Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-08 / 129. szám

MßertmtFrmm Délkelet cur óp a és Németország 19 4 1. J V N I V & S Alálibiakbmt közöljük a némtet legfőbb ellátási szervnek, a Reichsnachrstand, egyik vezetőjé­nek Dr. Hermann Reichsle-nak időszerű cikkét as „Europa Son- dendéenst“ nyomán: Kiwrutettcó® tartós gazdasági kapcsöLatok- nafe nem keil okvetlenül nemzetközi pillanat­nyi ároárakm felépülniük. E kapcsolatok sak­kal mkáhb életképesek, ha alapjukat a kölcsö­nös szükséglet kiegészítés és e kiegészítés köl­csönös lehetőségei alkotják. Németországnál, mag»«errtékii iparával, első minőségű iparter- twékea kivitelével és ugyanegy időben élelnni- aasr-nyioreanyag behozatali szükségletével, vidazoont Délkeléieurőpámál, amely eddigi me- ar^azdasági termelő erejének növelését most már komolyan akarja és igy mezőgazdasági termékeinek kivitele rohamos fejlődésnek in­dái s ugyanakkor — már a mezőgazdaság fej­lesztésének szempontjából is német ipari cik­kekre van utalva — valóban megadatott a kölcsönös kiegészítés tehetősége. A kiegészíteni aiazarSe, elsősorban a közös élettér elismeréséből fakad, rrwáv elrendeződés megfelelő gazdasági átképződéi révén a benne élő népek nemzeti jólétének és gazdasági szabadságának ideáli­san fteleä meg. Németországnak kell Délkelet- ewópa, hogy kiegészítse általa népének terét,' awnban ép oly mértékben Délteeteteurópáu&k » szüksége vám Németország segítségére, hogy gazdasági lehetőségeit kiaknázhassa és a Bi­rodalomnak átadhassa mezőgazdasági felesle­geit. Németország nem saját életterének te­kinti a Délkeletet, hanem Németország és Dél- fceteteurópa együtt képeznek „egy“ életteret. E kétoldali érdek felismerése azon len csak nehezen tört magának utat és esek lassan volt, keresztül vihető. Hosszú évek megszokása ás végül a jelenlegi háború szükséghelyzete kellett a helyzet felismeréséhez és tudomásul­vételéhez. Ha azonban meggondoljuk, /neny- nyiiiE uj még egyes délkeleteurópai államok egyéni léte és mily áldozatok voltak szüiksé- geeek azok kiharcolásához, nem nehéz meg­értenünk azt a gyanakvást, amellyel Német- ] «szag jóhiszemű tanácsai e térben kezdetben fogadták és ugv tekintették, mint támadást a *»jét nemzeti és gazdasági í tiggxi ien-óg és ön Állóság elten. Ahogy azonban végül is el keOett kezdeni a természetadta és természet- «üiksegulte együttműködést, éppúgy össze kel­lett omolnia előbb-utóbb a Délkeleteurópa- Nftgybritánnia közti „együttműködés“ termé- atetellemes kártyavárának is. Nagybritánniá- wak nincs szükségé Délkeleteurópára, sem élelmisaerszükségletének, sum nyersanyagkész^ l«te pótlásának szempontjából, sem pedig ipán cikkei ettielyeaése végett, viszont a dél­keleteurópai államok sara juthatnak könnyen az angol piacokig termékeikkel, sem nem tud­nak rendszeresen és nagyobb terjedelemben angol ^iparcikkeket felvenni. Még agy-két évvel ezelőtt azt hitték Dcl- keletenrópaban —— és ez a hiedelem komoly <f(*dot is okozott — hogy Németország, ha *®ajd egyszer természetes külkereskedelmi ve- náfiMI*lllllll jut e térben, akkor a délkeleti aUanwkra rá fogja kényszeríteni akaratát, •»kai fog szabni és önkényesen szabja majd meg a kontingenseket, addig ma már keflemes tapstóaleító vált, hogy épp Németország, méllyel a habára ellenére is tovább fenn lehel’ tartani a háború előtti kereskedelmi kapcso­latokat, oly nagy rétó tud venni a délkelet- európai külkereskedefelrniben' is. 1 * iTtÍSÍ * nr iá rt. •* V j, V s^#4 *>h«- . .1 *r * *i%>»*. «f f .f i úi jimh- V wv. ■ •... . tóy yţ* ...-*** íj.' \ t i.'jtb wit fit­*«* — Nédietország csak az egyes öéiketet- európoi államok kiviteli képességénél vont kőtárt, míg Németország kivi éli ene.ie u: a 3!g messze túlhaladta és túlhaladja a délkeleti tér felvevőképességét. A meglevő egríil hmükö lés még további fejlődési lehetőséggel kecsegtet, h? a délkeleteurópai mezőgazdasági termelés haladása fokozottabb mértékben vet számot a német szükséglettel. E helyen ismételtein hang­súlyozni kel!, hogy a délkelcteurópai tengori- buzatei melés részbeni átállítása olaj- és tex- tilnövénytrmrdésce egyaránt megfelel mindkét fél érdekének. A délkeletcncópai inozőgesdaság svükeszten- deinek egyik főoka épp a „gabona-monokul- ín.ra“ volt. amidőn e tér jó vagy rossz sorsa a nemzetközi gabona áraktól függött. A né­met gazdasági politika újjászervezése és szé­les látókörüsége lehetővé tette a délkeleti álla­mot számára, hogy -a régi alkalmi vételek remdszeire helyett ..tervvel“ jöjjenek német; partnerükhöz, miáltal a gazdasági kapcsola­tokat rend szeresi f 1 icták. Ha a jövőben ismét megindul is a kereske­delmi forgalom a vüágtengerekcn, Németor­szág nemi fog változtatni már a jelenlegi kül­kereskedelmi beállításán és' nem fogja Dcl- keleteurópát ismét sorsára hagyni. Éppen amiért a német-délkeletmirópai gazdasági kap­csolatokból hiányzik ma már a politikum — meat természetes adottságokra épült — meg van minden remény arra, hogy tartósak is mtatradnak a jövőben Vagy tatám akad valaki DéWrefet«nrőpában. | aki fel tadná tételezni, hogy Németország egy olyan nagy fáradsággal kiépített kereskedelmi rendszeri; felborítaná holmi időleges árkülön­bözetekért? Épp ily kevéssé gondol bárki is rrss. Német­országban arra, hogy a délkeleten répái né­pekkel való szoros és közvetlen gazdasági együttműködés nem lenne tartós jellegű. A túlnyomóan ipari Középen répa munkameg­osztása az alapjában véve mezőgazdasági és annak is maradó Délkelettel mindkét rész számára ma még felbecsülhetetlen értéket je­lent, természetesen nem egy liberális értelem­ben vett minden áron való nnunkamegoeztás­sál, hanem mindkét fél érdekeinek meghallga­tásával megalapozott nemzetiszoeiál ista értel­mezésű biztosítás mellett. NUVEk'I/ÖZÖTT Széfeddin Sefket bej: A hét vér orszéqa A könyv műfaj szempontjából nehezen meghatározható munka. Utirjzok, novellisz- tikus portrék és lirai vallomások csokra. De ebben a színes és érdekes sokféleségben mégis összhang van: minden sora Erdélyről szól. Az iró kézenfogja olvasóját és végig­kalauzolja két különböző koron, a hajdan- való történelmi Transsylvanián és a román megszállás alatti Erdélyen. Megnyitja előtte a kincses országrész büszke múltjának tre- zóriumát, pompázó kulturalkotásokat és ne­mes példákat vetít a mai kor gyermeke elé, aztán az elpusztíthatatlan székely £a,]i gé­niuszt mintázza meg jeltelen kisemberek hősi sorsán keresztül. Elvezet a népművészet .és az erdélyi néplétek kimeríthetetlen birodal­mába és a költő finoman hangszerelt nyel­vén erdélyi gyermekkorának képeskönyvéből idéz egyénien megörökített pillanatokat. Széfeddin Sefket bej egyik őse Köprüli M u=zt a fa nagyvezér, a másik őse Tiryáki Hasszán, a szeldzsuki törökség egyik legré­gibb és az Izlátri birodalmában legfontosabb szerepet játszó családja az övé. Különös já­téka a sorsnak, hogy belőle mégis magyar iró tett. Hogy igy tortáit, nem egyedül azon múlik, hogy édesanyja — magyar, A föld és a szeltem titokzatos sugárzásának müve volt a változás, amely a fiatal írónak magyar lelket adott. Ezt bizonyítja a neme­sen megszólaltatott hang, amely forró őszin­teséggel érezteti, hogy tökéletesen összefor­rott az erdélyi lélekkel. A Keleti Újság különös örömmel ad hirt a könyv megjelenéséről. Alinál is inkább, mert Írója mindig nagyon közel állt hozzánk és nagyon sok írása jelent meg a Keleti Új­ság hasábjain. BEJELENTŐLAP Onnay Imre regénye. A ,,Bejelentőlap" a Németországból beván­dorolt és magyarrá vált Maier-c?«Iád nemze­dékeinek története. A nemzedék feje a 48-as szabadságharc előtti korszakban indul neki vándorutjának végig a Dunavölgyén Ma­gyarországon köt ki s mint kis kézmüiparos később vagyonra és megbecsülésre tesz szert uj hazájában. De az uj hazához való ragasz­kodását leikével és tettekkel is bebizonyítja. Harcolni is tud érette mint ahogyan a gyá­szos kommun ideje alatt teszi hogy araikor bevonul Budapestre a magyar nemzeti had. sereg s tovább indul uj országot teremteni, ő is hozzá adja leikét és erejét az uj ország felépítéséhez. Ez a Maier-fiu a negyedik nemzedék sarja már. Négy nemzedék élete sűrűsödik össze a regényben s igy lesz kissé kornajz is belőle. Az ízléses kiállítású köny­vet a budapesti Singer és Wojfnor irodalmi intézet adta ki A FARKAS-UTCAI S3INHÄZ. A ma élő kolozsváriak és erdélyiek még élénken esi lékeznek a Farkas-utcai régi színház vihar­vert épületére. Még ma is látják lelki sze­meink az öreg, rozoga épületet. Hosszú az ideje annak, hogy nem volt jó semmire. Kövei, gerendái már túlélték önmagukat s látszott, hogy az idő már átadta az enyé­szetnek. Mégis, ez a málladozó öreg épület szervesen beletartozott a város épületébe- Ha elmentünk málladozó falai előtt, szere­tettel és kegyelettel, nagy tisztelettel simo­gatta meg vedlő vakolatát a pillantásunk. Tudtuk- hogy templom előtt visz el az utunk. Az oltárt ugyan már máshová vit­ték belőle, de azt. is tudjuk, hogy falai kö­zött ott él a lélek, amelynek dicsőségére emeltetett. A román uralom azonban nem törődött az itt élő magyarság kegyeletes érzéseivel s lebontotta az öreg épületet, A telek kel. lett. hogy a magyar- színjátszás legelső ál­landó templomának helyére a román kultú­rának állítson örök fellegvárat. A törté­nelmi fejlődésnek azonban van igazságosztó logikája. „A Farkas-utcai régi színház" cimü köny­vében Janovics Jenő dr., az erdélyi magyar színjátszás történetének lelkes kutatója és ismerője, most szép emléket állított. Nagy szeretettel irta könyve minden sorát, és mi épp olyan szeretettel olvassuk. Mert nem­csak az általunk már rozoga romnak ismert kőhalmaz múltját, keletkezését és elmúlását mondja el, de emléket- állít, az erdélyi ma­gyar színjátszásnak is, amely sokkal meg­előzte az anyaország magyar színjátszásá­nak kialakulását. A tudós és a búvár gon­doskodásaival hordta össze az adatokat., a magyar szellemtörténet e fontos adalékait és egyben a régi Kolozsvár életének renge­teg színes és kedves mozzanatát is felje. gyezte. Janovics Jenő érdekes és értékes könyvét a könyvnapokra a Singer és Wolffncr könyvkiadóvállalat adta ki­Cicognani: Beatrice. Cicognani a mai olasz irodalom egyik legjellegzetesebb egyénisége. Magyarul most megjelent regényének zengő, dallamos cime nem Dante Beatrice.jének em lékét idézi, hanem egy mai, modern asszony- ]eike* ismertet meg. Az örök Beatricével csak a tragikum hozza kapcsolatba Cicog- tvani regényének hősnőjét Ez a modern, mai nő valóban dantei vonásokat hord: meglepő szépségű, hűvös és egy öregedő férfiú fele­sége, Tragikuma abban csúcsosodik ki. hogy valamelyes testi, vagy lelki adottság révén érzéketlen minden szeretett«], sőt magával a szerelemmel szemben is. Am Beatrice regé. nye nem csak egy ritka, lélektani helyzet mesteri feltárása. Ahogy Beatrice maga is törekszik legyőzni érzéketlenségét s ahogy a szeretet ereje meg is váltja, példájának és boldogra gin 9 k tanítása már mindnyájunk nak szói. Egyéni esete a társadalmat össze­tartó szeretet és jóakarat erejére figyelmez­tet. Cioognani regénye folyamatos előadásmód­jával. erős jellemalakitó erejével, a lélektani Vásárolfnsuk a Baross Szövetség fanfarnál! Körrel*,' csili OS dívái- öltönyl GAUDER-téi V/l. Erzsébct-körut 4. I. em. Tel. 130-854 ING Harisnya Balionkabát Alsóruházat Domon 1< os • ndl ül., Teréz-körut 27. sz. Nagy választékban. 50 éoes eég mérték szerint is Dl 701) Wll.. BflROSS-o. QALűU 66 sz. — Telefon Budapesti na«jiylieresS«edés leere« a rövid-, kötött-, szövöttáru szakmá­ban a kisebb helységekben is jól be­vezetett, nagyobb aitaii’At gyakorlattal bíró Delicie: »K e r e s z t é n y u t a z ó 83« BLOCKNER hirdetőbe,Budapest, Vilmos császár-ut 33 szám. vonatkozások mesteri elemzésével, különös és egyéni stílusával több, mint irodalmi meg­nyilatkozás. Anélkül, hogy ezt a szándékát kihangsúlyozná, mégis észrvesszük, hogy írá­sa társadalmi cselekedet. Azzá teszi annak a szellemnek művészi sugarasa, amely ma ftz olasz társadalmi életet áthatja. így könyve a modem olasz szellem egyik legjellegzetesebb vallomástétele is. Megjelent Buzicska Pál fordításában az Athenaeum nagyregény sorozatában, RONSARD. (Pál Endre fordításai) „Fran­ciaországba a humanizmus egyszerre jutott el északról Erasmus müveivel és délről az olaszokkal“ — állapítja meg a renaissance- ról irt müvében Func-Brentano. Elég ké­sőn. A t uj szellem előtt a középkorból egé­szen idáig görcsösen megőrzött skolasztiká­nak meg kellett hátrálnia. .,A klasszikus pereputty“ — ahogy Func-Brentano az uj szellemet gunyorosan nevezi, árrá lett a francia szellemen. Vele együtt vaunak még, akik az, ősi francia művészet kárául fogják fel ezt a szellemi őrségváltást. Nincs iga­zuk. A latinizáló költők — igaz — utánoz­zák, majmolják a kor divatját a példaképül választott nagyok, Pindaros. Homcros, An a - kreon, Vergilius, Cicero és Horatius stb. témáinak, formáinak franciába való átülte­tésekor, de a kor divatjának e szellemi sal­langjaival mégis végeztek egy olyan nagy és örökéietii munkát, amelyet a francia kultúra soha sem tud nékik meghálálni: csiszolttá hajlékonnyá, finommá és előkelő­vé cizellálták a francia nyelvet. Ennek a kornak legkimagaslóbb alakja Pierre Ron- saard, a Plejádok néven ismert költői csoport vezetője. Amikor Pál Endre nagy felké­szültséggel és lelkiismeretességgel Ronsard verseinek egy részét magyarra átültette, el­ismerésre méltó munkát végzett, nemcsak azzal, hogy ezt a halhatatlan szellemet ma- gyárul szólaltatta meg, hanem azzal is fő­képpen, hogy művészi erővel és szépséggel ajándékozta a magyar olvasónak Ron-axd verseit. A fordító, maga is bevallja, némi­képp eltért Ronsard versclési kötöttségeitől, de igyekezett az értelmi hűséget és a- költe­mények egészének szépségét megőrizni. Kö­rülbelül negyven Ronsard verset tolmácsolt a kitűnő fordító és a kötet végén rövid, magvas tanulmánybaji mutatott rá Ronsard életére cs jelentőségére. A gondos kiállítá­sú kötet az Officina kiadásában jelent meg. AZ UTAS KÖNYVE „Nyaraljunk itthoni“ — Ez a jelmondata az Országos Magyar Yendögforgíilmi Szö­vetségnek s az intézmény valóban nmek a megszívlelendő eszmének áldoz, amikor ,,Az utas könyve“ cimü kiadványát a nyaraiókö- zönség kezébe adja. A köoyv kiadását törté­nelmi esemény előzte meg s tette szükséges­sé: Északerdély és Kcletmagjarország hu­szonkét évi elszakitettság után visszuiért az anyaországhoz. Szükségesnek látszott, hogy az Or-zágos Magyar Vendégforgalmi Szövet- ség, amely hazánk szépségeinek megismeré­se ér tekében fejt ki hasznos tevékenységet, ujahb kötettel pótolja eddigi kiadványait A könyvet, amely egyenesen nélkülözhetet­len a nyáraióközönség szempontjából, Kaff­ka Károly ny, őrnagy, az OMVESZ ügyveze­tő alelnökc nagy körültekintéssel és alapos­sággal szerkesztette meg. Nincs a hazaiért részeknek olyan nevezetes városa, vagy fal­va, helycseWien nyaraló- és üdülőhelye, amellyel a könyv részletesen ne foglalkozna. A megyénként csoportosított anyagban meg­találjuk az egyes városok és fajvak összes lexikális adatait, kimerítő történelmi leírását, hatóságainak hivatalainak, iskoláinak tem­plomainak, nevezetességeinek részletes felso­rolását. Célszerű adatokat sorakoztat fel s könyv ezenkívül az egyes helyek közlekedési viszonyairól, lakás és ellátási árairól, a für­dőzési, szórakozási, sportolási és kirándulási lehetőségekről. Mindezeken leiül külön feje­zetek foglalkoznak a magyarországi ásvány­vizekkel és a hazatért területeken tel*Iható tu rista-ni ene dékh áza kka 1. ,,Az utas könyvé-’-hez amelyet rengeteg szebbnél-szebh eredeti fénykép vei vétel díszít, Harsányt Zsolt irt előszót. A kötet meggyőz 1 vennünk rt arról, hogy „esek a gyönyörű fenyves tájak, ezek az elragadó kis falvak, ezek a vonzó kedves városok“ — mint Har- sányi Zsolt előszavában írj« — Európa egyik legszebb területét jelentik“. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents