Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-24 / 141. szám

jajggJwtwuueci

A Németorezlggal barit! viszonyba« févo. \fCgf Illata «nropaî

államokra is kiterjed a szovjet bomlasztó tevékenység. Romániában ropira- fokfeal igyekeztek németellenes hangulatot teremteni és ngyanigy dolgoztak Jugoszláviában is. Errenézv© Belgrádiban a német csapatok okiratszern bizonyítékokat kaptak, Magyarországon a ruthén lakosság körében fejtettek ki működést. Szlovákiát a szovjethez való csatlakozásra biztatták. Finnországot szét akarták bomlasztani, Franciaországban. Belgiumban és Hollandiában, valamint a főkormányzóságban a megszálló hatalom ellen uszítottak és már Görögországban is működésbe lépett a szovjet hírverés. Ezzel párhuzamosan mindenütt a német politika intézkedései elb-n dolgoztak. Bulgáriában háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás ellen és a Szovjetorosz- országgal kötendő garanciaszerződés érdekében izgattak. Romániában a vas- gárdéba való beszivárgással és a vezetők, többek között Groza felhasználásával rendezték a januári puccsot. .Jugoszláviával már 1940 januárja óta ffdv+ak a megbeszélések és biztosítót! ák a jugoszláv vezérkari főnököt, hogy m'nden szükséges hadianyaggal ellátják, de Németország előtt mindent titokban kell tartani. A belgrádi puccsot nagyrészben Moszkva rendezte. Si- mics, a puccs szerb irányitója és a ,,Fekete kéz" vezére ma is Moszkvában van

j A jegyzék ezután a szovjet külpolitikai & katonai magatartásával foglalkozik. Nohn kijelentette, hogy a volt lengyel állam terii_ létéi kivételével nines szándékában az érdekkörébe eső államokat megszáll a ni. bolsevizálni, vagy elfoglalni, valójában arra törekedett, hogy katonai hatalmát a Jegeset enger és a 'Fekete-tenger között mindenütt Nuugat félé előre vigye és a bolsevizmust behozza Európába. Emlékeztet a jegyzék az Észtországgal, Lettországgal és Litvániával kötött szovjet egyezményekre, a finn hadjáratra, majd a Balti-államok elleni szovjet hadműveleteiére. Litvánia az első moszkvai szerződés értelmében Németország érdekkörébe tartozott, a második szerződésben a birodalmi kormány lemondott Litvánia túlnyomó részéről. Ennek ellenére a szovjet Litvániát mm. den értesítés nélkül teljes egészében megszállotta„ Nem sokkal , később bekövetkezett Lettország és Észtország megszállása minden szerződés ellenére. Ezeken a területeken Moszkva a németellenes izgatást támogatta.

Noha a moszkvai tárgyalásokon a szovjet kijelentette, hogy nem fogja kezdeményezni a besszarábiai kérdés megoldását, mégis bejelentette igényét nemcsak Besszarábiára, ha. nem Bukovinára is, amely soha nem tartozott, Oroszországhoz. A birodalmi kormány a

béke és a szovjettel való barátság fenntartása érdekében a szovjet javára avatkozott be és engedékenységet tanácsolt a román kor. mányinak. A szovjet a legrövidebb idő alatt követelte a területek kiürítését és még az ultimátum lejárta előtt meg is szállotta a követelt területeket.

A jegyzék következő szakasza a szovjet balkáni előretörése következtében ezen a terülten felvetett kérdésekkel foglalkozik.

— Németország — mondja a jegyzék — 1940 augusztus 30-án Olaszországgal együttesen meghozta a bécsi döntést, hogy a román kormánynak lehetővé tegyék, hogy a nemzettel szemben vállalja a felelősséget az áltála hozott területi áldozatokért és hogy ezen a területen a jövőben minden vitát kizárjanak. Németország és Olaszország garanciát vállalt n megmaradt román államért. Miután az orosz igények ezen a területen kielégítést nyertek, a kezesség sermtmiképen sem irá-nyidhatott Oroszország ellen, A szovjet mégis panaszt emelt, hogy korábbi nyilatkozataival szemben kijelentette, hogy a Balkánon további érdekei vannak. Ettől kezdve mindjobban megnyilvánult a németellenes moszkvai politika.

limbe Molotovdt, Mtogtüdsa alatt azonban meg kellett állapítania, hogy Oroszország csak akkor hajlandó igazi együttműködésre, a háromhatalmi egyezmény államaival, ha ezt hajlandók neki megfizetni Észak- és délkeleteurópai további előretörésének lehetővé tételével. Németország az orosz követeléseket nem fogadhatta el és igy a megegyezés érdekében kifejtett fáradozásai meghiúsultak.

Mind jobban kitűnt az orosz—angol együttműködés. 1941 januárjában először érvényesült diplomáciai béren. Amikor Németország Bulgáriában biztonsági intézkedéseket tett. a berlini orosz nagykövet hivatalos jegyzékben utalt arra, hogy a szovjet Bulgária és a két tengerszoros területét saját biztonsági övezetének tekinti és nem nézheti közömbösen az itt lejátszódó eseményeket és óvást emelt a német csapattok megjelenése ellen.

A birodalmi kormány rámutatott aarna., hogy minden eszközzel megakadályozza. Anglia kísérleteit, hogy megvesse lábát Görögországban. de nincs szándékában a tengerszorosok megszállása és a balkáni hadműveletek végrehajtása után osapatait visszavonja. Ennek ellenére a szovjet Bulgária címére nyilatkozatot tett közzé, azt hangoztatva, hogy a német csapatok jelenléte a háborút szolgálta. 1941 máidusában pedig Moszkva viszontbiztosítási nyújtott Törökországnak arra az esetre, ha belép a Balkánháboruba.

Angol—szovjet játék

Április ele jén azután nyilvánvaló tett a szovjet-angol együttműködés. A belgrádi puccsot ketten rendezték. Oroszország baráti szerződést kötött Simovicesa! és Angliával egyetértésben hátba akarta támadni Németországot. A török hadseregét Tráciábar szerette volna felvonultatni. Erős haderőt vont össze a román határon. Április elején Visinszky helyettes külügyi népbiztos kísérletet tett Gafencu moszkvai román követtel folytatott megbeszélések során, hogy Romániát Németországtól elszakítsa. A bukaresti amerikaiak ugyanilyen irányban fáradoztak. A Romániában és Bulgáriába« felvonult német csapatokat az angol—orosz terv szerint három oldalról. Besszárábiából, Tráciábói s nyugat felől Szerbiából és Görögországból akarták megtámadni. A román és a török kormány reális magatartásának és Németország gyors beavatkozásának köszönhető, hogy az angol—orosz terv meghiúsult- Jugoszlávia leverése után kétszáz jugoszláv repülőgép szovjet és angol ügynökökkel és szerb puccsistákkal Simics vezetése alatt részben Egyiptomba, részben Oroszországba repült s ezek a tisztek ma az

194 1. JVM1VS 24

Nyaraljon HÉVIZÉN és reumájától megszabadul

hévíz gvóGvrtíRDő

a tulajdonos Hg. Festetics házikezelésében, a csuz, kó'szvény, inhüvely gyulladás, tdegzsába, ideggyul- tadás, (zzadmányok. sérülések, merevedések és női bajok legbiztosabb gyógyfürdője. — Feloilágositás- sal készséggel szolgál:

Fürdőigazgatóság Hévíz, Zala-megvje.

orosz hadseregben szolgálnak. Moszk va el akarta leplezni igazi szándékait, ezért utasította ki a norvég, belga, görög és jugoszláv követeket és ezért je lentette ki legutóbb a szovjet távirati iroda, hogy a német—szovjet kapcsolatok teljesen korrektek.

Ugrásra készen a szovjet haderő

Ezenkívül egyre nagyobb szovjet csapat- összevonások történtek a Keleti tengertől a Fekete tengerig. Amikor Németország Nyugaton a francia hadjárattal volt elfoglalva, az orosz főparancsnokság nagy csapattesteket helyezett át a birodalom keleti határaira. Az utóbbi napok megfigyelései megmutatták, hogy a gépesített és páncélos kötelékek és más csapatok felvonulása olyan arányú, hogy a szovjet a német határ ellen bármikor támadást indíthat. Ezeknek az okoknak alapján a birodalmi kormány kénytelen a következő nyilatkozatot tenni:

— Szovjetoroszország ellentétben minden vállalt kötelezettségével és éles ellentétben ünnepélyes Ígéreteivel, Németország ellen fordult. Szovjetoroszország folytatta Németország és Európa ellen irányuló bomlasztó kísérleteit. Külpolitikáját mind nagyobb mértékben németellenes irányba állította. Teljes haderejével ugrásra készen felvonult a német határra. Ezzel elárulta és megszegte a Németországgal kötött szerződéseit és megállapodásait. A bolsevista Moszkva gyűlölete a nemzett szocializmus ellen erősebb mint a politikai józanság. Halálos ellenségként, áll szemben a bolsevizmus a nemzeti szocializmussal. A bolsevista Moszkva hátha akarja támadni a nemzeti szocialista Német, országot létéért, folytatott küzdelmében. Németország nem hajlandó tétlenül tűrni keleti határának ezt a súlyos veszélyeztetését-. ezért, a Führer parancsot adott a német véderőnek, hogy minden rendelkezésére álló hatalmi eszközzel szálljon szembe ezzel a fenyegetéssel, Németország tudatában van annak, hogy a most következő küzdelemben nemcsak a haza védelméért száll síkra, ha nem hivatása az is, hogy az egész müveit világot megmentse a bolsevizmus halálos veszedelmétől és szabaddá tegye az utat. Európában az igazi szociális felemelkedés terén. (MTI)

Molotov követelőzik

Háller vezér Iciállványa

a német népfiez

Hitler vezér a világtörténelmi jelentőségű elhatározása alkalmából felhívást intézett a ' német néphez.

A-kiáltvány a következő mondattal kezdődik:

„Súlyos gondok terhe alatt, hónapokia tartó hallgatásra Ítélve, most elérkezett az az óra, amikor végre nyíltan beszélhetek.“

Bevezetésben a kiáltvány megállapítja, hogy Anglia mindig a legerősebb európai hatalom elleni harccal igyekezett meghiúsítani Európa megszilárdulását és felemelkedését. A megerősödő nemzeti szocialista Németor. szággal szemben összefogtak a zsidók és a demokraták, a bolsevisták és a reakcionáriu- sok Ez a nemzetközi összeesküvés mindazok

ellen a népek ellen is szól, amelyek kénytelenek voltak a legkeményebb küzdelemmel megkeresni kenyerüket. így Olaszország és Japán számára is vitássá tették, sőt megtiltották a világ javaiban való részesedést. Churchill már 1936-ban kijelentette, hogy Németország ismét túlságosan hatalmai és ezért meg kell semmisíteni. Anglia 1939 nyarán látta elérkezettnek az -időt Németország megsemmisít cséré s megkezdte a bekeritési tevékenységet. Németország szemlieszá!lőtt azokkal a hírekkel, hogy fenyegeti Litvániát,, Észtországot, Lettországot, Finnországot, Besszarábiat és Ukrajnát A- Szovjetoröszországot, Kelet legerősebb hatalmát külön is megnyugtatta n<. érdfekhatárokró! tett ünnepélyes nyilatkozatok" kai.

Németország harca a békéért

Nemzeti szocialisták! Bizonyára ti is ereztétek annakidején, hogy ez a lépés keserű és nehéz volt számomra — folytatja a kiáltvány. — A német nép soha sem táplált ellenséges érzéseket Oroszország népe ellen, két évtized óta azonban az uralmon levő zsidó bolsevisták Moszkvában azon fáradoztak, hogy nemcsak Németországot, hanem egész Európát szétbomlasszák. Nem Németország kisérelte meg, hogy Oroszországban terjessze a nemzett szocializmus világnézetét, hanem a moszkvai zsidó bolsevista uralmon levők igyekeztek szakadatlanul rákényszeríteni uralmukat, a mi népünk- re és más európai népekre nemcsak szellemileg, hanem katonai hatalom utján is. Ennek az uralomnak következménye minden országban a zűrzavar, nyomor és éhínség volt. Én ezzel szemben két évtizedig azon 1

fáradoztam, hogy a lehető legcsekélyebb be avatkozással uj szociális rendet teremtsek Németországban, amely nemcsak a munkanélküliséget szünteti meg, hanem a munká- hói származó nyereséget mind nagyobb mértékben az alkotó embernek juttatja. Az egész világon egyedülállóak a népünk gazdasági és szociális ujjárendezési politikájával elért sikerek és ez a politika az osztályellentétek tervszerű kiküszöbölésével végső célként az igazi népközösség elérésére törekszik.

A kiáltvány ezután a német—orosz szerződés megkötésének körülményeit ismerteti. Megállapítja, hogy nagy önmegtagadásba került német részről ez a lépés és súlyos áldozatokat is követelt. Többek között több, mint egy félmillió németnek kellett elhagynia előző otthonát.

 szovjet kétszínű játéka

A kiáltvány ezután Molotov berlini látó.

gátasáról számol be. Molotov a következő kérdéseket vétette fel:

A Romániának adott német kezesség Szovjetoroszország Románia ellen intézett támadása esetén Szovjet Oroszország ellen is érvényes-e. Válaszom: A német kezesség általános és feltétlenül kötelez bennünket. Oroszország azonban soha sem közölte, hogy Besszarábián kívül is vannak még egyáltalán érdekei Romániában. Már Északbukovma megszállása is megsértése volt ennek a bizto silóknak. Nem gondoltam arra, hogy Oroszországnak most egyszerre további szándékai lehetnének Romániával szemben.

Molotov második kérdése igy hangzott: Oroszország ismét fenyegetve érzi raagat Finnország részéről, ezéit elhatározta, hogy nem tűri ezt. Rész-e arra Németország, hogy semmiféle támogatást nem ad Finnországnak, főleg pedig, hogy a Kxrkenesbcn leváltásra átvonuló német csapatokat azonnal vissza, vonja. Válaszom; Németországnak változatlanul nincsenek politikai érdekei Finnországban. Oroszország uj háborúját a kis finn nép ellen azonban a nemet birodalmi kormány nem tekintheti többé elviselhető, nek, annál is inkább, mert soha sem tehet

abban, hogy Finnország fenyegeti Oroszor. szagot. De egyáltalán nem akarjuk, *hogy a Keleti-tenger mégegyszer haretér legyem.

Molotov harmadik kertese ez volt:

Hajlandó_e Németország beleegyezni abba, hogy a szovjet kezességet nyújtson Bulgáriának és szovjet csapatokat küldjön Bulgáriába f Molotov kijelentette, nem szándék, szanak ez alkalommal például a királyt eltá. volitani. Válaszom ez volt: Bulgária önálló állam. Nem tudok arról, hogy Bulgária, hasonlóképpen, mint Románia, Németországot kérte.e kezességvállalására. Azonkívül szövetségesemmel is meg kell az ügyet beszélnem.

Molotov negyedik kérdése igy hangzott;

Szovjetoroszországnak minden körülmények között szabad átjárásra van szüksége a Dardanellákon és ennek vélelmére néhány fontos pont megszállását követeli a Darda. ttellák, illetve a Boszporusz partján Egyet- ért-e enni Németország? Ezt válaszoltam: Némi lorszig mindenkor kész hozzájárulni • montrcuxi helyzet megváUoztatdsáha Fekete, tengeri államok javéra. Németország nem hajlandó beleegyezni abba, hogy Oroszország támaszpontokat szálljon meg a szorosokbani.

Terjeszkedés nyugat felé

tételét szolgálja. A vezérgondolat tehát tovább is a kapitalista államok gyengítése volt, hogy azokat könnyebben széthomlasszák és alkalmas időben leverhessék. A moszkvai kormány nem hallgatott az orosz nép saaváI

ra, pedig az őszintén békében és barátságban kivánt élni a német néppel.

A német birodalmi kormány tehát megállapítja, hogy Szovjetoroszország a szerződés megkötésekor tudatosan megtévesztette Németországot. A szerződésnek Lenin azon té. tele volt a keresztapja, amely szerint lehet szerződést kötni más országgal, ha ez a szovjet érdekeit és az ellenség ártalmatlanná

szovjet erős katonai előkészületeket tesz. Ennek ellenére Németország újabb erőfeszítést tett a megegyezés érdekében. Meghívja Berii birodalmi kormány még részletesebb híreket kapott arról, hogy az angol nagykövet - eredményesein tárgyalt Moszkvában és hogy a

Moloiov négy kérdése

Közben az oroszok mind többet és többet I követeltek. Litvániát szállották meg. A len- I gyclországi győzelem utóm tett békeajánlatot ■

Anglia azért utasította elj mert a szovjetben bizakodott. Cripps ilyen jelegű határozott utasításokkal ment Moszkvába. 1939 őeaén a *

Balti államokat azzal a nevetséges indokolással szállotta meg, hogy idegen fenyegetéstől kell megvédclmeznie őket. Ez alatt csak Németországot érthette. 1940. tavaszán megkezdődött az orosz erők fenyegető felvonulása. A mult év tavaszán 23 orosz hadosztály állott .a Balti államokban. Ezek az intézkedések mind Németország elleni tüntetések voltak. A német birodalomnak, is gondoskodnia kellett Keleten határai védelméről és ez olyan nagy erőket kötött le, hogy a német hadvezc- töség Nyugaton nem felelhetett a háború győzelmes befejezéséért. Anglia és a Szovjet ugyanis a háborút addig akarták nyújtani, amíg egész Európa mély ájulásba nőm jut.

A Románia elleni orosz támadás is némtl ellenes célt szolgált. É‘z a fépés és a goto; csatlakozás Angliához a délkeleteurópai terű leteket is azzal fenyegette, hogy őltaláno; harctérré váljanak. A béke érdekében enge dékewjséget tanácsolt a német kormány Ro mániának és felelősséget vállalt a megmarad terűiéiért. A kezességvállalást teljes szívvé tettem meg — mondja a kiáltvány. — Első sorban azért, mert ha a német birodalom ke zességet vállal, akkor helyt is áll. Nem vagyunk sem angolok, sem zsidók, ügy gondol tarn, hogy az utolsó órában szolgálatot tesz■ nek a békének.