Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-27 / 144. szám
19 4 1. J V N 1 U S 27 Je?enVéIcenyen nagyobb baVáskőrf kapnak a ▼*Jékí bozobfaVáai balóságok Gusztáv személyes ügyben szólalt fel a képviselőházban Kővé Budapest, junius 26. (MTI.) A Kepviselő- ház csütörtökön délelőtt kulturális javaslatokat. tárgyalt, Az ülést Tasnády Nagy András elnök tíz óra után nyitotta meg, A kormány részéről Kómán Bálint kultuszminiszter voit jelen. Az elnök bejelentette, hogy Kövér Gusztáv képviselő személyes megtámtaditatás visszautasítása címén felszólalásra kért enge, délyt. Bár a képviselő által sérelmezett nyilatkozat nem a Házban hangzott el, de mivel éppen politikai magatartása helyes megitélé. sének alapját érintő nyilatkozatról lévén szó, olyan közlésekről, amelyek a képviselőről., mint a Ház tagjáról jelentek meg, a képviselőnek a felszólalási engedélyt megadta azzal, hogy a napirend megállapítása után mondja el felszólalását. Krúdy Ferenc előadó terjesztette be azután a pénzügyi és jogügyi bizottság előterjesztését a felhatalmazás; törvényjavaslat részletes tárgyalásáról és elfogadásáról. Következett a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat vitája. Makkay János előadó ismertette, a javaslatot, amely nemcsak a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítésére tartalmaz rendelkezéseket, hanem útmutató jelentőségű az egész állami igazgatás szempontjából. Évtizedek óta beszélünk a közigazgatás egyszerűsítéséről és szállóigévé vált, hogy ez* elsősorban deeentralizál- va lehetne keresztülvinni, mert ez volna, hivatva megmenteni az országot a bürokrácia tultengésétől. Mennyire más volna a helyzet, ha az ország közigazgatásának nem minden '•gye kerülne döntésre a miniszter és n. minisztérium elé hogy mindig ugyan az a hatóság döntsön hasonló kérdésekben, amely nem lehet jelen az. ország minden vidékén cs ismerheti ugv n. helyi viszonyokat, mint egv decentralizált középfokú hatóság. Ez a törvényjavaslat egyik további lépés a modem ál lám, igazgatás terén és ezért kéri annak elfogadását. Hunyady Búzás Endre, aki m?st tartotta szüzbeszédét, szakszerűségi .szempontok alaptan bírálj® a törvényjavaslatot és annak 'a meggyőződésének adott kifejezést, hegy a ciTküúzései alakolfnasák a nemzet pro- bUmanxak megoldására. A törvényjavaslatot elfogadja. ÜsSgi Géza kérte a kultuszminisztert hogv állítsa vissza mielőbb a szegedi egyeteinen a jogi es államtudományi kart. A törvényjavaslatot elfogadj®, Jfester Miklós a maga és a magyar meguju- pa ja neiébea elfogadja a törvanvjavas- hom°kl lépést jelent a 'modern állom1 igazpalás felé. A továbbiakban az er- lelkészek kongrua pótlékának midezé- . 1' vasntíjegy megadását, továbbá ®z erdélyi református lelkészek ügyének ren- MeWi Pélffv Károly szintén most mondta el szíri- ^szedet. Erdély; szempontból foglalkozott a enyjavaslattal, különösen annnk a netn>- zetnevelesre vonatkozó hatásával, A magyar wanzetneveies teren sok a tennivaló. Az egész yJópt* közismert tény, hogy nem annyira a o.o a as, mint inkább a nemzetnevelésen van a hangsúly. A kisebbségi sorsban az oktatás „ magyar nemzet szellemével ellenséges volt. s ezt a lelkek nevelésével lehetett eile,,, sidyozm. Ez teljes mértékben sikerült is ott hivatásuk magaslatán álló left&zek, tanítok es tanárok álltak. A továbbiakban hangoztatta. hogv öntudatos nemzeti réten nevelésére kell törekedni. A törvényjavaslatnak nagy jelentősége lesz különösen' a vécéken ahol ezzel a szórvány magyarság hóna alá Ionét nyúlni. A javaslatot elfogadja. Ezután Kómán Bálint válaszolt a fejszéin iasokra A törvényjavaslatot az tette szükség«*/ mgy eddig hiányoztak a középfokú decentralizált szervek, amelyek átvehetnék a minise, enumolc egyes hatáskörét. Már korábbi törvényben kapott intézkedés állapján igen sok víg;- intézését középfokú hatóságra ruházta Kost újabb rendelettel ennek a hatóságnak â hatáskörét lényegesen kibővíti és bizonyos ügyek intézését a tanfelügyelőkre bízza Ez a rendezés ige,, széles körű és nagyon ’ sok "gyet érinti amely ebben a javaslatban, nem .szerep' !, hanoin egyszerűen miniszteri rende- • kiadható. A mostani javaslat«) azért voit szükség, mert vannak egres intézkedési koréi, amelyeket «örvényes intézkedés utalt a \ állás- és közoktatásügyi miniszter ügykörébe. ennélfogva csupán törvényes intézkedésekkel, felhatalmazás alapján adhatók ki az alsóbb fokú hatóságoknak. Szükségessé teszi a közigazgatás újjászervezését a bizonyos fokig elharapózott bürokratikus szellem is. Kilenc, eves minisztersége alatt állandóan küzdött a maga hatáskörében ez ellen és küzdenek minisztertársai, mert kétségtelenül vannak szervek, amelyek nem a lényeget, hanem a formaságot keresik. Az úgynevezett alctaaibolást ismerjük mindannyian. Ennek eJbáritására igein sok történt már eddig is. A minis ztériumhaTi túlsúlyban vannak a jó tisztviselők, aikik ismerik a feladatkört. A knituszmiiiisztérium- nak olyan tisztviselőkara van. amire büszkén hivatkozhatik. Szükségessé tesz; a körignizga- tás reformját az is, hogy a minisztérium ügyköre a területek visszakerülése folytán uj feladatkörrel bővült. Az egyszerűsítést az egédz vonalon végre kell hajtani, hogy a tisztviselőket tehermentesíteni lehessen és el tudják látná az állami igazgatás megfelelő szolgálatát. A miniszter ismételten hangsúlyozta, hogy ez a törvény javaslat nem meriti H azokat a rendelkezéseket, amelyeket tenni kíván, csupán azokat az ügyeket foglalja magában, amelyeknek kiadása törvényes intézkedést követel. Kijelentette még al miniszter, hogy a honvédelmi miniszterrel együtt tervbe vette « testnevelési igazgatási felügyeletnek egységes rendezését. Mivel erre külön törvényre volna szükség, amellyel most nem tartja időszerűnek a Házat foglalkoztatná, a bizottságban ennél a törvényjavaslatnál fognak felhatalmaz zast kérni arra. hogy a testnevelés ügyének uj szabályozását az eddigi rendelkezések módosításával rendeletileg intézzek el. A miniszter beszédét a kormánypárton helyesléssel és tapssal fogadták. Ezu'án a Ház a javaslatot áltatpiif'. á—hrn elfncíifltEzután Sziuyei Merse Jenő alelnök bejelentette, hogy a tegnapi ülésről készült gyors irói feljegyzésekből kitűnik, hogy ifjú Tatár Imre interpellációja alatt vitéz Lipesey Márton ifjú Tatár Imre személyét sértő közbeszólást tett, amit az elnök nem hallott, ezért a sértő közbeszólót most rendreutasitjn. A magyar—hol cár szellemi együttműködés A napirend következő pontja a szellemi együttműködés tárgyában kötött magyar— bolgár egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat volt, amelyet Makkay János előadó ismertetett. A javaslathoz Mosonyi Kálmán szólt hozzá. Kérte a keleti nyelvek ápolását a magyar egyetemeken, örömmel fogadta a javaslatot. Kómán Bálint válaszában a javaslat indokolása során kifejtette a magyar és bolgár nép közös eredetét és a két népet összefűző barátságot. Már évekkel ezelőtt megindultak a tárgyalások a magyar—bolgár szellemi együttműködés kiépítésére. Ennek most latható eredménye van. A magyar—bolgár kapcsolatok kimélyitése és állandóvá tétele volt a célja a javaslatnak. A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta. A Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjén a 36-os országos bizottság hatáskörének további meghosszabbításáról és tagjai létszámának felemeléséről szóló törvényjavaslat részletei ideit való döntést, továbbá az ügyvédeJrre, ügyvédjelöltekre & az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozd, sáról, végül a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot tűzték ki. Kövér Gusztáv felszólalása A napirend megállapítása után Kövér Gusztáv erdélyi képviselő személyes megtá- madtatás visszautasítása címén szólalt fel. — Méltóztassanak nekem megengedni, — mondotta — hogy abban a pillanatban, amikor Európán nagy események száguldanak keresztül, midőn nagy szövetségeseink a bolsevista Oroszország ellen felemelték kardjukat) egy jelentéktelen kis személyes üggyel vegyem igénybe a t. Ház szives türelmét. Méltóztassanak azt is megbocsátani, hogy első parlamenti felszólalásom alkalmával nem az erdélyi sérelmeket és kérdéseket so_ rólam fel, hanem személyi kérdésben szólalok fel. Mint talán méltóztatnak tudni, az Erdélyi Párt vezetősége a napokban egy nyilatkozatot jelentetett meg kilépésemmel kapcsolatban, amelyet és az Erdélyi Párt elnöksé. géhez írott levelemben indokoltam meg. Kötél ességszerüen felsorakoztatom azokat az indokokat, «melyek miatt úgy éreztem, hogy az Erdélyi Pártból ki kellett lépnem. Függetlenül attól, hogy az elnök személyének megválasztásával nem értettem egyet azért, mert az elnök egyúttal ügyvezető al- elnöko az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek, amely hatósági funkciót teljesít és így összeegyeztethetetlennek tartom egy pártelnök személyével és magával az üggyel úgy az Erdélyi Gazdasági Egyesület, mint az Erdélyi Párt szempontjából azt, hogy egy és ugyan, azon személy végzi mind a két funkciót. Ugyanakkor kifogásoltam és ez* most legutolsó sorban hangoztatom, de legelső indokom alapja pedig az, hogy az Erdélyi Párt mai vezetőségének legfelsőbb hat tagjából hiányzanak mindazok, akik az elmúlt húsz esztendők harcaiban resztvettek a Magyar Párt küzdelmeiben. Tudni kell, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt, mialatt a román csizma taposott rajtunk, a magyarság küz_ delmeit az országos Magyar Párt bonyolította le, amelynek megbízatása a néptől eredt és amely választás, alulról való felépítés utján jött létre. Tudni kell azt is, hogy a román kormány a nemzeti újjászületés jelszava alatt egy uj magyar vezetőséget neyezett ki, amely közösen az Erdélyi Gazdasági Egyesü. let vezetőségével azóta intézte az ügyeket. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Egyen ruha!) Én hibáztatom azt, hogy — mint Rajniss képviselő ur teszi — az egyenruhát emlegessük. Én hibáztatom, hogy ialihozznk ezeknek az uraknak azt, hegy ők a román alkotmány első évfordulóján az, ünnepi marsban résztvettek és én voltam az, aki tiltakoztam a „Calinescu huszárok“ elnevezés miatt. Ugyanakkor megköveteltem volt azt, hogy legalább paritásos alapon kerüljenek be az Erdélyi Párt vezetőségébe azok az urak, afc* a húszéves küzdelmet végig harcolták. Mindezt a témát úgy a sajtóban, mint a parlamentben lezárom. Szeretném hinni, hogy ez a kérdés többet napirendre nem kerül. A Ház ülése háromnegyed 1 órakor ért véget. Erdélyi magyarok lej-letétjei KOLOZSVÁR, Juntas 26. Az eredmény, amelyet az Erdélyi PáTt a romániai területekről eltávozott magyar családok követségi letétjeinek pengőre való mielőbbi beváltása érdekében a pénzügyi kormányzatnál elért, közel hetven millió lej magyar nemzeti vagyon bekapcsolódási lehetőségét jelenti a magyar nemzetgazdaság javára a tőkeszegény erdélyi részeken. Jelentőségénél fogva tehát joggal érdemli meg, hogy az eseményre felfigyeljünk. Mik voltak ezek a romániai magyar lej- letétek? A második bécsi döntés következtében úgy a román ókirályság, mint a megszállás alatt maradt délerdélyi területekről hazaigyekvő, vagy erre kényszeritett romániai magyar családok apró vagyonkáinak töredékei, amiket, a magyar külképviseleti szervek letéti számláira elhelyeztek, annak reményében, hogy a kormány módot talál rá, hogy a tiltott valutacsempészés lehetőségeit kiküszöbölve ezeket, az igazoltan letétbe helyezett összegeket pengőre váltsa át. A Teleki-kormány menekültügyi felfogása foly. tán az ókirályságbeli magyar hazatérők „hazatérési igazolványt“ kaptak a letéti nyugta mellé, a délerdélyi hazatérők esetében azonban a gyakorlat hosszú hónapokon át sem alakult ki a bácsi döntés után és azok, akik a brassói, valamint, az aradi konzulátusok letéti számláján helyezték biztonságba pén- zecskéiket, legtöbb esetben menekültekként, tértek haza s mert „hazatérési bizonyítványt“ csak elenyésző kevesen tudtak szerezni, ez okmány hiányában nem juthattak mindezideig letéti összegeik birtokába, mi- vei a pénzügyminisztérium ennek felmutatásához ragaszkodott. Ez a helyzet komoly hátrányokkal járt. íme néhány: 1. Menekült igazolvánnyal hazaérkezve nem szerezhettek többé utólagosan sem „hazatérési igazolványokat“, amiknek felmutatásán a pénzügyminisztérium gyakorlata megkívánta. A miniszterelnökség közbenjárására a belügyminisztérium értesítette ugyan a pénzügyminisztériumot és a külügyminisztériumot, hogy mindazon délerdélyi letétes magyar családoktól, akik már hazatértek, nem tartja szükségesnek eo ipso a „hazatérési igazolvány“ felmutatását s így ezek romániai letétjeinek átváltásos kifizetését nem látja akadályozva- az ügyben a kormány részéről hatékony intézkedés látszott kívánatosnak, hogy ez az észszerű elv a gyakorlatban is érvényesülhessen, nymodon tehát a délerdélyi részek hazatért magyar családjai tiz hónapon át sem jutICeIETI I*fSJXG hattak letétjeik ellenértékéhez, bár már az ország területén tartózkodtak. 2. A lej-letétek beváltásának elhúzódása közben a pengő és a lej értékviszonya kö- zött jelentős eltolódások jöttek létre a lej róvására. Ez a jelenség azzal fenyegetett, hogy a délerdélyi magyar családok részére hiába nyújtott biztonságot a letéti lehetőség utján a magyar külképviselet, mert, kezdet, ben a likvidációs eljárás hiánya, később pedig az elvi belső különböző felfogása a lej lemorzsolódása folytán a letéti összegek belső értékét csökkentette. Hymódon jelentős értékveszteséget okoz éppen a menekült magyar családok megmentett vagyonkájában a likvidációs eljárás lassúsága s ezáltal egyre csökken annak a nemzett vagyon-értéknek mennyisége is, amely gyors átváltás folytán éppen a tőkében szűkölködő erdélyrészi gazdasági életben élénkíthetné meg a magánvállalkozási kedvet. 3. A tőkéjükhöz tiz hónapja hozzá nem jutott délerdélyi magyar családok természetszerűleg nem tudják egzisztenciáikat kellőleg megalapozni az erdélyrészi nj magyar életben, holott mindnyájan tudjuk, hogy minden magyar kormány éppen az erdélyi magyar családok gazdasági megerősítését tartja legfontosabb nemzetpolitikai és gaz. daságpolitikai feladatának. A fenti okok meggondolása mellett, az Erdélyi Párt a megalakulásának első pillanatától kezdve szorgalmazta a kormánynál a külképviseleti szervek által megmentett romániai magyar letéti-vagyonok felszabadításának ügyét. Bárdossy László dr. miniszter- elnök. aki hat. esztendőn át tartotta kezét a romániai magyar élet szivén, egyike azoknak az államférfiaknak, akik a legjobban ismerik a mult tanulságait és a jelen tennivalóit, amelyek oly módon egyeztethetők össze a kormány általános pénzügypolitikájával, hogy emiatt magyar családok megmentett vagyonkái ne morzsolódjanak fel az adminisztrációs eljárások útvesztői között-. Kétségtelen) hogy a kormánynak módjában lesz a magyar—román pénzügyi tárgyalások folyamán mindazt lefedezni, amit eznttal a gyakorlati élet logikája éppen a megmentett magyar magánvagyonok cselekvőképessé tétele érdekében e pillanatban átmeneti áldozatként tőle megkövetel Ha meggondoljuk, hogy a kormány az eddig eltelt tiz hónap óta minő hatalmas anyagi áldozatokat hozott az erdélyi visszatért részek talpraállitá- sa érdekében, a azóbanforgó hetvenmillió lej romániai magyar letét likvidálása összegszerűleg eltörpül hatalmas erkölcsi jelentősége és gyakorlati nemzetgazdasági haszna mellett. A jelentés, amelyet az Erdélyi Párt a letétek beváltásáról kiadott, — a romániai magyar letétekről beszélt. Reméljük, hogy nemcsak erről a román közigazgatásilag elhatárolt területről van sssó, hiszen mi, akik 22 éven át egyformán ettük a kisebbségi sors egyformán keserű kenyerét Romániá. ban, nagyon jól tudjuk, hogy ugyanúgy szenvedett a magyar Plojestiben, mint Enye. den, vagy Aradon, a román kormány nem tett különbséget regáti, vagy erdélyi magyar között. Hazatért romániai magyar testvéreinket egyformáin kívánjuk a szivünkre ölelni, törtszámyu vándorait a duname- dencei sors fordulatainak ás nem lehet különbség közöttük idehaza sem gazdasági, vagy nemzetpolitikai szempontból. Lelkünk legmélyében átérezzük, hogy mennyire itt van a helyük közöttünk, a világ minden messzire kallódott magyarjával egyetemben, hol a boldog, felszabadult, és munkakész magyar családok virágzásán épül Szent 1st. ván megnagyobbodó, megnjhodó magyar birodalma. Csz. j. g.) Már julius 3-ikán megtartják m Erdélyi Párt országos titkári értekezletét KOLOZSVÁR, junius 26. Az Erdélyi Párt országos központ ja ezúton is közli az érdekeltekkel, hogy az országos titkári értekezletet nem julius 6-ikán vasárnap, hanem a vezetőség másirá- nvu közbejött elfoglaltsága miatt már julius 3.-ikán, csütörtök délelőtt tartják meg Kolozsvárott az országos központi irodában. JÓ ABU ÉS JÓ BIBÓETÉS alapja a jó üzlf/ menetnek
