Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-20 / 138. szám
J» én t ek IMI. jiiiito» SO. parlament KÖNYVTARA/«'JfiMrţf BUDAPEST V. EXTERN fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 8.7», NB- GYED ÉVBE 8, FEX ÉVBE 18, EGÉSe *VR K 38 PENGŐ. — POSTATAKARftK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 78148. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM, 138. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ R fi S Z V fi N Y T A R S A S A G FELELŐS SZERKESZTŐ: NYIRÖ JÓZSEF SZERKESZTŐSÉIG, KIADÓHIVATAL fis NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAT-U 3. SZ. TELEFON: 15-08 — POSTAFIÓK: 71. Sí. KÉZIRATOKAT ’ NEM ADUNK VISSZA AZ EZERÉVES BARÁTSÁG JEGYÉBEK ... Ma érkezik Kolozsvárra Bottal olasz nemzetnevelésül)>/i miniszter, hogy átvegye azt a diszdóktori oklevelet, amellyel a Ferenc József Tudományegyetem nemcsak tudományos működéséért tünteti ki, hanem amely egyben méltó helyről jövő elismerése is annak a. munkának, amelyet az olasz nemz etnev elésügyi miniszter, különösen hivatali működése alatt, a két, ország szellemi és művelődési kapcsolatainak- érdekében végzett. Ez az aktus egyébk&ppen történelmi folytatása annak az ezeréves barátságnak, amelyet Szent Istvántól kezdve az Anjouk, Hollós Mátyás, Kossuth, Garibaldi, Türr István idejében a kultúra, és a vér nagy kapcsolatai hoztak létre és erősifetttk meg, Így jött léire Magyarország és Olaszország között még a nemzetközi politikai összefüggést knél-is lényegesebb közös viMgssemHlet, a közös kul'ura tudata és valósága. A legteljesebb történelmi igazságnak megfelelően jelenthette ki ai olasz nemzet- nevelésügyi miniszter mostani budapesti tartózkodása alkalmával• hogy az—ohisz—magyar hará'ság mindin megvolt. Alkar kezdődött, amikor hazánk a keresztény, latin. római és rónai vsance Olaszország ku-f"rá iához kapcsolódott és amikor éppen a magyarság védte, századokon át a nyugati civilizációt. A trianoni katasztrófa utáni Nómetorszáa r-,rllrtt ép- pen Olaszország volt az első. amely a megcsonkított Magyarország tolpra- állitása érdekében szellemi téren is a legtöbbet tette. Irodámnak, művészetünk éppen úgy otthont talált most. is az olasz nép szivében, mint ahogy fiaintc átjártak az ősi itáliai egyetemekre és a művészetek Mekkájába évszázadokon keresztül. Ismert dolog, hogy az itáliai egyetemek neveltek a magyarországi szerzetes noriciuso- kctf. odcikilldtiik ifjúságunkat, sőt a bolognai egyetemnek a középkorban magyar rektora volt. A magyar szó négyszáz esztendővel ezelőtt is otthon volt az okisz egyetemeken. Az olasz—magyar kapcsolatok tekintetében Erdély éppen úgy kivette részét, mint az anyaország, aminek legbeszédesebb emlékeit és tanú jeleit a miniszter kolozsvári tartózkodásával egyidejűleg állítja ki a kolozsvári olasz kulinriütését. Erről különben lapunk más helyén részletesen beszámolunk. A : olasz—magyar kapcsolatok legújabb besz'b/cs- jele az a tény is, hogy a 853 esztendős bolognai egyelem ősztől kezdve magyar tanszéket kap, ami nemcsak viszonzása a magyar szellemi élet Olaszország iránti fokozott érdeklődésének, hanem ismerése annak a világ viszonylatban is jelentős kultúrának, amelyet a magyarság képvisel. Nem vetetten, hogy a közös testvéri kapcsolatok még bensőségesebbé és hatékonyabbá tétele éppen most történik az uj világalakulás küszöbén, mert ez tulajdonképpen visszatérést is jelent a régi történelmi, folyamathoz, amelyet még a Nyugatról Keld felé áramtó »demokrácia“ szellemi előretörése sent birt éttumályoskanu Magyarország uj történelmi helyzetében ismét kiddé lesz Nyugat és Kelet között, aminthogy ezt a szerepét kezdet óta tölti be, olyan eredményességgel, amely az egész müveit világ elismerését keü, hogy kiérdemelje. Az olasz ktiltvszmív 'stier léte,ordasa nálunk tehát az ő egyéni érdemeinek méltó megbecsülésén túlmenően az uj világ szellemi, illetve művelődési alapjának lerakása is és ezt a szempontot nem szabad tévesztrnvük a hazatért Erdély szempontjából sem. Kolozsvárt ma az az erdélyi művelődés és szellem nyújtja át az olasz Az angol Ígéreteknél többet ér a német barátság Szerdán este futótűzként terjedt el az egész világon a hir, hogy Németország és Törökország barátsági szerződést kötöttek. A német diplomácia újból keresztülhúzta Anglia számításait, éspedig épen akkor, amikor Angliának legnagyobb szüksége lett volna arra az eszközre, amelyet kiütöttek kezéből. Egy ankarai értesülés mutatja, hogy Angliának milyen közvetlen tervei voltak Törökországgal és hogyan akarta kétes kalandba bclesodorni az ankarai kormányt. Londonban, látva a sziriai angol haderő tehetetlenségét, fegyvertárs után néztek és rá akarták beszélni Törökországot, hogy csapataival száll ja meg Szíria északi részét. A brit diplomácia közölte a török kormánnyal, hogy szükségesnek tartja a bagdadi vasút sziriai szakaszának katonai biztosítását s felszólította a törököket, hogy vonuljanak be szir területre és szálljak meg a vasútvonalat- Az ankarai kormány, amelynek Németországgal való tárgyalásai ekkor már kétségtelenül előrehaladott állapotban voltak, nem engedett az angol csábításnak és közölte Londonnal, hogy az angol javaslatot nem fogadja el. Az egész esemény a legvilágosabban mutatja, bogy milyen kevés tekintélye van már a brit birodalomnak. Az általa ígért és a törökökre nézve rendkívül jelentős sziriai területgyarapo- dásnát Ankarában többre becsülték a tengelyhatalmakkal való barátságot, tudva- hogy az angoloktól kapott ajándék nagyon kétesértékü é6 nagyon rövid lejáratú. Az az angol remény tehát, hogy Törökország egyszercsak a brit bírod a lom oldalán fegyveresen avatkozik bele a nagy küzdelembe, most már véglegesen szertefoszlott. A tűrök felfogást, asm* fagilktéksmin iszte.rnek a dis-doktori oklevelet, amely nemcsak az Olaszországhoz vátó múltbeli magyar kapcsolatai révén hivatott erre, hanem amely a jövőre nézve is vállalja az olasz—magyar kulturtestvériség terjesztését ás mun káló süt. továbbítását Kelet felé. Jellemző, hogy Erdei »ben a 22 ’ alatt a románok álfal Franciaországból hozott szeltem és szellemi módszerek nem birtok tartósan gyökeret verni, annál kevésbé fölébekereked.ni annak a latin-olasz kultúrának, mely ezen a. földön századokon át virágzott és riráaoznj fog a jövőben is. Erdély és különösen a magyarság sebb. Szaradzsoglu török külügyminiszter nyilvánította ki a szerződés aláírása alkalmából tett sajtónyilatkozatában. — Németország és Törökország — mondotta — amely évszázadok óta a sorsdöntő világeseményekben sohasem civakodott egymással és egymáshoz való viszonya mindig kifogástalan volt, azzal a szerződéssel, amelynek szövegét most hozták nyilvánosságra, a legszilárdabb alapokra építette barátságát s a szerződés biztosítéka annak, hogy a jövőben sem fog a két nemzet ellentétbe kerülni. Ezzel a német és török nemzet a tökéletes biztonság uj légkörében ismét kezet fogott egymással. A két szerződő fél már fennálló szerződésszerű kötelezettségei fennmaradnak s a két féi biztosította egymást, hogy azok nem állanak ellentétben a szerződés szellemével. Örömmel fogadom a szerződés aláírását, mert a szerződés a barátság fontos történelmi okmánya s kötelességemnek tartom megemlíteni barátom, von Papén német nagykövet értékes szolgálatait ennek az eredménynek létrejöttében. A tárgyalások lezárása után engem és von Papén német nagykövetet az a kívánság vezetett, hogy a két ország sajtójának és rádiójának tevékenységét annak a barátságnak és bizalomnak szelleme hassa át, amely a török—német viszonyt jellemzi. (MTI.) Berlini politikai körökben a legnagyobb elégtétellel fogadták az ankarai események hírét. Hangsúlyozzák, hogy a német közvélemény az utóbbi évek alatt minden politikai esemény és változás ellenére is megőrizte a bosszú századokra visszanyúló német- török barátság érzelmeit. Kemál Atta- türk, az uj Törökország megteremtője iránt Németország nagy tisztelettel viseltetett és hasonlóképen nagyon népiéért Immé Iimhí fi ®a*U*u tőrük ál pillanatig sem. rendelte alá a maga erkölcsi és kulturális világszemléletét múló kis politikai előnyöknek, hanem ezek erejében és méltóságával tartott ki szakadatlanul nagy barátai mellett és velük együtt kívánja munkálni azt a célt, amelyet a közös elgondolás, művelődés ég etika, az emberiség uj fejlődésének utján számukra mutat. A testvéri öröm és az őszinte, rejtett szándékok nélküli szeretet mellett ez az a szempont és igaz testvériség, amellyel kehiünkre öleljük Olaszország nagy fiát és általa a nagy olasz nemzetet. lamelnök is, Attatürk efcő munkatársa. aki folytatta elődje munkáját a két ország közös érdekeit szolgáló gazda sági kapcsolatok kiépítésében. így vált Németország Törökország első vevőjévé és szállítójává. Németország meggyőződött, hogy Törökország a délkelet és közel Kelet egyensúlyozó ele me s megérdemli a bizalmat, viszont Törökország is meggyőződhetett arról, hogy Németországnak nincsenek területi érdekei ezen a vidéken. Hitler vezér május 5-i beszédében rámutatott a Törökország iránti béke politikára s hangoztatta, azon fáradozik, hogy Németország és egykori világháborús fegyvertársa között a célszerűségen nyugvó szoros együttműködést hozzon létre. Hasonló nyilatkozatot tett a Dn- ce is. Nem túlzás — mondják Berlinben. — ha a szerződés megkötésében a német—török barátság világos és végleges győzelmét látják, azokkal a kísérletekkel szemben, amelyék Törökországot az angol érdekek szolgálatába akarták állitani a német birodalom ellen. Német illetékes helyen kijelentették, hogy a barátsági szerződés okmányait Berlinben rövidesen kicserélik. Hangoztatták a német külügyminisztériumban, hogy az ankarai szerződést teljesen téves volna bármilyen formában összefüggésbe hozni a sziriai eseményekkel (MTI.) * Rómában kijelentették, hogy Olaszország a legnagyobb megelégedéssel fogadja a német—törők szerződést, amelynek küszöbön álló megkötéséről Ribbentrop német külügyminiszter Velenczében tájékoztatta Ciano gróf olasz külügyminisztert. Olasz részről hangoztatják, hogy Törökország tanu- jeléf adta, mennyivel többre becsüli a német barátságot az angolokkal való viszonynál, noha az utóbbi napokban az angol diplomácia fenyegetéssel. ígéretekkel mindent megkísérelt, hogy Töröixor szácy vissza utasította az EszalcszirSa megszállására leit angol ayánfatol Longen e’ismer, hoqv csatát vesztet» Ankarában — Ribbentrop már Velencében közölte Ciano gróf olasz külügyminiszteried a nemei-török szerződés közeli megkötéséi Íaría’é?-?ok ,?*,é"vo!ííil R*voif lie FiiniorS*âţp nemzetvédelme fokozására Sémiimnél üldözik a vis'z^vonu’ó angolokat — Palesztina határáig verték vissza a frarc-ák a brit csapatokat — Már India védelméről tanácskoznak az angol hadvezetők Lizas sietséggel erősitik az USA hajóhadát
