Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-11 / 107. szám
Dl. MURESAN Hogyan orzott el magyar lelkeket az elmúlt két évtized alatt Kolozsvár város anya könyvvezetője Kolozsvár, május 10. Az Anyákonyv az étel alfája és ómegája. Az élet kezdete és vége. '»likőr megszülettél, először ide írták be neved s mikor meghaltál, azt is itt írják be. Életed közbeeső szakán is számtalanszor felkeresed az anyakönyvi hivatalt. Már az iskolai beiratkozásnál szükséged van anyakönyvi kivonatra. És szükséged van házasságkötésnél és mindennél, ha valamit vállalni akarsz az életben. Az élettel való eljegyzésed az Anyakönyvvel kezdődik s fellapozod e könyvet még számtalanszor ékíted folyásán, amíg aztán bekerülsz az elhalálozási rovatába, de almi- két feljegyeztek rólad, még halálod után is kísér s nem egyszer kísért... A kolozsvári anyakönyvi hivatal vezetését az összeomlás után egy Muresan nevű ur vette át s ő vezette a bécsi döntésig. És hogy a ina. gyarság szempontjából milyen jóvátehetetlen károkat okozott, csak most derült ki. miután már heted-hét határon is túl jár Muresan anyakönyvvezető. Közönséges hamisító volt, aki a rendelkezésére álló „törvényes eszközök“ segítségével magyar életeket- oltott ki már azok világra jövetelénél! És a „halott" hallgatott. húsz, tizenöt, tsz és öt évig, a magyar feltámadásig, mivel egyebet úgysem tehetett... De most, ahogyan a megölt magyar lelkek is feltámadtak, igazságot kereslek. És ahogyan az igazságot keresték, úgy derült ki Muresan egykori anyakönyvvezető minden bűne. De vegyük soqt? e bűnöket. AZ A BIZONYOS 47-1K PARAGRAFUS A román vallástörvény 47-ik paragrafusa szerint, ha a szülők közül a férjnek is, a feleségnek is más-más a vallása, az apának fogában van meghatároznia gyermeke vallási hovatartozását. Ha az apa vallást.változtatott időközben, kiskorú gyermeke is vele ment arra a vallásra 18 éves korig. (Máskülönben a hazatért kelet magyarországi és erdélyrészi területeken még ma is ez a törvényes joggyakorlat!) Ennek a feni idézett paragrafusnak alapján végezte űzőiméit Muresan ur csaknem- húsz évig a kolozsvári állami anyakönyvvezető hivatalban. Megszületett a gyermek. A szülők közül egyik román volt. Amikor a gyermek születejét be jeliül lették a-z anyakönyvi hivatalban, Muresan ur már be is irta az újszülöttet roma imák, illetve görögkeletinek. 1930-tól még megkönnyítették a dolgot azzal, hogy az anyakönyvi rovatba a házasság kötésnél nem írták be a szülők vallásált. Ettől az időtől tehát, ha csak egy kis lehetőség volt, minden újszülöttet görögkeletinek könyvelt el az anya- könyvvezető. Különösen akkor történt ez igy, ha az apa állami állásban volt. Voltak, akik tudtak Muresan űzőiméiről. Tudott erről számos jövendőbeli apa is s igy számtalanszor megesett, hogy bement Muresan úrhoz, s ha másként nem ment, könyörgéssel próbálta eléírni, hogy születendő gyermeke édesanyja vallását viselhesse, aki történetesen magyar nemzetiségű volt s valamelyik liitfelekezethez tartozott. Az anyakönyvvezető ilyenkor megpróbálta meggyőzni a felet arról, hogy ezért a merész lépésért mennyi kellemetlenség érheti maja.., X«n fog előre haladni, kidobják az állásából. És ha az apa mégis ragaszkodott elhatározásához. Muresan ur a megszület-eti gyermeket mégis görögkeletinek iktatta! ÉS A HÁZASSÁGOK... A vőlegény megjelent az anyakönyvi hivatalban s bejelentette Muresan urnák, hogy nősülni akar. Azt is bejelentette, hogy születendő gyermekét — különösen ha az lány lesz, — az édesanyja vallásán akarja majd hagyni. A fél beadta a házasságra vonatkozó jegyzőkönyvet. Ellátta szabályos aláírással és eltávozott. Nemsokára megidézte Muresan anyakönyvvezető a menyasszonyt s elébe tette a jegyzőklmyvet: — írja alá — mondta — vőlegénye már aláírta. A menyasszony természetesen aláírta. — Most pedig ezt is írja old — tolt elébe epv másik, kitöltetlen jegyzőkönyvet Muresan tf; — ez is szükséges a házasság kihirdetéséhez. Budapesti bevásárlási forrás Szeretettel várjuk erdélyi testvéreinket Női táska HIRDETRI s finom flnrm bőrdruhülönlsgességek mint az Rosenstein-nél üzlet forgalmát ttósáROisöon. biztosítani Budapwf, 117., flppomji-térö A menyasszony ezt is aláírta. Pedig azon az üres jegyzőkönyvön Ítélte halálra Muresan ur a majd megszületendő gyermeket a magyarság rovására!,.. Mert miután a menyasszony eltávozott a hivatalból, Muresan ur szépen kitöltötte a jegyzőkönyvet, amely arról szólott, hogy a házasulandó felek születendő gyermekükéit a görögkeleti vallásra Íratják! Tanúként minden esetben két ott dolgozó hivatalnok szerepelt, akik parancsszóra aláírták a jegyzőkönyvbe foglalt hamisítványt... DE A DOLGOK MINDIG KIDERÜLNEK... A törvényesen egybekelt párnak egyszer szüksége volt aiz anyakönyvi kivonatra. Elment az állami anyakönyvi hivatalba s kiváltotta. Meg se nézte hazáig. Itt aztán azt mondta, feleségének: — Gyeire, ki esi szí vein, lássuk, hogyan is néz ki a mi házassági okiratunk?... — Hát jó, azt még megérteni, hogy te románnak vagy beírva — szólt elképedve a fiatal feleség, — de mi jogon vagyok én románnak elkönyvelve?... Gyere, menjünk fel Mnresanhoz... Muresan ur pedig szemrebbenés nélkül vette elé a felek házassági jegyzőkönyvét és eléjük téve kajánul mondta: .—- Asszonyom, ön elfelejtette, hogy a házasságkötéskor bejelentette áttérését is. Íme, itt van róla saját aláírásával ellátott jegyzőkönyvünk,,. Itt már aztán, nem segített sem panasz, sem sirás, sem könyörgés. Az aláírás csakugyan a félé volt s azzal hiába védekezett, hogy nem tudta- mire kellett akkori aláírása... A születendő gyermeket pedig beírta Mure- san ur görögkeletinek, akár az édesapját, vagy édesanyját... Visszatérés lehetetlen volt. Hogy hány magyart orzott el igy Muresan, arra legjellemzőbb az, hegy a felszabadulás után 100—150 ügyfél jelentkezett az állami anyakönyvi hivatalban s kérték „visszairásu- kat“ a magyar vallásra. Heteken keresztül valóságos ostrom alatt állott az állami anyakönyvi hivatal, mert mindenki vissza akart térni oda, ahova tartozónak érezte magát. A kolozsvári állami anyakönyvi hivatal vezetője, csiikszeintsiimoni Endes Lajos mondja, hogy 18—S0 tisztviselő heteken keresztül éjjel- nappal azzal foglalkozott, hogy az elorzottt lelkeket újból visszaírják törvényes hitfelekeze- tükre. Tiszta kérpet alkotni Muresan űzőiméiről azonban miig nem lehet, mert nem volt idő rá, hogy pontos kimutatást készítsenek a busz éven keresztül ellopott magya-r telkekről. A statisztikus azonban már megkezdte munkáját s egyszer majd napfényre is hozza ennek a szomorú borszaikmak dokumentumát. — Én nem tekinthettem bele akkoriban Muresan dolgaiba — mondja Endes Lajos ■— mert mikor csupán jóinduTatulag figyelmez■ tettem', hogy azt hiszem mégis törvénytelenül jár el a felekkel, kitett addigi hivatalomból > csak egyszerű jegyzőkönyvek írását bízta rám. Eleinte ott dolgoztam mellette, de amikor látta, hogy közelségem nem kedvező számára, fenyegetőzni kezdett. Mit tehettem volna egyebet, minthogy vártam s egy-egy eset. ben tanáccsal láttáim el a házasulandókat és ■ születéseket bejelentő feleket. így némelykor már Muresanmak sem volt mersz* a kioktatott féltei szembe szállni... \ fekete könyv —Most pedig tessék fellapozni ezt a könyvet — szól csikszentsimoni Endes Lajos, -— szomorú dolgokat; tartalmaz ez is.-Nézem a tábláját, amelyen ez van: „REGISTRU ALFABETIC A CERERI LOB DE RE ROM AN IZ AUE.“ Magyarul igy hangzana: Betűrendes névmutató a visszaromanositan dók kéréseiről. Ez is Muresan ur nagy „életműve“. 1936-ban kezdte el, amikor, a; vi&za- románositási láz dühöngött Nagyromá-iiia- szerte. Az idevonatkozó román törvényrendelet értelmében „hivatalosain“ ki kellett mu-, tain ia a félnek, hogy valamelyik őse már viselte azt a nevet, amelyet ő most fel akar vonni. Az ügy iratai hélyegmentesek voltak. A román nevet felvenni akaró — illetőleg újból románná lenni akaró fél — megjelent Muresan anyakönyvez,efő előtt s bejelentette szándékát. Muresan ur ekkor azt mondta: — Hozz egy hivatalos írást arról, hogy egyik ősöd már viselte ezt a nevet. Akár apai, akár anyai ágon, mindegy. És ha a fél ezt nem tudta igazolni, ezen sem akadt fenn Muresan ur. Meg voltak neki a pópái, notárjai, aki az ősmagyar nemzetiségű és felekezetű félről -is kiállították „híva. tatesan“, hogy egyik ősük román volt... 7»lirid- ezért 100—500 léig terjedő baksis kellett hivatalos teendőiért. A hivatalos irat birtokában Muresan ur felvette a félről a jegyzőkönyvet, átküldi* a törvényszékre s nem egy esetben, ha egy kis baksissal megkente a fél a kereket a belügyminisztériumiban is, már két hét múlva megjött a vá’asz ,/>o aprobe" jóváhagyással. Ez volt a végzés arrö., hegy „újból“ románná tett. A magyarság szempontjából pedig újból ki volt állítva, egy ha. lálos ítélet. Bélyeg & illeték-mentesem... Most pedig lapozzuk fel azt a több száz oldalas, betűrendes fekete könyvet. Lássuk, ki benne az első: — Alá dg Pál... Lett belőle Maga... És igy tovább, 1936-tól egymásután következnek az ős magyar nevek s vedlenek át má- rol-holnapra- románná! így tett Békéssyböl Broscoi, Bátoghból Muntean, Ceglédyböl Tig- lezan, Kerekesből Botariu, Dobayból Stoica, Élesből Stoica, Erdéyből Ardelean, Eogarassy bál Muntean, Fazakasból Olariu, Feketéből Negrutiu, Gáliból Ghczesan, Gcrnyeszeghyböl Muresan, Hálmágyiból Cocoara, Juhászból Junimi, dr. Nagy Tivadarból dr. Marian Teo- dor, La jós falviból Popoviciu, Mártonffyból Miron, Mátraiból Mónin, Nyiredyből Nedesan, Szebeniböl Sacala, Somodybál Sestac, Györffy bői Gărbovyn... És itt van Rózsa Anna, belőle Ruja Ana lett, dr. Kopenetz Lajosból pedig dr\ Popescu... És még. száz- és száz név, elferdített sors. Keresztapjuk egytöl-egylg Muresan ur volt... Ezek a renegátok majdnem mind itt élnek líia is Kolozsváron! Kevés volt közöttük, alki elmenekült, a többi még ma is itt van! Sokan állást is kaptak közülük; s talán még nemzet- 1 libegi bizonyítványhoz is hozzájutottak! Száz és száz magyarságát levetkőzött magyar, akinek neve után nem Írták he a rubrikába sem az utca, sem a házszámot, csupán azt, hogy „Cluj“. Teliát Kolozsvár! Itt élnek ma is s ha az áruló fekete könyv elő nem kerül, talán sóim nem tudódik M róluk. * — Még csak azt a jelenetet szeretném fel- eleveniteni — mondja csikszentsimoni Endes Lajos — ami a bécsi döntés utáni percekben játszódott le az anyakönyvi hivatalban. Muresan sürgősen magához kéretett. Amikor beléptem hivatallába, ott ült az asztalnál ma- gábaroskadva. Sirt, zokogott és azt kérdezte: ■— Ugye, én jó ember voltam s nincs miért elmennem innen? — Hallgass a lelkiismer etedre — feleltem neki. — Ha azt mondja, hogy maradhatsz, álkor maradj s ha ellenkezőt mond... Nem várta meg, hogy befejezzem mondatom, mint egy őrült kirohant a szobából. Ez egyszer csakugyan lelkiismerétére hallgatott s többet nem is láttam aztán... Elment, de dicstelen müve itt maradt dokumentumaként egy sötét kornak. Könnyei, amelyeket összeomlásakor hullatott, nem mossák le sem bűneit, sem a mások szenvedéseit, melyeket lelkiismeretlen űzőiméivel okozott... bíró János Fáj a lába ? Dagadt a bokája ? Díjtalan pedogramm felvétel és felvilágosítás. Forduljon bizalom- mai a Belvárosi orfhopedíához, Budapest, IV-, Kecskeméti-utca Készül Kolozsvár város költségvetése Kolozsvár, május 10. A városi számvevőség hetek óta Kolozsvár uj költségvetésének munkálataival foglalkozik. A munkálatokat Jancsó dr. pénzügyi főtanácsos irányítja, aki mellett a számvevőség összes tisztviselőit mozgósították a költségvetési munkára. A bevételi és kiadási tételek osz- szeállitása nagy gondot és nehézséget jelent a pénzügyi osztálynak, mert minden tételnél figyelemmel kell lenni a román uralom alatt tervszerű intézkedésekkel elszegényített lakosság gazdasági helyzetére is. Éppen ezért a költségvetést a legnagyobb takarékosság jegyében állítják össze. A kiadási tételnél jelentős összeget irányoznak elő az utcák rendbehozatalára, mert erre a célra a román uralom alatt keveset áldoztak és ezért az úttestek, különösen a kültelki részeken, siralmas állapotban vannak. A költségvetés összeállításának munkálataival a számvevőség a jövő héten készül él, majd a város törvényhatósági közgyűlése elé terjesztik s poutról-pontra letárgyalják Ennek megtörténte után. jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjesztik. 19 41. M A J C/ » 1: „Anyák napja" ünnepségek Kolozsvárott A kolozsvári 1. sz. államig milléniumi iskola tanítótestülete május 11-ikón, vasárnap délután 5 órai kezdettel „Anyák napja“ ünnepséget rendez a következő műsorral: 1. Élőkép. Anyák üdvözlése. Elmondja: Pál Zsuzsa VII. 2. Üdvözlet. Éneidi az iskola dalkör*. 3. Ünnepi beszéd Orbán. Endrén*, tanítónő. 4. Otthon. Szavalja: Zobel István I. oszt. tanuló. 5, Mit vettetek gyermekek? Előadja 6 T. oszt. leány. 6. Ha rajzolni tudnék. Szavalja: Vigh Jenő II. oszt. 7. Ünnep van ma. Énekli az iskola dalköre. S. Szivem vágya. Szavalja: Szilágyi Dona I. oszt. 9. Édes anvám. Szavalja: Bara Tibor I oszt. 10. A juhásznak jól megy dolga. Énekli az iskola dalköre. 11. Magyar tánc. Előadják a TV. oszt. leányok. 12. Édes anyánk. Szavalja: András László II. oszt. 13. Hars alatt ülök. Énekli az iskola dalköre. 14. Áldás. Szavalja : Szabó Miklós IT. oszt. 15, Anyák napjára. Szavalja: Pál Gyula III. oszt. 16. Édes anyáim. Énekli az iskola dalköre. 17. Mese. Színdarab. Előadják: az I,—VTT. oszt. 18. Legdrágább kincs. Szavalja: Csíki Ilonka. ITT. oszt 19. Mese játék. Színdarab. Előadják: TV.—V. oszt. 20. Falu végén kis fehér ház. Énekli az iskola dalköre. 21. Búcsú az édes anyáktól. Élőkép. VII. oszt. 22, Délvidéki és Erdélyi Induló. Énekli aiz iskola dalköre. Ugyancsak „Anyák napja“ ünnepséget rendez ma dóin tárj félötkor a 3. sz. Petőfi-utcai m. kir. állami népiskola is. Az iskola diszter- mében lezajló ünnepség műsora a következő: 1. Megnyitó beszédet mond: Zalányi György igazgató. 2. Édesanyámhoz. Szavalat. 3. Karének. Szavalatok. 4. Anyák napján. Kis színdarab: 5. Karének. 6. Anyáik üdvözlése. Fogadalom! étel. 7. A mese-erdőben. Színdarab 1 felv. 8. Élőkép. A !£ 57. számú feladvány. Kiss J.-tól (Kispest.) a bedé fgh Mait 2 lépésben. (Megfejtési határidő: május 25.) Az április 13-án közölt 53. sz. feladvány (WeHbach) megfejtése: 1. JIe5—c6. A. bucnos-airesi sakk-oKmpiász titán, 1939 őszén, a háború kitörése miatt sok európai mester volt kénytelen Argentínában maradui. Ezek egymás közt és az argentínai mesterekkel gyakran mérkőznek versenyek keretében. Legutóbb Mar del Plata fürdőhelyeim volt ilyen verseny. Első lett: SUihlberg (Svédország), második: Najdorf (Lengyelország), a további 3 dijon Eliskases, Engels (Németor. szag) és Frydman (Lengyelország) osztoztak. Világos: Grob. Sötét; Elvrat. Zürich, 1941. A meccs második játszmája.) 1. c4, e(i, 2. d4, d5, 3. Hd2, IIf6. (Jó itt 3. c5 is.) 4. e5, Hd7. 5. Fd3, b6, (Sa játszei'ü eszme, hogy a tétlen c-8 futót cserélhesse.) 6. c3, Fa6. 7'. Hd—f3, FXd3. 8. VXŰ3, c5. 9. a3, c4. 10. Ve2, I-Ic-6. 11. Hg—e2, Fe7. 12. Hf4! b5. 13. h4, h5(?) (Végzetesen gyengíti a királyszámyat.) 14. HXc6 (Szép és korrekt áldozat.) 14... fXe6. 15. Vg6+, Kf8. 16. V X eö, Ba—c8. 17. Bh3! Hb6. 18. Hgű, FXg5. 19. FXg5, He7. 20. Bf3-r, KeS. 21. Bf7, Bc7. 22. BX.g7, Hc-8. (Fenyegetett VÍ7+ a huszár elnyerésével.) 23. Vf7+, Kd7. 24. VXdőF (A negyedik gyalog a.z áldozott tisztért.) 24... Ke8. 25. Vf7+, Kd7. 26. d5, Vf8. 27. VXf8, BXf8. 28. FXc7, HXe7. 29. d6 és világos néhány lépésben nyert. * Ariejtési hirdetmény. Kolozsvár thj. sz. kir. város Vízmüvei nyilvános árlejtést hir. det a tulajdonában levő és Szászfenes község határában fekvő, mintegy 4 és fél hold szántó és 2 hold kaszáló bérletére. A zárt lepecsételt ajánlatok beadási határideje 1941. május 14-én délelőtt 10 óra Felvilágosítás, részletes feltételek a Vízmüvek igazgatósáéi irodájában. Vasé sk. igazgatómémök.
