbatalomiváiltozás idején még nem járt le. Abból a óéiból, hogy azok az erdélyi adó­zók. akik, illetőleg, amelyek a múltban ilyen adózatlan titkos tartalékokat képeztek, a szabályszerű üzleti könyvelésre minden jog­következmény nélkül áttérhessenek és az adó­zatlan tartalékokat nyílt tartalékokként elö- vezethessék, a pénzügynmisztériulmi megen­gedi, hogy mindazok az adózók igazolják, hogy az 1940 évi április 1-én kihirdetett ro­mán törvényben előirt bejelentél kötelezett­ségűiknek eleget tettek és a a amnesztia-meg­váltási összeget befizették és amennyiben az illetékes magy. kir. pénzügyigazgatóságnak harminc napon belül bejelentik és hitéltér­ől emlően igazolják, hogy 1940 március 15-ig milyen cim alatt és milyen összegű titkos tartalékot létesítettek, az 1940 április elsejéia adózatlanul létesített titkos tartalékokat az 1940 üzletévi számadásukban adómentesen számolhatják el aizzal a kötelezettséggel, hogy azokat ezentúl már nyílt tartalékokként tar­toznak mérlegükben feltüntetni. Ugyanebben a kedvezményben részesülnek azok az adózók is, akik az 1940 április else­jén kihirdetett román törvényben biztosított közkegyelemmel nem éltek, az 1940 augusztus elseji törvény kedvezményeit pedig a főhata- lomváltozás következtében, nem vehették igénybe, de csakis abban az esetben, ba %z állami főbatalom átvétele után elsőizben ké­szített mérleg jóváhagyásától számított hat­van nap alatt az illetékes magy. kir. pénz- iigy igazgatóságnál bejelentik és hi teltérdem- lően igazolják, hogy milyen eimem és milyen összegű adózatlan titkos tartalékot létesítet­tek és ezzel egyidejűleg az 1940 augusztus el­sején kihirdetett román törvényben előirt amnesztiamegváltási hányadnak megfelelő ösz- szegü bírságot önként lefizettük. Az ilyen adó­zók is kötelesek a kimutatott tartalékokat ezentúl nyílt tartalékként mérlegükben fel­tüntetni. A pénzügyminiszteri rendelet utasítja a pénzügyigazgatóságokat, hogy amennyiben a visszacsatolt keleti és erdélyi országrész adó­zói az előbbiekben előirt feltételeknek megfe­lelnek, az 1940. április elseje előtt adózat­lanul létesített titkos tartalékaiknak az 1941. évi általános kereseti adó és társulati adó ki­vetése során való megadóztatását mellő szék. i JÓ ÁRU ÉR JÓ HIRDETÉS I ALAPJA A JÖ ÜZLETMENETNEK Könyvek között BAJKÓ ERZSÉBET: SZÁNJATOK KŐSZIKLÁK A könyvnapi könyvek sokaságában öröm­mel üdvözöljük Bajkó Erzsébet első regényét. A tehetség oroszlánkörmei az érdekes és igaz történet^ a székely izek és a székely szí­nek hiánytalanul megvannak ebben a könyv­ben. Es megvan természetesen az első regé­nyekre jellemző szerkezeti tétovaság js, ami miatt a .Szánjatok kősziklák" inkább elbe­szélés, mint regény. Bajkó Erzsébet könyvének legnagyobb ér­téke és erőssége a téma. Nem kellett messze mennie érette. Az elmúlt két évtized önként kínálta fel az ilyen borús és igaz tragédiá­kat. Valahol Gyergyóban található a regény­beli Ordasvölgy. Kicsi, istenhátamögötti szórványooska. Uj tanító érkezik a faluba A kis falu népe örömmel és szomorúsággal fogadja. A szegény, sáros falucskának soha­sem volt megtartó ereje: minden tanitó csak hónapokig bírta ki a szegénységet és remény­telenséget Az uj tanítót más fából faragták. Egy akar lenni a rájabizott nyájjal s azt szeretné, ha a hit és az összetartás erejével uj öntudatra ébreszthetné a gazdátlan lelke- l két. Kulturházat építenek a faluban, hogy a j tudásnak és hitnek szerény temploma legyen. ! Az ősi székely munkaközösség, a kaláka va­lóban megható példaadással valósítja meg a ^ szép elgondolást. Csakhogy a román hatosa- . gok azonnal kezet tesznek az uj épületre és elveszik állami iskolának Dobos Anti, a falu legszegényebb embere, akit nagy nyomorúsá­gában eltántorít ősei hitétől a görögkeleti Î egyház éjszaka, titokban meghozza a rossz hirt Jánosi tanítónak, ő maga elesett, de a. A kiadmány hiteléül: Kovács kiadó ■ * F/® Szentimrei 3 e n ő VERSEKBEN TÜNDÖKLŐ LEPAGE kiadíás MAGY Ali KÖLTŐK ERDÉLYI VERSEINEK GYŰJTEMÉNYE 1300-tól máig. 150 szerző "M* 500 vers áfr 544 lap Főzve: 3.80 P. Perg. p. kötésben: 6.— P. Népies vászon: 7 P. Félbőr: 8P. IHindlen köny vsáforban kapható* keddereste: filléres előadás Sárga liliom Szerdán a KOLOZSVÁRI DARIDÓelőkészületei miatt nincs előadás a színház heti műsora: Kedd este 8: Filléres előadás: Sárga liliom. r idán a Kolozsvári dáridő előkészületei miatt nincs előadás Csütörtök este 8: Kolozsvári dáridő. (Széfed- din Sefket bej és Soproni Ehrlinger József nagysikerű operettjének bemutatója Fő­szereplők: Krémer Manci, Sándor Stefi, Bézsa Sva. Czopán Flóri, Bereczki Magda, Rajnai Kill Homm Pél, Ditrói Béla, Fülöp Sándor. Réthely Ödön, Csóika József, Csen­gieri Aladár, Badó György, Senkálszky En­dre, Perémyi János, Szentes Ferenc stb A darab betétszámait Schack Manka szerez­te. Rendező: Deésy Jenő. Vezényel: Stefa- nidesz József Premier bérlet 24, szám. Péntek este 8: Kolozsvári dáridő. Szombat este 8: Kolozsvári dáridő. Vasárnap d, u. 4: A fülemile. (Szabados Ár­pád és Farkas Ferenc uj zenés szinjátéká- nak első olcsó helyáras előadása.) Vasárnap este 8: Kolozsvári dáridő fajtáját figyelmezteti a közelgő veszedelem­re. Tenni azonban nem lehet semmit a hata­lom önkénye ellen Az öreg Lőrinczy Adám ravatala mellett aztán a falu sonstragédiájá­ba külön dráma szálai szövődnek: a Lőrin­czy fiuk megölik a hitehagyott székelyt. Ki­irtják maguk közül a hitetlenség és, a csüg- gedés szószólóját, a bomlasztó elemet, Bajkó Erzsébet ezt az igaz és komor drá­mát jól látta meg és irta meg, A tárgy ön­ként kínálja a drámai pátosz hangját, mégis a regény hangszerelése csöndes, halk és nyu­godt. Ez a nyugodtság az igazi értékmérője Bajkó Erzsébet tehetségének és záloga fej­lődésének. S elbeszélökészsége az erőt sem nélkülözi. A farkasüzée komor elevensége, az öreg Lőrinczy halálának elmondásában kiüt­köző bajiad ás egyszerűség, a tájleirások szín- pompája, az Ízes székely beszéd olyan érté­keket jelentenek, amelyekért a fiatal írónő könyvét örömmel iktatjuk szellemi életünk értékei közé. A könyv a Minerva kiadásában jelent meg. Külön kell méltatnunk a kötet külső szép­ségét is. Gy. Szabó Béla fametszet-illusztrá­ciói szervesen illeszkednek a szöveghez » mégis, attól függetlenül is bevégzett művészi alkotások. Az írás és illusztráció ilyen sze­rencsés egységében Bajkó Erzsébet könyve a legszebb könyvnapi könyvek közé sorozható GÁLDI—MARKAI: A ROMÁNOK TÖRTÉNETE A Magyar Történelmi Társulat Könyvtára legújabb kötete az egész magyarság.érdeklő­désére számit Régi adósságát rója le ezzel a könyvvel a magyar tudomány hisz mind­eddig hiányzott történelmi müveink sorából egy olyan könyv, amely Magyarország keleti szomszédjának! múltjával és jelenével fog­lalkozik, még pedig a tárgyilagos kutatás elfogultságtól mentes szempontjaival. Fontos hivatás vár erre a könyvre, különösen a Ro­mánia felöl érkező s elfogulatlannak éppen­séggel nem nevezhető történelem-magyará­zatokkal szemben Azokat az állítólagos töt- ténelmi jogokat, amelyekre a román sajtó és politika hivatkozni szokott, e nagy tudomá­nyos apparátussal készült könyv adatai min­denképp lerontják. Ez a régóta várt nagy történelmi monográfia a románok eredetéről szóló elméletek tárgyilagos kritikájával kezdi e] megállapításait, végigkísér a román vaj­daságok történetén, a románok erdélyi be­áramlásán és ottani szereplésén feltárja mindazokat a jelentős hatásokat, amelyeket a román szellemi és államélet magyar rész­ről kapott) bőven foglalkozik a romé ’ nem­zetiségi kérdéssel s részletesen ' Á­boru utáni Romé»**; és annak mai i.e yíeust.

Next

/
Thumbnails
Contents