Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-20 / 138. szám

MCermn ZZr&jta 03 asz Knllnríntézel kiállítása Kolozsvár utcáin pfolkatok: hirdetik, Hogy az Ólat® Kultur Intetek jyAz olasz kultúra kolozsvári emlékeid ateaen janóos tó 21-151 29-ig kiállítást rendez as egyleteim könyvtár kiállitási tenmében. Már ez a néhány sebó „az olasz kultúra kolozsvári emlékei“. meggyéi róla, hogy nemcsak egy nmnäeranapi kiállítás­ról van szó. Ottone Degregerio tanár, az In­tézet igazgatója, énnek a szép gondolatnál: megvalósításával ujábh tana jelé. t adja ma­gyarbarát érzelmeinek. A nagy gonődaü, szaMwKsaal összeváloga­tott; kiállítási anyag saemleltátő módon bizo­nyítja az Olaszország és Erdély között év­századok óta fennálló, történetrc.% és kulturá­lis kapcsolatok folytonosságát. Értékes meunábiiMk, afc olasz irodalom leg­nagyobbjainak, Metastasio, Goldoni, Tasso, Petrarca, Dante remekműveinek régi kiadvá­nyai között, pápai bullák (igy X. Leo pápa bullája is) beszéltnek a. letűnt századok nagy­ságáról. Egy hármnszázéves velencei képráma a régi. velencei művészettel ismertet meg. A Garibaldi, Türr tábornok, Téléky Sándor grófról készült festmények (Bánffyné-Tcleky Titma grófnő tulajdona), a Bethlen Gergely gróf olasz tábornokról készült gipsziemyomní az olasz és magyar nemzet közötti sorsközös- ség, a közös vérál doza tok és legendás hőstet­tek korát idézik fel. A Kossuth Lajos turini szállását, dolgozószobáját <ahol annyi terv szül eteti az olasz-magyar együttműködést ille­tőleg) ábrázoló képeket, Kossuth temetése után, egyenesen Turinból Hozta magával Bartlia Miklós kereszt fiának, Hory András, nak. Erdélyi írók olaszra fordított, vagy részben az olasz-magyar történelmi kapcsolatokra vo natkozó munkái az olasz-magyar baráti szer' ződés megkötését ‘ követő szellemi tevékeny­ségről beszélnek. A Duce sajátkezüleg dedikált, nagy arcképe a fasizmusnak uj életet adó nemzeti sorsok«. In ható erejét jelképezi a közös múlt emlékei között. A kiállítás péntek déli egy órai ünnepélyes megnyitásán részt vesz Giuseppe Bottal olasz közoktatásügyi miniszter, a „Marcia sn Ro- TOa<< egyik szereplője, Talomo márki, Olasz­ország budapesti követe, Hómon Bálint kai tuszminiszter, Aldo Bizzari, a pesti Olasz Kultur Intézet igazgatója, A kiállítást megnyitó ünnepségnek külön jelentőséget ad Giuseppe Botfáinak, Musso­lini munkatársának jelenléte, aki az Örök V árosból. Romából jön hozzánk, ahonnan annakidején az uj életre hívás első reményi­adó fénysugara világlott reánk, erdélyi ma gy árokra... A Kolozsvár történetében nevezetes dalu mot jelontó 1941 junius huszonegyediké, ön­kéntelenül egy másik. Magyarország jövőjére, Erdély sorsára, nagy kihatással bíró dátumot idéz fel, annak a* nagy napnak történelmi em­lékét. amikor 1927 április 5-én Rómában, a Chigi-palota termében (Sala della Vittoria) a fasiszta Olaszország harcos megteremtője, Benit-o Mussolini és a trianoni .gyászszerződés után. az olasz-magyar együttműködésért a hit es a munka feyverével küzdő két erdélyi politikus, Bethlen István gróf, magyar mi­niszterelnök es Hory András, Magyarország kvn-inali követe aláírták az olasz-magyar ba­ráti szerződést. Ha a nagy fontosságú akttis- ró! készült kép nem is lehet ott a kiállított emlékek között, a megvalósult tények erejével mindenesetre mély jelentőséget, ad az Ólasz Kukrn- Intézet kiállításának. HORY ETELKA A KfAV ösztöndíjakat adományoz a műegyetemi hallgatóknak A mérnökhiány pótlására hathatós Intéz­kedéseket tesznek a hatóságok. Különböző közületek, elsősorban a főváros jelentős ösz- szegü ösztöndíjakat ajánlottak fel a mérnöki pályára készülő műegyetemi hallgatók tanul­mányainak elősegítésére azon kikötéssel hogy az ösztöndíjban részesülő tanulmányai befejeztével bizonyos időt a közület szolgála­tában tölt el. Ehhez az akcióhoz most csat­lakozott a MÁV is, amely a kereskedelmi pönzügyi és a kultuszminiszter hozzájárulá­sával a Műegyetem gépészmérnöki, mérnöki és vegyészmérnöki karán tanuló hallgatókat szintén jelentős ösztöndijakban részesíti az­zal a kikötéssel, hogy az illetők tanulmányaik befejezése után meghatározott időtartamú ál­lam vasúti szolgálatot teljesítenek. Ellenkező esetben az ösztöndíj egész összegét kamatok­kal együtt vissza kell fizetniük. Az ösztöndíj fejenként évi 1200 pengő és az ösztöndíjban részesíthető hallgatók számát évröl-évre a MÁV igazgatóságának javaslata alapján a kereskedelmi és a pénzügyminiszter együtte­sen állapítja meg. Az ösztöndíjasok legalább Se jó előmenetelt tartoznak felmutatni ÍM&gy. Tud.) _2L_ Délvidéken a katonai kOziqazgatás tökéletesen oldotta meg feladatát Várja a parancsa*, hogy helyét a polgári közigazgatásnak adja át Budapest, junius 19. (MOT) 17 járást, 3 I töivényhatósági jogú várost és 2 megyei vá- I rost vették birtokukba honvédemk a néhány napos hadjáratban a Délvidékein s közigazga­tásunknak azonnal meg kellett kezdenie mun­káját mindenhol, nehogy7 fennakadás legyen. A szükséges polgári tisztviselőket résben az anyaországból vitték a visszafoglalt területre, részben az ottani megbízható emberek közül válogatták ki. A Délvidéken 15 gimnáziumot, 5 kereske­delmi iskolát, 23 polgári iskolát, 4 iparos ta­nonciskolát, 2 iparos iskolát, 258 elemi isko­lát és a belgrádi egyetem Szabadkán miikö- dő jogi fakultását vettük át. A katonai köz- igazgatás az iskolákban a nevelésre fektette a súlyt. Magyar tanárok folytatták az okta­tást, kicserélték a földrajz és történelem könyveket s a diákok tanulmányi idejéből semmit nem veszítve vizsgáztak a tanév vé­gén. A nemzetiségi gyermekek saját anya­nyelvű iskoláikban tanultok s ez így lesz a következő tanévben is, da heti 6 órában - mindenkire kötelező a magyar nyelv tanulása a Szabadkán, Zomborban és Újvidéken 2G0—500 ágyas kórházak működnek, de ki­sebb befogadóképességű kórház máshol is van. Ezek vezetését is magyar orvosok kezébe adták, Ugyanúgy magyar orvosok vették át a Pasteur intézeteket, valamint a trachoma és tüdőbeteg gondozókat is. A Délvidéken 3 törvényszék és 17 járás­bíróság munkáját egyelőre 4 hadbíróság végzi. Eddig 390 bűnügyi feljelentés érkezett. Ezeket elintézik, iktatják a polgári pereket is. de ezek tárgyalása majd a polgári köz­igazgatásra vár. Élénk a kereskedelmi Set is. A katonai parancsnokságok mindenkor megadják a kért kiviteli engedélyeket s szükség szerint a be­hozatali engedélyeket. Megtartják a nagyfor- galmu vásárokat is. A felállított pénzügyigazgatóságokhoz és adóhivatalokhoz május közepe óta lr900.000 pengő adót fizettek be, beváltottak a dinárt, működnek a pénzügyőrségek, vámhivatalok, dohánybeváltók. A közel! át ás jó, esaik fát és szenet kell be­vinni. Kiosztották a vásárlási könyveket, zá­rolták az egyes árucikkeket. Az utak nem jók, ezen a téren sok a tennivaló. A szerbek körülbelül 200 hidat es átereszt felrobbantottak. Kifogástalanul mű­ködik a táviró és távbeszélő. A hálózatba sok uj állomást kapcsoltak be. Folyik az anyag­gyűjtés is, mert a szerbek sok anyagot itt hagytak. A renitens elemek közül egyesem utasí­tottak ki s nem internáltak senkit, de soka­kat őrizetbe vettek. A Bácskában letelepített dobrovoljác és esettük szervezetek tagjait is őrizetbe vették. A földekből 53 ezer holdon a bukovinai székelyeket telepítették le és a fennmaradó 130 ezer hold betelepítését a földmüveüésügyi minisztérium telepítési osztálya fogja elvé­gezni. A rendőrhatósági jogkörben adott engedé­lyeket vizsgálat alá vették s ha a megvoná- sziikségesnek látszott, az engedélyt a magya­roknak adták ki újra. A katonai közigazgatás elkészült, feladatát tökéletesen megoldotta és várja a parancsot, mikor adja át helyét a polgári közigazga­tásnak. Berendezkednek a Bácskában a bukovinai székelyek A 200 éves távoliét után bamteJepite# bu­kovinai székelyek közül 240 hadikfaJvai csa­lád, összesen 1200 lélek a Szabadkától dél­nyugatra, a volt trianoni határ mentéin fek­vő' Bajmok községben, illetőleg a község mel­lett, a magyarság gyengítésére létesített, volt dobrovoljác telepre került. Bajmok község magyarsága már hetek ő*a lelkes tti- refaneilenséggel várta a bukovinai székely testvérek megérkezését és felkészüli ünne­pélyes fogadásukra A iunhis 17-én érkezett bukovinai széke­lyeket a Zombor járás katonai parancsnoká­val a község közigazgatási és egyházi veze­tőivel ax élén a község apraja-nagyja szere­li« mii • —­tettel ölelte keblére. Az ünnepélyes fogadta­tás után a székelyek a katolikus nagytem­plomba mentek Tedeumra, ahol hálát adtai, a magyarok Istenének, aki haza vezette őket elvesztettnek hitt hazájukba. A hálaadás után Bajmok község lakossága szivetremeg- tető jelenetek között összelölkezett a haza­tért székel vekkel és magyaros vendégszere­tettel 1200 terítékes ebéddel vendégelte meg ©k*t Ebéd után zeneszó mellett, ünnepi menet­ben, zászlók alatt a székelyek visszamentek a vasúthoz majd azonnal kiosztották részükre a csinos házakat, melyeket még aznap meleg otthonná varázsoltak a szorgos kezek ttároMMegi/edmillió pengő kölcsönt vesz fel Matosvásáthelva vizkétdés megoldására Kiskocka-burkolattal javítják meg az elkopott aszfalt-úttesteket Marosvásárhely, junius 19. A román ura­lom városgazdálkodása különös súllyal nehe­zedett a székely fővárosra. Ennek oka főleg abban kereshető, hogy Mar so vásárhely magyar polgársága hosszú éveken keresztül kénytelen volt Demdea Emil áldatlan politikai szellemét nyögni. Súlyos terheket, róttak a magyarság­ra^ a városi illelék fejében elárverezett kis- egzisztenciák egész sora jelezte azt a szomorú utat, amelyet a városházán sokáig uralkodó kíméletlen elnyomó politika jelölt ki a ma­gyarság számára. A román megszállás leg­utóbbi éveiben pedig Curta Eugen nyugalma­zott orvos-tábornok polgármestersége alatt a hozzáértés valósággal orgiáját ülte a város­házán. Végül amikor a bécsi döntés véget ve­tett ezeknek a szomorú állapotoknak. Curta Ernái és Cioran Siaibiu városi főmérnök a vá­rosházán található nagvösszegü készpénzt összeszedve, elvitték a vái-osnak az utolsó fil­lérjét is. A román uralom megoldatlan kérdéseinek tömege Ilyen állapotban, valósággal kifosztva vette át a város vezetését a magyar uralom, iMetve üt. Májay Ferenc polgármester. Tengernyi nehézség torlódott útjába. A városi adóhiva­tal könyvei hatalmas összegeket tüntettek fel <i magyar lakosság terhére. Ezek ne. összegek azonban — mint később kitűnt — egyszerűen beba j t hatatlamokna k minősültek. A román uralom a „kisebbségi" iparosokra és izeüemi szábadfoglalkr rósuatera olyan horribilis adó- kfif. j&le!l ki, amelyek nem áliritok arányban teherbíró képességeikkel. A városi vízvezeték munkálatainak rendbehozatalához a román 'ínalom alatt számtalanszor hozzákezdtek, de mindig r.sak terveknél, maradtak. A szakértők — elsősorban Stan Vidrighim, Temesvár volt polgármestere — felvették a hatalmas ossziegü szakértői dijakat, de a kérdés megoldása min­dig elmaradt. Az aszfaltburkolatok teljesen elkoptak s a kői felvetésben felvett összege- kett sohasem fordították azok rendbehozata­lára, hanem román nemzeti célokra. A szociá­lis problémád: is megoldatlanok maradták, nem is beszélve a városrendezés nagy kérdéseiről, amelyek a mindenkori román polgármesterek „beszámolóiban“ mint megvalósitandák szere­peltek, de a tényleges kivitelre sohasem ke­rült a sor. 750.096 pengő kölcsön a vízvezeték rendbehozatalára — Nehéz ma városvezetőnek lenni — mond­ja dr. Májay Ferenc polgármester, amidőn kérdést intézünk hozzá, hogy mik a legköze­lebbi tervei a város égető kérdéseinek rende­zése ügyében. — Elsősorban a vízvezetéket kellene rend­behoznunk. Legutóbbi budapesti utam alkal­mával — mondja dr. Májay Ferenc — az ille­tékéé tényezőkkel letárgyaltam ezt a nagv- fontosságu kérdést is. Természetes dolog, hogy a költségvetés keretein bélül lehetetlen Megoldani a vízmüvek rendbehozatalát. Vi- awnt, a kérdés halasztóét neon bür, mert a je- ijí-v-ri vlztt’tt't- sem nem sőges, sejn pe­dig a víz, nem jó. Ezért vettan iercbetJt0ß9. 19 4 1. J V N 1 U S 20 MEGJELENT tóth srtnooR köhyvr „Erdély 22 éves rabsága“ ffTJagjjar Géniusz Budapest kiadása) 420 oída!. Bizonyítékok, adatok a 22 évről. Beszámol mindenről, ami a 22 éves megszállás alatt történt \ _______ ■HnanmanaHHnMM minden más kérdést megelőzve, a vízvezeték ügyét fogom m/ugvópontra juttatni, Buda­pesti tárgyalásaim eredményeképpen közöl­hetem a Keleti Újság nyilvánossága utján, hogy az OTI díjtartalék alap a városnak haj­landó 750.000 pengő kölcsönt nryujtani erre a célra. Az. elvi döntés már megtörtént, tehát a legnagyobb akadályt már sikerült áthidalni. Ezenkívül szükséges a villanyhálózat kibőví­tése is. A gépek rendbehozatala, a vezeték- hálózat megjavítása mind elsőrendű feladat. Erre a célra 800.000 pengős kölcsön jöhet szá­mításba, ugyancsak az előbb említett alapból. Először azonban a vízvezeték ügyét oldjuk meg, a villany-kérdés későbbi megoldás. De bizonyos, hogy azt is megcsináljuk. A jelen­leg fennálló szabályok értelmében különféle hosszantartó formalitásokra van szükség a kölcsön felvételéhez. Mindenekelőtt a város törvényhaitóságia kell, hogy jóváhagyja akció­mat, majd a belügyminiszter s végül az OTT autonómiája. Remélhető av/mbatn, hogy mind ezen retortákom keresztülmegy az ügy s akkor talán hét-három hónap múlva már Hozzá is foghatunk a vizkérdés gyökeres rendbehoza­talához. Az iparügyi minisztérium szakértője ebben a kérdésben már Marosvásárhelyen járt és a. helyszínen szerzett tapasztalatai alapján megadja az elvi beleegyezését. Ezzel is dlí­rait egy fontos akadály. Az úttestek megjavítása — Fontos kérdése a városnak as úttestek remi bohózata is. Bitument a jelen viszonyok között nem kaphatunk, ezért több mint va­lószínű, hogy áttérünk a kiskocka-burkolat rendszerére. Ez eredményes ás hasznos meg­oldassál kecsegtet, úgyhogy reményünk van arra, hogy a város teljesen lerongyolódott közúti burkolatát is sikerülni fog rendbe­hozatal. g. Rajzkiállitás az állami leánygimnáziumban Kolozsvár, junius 19. Aki a szépet és a hasznosat egyszerre szereti nézni föltétlenül menjen el a volt Degerandó, ma M. kir. Ál­lami leánygimnázium növendékeinek rajz és kézimunka kiállítására. Az intézet magyar te román tagozatának I—IV. osztálya állította lel egész iskolai évben készített legjobb dol­gán. Ha az ember végigmegy a haialmaa ki­állító termen, azonnal láthatja, hogy itt min­den ceruza, ecset, tollvonás, színes papir-ra- gasztás, tüöltfa mind szervesen összefügg az élettel, a gyakorlattal. Valamennyi tárgy, háziipari és iparművé, szetl remekmű a maga elgondolásában te ki­vitelezésében. Plakáttervek, idegenforgalmi hívogatok, meghívók, címkék, könyvillusztrá­ciók sorakoznak fel a legnagyobb választék­ban és megoldásban. A kézimunka anyaga pedig, varrottas, írásos, torockói motivumos és más magyaros mintájú valamennyi ami­ket a magyar tagozat növendékei készítettek. A román tagozat saját népi művészetének elemeit vitte bele minden munkájába, aho­gyan a tanterv is előírja. Ugyancsak két nép díszítő elemeit találjuk a többi kiállított najz és kézimunka anyagon is, sőt a szöveg fel­írását bizonyos kiállított dolgokon csak ro„ man nyelven. Ha valaki elfogultsággal vádolná a magyar közoktatást, az itt. tapasztaltak egészen egyél) rőt győzik meg. Kedvesek, Ízlésesek a kiállí­tott „vándor batakelengyék“. Ezeket a nö­vendékek az Országos Egészségvédelmi Szö­vetség felkérésére készítették otthonról ho­zott apró hulladék anyagokból s a Zöldke- mv/.tcs mozgalom utján juttatják ej rendelte­tési helyére, A rajz és kézimunka tanárnő az Állami Leányiskolában Kiczkóné Lufea Irén, az is­mert iparmüvésznö. fis ez meg is látszik nö­vendékei minden egyes kiállított tárgyán, míg a kézimunkát Deliy-Szabó Aranka ta­nárnő tanítja. Mindketten nagyszerű mun­kát végeztek. Egyébként vasárnap délután fél 5 órakor évzáró ünnepély lesz az iskolá­idban s ekkor nyitják meg hivataioaan a ki­állítást is. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents