Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-04 / 125. szám

Kskxtm ZâwsMa

J 9 4 1. J V M I V S 4

Községek, vidékek, ipartelepek, stb.

villamosítását vállalja,

magánosoknak, közületeknek tanácsot, i*t- haigazitást ad terveket kidolgoz és kivitelez SZABÓ ES MaTÄFFY VILLAMOSIPARI R T, GYAB «S IRODA: BUDAPEST X. Köl HANYALUT 41. (Székely és erdélyi mérnökük vezetése alatt, székely tanoneintemáfcus- «Ü, a® ország egyik legrégibb keresztény villamos gyáripari vállalata.)

Meghalt

id. gróf Béldi Ferenc

Kolozsvár, junius 3. Lapuit!; vasárnapi számában röviden megemlékeztünk már arról a súlyos veszteségről, ami id. gróf Béldi Ferenc es. és kir kamarás, földbirtokos hatójával Erdély főúri társadalmát érte. Id. gróf Béldi Ferenc a román részein maradt Mezőmáhesen hunyt el május 28-án 69 éves korában. Ifjú éveiben a bécsi Teréziammtot látogatta, utóbb mint királyi nemes apród. Jogi tanulmányait a kolozsvári Tudomány- egyetemen végezte, majd átvette Mezőméhesi birtokát és nagy szerepet játszott a vármegyei életben. Élénk tevékenységet folytatott egyháza érdekében is, tagja volt a római katolikus Státus igazgató-tan ácsának.

Id. gróf Béldi Ferenc a bécsi döntés után is birtokán maradt. Miután nem tudott útlevelet szerezni s nem folytathatta már tíz éve használt budapesti gyógykezeltetését, régi betegsége végzett a széles körben ismert és tisztelt, rokonszenves főurrál. Id. gróf Bédi Ferencet a hazatért területen is nagyszámú előkelő rokonság gyászolja. Az elhunytért ma, szerdán délelőtt 11 órakor mutatják be az engesztelő szentmise áldozatot a kolozsvári Szent Mihály templom kápolnájában.

Nagybányai napló

A BAROSS SZÖVETSÉG

Nagybányán is megkezdte munkáját a keresztény ipar és kereskedelem megerősítésének érdekében. A szövetség válasz, twtt diszelnökei: Bárdossy Aladár alezredes, dr. Ajtói Nagy Gábor Gárdonyi Nagy Gábor, Gárdonyi Nagy László, Heutschí Kálmán, Gyulai Ödön, Pánté Dezső, Schulter Ödön, elnöke Oláh Sándor valamint a többi vezetők kezességet adnak arra, hogy a nagybányai Baross Szövetség nem lesz méltatlan a feléje irányuló bizalomra és fokozott munkát fejt ki Nagybányán, ahol különösen sok tennivalója van.

*

AZ UNITÁRIUS

hivök azáma Nagybányán a menekültekkel annyira megszaporodott, hogy szükségesnek látták az unitárius egyház megalakítását. A legfiatalabb unitárius egyháznak egyelőre még minős lelkésze és az Istentiszteletekre egyelőre a kolozsvári egyház küld lelkészeket. Legújabban a helyzet végleges kialakulásáig a nagybányai unitárius egyházat, leány-egyházként a kolozsvári egyházhoz csatolta.

*

0. T. I. KÖRZETEK

létesültek Nagybányán, hogy az arra szó. rujó betegek minél pontosabb és gördülékenyebb orvosi kiszolgálásban részesüljenek. A körzeti beosztások rendelési ideje a következő: L, II in., IV. körzet 8— fél 10-ig rendel, A központi OTI rendelő

ezenkívül mindennap d. e, 8

_11-ig d u

3—6-ig rendel, A szakorvosok közül sebész és nőgyógyász rendelés d e 11— 12 ig, orr, fül, gégeorvos 8—9—ig, fogorvos kedden, pénteken, szombaton d. e. 12— jj fél 2-ig, hétfőn, szerdán, csütörtökön d. | n, 6—fél 8-ig ugyancsak OTI rendelőben. Tüdőbetegeknek a Tbc rendelőben min denrnap <*. e. 11—2-ig van rendelés *

MENETREND

változás történt a Nagybányai környéki vonalon. Az uj menetrendszerint Nagybányáról Szatmárra indul reggel 5.02.kor és délután l.S6-kc*r. Szatmárrói érkezik Nagybányára d, e. 10,51-kor és este 9,20—kor. Nagybányáról indul Kolozsvárra éjjel 2-kor és délután 1.05. Jcor, Kolozsvárról érkezik Nagybányára reggel 6.55-kor és este 8.33-kor. Szilágycseíire indui d, u. 5.55-kor, visszaérkezik reggel 6 55. kor.

REGGEL: ,

'KELETI UJS AG

1

BÉLBEN ;

magyar újság

TOMCSA SÁNDOR RIPORTJA:

AZ ÖNKÉNT JELENTKEZŐ

SZÉKELYUDVARHELY, junius 3. Úgy történt, hogy állok a törvényszék kapuja alatt. Egyszer csak látom, hogy az utcáról tekintget be egy székely atyafi. De csak az arcát láthatom, amint a fejét be-bedugta. (vagy ki.kidugta) a fal mellől. Amennyit láthattam belőle az töprengő és bizonyos pillanatokban határozottan büntudatos volt.

Aztán — ugylátszik bizalma támadt irányomban — eltörölint ette bajuszát és lassan lépegetni kezdett felém.

Az atyafi kicsi növésű volt, de zömök. Olyan, mint egy cserefacövek. A képe, a bajusza, a haja inkább veres, de már az ősz szálakat az ember nem ért volna rá megszámlálni. Vállán tarisnya volt, látszott, az a gyanúja, hogy több időt kell eltöltsön a városban.

Óvatosan jött, hogy a patkója ne csattogjon nagyon, köhintését elfojtotta, mindenképp látszott na, hogy valami bűn nyomja a lelkét. A szeme sarkából nézett egy darabig, aztán elszántan megszólított:

— Megkérem az urat: ez a nagy törvényszéké

— Ez — bólintok.

Egyet fordul, nézelődik, majd megint visszajön.

— Megkérem — nyomja fel kalapját

és megvakarja magas, szeplős homlokát — megkérem az urat: itt kell önként je- ■ lentkezni? % 'I

— Attól függ, milyen ügyben~ adom a benfentest.

.— Testisértés vóna — igy a válasz.

— Maga a sértett? — kérdezem. Ezr nem érti'teljesen, azért igy formulázom a kérdést: — Maga suppantott, vagy magát suppantották meg?

így már megérti, azonnal válaszol, de túl röviden, mert csak ennyit mond:

— Én

— Kit?

Egy kis sóhajtással mondja:

— Az asszonyt.

Erre megcsóválom a fejem, mire rögtön felel, mintha a vizsgéilóbiró tett volna egy rosszaié mozdulatot.

— Muszájt — mondja, s utána-bólintja) a fejét.

Aztán elmondja, így:

— Hazajövök, hallgassa meg az ur. az

erdőből, béállok az udvarba', békötöm a marhákot & az udorból vetek elibük. De megvótam ehülve atyáson, há hogyne, mikor még éjfélkor elindultam. No jó, béindulok a házba, há kutyagyilkos: az ajtó bé van zárva. No, mondom, engem osztán jól vár az asszon. Keresem, sehol. Kiállók a kapuba, sehol. Elindulok. Csakugyan meg es találom Kicsid Fer- kééknél. Ül a tüzelő mellett. Mondom neki: ejsze te ]uli, hazajöhetnél, Há, nem mondom, egy szóra hazajött. Otthon mondom: adj ennem, mer virradat óta nem járt falat a számba, Erre azt mondja Juh, hallgassa meg az ur, hogy ■ várjak, mer ö nem főzött. Nem.é, mondom. há tudhattad, hogy tiszta étien vagyok reggel óta. Mé nincs étel, kérdem, mc nincs étel, mikor a fődet én szántom,- bornálom, vetem s takarítom bé. Juli hallgat. Mondom néki: szójj, me baj lesz. De csak hallgat. Erre, mint stand- béli koromba Bécsié, háromszor felszólítottam, hogy szójj! s hogy nem szólalt meg, há biz én megsuppantám...

— Erősen? — vetem közbe én.

— Szájba — mondja ő.

— Na és az asszony mit csinált — kérdezem.

— Azt mondta — pillant le — hogy feljelent a nagytöt vény széken s tömlöcbe tétet. Há, gondoltam erre, inkább önkényt jelentkezem, mer igy tán küssebb 'esz a büntetés.

De erre a bünbánatra elhatároztam, hogy bár vétkesen illetéktelenül, felmentő verdiktet hozok. Ezért azt kérdezem az atyafitól:

— Aztán lett valami különösebb baja az asszonynak?

— Annak nem — ingatta fejét — annak nem lesz baja — ismételte valami rnélabuval — tán éppen, hogy az egyik foga meglódult.

Mire kimondtam az ítéletet:

— No, ha csak meglódult, akkor nincs miért jelentkezzék. S ha — indokoltam — még egyszer nem lesz étel, csak arra vigyázzon, hogy a fog ki ne essék...

— Hogy egy kicsi mindig tartsa — fejezte be, s mintha kacsintott volna, az- | tán kifordult a kapun.

Persze, az ítélet nem jogerős.

Megalakult a Szent Mihály Egyházközségi Munkásszakosztály

Kolozsvár, junius 3. Pünkösd vasárnapján alakult meg a Magyar Szociális Népmozga. lom gyüléstermében a Szent Mihály-egyház- községi EMSzO. Az alakuló közgyűlésen meg jelent Búzás Gerő dr;, aki Veress Ernő vikárius, h..plébánost képviselte.

Elsőnek Rajka László tanárjelölt egyházközségi tanácsadó ismertette az EMSzO célkitűzéseit és azt a nagy fejlődést melyen az EMSzO alakulásától a mai napig átment. A munkásság megértette az EMSzO célkitűzéseinek helyességét és mindenütt ö volt a kezdeményező. Budapesten indult először na. gyobb fejlődésnek ez a mozgalom és a főváros, ban már el is érte a telítettség állapotát A Vidéki ipari gócpontokban Is egymás után alakultaik meg az EMSzO szervezetei. Célja magyar eél: megelégedett munkás boldog család, erős és független Magyarország. Az EMSzO a munkásság heyzetének javításét akarja; minden munkás kapja meg az őt megillető munkabért. Eszméi XX. Pius pápa Quadragesimo Anno c. körlevelében találhatók. *

Rajka László ismertető beszéde után az egybegyűltek egyhanglag kimondták a Szent Mihály-egyházközségi Munkásosztály megalakulását, A vezetőség megválasztása következett ezután. Elnök lett Mück Béla férfi- szabó. főtitkár Bercsényi Lajos fogtechnikus, pénztáros Buttiger Adám. A megválasztott vezetőség ideiglenes.

A megválasztott vezetőséget az egyházköz. ség nevében Rajka László üdvözölt* ás az egyházközség támogatásáról biztosította az újonnan megalakult ENSzO-t.

Búzás Gerő dr. Vere3 Ernő dr. vikárius nevében üdvözölte a vezetőséget és a tagokat. Rövid beszédében kifejtette, hogy csak az aes eszme győz, amelynek képviselői a legjobban bírják a harcot. Kívánja, hogy az EMSzO- nak sikerüljön célját elérnie.

Mück Béla elnök válasza után Bercsényi Lajos főtitkár felolvasta az alapszabályokat, majd P. Ugrin Sándor jezsuita a koloasmo. nostori EMSzO, Várady Lajos pedig a saent- péteri EMSzO nevében üdvözölte az uj szervezetet.

A Szent Mihály-Egyházközeégi EMSzO ezzel megkezdte rendes működését.

Könyvek között

Súlyos fogházbüntetést kaptak a „Fiilöp és Társai kávé és teabe* szerzési szövetkézet** tagjai

Kolozsvár, junius 3. Ezév március 18 án éjszaka ismeretlen tettesek az óvárban lévő „Hanaa“ R. T. raktárhelyiségét feltörték, ahonnan nagymennyiségű kávé, tea és konzervkészletet raboltak. A feljelentésre a rendőrség megindította a nyomozást. Amig nagy eréllyel folytaik a nyomozások, ismeretlen tettesek másnap éjjel a „Haroza“ raktárhelyiségét mégegyszer feltörték és u;jabb kávé- zsákmánnyal távoztak. Harmadnapra azonban kéarekmütek a tettesek Fiilöp András, Fülöp Lajos és Bárok Ferenc büntetett előéletű 20—21 éves munkanélküli kőmüvesse- gédek személyében.

A háromtagú betörőbanda ügyében kedden ítélkezett a törvényszék dr. Szabó tanácsa. Elsőnek Fiilöp András 21 éves kőműves- segédet hallgatták ki, aki elmondotta, hogy a betörés estéjén az egyik Óvárban lévő tánciskolában volt Bárok Ferenc és Fiilöp Lajos társaságában. Éjfélutánig szórakoztak a tánciskolában s utána hazafelé indultak. Éppen a szomszédos „Elanza“ szövetkezet raktárhelyisége előtt haladtak el. A raktár- helyiség egyik ablakában egy fehér dobozt láttak meg, mire felemelték a doboz fedelét. A dobozban tea volt. Az ablakon benyúlva, közelebb húztak a nyíláshoz egy zsákot s bicskával kivágták a zsák vásznát. Ebből pedig szemeskávé ömlött ki a járdára. Az udvaron találtak egy kosarat, hirtelen ösz- szesepertók a járdáról a kávét és elszállították a Fatak-utcában lakó Szabó Gyuláné- hoz. Másnap lemérték a kávét. Összesen 30 kg. volt, a tea pedig 26 deka. Megbízták Szabó Gyulákét, hogy adjon túl a portékán, aki vállalta is és eladta a kávét 300 pengőért.

Másnap éjjel újból meglátogatták a raktárhelyiséget, de ekkor már nehéz lakatot találtak az ajtón, az ablaktól pedig távol volt minden áru. Egy vasruddal lefeszítették a lakatot a ezúttal három egész zsák kávét és nngym muţ/isegil konzervei zsákmányoltak. A kétszeri távéssáBitmánj/ ' súlya

össieeen 281 kg. volt s teát is találtak újból 71 kg.-ot, A száüitmányt két konflison szállították Szabó Gyulánkhoz, aki aztán egy Tripán nevű ügynöknek, hogy aa értékesítse. Tripán azonban a főtárgyaláson nem jelent meg s körözőlevéllel sem lehetett nyomára akadni. A vádlottak mindent beismertek Azzal védekeztek, hogy nem volt munkájuk s nem volt miből étniök. Szabó Gyu- láné, aki orgazdaság miatt állott a bírák előtt, azt vallotta, hogy Fülöpék úgy szállították hozzá a kávé és tea készletet, mintha ízt Romániából csempészték volna.

A tárgyalás során kiderült, hogy Rárok Ferencet már 1938-ban lopásért 6 hónapi fogházra s rá egy évre 2 esztendei fogházra Ítélték ugyancsak lopásért. Büntetett előéletű a két Fülöp fiú is. Az ügyészség vádat emelt Klein József ellen is, aki vadházas társa volt Szabó Gyulánénak s feltételezhető róla, hogy tudott Fülöpék üzelmeiröl s azt mégsem jelentette a hatóságoknak. Klein Gyula ugyancsak büntetett előéletű. Pénzhamisításért kapott' 5 évi börtönt. Büntetését Yaoarestihen töltötte 2 és félévig, amikor a romáin hatóságoktól „átkérezett“ Kolozsvárra. Itt érte a bécsi döntés is. Tagadta, hogy tudott volna Fülöpék betöréséről. Szerepelt még a törvényszéki főtárgyaláson egész sereg orgazda, akiket azonban bizonyítók hiányában felmentett a bíróság. Az elsőrendű vádlottak büntetéac a következő: Bárok Ferenc 4 évi fegyház és poUtikaé 'jogainak 10 évre való felfüggesztése. Fülöp András 3 évi fegyház, Fülöp Lajos 2 és félévi fegyház. Szabó Gyulánét orgazdaság miatt S havi börtönbüntetésre ítélte a törvényszék, míg a többi vádlottakat felmentette a bíróság. Az elítéltek fellebbeztek az ítélet súlyossága miatt. Kerekes Ernő dr. királyi ügyész sulyosbbitásért fellebbezett.

JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS

ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

BABITS MIHÁLY:

írók két háború között

Az egyetemes magyar szellemi életben mindig kivételéé eseménynek számit, amikor Babits Mihály megnyilatkozik. Az Idei könyv- napok alkalmából a fenntí címmel uj Babits- könyv jelent meg a Nyugat kiadásában.

Huszonöt kisebb-nagyobb tanulmányát fog. lalta össze ebben a kötetében, huszonöt olyan Írását, amelyet eddig „nyers időszerűségük“ miatt szándékosan nem sorozott kötetbe. Ezek az Írások koTtársakró! szótanaik és szer. zó'jiik állásfoglalásaiban szemléletes kereszt- metszetét adják az elmúlt két évtized irodai dainmpolitihai áramlatainak. Ezt a kort a nagy nyugtalanság jellemzi. A kezdetén ott áll nagy és terhes örökségképpen Ady Endre költészete. S az elmúlt busz esztendő — bizonyos mértékig — nem is más, mint állandó reakció Ady ellen és menekülés Ady elől. De emellett uj tünetek is jelentkeznek a magyar szellemi életben. Uj Írók, uj irányok szülét, tek, régiek meghaltak. Ahogy az alkalom és a pillanat hozta magával, Babits beszámolt a szellemi étet e jelenségeiről. Tanulmányait alkalom szülte s e tekintetben teljesen függetlenek egymástól. Mégis szervesen egymáshoz tartoznak. Testvérekké teszi ezeket a bölcs és méltóságteljes írásokat szerzőjük nagy egyénisége, avatottsága és hivatötteága s főképpen az a nagy higgadtság, amellyel a lázas és ideges korszak kibontakozásának tüneteit megállapítja.

A kötetbe foglalt huszonöt tanulmány legnagyobb értéke is ebben vart: Írójuk nagy egyéniségében. S ott a legnagyobb, ott a legtiszteletreméltóbb, ahol harcolnia kelj a maga meggyőződésének igazságáért. Ilyen például a „Pajzzsal és dárdával“ cimii tanulmánya, amelyben Németh László letezetösen csillogó és jelszavak gyártására veszedelmesen alkalmas ,,mé*y magyar“ elméletére adja meg a választ. Az olvasó bizonyára hálásan veszi tudomásul, hogy az erdélyi irodalom kérdésé, hez is van szava Babitsnak s ez a szó mindig mélyről jövő, bölcs és megértő.

Bizonyos, hogy a könyvnapi sátrakban sokan kérdik meg ezt az értékes kötetet.

— Íz —