Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

19 4 1. JUM 1 US 1 A magyar könyv ünnepe KÖZSÉGEK, vidékek, Ipartelepek, *tb. V II.1AMOSITÂSÂT vállalja, magá­nosoknak, közületiknek tanácsot, nthajgnoi- tást ad, terveket kidolgoz és kivitelez SZABÓ ÉS -MÁTÉFFY VILLAMOSÚ*AíRI R. T„ GYÁR ÉS IRODA: BUDAPEST X., KÖBA- NYAI-UT 41 (Székely ée erdélyi mérnökök vezetése alatt székely tanoncinternátu&sat, az ország egyik legrégibb keresetény villa­mos gyáripari vállalata.) Felemelte az ítélőtábla •gy haiálosvégü korcsmái vere­kedés tettesének büntetését Kolozsvár, május 31. Az elmúlt évben szeptember 7-ikén történt Szolnok-Doboka- megye Domokos nevű szinmagyar községé­ben, hogy Pál Mártont és társait megtámad - ták a korcsmában Kohón János és fiai. Ko- hán János fia, György r&támadt Pál Már­tonra, torkonragadta és ütlegelni kezdte, majd teljes erejéből a korcsma ajtajának sar­kához vágta. A dulakodás hevében Pál Már­ton védekezés közben Kohón Jánost ököllel halántékon ütötte, Az ütés oly szerencsétlen volt, hogy Kohón János eszméletét vesztette. Miután magához téri tették, még volt annyi ereje, hogy saját Mbán hazaiment, de szep­tember 15-bi belehalt az ütésbe. A hivatalos orvosi látlelet agyrázkódást állapított meg. Kohón János halála után az áldozat fele­sége és fiai halálos testi sértés cinén felje­lentették Pál Jánost, Pál Mártont, Gergely Samut és Molnár Jánost, akik valamennyien i észtvettek a dulakodásban. A dési királyi ügyészség vádat is emelt ellenük, de a tör­vényszéki tárgyalás során Gergely Samu, Pál János és Molnár Jánossal szemben az ügyész elejtette a vádat és csak Pál Márton­nal szemben ' indult eljáróé. A dési királyi törvényszék január 30-án 1 évi és 10 hónapi börtönre ítélte a vádlottat. Fellebbezés során a bűnügy a kelozvsári ítélőtábla elé került, ahol március 7-én tartották meg a főtárgya­lást. A bíróság elrendelte a vádlott által bejelentett újabb tornác küiállgatását a jo­gos• önvédelem bizonyításává, vdlamint Kohón János kihantolását és a holttest felboncolá­sát. A dési törvényszék kihallgatta a tanukat s megejtette a küicmtokéBt és a boncolást. Két orvosi vélemény egybehangzóan agyráz­kódás következtében előállott agyvérzést ál­lapit ott meg Rohan János háláiéval kapcso­latban. Pál Márton bűnügyében awmhaton dél­előtt feltebbviteli tárgyalás volt a kolozsvári Ítélőtáblán. Farsang Endre dr. tanácsa itétke«e*t az ögyben ee megsemmisítette a dési királyi törvényszék 1 évi és 10 hónapi börtönbüntetés Ítéletét s Pál Mártont haláltokozó súlyos testisértés miatt két évi és 6 hónapi fogházra ítélte. A büntetésbe beleszámították az eddig kitöl­tött bárom hónapot és 25 napot. Kötelezték ezen kívül a vádlottat a perköltség megtérí­tésére is. Per schi dr. királyi főügyész- helyettes súlyosbításért feHebbezett, Baróthy István dr., a vádlott védője ugyancsak fel­lebbezéssel élt az ítélet dW. így végső fo­kon majd a Kúria fog Ítélkezni az ügyben. Fürdésnél, úszásnál és zaj ellen „rieptun Ear Prolector' | tökéletes fülelzdró, a fülbe helyezve ’ megakaddhjozza a viz behatolását, ! megelőzi a fvfbajokaf. mE6Ó\7 fi ; FERTŐZÉSTŐL, TOHÍPtT3fl fl i Zfl3T. Kapható patikákban, drogé- § dákban. P1.G0. főlerakat: Balogh | drogéria, (Tlargit-körut 1 szdm — — Tilos a virágzó fák arzénes permetező­!• Budapestről jelentik: A földművelésügyi miniszter a méhek elhullásának megakadá- lyuaésa érdekében elrendelte, hogy a gyü­mölcsfákat és a gyümölcs cserjéket (bokro­kat) a virágzás tartama alatt, a virágbim­bóit fedésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben arzén tartalmú növényvédel­mi szerrel permetezni, porozni tilos. A ren­delet, amely a hivatalos lap szombati szá­miban jelent meg, büntető wacWfceaéseket is tartatka». JmJBb elején a magyar Tárónk uocáin énk óh megjelenni a könymapi sátrak. Be a Hímm nap a magyar könyvek, a ma­gyar mwreltségnek ünnepe. Annak a meg­hitt köaösflégnek bizonysága, amelyben a magyar olvasó az Íróval ée az irodalom­mal él. Egy nemzet szellemi életének nemcsak az a fokmérője, hogy kiváló tehetségei mi­lyen remekműveket alkotnak és irodalma milyen általános színvonalat képvisel, — sokkal jelentősebb tanúsága a műveltség­nek az a kapcsolat., amely az Írót és kö­zönségét egymáshoz fűzi, az a viszony, amelyben az olvasó az irodalommal áll. Az évről-évre megismétlődő háirom ma­gyar könyvnap legszebb eredménye: a könyv és az irodalom nálunk nemcsak a kiválasztott kevesek magánügye, hanem nemes értelemben közügy. Az író nem zárt világban él, s ha dolgozik nem meddő ée hősies erőfeszítésre pazarol­ja képességét: ezren és ezren hallják meg a hangját, olvassák könyveit, gyönyörköd­nek abban, amit alkot. A könyv három napos ünnepe, ez a szép és nemes kiállás, a magyar tavasz üde színfoltja. Az idén kétszeresen ünnep, két­SEeres jelentősége van. A magyar könyv, napokon most vesznek először részt — út­levél nélkül — a visszatért Erdély Írói, kiadói és könyvkereskedői. Azoknak a mes­terséges válaszafalaknak ledöntésében, amelyek a magyarság millióit zárták el az anyaországtól, a legfontosabb előkészítő harcokat az irodalom vívta. A nyelv és szellem egységét soha, semmiféle politikai változásoknak nem sikerült megbontaniok. Az iró magyarul és magyaroknak szólt mindenkor — minden határt lebontva. Ez a hősi mnnka a magyarság szellemi egysé­gét, amelyet szinte természeti törvénysze­rűséggel követnie kellett a valóságos, po­litikai egység megvalósulásának. 1941-ben a könyvnapokon a magyarság szellemi harcának legszebb fegyvertényét, ünnepeljük. Az egykor elszakított ország­részek irodalma mindig az egység szelle­mében élő lelkek híradása volt. Ez a jó hir most nagyrészt megvalósult, s ha lehet, az ország társadalma csak még fokozottabb örömmel és szeretettel fordul a visszatért Erdély irói felé. S nemcsak amely több a felkészültségnél, több mü- veltségbeli fölényünk dokumentálásánál: fegyver és jövőnk biztosítéka. meg egy lassan, elkallódó világot. Ki ue is­merné a Vén LV ember páratlan biztonsággal megfestett alakját s kit ne bűvölt volt»* el a Szent Péter esernyője igazi miás/nthi me­séje, különös világa s felejthetetlen légkörei Ezt a két. remekművet most, egyetlen kötet­ben kapja a közönség s e kötetet könyvtára polcain méltán állíthatja a nagy klaeezik»- sok mellé. Mikszáth azonban nem halott klasszikus; ina is remek olvasmány ée elra­gadó élmény. A világgazdaság Ids enciklopédiája könyvnapokra jelent meg Major Róbertnek. az ismert közgazdasági szakírónak valóban időszerű könyve a ma életét meghatározó világgazdasági kérdésekről. A nagy társadal­mi és politikai átalakulások vajúdó korát él. jük s ez a kor egész sereg uj fogalmat do­bott közfcudatba. A nagy politikai és eszmei mozgalmak nyomán Európa egész társadal. ma mélyreható változásokon ment keresztül, az élet keretei nagyban és kicsinyben átfor. málódtak s az uj fogalmak mellett a régiek is teljesen átértékelődtek. S ahhoz, hogy az életben jól megállhassuk helyünket, szüksé­ges a fejlődésnek uj állomásaival lépést tar­tanunk, újra megtanulnunk az élet leckéjét. Ebben a törekvésünkben siet segítségére a magyar közönségnek a kiváló szerző hézagot pótló müve. ,,A világgazdaság kis enciklopé­diája" lexikon alakban abc-sorrendben közli s mindnyájunk számára érthetővé teszi a vi. lággazdaság fontos tényeit és az azokat moz. gató eszméket. A szerző igen szerencsés for­mát talált ennek a feladatnak megvalósítá­sára Nem ir ugyan a szaktudósok elvont nyelvén, de gazdaságelméletből, társadalom, tudományból politikából, statisztikából, pénz ügyből, a termelés és fogyasztás kérdéseiből, a népesedés problémáiból mindazt részlete, sen összefoglalja, amire a ma emberének nélkülözhetetlen szüksége van. Mélyére ha­tol minden kérdésnek, de kerüli a terjengős, séget. Tanit, tájékoztat és felvilágosit, egy­séges egészbe olvasztva a tudomány és a gy*. korlat ismereteit. A hézagpótló könyv a Re­naissance könyvkiadónál jelent meg igen tet­szetős kiállításban. Felix Salten: RENNT. Kellemes váltó«- tosság végre egy olyan könyvet olvasni, amelyben nem emberek, hanem állatok .iát■ szák a főszerepet. Felix Salten a nagysikerű mókus- és őz-regények Írója, a „Bambi“ ée a „Perri“ cimfi regények szerzője most egy szanitée-kutya históriáját mondja el. Renni — igy hívják a) kutyát, — mint újszülött jelenik meg a regény első fejezetében e • könyv végén, mint sok tapasztalatot szerzett, I érdemekben gazdag szanitée-kutya tér haza. gazdájával a harctérről. Renni „jellem“, mé­lyen érző, szinte eszesnek mondható lény, sőt — mint a regény részeiből kiderül — egé­szen eredeti gondolatai vannak. Az iró he­lyenként „beszélteti“ a könyvben szereplő állatokat: megszólal a Kitty, a macska, Renni és Némó, a gazdátlan, elaggott, kóbor vizsla, aki alapoeatn megmondja véleményét az imtmár hasznavehetetlen, öreg állatokat kiközösítő emberi társadalomról. ,,Renni“ nem csak élvezetes állatregény, hanem egy­szersmind hatásos propagandái az állatvéde­lem mellett. Azokban a személyekben, akik­kel Renni gazdája a kutyájukkal szembeni rossz bánásmód miatt szembekerül, sőt ököl­re is megy, sok kutyatartó magára ismerhet. Nincsenek rossz kutyák, csak rossz emberek. — ezt ai nagy tanulságot lehet Felix Satten legújabb állatregényéből kiolvasni. — Félix Sal ten könyve a Pantheon gondos kiadásá­ban jelent meg. Márai Sándor: MÁGIA A novella a próba műfaja: művészet és nagyság próbaköve. Nem arról a fajtáról van itt szó, amelyet az újságok tárcarovatából ismerünk, nem arról, amely egyetlen eseményt állít elénk váziatsze rü nagy vonásokban — hanem arról az igazi novelláról, amelyet a régiek beszélynek ne­veztek és igy különböztették meg a tárcától, a rajztól és a karcolattól. Van valami igaz­ság abban, hogy az igazi nagy novella minia­tűr regény; egy regény gazdag anyagát, el. sodró áramát lendületét és távlatait szorítja össze benne az iró; a regény széle®, nagy fo­lyam s a novella? — az igazi novella olyan, mint egy szemünk láttára végbemenő robba­nás. mint egy kiművelt ée mégis t»rmós«*i tünemény elemi erejével ható fölénye® tört játék Bel evilágit a lélek borzongó titkaiba, az élet egyetlen szeletében megmutatja az egész valóság bonyolult gazdagságát, ablakot nyit a valóságra és a végtelenségre. A mo­dem novella, ahogyan a nagy nyugati irod»', makban kialakult: a szeHemidézés remekmű­ve. Ilyenek Márai novellái is; mestere mű­fajának és elbeszéléseinek ez a gazdag gyüj. temónye irodalmi esemény. Kolozsvár készül a vnaqyat könyv ünnepére Az erdélyi magyar könyv ünnepe lesz ju­nius 9, 10 és 11. Az anyaországban immár évtizedes hagyományú és hatalmas sikerű könyvnapok mellett ae idén már a hazatért Erdély is megrendezi az erdélyi magyar könyv ünnepét. Az erdélyi könyvnapok fé­nyét emelni fogják az erre az alkalomra ide érkező magyar írók. Cél: a magyar szellem, a könyv és iroda­lom népszerűsítése. Erre az alkalomra a ma­gyar könyv kivonul a könyvesboltok félho­mályából az utcára. Színes könyvfedelek vi­rítanak a sátrak alatt s a betű katonái, az írók ott állanak majd a könyvek mellett. Az iró találkozása ez az olvasóval. Bensősé­ges és nagy ünnep lesz ez Erdélyben is. El­jönnek az írók, aldk kótévtizedes határzáron át tartották a hidat a magyarság szétszag- gatott részei között.’ Kipirult diákok, lelkes magyar asszonyok, komoly férfiak tolonga­nak majd a sátrak körül. Középen a sátor ponyvája alatt ott áll majd az iró, aki hírt adott Trianon bilincsein és sorompóin át is, hogy van magyar élet és uj magyar szellem Ezért lesz igazán nagy és meleg ünnepe a mi sokat szenvedett földünknek, az erdélyi könyvnap. Erdély magyarsága mindent elkö­vet, hogy minél nagyobbszabásu és a gondo­lathoz méltó legyen a könyv ünnepe. Kolozsváron nagyszabású társadalmi kere- retet biztosítanak az ünnepségnek. Az isko­lákban felhívják a diákság figyelmét a nap fontosságára, sőt az iskolák testületileg is felvonulnak a könyvnapra. Ennek megszer­vezésével maga a tankerületi főigazgatóság foglalkozik. Inczédy-Joksman Ödön főispán jóindulatáról és támogatásáról biztosította a Könyvek között EGY MÚLÓ PILLANAT Lin Yutang; regénye Lin Yutang nevét a magyar közönség jól ismeri „Mi kínaiak“ és „Bölcs mosoly“ cimii jj könyveiből, amelyek a közelmúltban a ma- § gyár könyvpiac legkimagaslóbb sikerei közé jj tartoztak. A magyar olvasó különös érdeklő- | déssel fogadja a világhírű kínai iró minden jj egyes munkáját, s ez az éídeklődés csak még | fokozottabban nyilvánul meg uj müve iránt, amely éveken át a világ könyvpiacának leg­nagyobb eseménye volt. Lin Yutang uj könyve: regény; hatalmas, lenyügÖBŐ remekmű. Egy rejtélyes, bonyo. hik, a miénknél sokkal régibb civilizáció eredeti életformáit rögziti meg az utolsó pillanatban, amikor emlékük mar azokban is ködbsülni kezd, akik fiatalkorukban részesei K&nyvnap1941 Mér most jegyeztesse elő könyvntpi könyveit szenfgericei Jakab Jenő könyvesboltjában Kolozsvár király*Iér I az. 1 elef.! îî-4S. I Kérje inQseookoinfvnap teljes jegyieket könyvnap rendezőségét. Ugyancsak támo­gatja a könyv ünnepét Keledy dr. polgár- mester, az Erdélyi Párt, a honvédség és az egyetem. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a Budapesti Közlönyben közzétett rendeletében meleg szavakkal siet a köny- nap támogatására: — A könyvnap célja egyrészt az, hogy a nagyközönséget a magyar irodalom és mű­velődéi jelentőségéről meggyőzze, másrészt pedig, hogy a tanuló ifjúságban a magyar irodalom szeretetét és a magyar könyv meg­becsülését fokozza. A magyar művelődés legfőbb őrének szavai világítják meg legigazabban és leg- -•tisztábban a könyvnap jelentőségét. ’ Az erdélyi Írók közül minden valószinüség szerint részt vesz a könyvnapon Nyíró Jó­zsef, Reményik Sándor, Tompa László, BartaUs János és mások. A kolozsvári könyv­napokra több neves magyar iró is ideérkezik. Közöttük lesz Móricz Zsigmond, Németh László, Harsányi Zsolt, Somogyváry Gyula, Bókay János, Gulácsy Irén, Ignácz Rózsa, Szabó Mária, Hajdú Ernőné, Kodolányi Já­nos, Veres Péter, Sinka István, Fája Géza, Mécs László. A Kolozsvárra érkező Írók fogadására kü­lön bizottság alakult s minden valószinüség szerint magyar uricsaládok ajánlják fel ven­dégszeretetüket, hogy az írók ne rideg szál­lodai szobákban lakjanak, hanem érezzék az erdélyi vendégszeretet melegét. Az előjelekből következtetve, az erdélyi könyv-ünnep méltó lesz az erdélyi irodalom­hoz. lehettek csodálatos élményanyagának. Kime- rithetetlemil gazdag, szélesen hömpölygő, roppant távlatú mü, művészi és élethü. Egy kultúra, egy nép hanyatlásának roppant, kör­képe. Idő: a század eleje. Látjuk a régi rend utolsó éveit, az angol-szász műveltség lassú beszüremlését, az engedményes területek őrlő munkáját, a régi Kina mandarinvilágának ösztönös ellenszegülését, a másszelemü nem­zedékek tragikus összetűzését. Bevezet a re­gény a kínai társadalomba, megismertet élet­formáival és szokásaival és különösen isgaL mássá, feledhetetlenné teszik elbűvölő, cső- dálatosan finom szerelmi történetei. A. Meny- nyei Birodalom utolsó boldog évtizedének monumentális regénye, a világbirodalom egyik leghatalmasabb remeke. A ritka Tolsz- toj „Háború és béké“-jékez hasonlítja. Ame­rikában két évig „bestseller“ veit s több millió példányban fogyott el. Magyarul a Révai kiadásában jelent meg pazar kiállításban. SZENT PÉTER ESERNYŐJE. - A VÉN GAZEMBER. Mikszáth Kálmán két regénye. Mikszáth alakja a századvége forrongó vi­lágából elmélkedik ki a magyar irodalom hal­hatatlan alakjai közé. Valahol Jókai és Mó­ricz Zsigmond között áll. Attól a bő mssélő- kedvet örökölte, ennek meg szinte előhírnö­ke, fanyar mosolyba burkolt kritikájával és azzal a vérbő készséggel, ahogyan a magyar életet ábrázolja. Nincs még Írónk, aH remek­beszabott típusok oly gazdag arcképest!,mó­kát vázolná fel, mint ő, nincs, aki nála köz fcMgQti Ás hitele*ebben örökítené ALAPJA A Jó JÓ ABU ÉS JÓ HTRDETS8

Next

/
Thumbnails
Contents