Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-08 / 129. szám
Vasőtmo-p^ r, ^jţ £ ’ T 1941. í unius 8. ■i ÍZ ' Ö''* YV íÁU. Budapest v EXT EH fi : Ára 26 íillét ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NE. GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGŐ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 72148. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 129. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASS AL U. 5. 8Z. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71 SZ KÉZIRATOKAT ' NEM ADUNK VISSZA A FESZÜLTSÉG KIÉLEZŐDÖTT JAPÁN ÉS HOLLANDIAD!A KÖZT Hitler vezér megnyugtató kijelentéseivel egy időben Amerika nyolcvan idegen hajót foglalt le Moszkva a diplomáciai érdeklődés középpontjában Az angol közvélemény a helyzet őszinte feltárását sürgeti — Roosevelt elnök kijelentette, hogy Winant semmiféle béketervet nem vitt magával A Földközi-tengeren kifejlődik a döntő ütközet A* angol nép tisztán akar látni! Az angol birodalmon határozottan a végső kimerülés jelei mutatkoznak. A szigetország közvéleménye s elsősorban sajtója egyre élesebben kezdi követelni a kormánytól, hogy adjon világos képet a helyzetről és ne áltassa tovább mesékkel Anglia népéi. A „Daily Herald“, az angol munkáspárt lapja egyenesen megállapítja, hogy Anglia el fogja veszteni a háborúi. Egészen hihetetlen, ir ja, hogy hogyan bánnak a közvéleménnyel. A háború megindulása óta eltelt hnsz hónap alatt a politikusok jelszavakban keresnek és adnak vigasztalást az an gol népnek. Vereségeink mind nagyabbak — kiált fel a londoni lap — s feleletül csak azt halljuk, hogy mindez véletlen, balszerencse és a végső győzelem nem marad el. Ki kell jelentenünk a hivatalos körök felé, hogy az angol nép el tud ja viselni az igazságot és azt követeli, hogy beszéljenek neki nvil- tan. A lap felhívja a brit hadvezetőséget. hogy a krétai vereségből vonja le a tanulságot és további terveit ennek alapján intézze. A görögországi és a krétai hadjárat veszteségei London ellen hangolták Ausztráliát. Az ausztráliai haditanács csütörtökön szükkörü értekezletet tartott és ezután erélyes tiltakozásnak beillő emlékiratot küldött a brit fővárosba. Svéd lapok jelentése szerint a haditanács ülésén kemény és izgatott szavak estek arról, hogy Anglia újra meg újra ausztráliai csapatokat dob a reménytelen és veszteséges harcokba. Az emlékirat követeli, hogy a jövőben az ausztráliai csapatokat csak akkor használják fel, ha előre megfelelő védelmet biztosítanak nekik a légi erő és a légelháritás részéről. Élénk diplomáciai tevékenység Moszkvában Angliának az az elhatározása, hogy Cripps moszkvai nagykövetet jelentéstételre haza hívja, az egész világ figyelmét ráirányítja a moszkvai diplomáciai helyzetre. Sir Stafford Cripps Stockholmon keresztül Eden külügyminiszter sürgős hívására utazott haza, hogy megbeszélje — amint a londoni jelentés mondja — munkakörének kérdéseit. A helyzet az, hogy a jelek szerint a helyzet Moszkvában sem alakul Angliára kedvezően. Az angol nagykövet hosszú idő óta inkább csak szemlélője, mint tényleges résztvevője a diplomáciai tevékenységnek. Berlini diplomáciai körökben az eee] menyekkel kapcsolatban rámutatnak i Matsuoka japán külügyminiszter tanácskozásaira és arra a hirre. hogv Molotov szovjet külügyi népbiztos ja- páni ntra készül. Matsuokát a japán császár az elmúlt két hét. alatt háromszor fogadta kihallgatáson és igy kétségtelen, hogy a moszkvai nagy játszmában Japán is erősen érdekelt fél. JţapânjţeiKfogadJaj^JΣ^ India válaszát A japán diplomácia és a japán hadsereg 1 hatalmas munkát végez. A moszkvai megbeszéléseken kívül a legteljesebb érdeklődéssel figyeli az amerikai helyzet alakulását s ezenkívül nagy gondja a Hollandindiával való viszony tisztázása. Ismeretes, hogy Japán Hollandiával már hosszú idő óta és mindeddig eredménytelenül folytat gazdasági tárgyalásokat. A helyzet most válságosra fordult. Hollandindia válaszát a japán kérdőpontokra pénteken adták át a tárgj^aló küldöttségnek és a yálaszt japán hivatalos körökben nem tartják kielégítőnek. A japán küldöttség már előkészületeket is tett az elutazásra, lehetséges tehát a tárgyalások megszakítása, ami azután igen komoly bonyodalmakat vonhat maga után. A japán haderő egyre erősebb csapásokat mér a csungkingi kinai kormány csapataira. Magát Csungkingot napnap után bombatámadások érik. Jelentettük, hogy a legutóbbi bombatámadás során egy alagutban hétezer ember megfulladt s újabb jelentések szerint még nagyon sokan vesztették életüket az alagút kijáratai felé való tolongásban. Harminc japán bombázógép sziinct- leniil támadta Csuugking városnegyedeit. a gyujtóbombák sok házat gyuj- | tottak fel, többézer ember vált hajléktalanná. A kínai japán hadsereg szóvivője a Ştefani Iroda munkatársának a, kínai hadmii- ’ veletekről kijelentette, hogy a japán—kinai j viszály kitörése óta ez volt a legjelentősebb ! japán támadás. Ez japán szempontból teljes mértékben győzelmesen fejeződött be. A kínaiak a harcok során 50.000 halottat, vesztettek, 25,000 emberük került japán fogságba, sebesül fjeik száma ijesztően nagy. Tizenhárom kinai hadosztály teljesen megsemmisült, 10 másik pedig tényleges létszámának mintegy kétharmadát vesztette el. A japán csapatok 150 ágyút és igen jelentős mennyiségű hadianyagot. zsákmányoltak. (MTI) Roosevelt cáfolja a béke-. üzenet hírét Azokat a híreket, amelyek szerint Angik Winant londoni amerikai nagykövet utján tudomására Hozta volna az Egyesült Államoknak béke felt ét eleit, a pénteki sajtóértekezleten, amint a Neue Züricher Zeitung je- jelenti — maga Roosevelt elnök cáfolta meg. Az elnök hangoztatta, hogy ezeket a híreket csak az amerikai közvélemény izgatása céljából terjesztik. Winant a brit hadvezetés legfőbb mozzanatairól számolt be, majd Londonba visszatérve, az angol kormányt részletesen fogja tájékoztatni az amerikai védelmi intézkedésekről. Az elnök igyekezett Anglia helyzetét kedvezőbb színben feltüntetni s csodálkozását fejezte ki azok fölött az amerikai lapokban is megjelent hírek fölött, hogy Anglia foké zottabb segítség nélkül már csak néhány Hónapig tudná folytatni a háborút s azt hangoztatta, hogy ez az állítás a legcsekélyebb mértékben sem helytálló. Hull külügyminiszter Amerika és Japán viszonyáról nyilatkozott. Kijelentette, hogy a viszony javulása kizárólag a tokiói kormány tói függ s az Egyesült Államok Csendesóceáni politikája változatlan marad „Németországnak nem érdeke. hogy rabszolga népek legyenek“ Nagy feltűnést keltett Amerikában a New- york Times című lap közlése, amelyben Bit ler vezérnek Cudahy amerikai követtel május 23-án folytatott beszélgetéséről számolt be. A nagykövet elmondta, hogy a Németet, szág ellen megnyilvánuló amerikai ellenszenv főoka. Hogy a nyugati félgömb biztonsáaát német támadástól féltik. A Führer nevetett ezen és kijelentette, hogy a nyugati félgömb inváziójának gondolata éppenolyan fantasztikus, mint a Hold inváziója. Az amerikai hadsereg és hajóhad vezetői bizonyára osztják német katonai szakembereknek azt a nézetét, hogy ilyen invázió lehetetlen. Anglia, az Egyesült Államok és Németország teljes hajótere sem lenne elegendő arra, hogy átszállíthasson egy milliós hadsereget, aminőre a nyugati félgömb sikeres meghódítása céljából szükség lenne. Németországnak túl s°k komoly problémája van Európában, hogy bármikor is gondoljon az amerikai invázióra. Cudahy rámutatott ezután sok amerikainak arra a nézetére, hogy német győzelem az Egyesült Államok katasztrófáját jelenteni, minthogy a német munkásság alacsony színvonala az amerikai Egyesült Államok iparát Németországgal szemben versenyképtelenné tenné Hitler azt válaszolta, hogy a háború megszakította a nemzeti szocializmusnak a munkásság életfeltételeinek megjavítására irányuló fáradozásait, a békében azonban kettőzött erővel folytatják ezt a munkát. Felveti azt a kérdést, miért Németországot keresték ki, mint Amerika gazdasági veszélyeztetőjét, holott Németországnak mindössze SS millió ! lakása van s csupán 6—700.000 négyzethálója méternyi területen uralkodik, pedig a Brit i Birodalom lakossága 400 miUió, Japáné 100 millió, Oroszországé 170 millió, a többi nemzet lélekszámú pedig 500 millió Cudahynak arra a kérdésére, vájjon a Führer kereskedelmi szövetséget akar-e létesíteni Európában, a vámok, valutakorlátozások, stb, eltörlésével, Hitler azt válaszolta, hogy nézete szerint az összes gazdasági kapcsolatokat biztosítani lehetne mindkét fél számára előnyös hosszú lejáratú kereskedelmi cztrzőae- sekkel, amivel kiküszöbölnék az üzérkedésnek az elemét. A német kereskedelem a jövőben nem papiros alapon fog nyugodni, hanem az árucserén. Cudahy rámutatott arra, hogy az amerikaiak általában sokan azon a nézeten vannak, hogy az európai német uralom az egyes országok nyelvének, szokásainak és intézményeinek elnyomását jelenti. — Sajátságos — válaszolta Hitler, — hogy az angolok a világ feletti uralomról beszélnek, holott ők maguk sok millió alattvalójukat nyomják el Indiában, Egyiptomban és Arábiában. Németország úgy fogja szabályozni a kapcsolatokat, hogy valamennyien! őrüljenek az életnek és a boldogságnak. 'Németországnak nem érdeke, hogy rabszolgák legyenek, vagy hogy bármely nép rabszolgasorsba kerüljön. (MTI.) Lefoglalták a Norinaudict Az Egyesült. Áramokban tovább folynak azok az intézkedések, amelyek nagyon is alkalmasak a helyzet kiélesitésére. Roosevelt törvényjavaslatot irt. alá s ez felhatalmazna a kormányt, hogy lefoglaljon és használatba vegyen az amerikai vizeken veszteglő nyolcvan külföldi hajói. A tengerészeti bizottságot utasították is a törvény végrehajtására. Roosevelt megadta az engedélyt, többek között, a Normandie nagy francia személyszállító gőzös lefoglalására is. Az egyre erősödő sztrájkokkal szemben erélyes fellépésre készül Washington. Megerősítették azt a hirt, hogy a kormány le fogja foglalni a Nord American Aviation Corporation repülőgépgyárat, ha a munka sok szombaton nem veszik fel a munkát. Az intézkedést a tengerészetügyi és hadügyminisztérium sürgette az Angliának szóló szállítások biztosítása végett. Wilkie Chika.róban mondott beszédében ismét a fegyverkezési ipar központosítását és állami vezetés alá való helyezését köve. telte. Anglia helyzetéről azt mondotta, hogy ha az angol veszteségek nem szűnnek meg, vagy nem csökkennek jelentős mértékben Anglia nem maiadhat fenn, de máskép alakul a helyzet, ha Amerika biztosítani tudja a szükséges száilitáisokat Közös angolszász állampolgárság terve Újból terveir merültek fel a brit birodalom és az Egyesült Államok egészen szoros kapcsolatának megteremtik re. Marţisson brit beöü&i/mmnsiiter és 10/11 IIHl t
