Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-29 / 146. szám
KmxriHrsxa a kaimaiottak útmutatója 1 Byron lord iá« jóslata A fizetéses szabadság kérdését a magyar jogrendszerben a 3000/1938. Ip. M. számú rendelet szabályozza. Ennek a rendeletnek egyik intézkedése úgy hangzik, hogy ha az alkalmazott számára valamely más jogszabály, szokás, szerződés, vagy megállapodás a. rendeletben előírtnál hosszabb fizetéses sza- oadságot állapit meg. akkor ennél rövidebb fizetéses szabadságot nem lehet adni. Ezt a rendeletét a m. kir. minisztérium 580/1941, E. M. számú rendeletével a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészre is kiterjesztette. A kolozsvári munkakamiara értelmezése szerint a 3000/1938. Ip. M. számú rendeletben megszabott fizetéses szabadságidő csak akkor alkalmazandó, ha a munkavállaló a múltban szokás, vagy megállapodás alapján hosz- *zabb szabadságidőre jogcímet nem szerzett. Vagyis amnak a munkásnak, vagy magánalkalmazottnak, aki az elmúlt években munka- 1 adójától hosszabb fizetéses szabadságot ka- ® pott, mint amennyit most a magyar jogsza- 1 bályc ’ megállapítanak, ezúttal is ezt a hcsz- § szabb szabadságidőt kel] megadni. Ezzé] szemben a legtöbb munkaadó és az Erdélyi* Gyáriparosok Szövetsége azt az álláspontot foglalta el, hogy a munkaadók az elmúlt években nem szokás, vagy megállapodás hanem a román törvények kényére re alapján adtak hosszabb fizetéses szabadságot s minthogy a román törvények 1941 február elitjével hatályukat vesztették az erdélyi munkavállalók is csak annyi fizetéses szabadságidőt követelhetnek amennyi a magyar jogszabályok szerint őket megilleti. Termt- zsfesen kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a munkaadó kollektiv, vagy egyéni szolgálati szerződésben hosszabb fizetéses szabadság megadására vállalt kötelezettséget. Ebben a kérdésben az Erdélyi Gyáriparosok Szövetsége a minisztériumhoz fordut és kérte a nézeteltérés tisztázását. Az üzemi vezeték által eszközölt felmondások érvényessége. A m. kir. minisztérium 4470/1941. M. E. számú rendeletével a következőképpen intézkedett: A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen a munka- és szolgálati viszonyra vonatkozó magyar jogszabályok hatályának kiterjesztése előtti időben történt felmondás miatt a munkavállaló a román jogszabályok alapján kártérítést nem igényelhet, ha a felmondás a katonai hatóság intézkedése folytán történt vagy ha a felmondási jogot a katonai hatóság által az üzemhez kirendelt vezető gyakorolta Ez a szabály a bíróság előtt folyamatban levő ügyekbon is irányadó, a már jogerőre emelkedett birói határozatok hatályát azonban nem érinti A' munkaadó há birói határo- • , > zattal a román jogszabályoknak megfelelően az elbocsátott munkavállaló részére kártérítés fizetésére kölelez£elett; ebből folyóan sem az - üzemhez a katonai hatóság által kirendelt vezető, sem pedig a m. kir kincstár ellen követelést nem támaszthat. Ez a rendelkezés 1941. junius 20-án lépett, hatályba. A nyomdai korrektort értelmiségi alkalmazottnak kell tekinteni. Az 1939: IV. t.-c. (zsidótörvény) végrehajtására vonatkozó rcn delkezések értelmében a munkaadóknak időn kint kimutatást kell feiterjeszteniök az értelmiségi munkanélküliség kormány biztosságához azokról az alkalmazottakról akik értelmiségi foglalkozást űznek. Az iparügyi minisztérium hivatalos lapjának, a Közgazda- sági Értesítőnek 1941. junius 22-iki száma most olyan joggyakorlatot közöl, mely szerint a nyomdai korrektorok iskolai képzettségükre, valamint arra való tekintet nélkül, 5 hogy járandságukat napibér, hetibér, vagy havi fizetés formájában kapják meg, értelmiségi alkalmazottaknak tekintendők. A munkafcárkövetejések elbírálása, A Ki hááüí Tanács 3669/941. kih, számú ifi[ctévéi kimondotta, hogy a legkisebb munkabér nem fizetése miatt a munkavállaló részéről támasztott magánjogi követelés elbírálása nem a rendőri büntetőbíróság, hanem a kir. járásbíróság, mint munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. (Közli a Közgazdasági Értesítő 1941. junius 22-iki száma.) Tííbb líalonát adó családok kedvezménye. A iron védelemről szóló 1939: II. t.-c. 46. §-a a kÖvetkezőképpein hangzik: Az atya, vagy özvegy anya kérelmére pót.tartalékba kell be osztani, illetőleg áthelyezni az olyan törvényes származású fiút, akinek legalább három testvére vagy' féltestvére rendes tényleges (katonai) szolgálatot teljésit, vagy teljesített. Közli: EÖSZLEB GYŐZŐ DB. Székely világ járók. Dr. Gergely Pál 'Magyar Tudományos Akadémia titkárai) irta ezt a könyvet világhírű székely utazókról, tudósokról és miivé- ze/kről- 2.50 P. Lepagenák Kolozsvár. Kérjen legyzéket. Shakespeare után Gordon Noel Lord Byron (1788—1824.) a legnagyobb angol költő. Byron, aki nemcsak legszemélyesebb magánéletében volt a szabadságnak minden társadalmi előítélet megvető híve, hanem a világ eseményeiben is a szabadság és elnyomás küzdelmét látta, az 182.1ik évet Görögországban töltötte. Nem azért, vagy csak azért, hogy a regényes lelke tüzérei imádott Görögország derűs ege alatt szerezzen ihlet eb hanem azért, hogy a görög szabadságharcot saját élete és vagyona veszélyeztetésével támogassa. Akár költő, akár — mondjuk — prózai lelkű nagykereskedő legyen is valaki, ha Görögországban jár, nem mulasztja el, hogy elzarándokoljon az AkropoUsz romjaihoz. OH, ahol most német hegyivpdászok állatiak őrtj a Parthenon elölt egykor múltba és jövőbe néző szemekkel álmodozott az angol költő is. Fia ezt az időt nem tudta a. békés, zavartalan elmélkedésnek- és .'álmodozásnak szentelni, azt Klóin lord öngól embere csenget sem felemelő emlékének köszönhette. Az egykori angol nagykövet nevét nem kisebb „kid'urétény“ emléke bélyegzi nu-ry mint a muvésztÖrtcnelem egyik Icgfennségesebb alkotásának. Athéné te inptoménak erőszakos menroblása. Elgin lordot nem ..az a szándék vezette-n;, Athene-templom párját ritkító fvizmek eltulajáonitásában, hogy hazafias hevületében aZ av'>ol népnek ajándékozza: a pótolhatatlan műremeket jó pénzen eladta az államnak. Erről a .menthetetlen rablásról folytat Byron lord az Akropoliszon Pallas Athénével keserű párbeszédet egyik szenvedélyes költeményében. Azt az emésztő vádat, amely saját léikét égeti, a ' görög istennővel mon- — ............... dot ja cl a költő. Ez a panasz, ez a kiáltó vad, már arm a lélek szenvedélyének kitörése. Ennél sokkal több: látnoki révület. És ez a borzasztó átok, melyet az istennő Angliára szórt, több mint száz év múlva ugylétszik valósággá válik. ;,Az arany, az emberek bálványa, ah. már elfogyott. Ami megmaradt, rablók tékozolják el. Bérencek, megveti zsoldosok nem sereglenek már közeli és távoli országokból a pénzzel megfizetett csatába. Hiába volt Pallas intelme, mindennek vége már! Ismét fékezetlenül dühöng enek nálatok a fúriák- Tűzvészt lobogtatnak a Birodalom felett és halált integernek Ián g kezeikkel. “ A sít mondják, hogy n nagy költők sokszor meg vonnak áldva a jövőbe- látás tehetségével. Annak a reaEKzti- ku;< leírásnak azonban, melyet Poron ebben g költeményben az utókorra hagyott, alin lehet várja a világirodalomban. Megrázó Pallos istennő jóslatának halálos biztonsága: ,.Milyen tekintettel merednek a parton menekülő Polgárok a lángokban adó városra! És vájjon nem uay ömlil-r a Themse árja, mint. a tüznszlopok sötét izzása? Egy szót sem, Albion! A te fáklyád gyújtott fel mindent a Tájiéitól a Rajnáig: most a te partjaid felé hömpölyöo ennek a tűznek ■izzó lávája! Magodtól kérd számon- amit tg érdemeltél ki legjobban! Vért vérért, ez a törvény — hiába nyitja száját panaszra, aki maga lobbanfótto fel az izzó tűzet!“ Ma, amikor majdnem minden nap megdöbbentő tényekkel szemlélteti Byron száztizennyolc éves jóslatának valóságát, van-e e szavakhoz hozzáfűzni való? (MN.) Örökölhető-e az Intelligencia? Érdekes tapasztalatokra jutattak 10.000 gyermek megvizsgáiásáhÓ* (MN.) Nem könnyű dolog az embereknél minden esettjen megállapítani, hogy valamely tulajdonságuk örökölhető-e, vagy sem. A tudósoknak sok féle fog-ássál és különböző módszerekkel kellett megpróbálkozniuk, hogy többé-kevésbé biztos eredményekre jussanak- Ebnek a csendben végzett, lelkiismeretes és fáradságos munkának köszönhetők azok a tapasztalatok, amelyeknek segitségével az átöröklés nagy problémáját meg lehet közelíteni. Azok a vizsgálatok, amelyeket számtalan te&iácon végeztek, arra mutatnak, hogy nem csak a testi tulajdonságok, hanem a szeltem! képességek is követik az átöröklés törvényeit. Legismertebb, bátran-mondhatni leg hitesebb példa erre a muzsikus Bach és a matematikus Beraouilli családok. Nyugodtan mondhatja azonban .erre a két példa a mindenki, hogy ez kivétel, hiszen itt két egészen rendkívüli tehetséggel megáldott zseniális családról van szó. Mi a helyzet «Kanban a normális intelligenciánál, hogyan jut az átöröklés törvénye egy jól és rosszul tanúié diák tehetsége közötti különbségben k-ifajc-- zésre? Mit mond a tanító? Németországban ezen a téren máris nagyon kiterjedt vizsgálatokat végeztek. A vizsga1 átok munkájába bevonták azoknak a kisebb helységeknek a tanítóit is, amelyekben a megfigyeléseket a lakosság csekély szárna rendkívül megkönnyítőt te. Bánéi a munkánál csak olyan tauiiók jöhettek szók.., alak hosszabb ideig — legalább 30 évig — tanitottak ugyanazon a helyen, ugyanabban az iskolában. Ezek a tanítók minden bizon yai sok kérdésre tudnak feleletet adni, hiszen nem egy esetben szülők és gyermekek : egyugyanazon pádból kerültek ki. Az általános intelligencia fokának megjelöléséra há rom fokozatot állapítottak meg, jó, közepes ’ és rossz inegjeflölésseíl. A következő feladat j már a tanítóknak jutott. Ez a vizsgálat természetesen egyáiiiián í nem tért ki a tanulók iskolai előmenetelére vagy szorgalmára, hiszen kizárólag velük -született képességeik megállapítására, illetőleg osztályozására szorítkozzék. A vizsgálatok erednie; yc bár az átörökléstannal foglalkozó kutatók számába nem jelentett meglepetést, j a kívülállók számára mégis az volt, sőt i bizonyos mértékben szenzációként hatott. A vizsgálat 2675 szülő-párra és 10.07' gyermekre terjedt ki és ezzel olyan hatalmas számol ölelt fel, mely eleve biztosítékul .zol- gált arra, hogy az eredményeket elfogadható I bázisnak lehessen tekinteni. Az eiedmény . égVéuelniüen azt bizonyította, hogy a gyengébb sznUemi képességű szülőknek a legtöbb c etben gyermekük, vagy gyermekeik is gyen • gébb szellemi képességekkel rendelkeztek, Ugyanez volt természetesen a helyzet a közepes és jó szellemi képességekkel megáldó! *- szülőknél, illetőleg gyermekeknél is. A gyermekeknek körülbelül 70 százaléka örökölte, szülei szellemi képességeit. A többi okne' vagy egy fokkal gyengébb, vagy ege fokkal Iöbb intelligenciát állapított meg a vizsgáin*. Kétségtelen tehát, hogy az átöröklés a gye mmm Vadászkürt zálkda Budapest 194 1. JUHlVS 29 mckoV szellemi képes-régénél döntő-szelepe: játsziig Miről lehet a* intelligenciát felismerni? Miből állapíthatjuk meg — fogják már most u szülők kérdezni — gyermekeink intell’genciájának fokát? Egész sereg gyere kel figyeltek meg kiskorától kezdve fej ötösének minden stádiumában. Ezek a magii- gyelések rámutattak arra, hegy a tehetséges gyermekeknek több, mint á fele. inai- az is-Ko’ábamcuetel előtt megtanult olvasni. Rámutatlak továbbá arra, hogy az éppíi ebben az időben jelentkező kielégíthetetlen kíváncsiság, minden iránt való érdeklődés, ryors felfogh;, szokatlan szóbőség és jó cm okozó, lehet ser azok a tulajdonságok, illetőleg jcicn- ; étiek melyek nagyfokú intelligenciára valla nas, A környezet kérdése sohasem döntő kőiül meny, tehát kizárólag öröklött tulajdonsa, gol;io' lehet csak szó. Ha tovább is figyelemmé:! ki; érik a már kora gyermAi éveitől «<g- ' gyeit gyermeket^ úgy kitűnik, hogy tchet- .- ki'i><>-éveit ke.-óbb is megőrzi, hogy • p-i!y.'választásnál majd foglalkozása ::V’kor hunná' i- határozottan felismerhetők »! öiökiöit tulajdonságok. Ezeknek a tényeknek az ismeiílébón- « nívóié, kérdése is természetszerűleg egészbe •ás n:favil-'gitásban jelentkezik. Nevelni tanítani ezek szerint ne azi jelentse, iio/rv ? 1 milliókat egy bizonyos iutii1 igei V< líra kei! er élni, liánom azt, hogy az lűük'öt! képességeket olymódon kell fejleszteni, hol:« azok a lehető legnagyobb teljesítőképességei elérjék. Ez a nevelés helyes iránya a pozitiv vlgy mondjuk jó öröklött tulajdonságoknál Márnán azonban minden ember nemcsak j< tulajdon: egokat örököl, hanem olyanokat j?é amelyek nem éppen kívánatosak, hasonlóképpen n nevelés feladata, hogy ezeket a tulaj: denságokat- olyképpen fékezze, hogy avtŰt ínJsuiyba és túlságosan előtérbe sóita ue kb-' rülieuek. Mael Férenct Órszágfzászló Télárbócon áll és emlékeztet: tart még a gyász, testvér, vigyázz! Még nem tért vissza mind'" "si röa Brassó. Arad még szolga rab. Még nem tisztult ki sugárzó kékrt ahogy rég volt magyar égbolt,, Félávbócon áll és figyelmeztet: tart még a gyász, testvér, vigyázz! A mi örömünk még csak fél öröm s a fegyelem vasból legyen. főbb áldozat kell s mit ccÍE-.- tűrtünk, a szenvedés mind-mind kevés Mert csak igy repül árbóctetore - s lesz vigad ás: boldog magyar feltámadás . Eredményes munkáról számollak be a kolozsvári Olos* KuMurintézet évzáró ünnepélyén Kolozsvár, juntas 28. Junius 27-ikén. pénteken este 7 órakor- tartotta a kolozsvári Olasz Kulturiutézet es'i tanfolyamainak évzáró ünr. nepélyót. A nagyszámú érdeklődő közönség* zsúfolásig megtöltötte az intézet h-elyiscgeiv Dcgregorio professzor, az intézet igíizgatójá, lelkes szavakkal számolt be az intézet tísb működési évének eredményeiről. As esti nyelv- tanfolyamokra 260 jelentkező volt, ezek kihűl év végén 81 vizsgázott sikerrel és nyert diplc mát, 31-en pedig, akik jelesen vizsgáztak, könyvjutalomban részesültek. Miután köszönetét mondott segítő tanártársainak, Dcgre- gorio professzor további szorgalmas munkává kérte fel az intézet hallgatóit, mají búcsúi vett mindnyájuktól. Ezután Várady Imre dr. egyetemi tanár bőszéit a hallgatósághoz és buzdító szavakkal is- mertette az olasz nyelv és kultúra ineglsmerle- sénet fontosságát. Végül Ulrich Reraic intézeti tanár mondott elismerő beszédet * rok nevében DegrQggrio professzor lelki® & sokoldalú munkáságáról. Ezután e diplö$!ft* és ajándékkönyvek kiosztásával az üntr"”-1 bezárták
